Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

Ke3a, "1977. július 5. A késés drágítja az építkezést Tető alatt ifjúsági Humanitás vagy igénytelenség ? mm Somogyi Károlyné felvétele A Tisza-parton, az új Hangária Szálloda mellett épül az ifjúsági ház Már jól kivehetők az épü- Ugyancsak ezen az emeleten sza-parton, azt !s felfedezlet főbb vonalai, hiszen ahogy kap helyet egy kisterem, heti, hogy a szálloda, a mondani szokták, tető alá ke- ahol csoportos foglalkozáso- loggiás panelépületek együtrült az ifjúsági ház és az kat tarthatnak. Egyébként az tesébe az ifjúsági ház is jól építőipari szerelő- és szak- épületben 1030 fiatal szóra- beleilleszkedik. Érdekes foltmunkák maradtak még hát- kozhat egyidóben. ja ez a terület máris a vára. Igaz, a múlt évben át A szegedi fiatalok bizto- rosnak, mivel a Belvárosban kellett volna adni a fiatalok san büszkék lesznek erre az az építkezéshez csak itt otthonának kulcsát, de a ki- új létesítményre, mivel ilyen használták a panelt, ami már vitelezés közel egy évet ké- ifjúsági házzal az országban sok vitára, ellenvéleményre sett eddig. Ügy látszik, ál- nem sok helyen dicsekedhet- adott okot eddig, landósul, hogy az iskolák, nek. Aki pedig elsétál a Ti- H. M. óvodák, bölcsődék mellett az intézmények sem készülnek el időre. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a csúszás csak-egy év, a kivitelező vállalat, a DÉLÉP elsősorban kapacitáshiánnyal magyarázza ezt. Az átadási határidő eltolódása, mint minden esetben, jtt is áremelkedéssel járt együtt. A Szeged megyei város tanácsa végrehajtó bizottsága 1975 márciusában hagyta jóvá a beruházási programot, és akkor 20,3 millió forintban jelölte meg az ifjúsági há2 építési költségeit. Azóta alaposan megnőtt az építkezés összege, a jelenlegi beruházási költséget már 30 millió forintnál jegyzik. A kivitelező 8,3 millió forintot használt fel tavaly, és így az idén 22,7 millió forint vár beépítésre Nemcsak a növekvő költségek miatt fontos, hogy az építkezés meggyorsuljon, hanem azért ls, mert olyan közintézményről van szó, amelynek átadását a város régóta várja. A szegedi fiataloknak évtizedek óta nincs olyan otthonuk. ahol kulturáltan szórakozhatnának, művelődhetnének, egyszóval kellemesen eltölthetnék a szabad időt. A Tanácsköztársaság útján levő KISZ-házat már régen nem tudják rendeltetésének megfelelően használni. Pinceklubja, terme alkalmatlan arra, hogy a szegedi ifjúságot fogadja. Az üj ház minden valószínűség szerint több évtizedre előre eleget tesz a tizen- és huszonévesek mindenféle kívánságának. A kétemeletes épület alsó szintjén egy folyóiratolvasó, zeneterem, művészeti klub, játékterem, általános klub, mozgalmi szoba kap helyet. Az emeleten egy 550 személyt befogadó nagytermet építenek ki, ami a jelentős városi kulturális rendezvenyeknek is helyt adhat majd. A mozit és a nagyszínházat leszámítva, Szegednek ez lesz a legnagyobb terme, amely kulturális rendezvényeket fogadhat, hiszen a Kisszínház 370, a Bartók Béla művelődési központ előadóterme csak 250 személyes., Nemzetközi szakszervezeti ülés Budapesten élet- és munkakörülményeinek javítására a magyar Hétfőn, a Kertészeti Egyetemen megkezdődött a mezőgazdasági, erdészeti és ül- mezőgazdasági üzemekben számos intézkedést tettek, sok esetben éppen a szakszervezetek kezdeményezéséor- re. A Felszólalt az értekezleten Juhász Ottó, a SZOT titkátetvényes dolgozók szakszervezete nemzetközi szövetségének adminisztratív bizottsági ülése, amelyen 23 szág képviselteti magát tanácskozáson a világ kü lönbözö országainak mező- ra. gazdaságában foglalkoztatott nők és fiatalok élet- ésmun kakörülményeit meg. A négynapos ülést Andreasz Kiriaku, a nemzetközi szövetség elnöke nyitotta meg; hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó szerepük van a nőknek és a fiataloknak, s ez a szakszervezetek tennivalóit is megszabja. Dobi Ferenc, a MEDOSZ fő. titkára hozzászólásában beszámolt a magyar mezőgazdaságban dolgozó nők és fiatalok helyzetéről. A népgazdasági ágazatok közül — a könnyűipart követően — a legtöbb női munkavállaló a rőezőgazdaságban van. Fokozódik a nőknek a vezetésben betöltött szerepe, főleg a középvezetők között növekszik a számuk, de megfigyelhető, hogy magasabb beosztást is mind többen vállalnak. A fiatalok A bizottsági ülésen a különböző országok képviselői vitatják beszámoltak szakszervezeti mozgalmi tevékenységük eredményeiről, és terveiről. (MTI) V

életlenül tanúja voltam két. szakmunkásokat oktató tanár párbeszédének. Azón keseregtek, hogy manapság úgy elkényezteti némely vállalat saját dolgozóit, hogy még nagyobb vétség — nemhogy hanyag munka — láttán sem háborodnak fel, nem vonnak felelősségre senkit. Nehogy fölkavarják a kedélyeket, mint vihar a nyugodt, sima víztükröt. A tanárok nem a levegőbe beszéltek, elmond'ak egy példát is. A fiatalember a vendéglátó szakma csínját-bínját nagyjából már elsajátította, sőt annál többet is. Hozzányúlt olyan pénzhez, amelyik nem az övé, hanem a vállalatáé. S a következmény elmaradt. Sajnálják a fiút. A pedagógusok borúlátók: a fiatalokban nem él már a szakmaszeretet, mint hajdan, csak a könnyű pénzszerzése vágya. Adnak is ők a szakma becsületére! Hová fajul mindez? A beszélgetés végére az őszülő tanár tette a pontot: „Azt hiszem, túl humánusak vagyunk." Aki nem tud úszni, ne menjen a mély vízbe. Ha valaki mégis megteszi, számithat rá, hogy odavész. A tapasztalat rég megtanította erre az embereket. Levelet hozott a postás — néhány hónapja már — a szerkesztőségbe. Feladója elpanaszolta, hogy szolgáltatást várt az egyik, erre hivatott cégtől, de többszöri próbálkozása is sikertelen volt. Ehelyett csak goromba szavakkal illették, javításra beadott holmiját nem találták, s így járt más, sorba álló társa is. Az irodából pedig minden — munkahelyi légkörrel kapcsolatos — elképzelést fölülmúló szitkozódás szűrődött ki. „Hát itt aztán teljes a káosz" — állapította meg olvasónk, és megjegyezte: „Ha nálunk ilyen lenne a munkafegyelem, így tárgyalnánk egymással vagy a kuncsaftokkal, a mi igazgatónk rég kitette volna a szűrünket." Az ő igazgatójukkal, a több megyét öszszefogó nehézipari gyár vezetőjével a minap beszélgettem. Kíváncsi voltam, hogyan tudja kézben tartani embereit, s hogyan lehetséges, hogy a városban nem beszélnek róluk, nem szidják őket, holott kenyerük többek között a szolgáltatás is. Szem előtt' vannak. Megtudtam, náluk alapkövetelmény az ésszel végzett, tervszerű, pontos munka. A hanyagság, lazaság fölött nem huny szemet az igazgató. A vállalat gazdálkodását rúgja föl, hírnevét csorbítja meg, aki nincs hivatása magaslatán. De a fegyelem nemcsak a rendesen, pontosan ledolgozott nyolc órára vonatkozik. Az igazgató elmesélt egy tanulságos esetet. Bement hozzá egy kisiparos, kérve, hogy bizonyos részmunkát — mivel számára az nem kifizetődő — végezzen el a vállalat, az ő számlájára. Az elutasító válasz után távozott, s bement a kiskapun, s megegyezett valamelyik beosztottal. Délután már a kerítésen kívül várakozott a munkához szükséges anyag. Nyilván tudta az a dolgozó, aki kiadta, hogy ezzel „mély vízbe" lép, mégis megtette. Talán bízott benne, hogy megússza b3j nélkül. Talán máskor sikerült az akció, felelősségre vonás nélkül. Ezúttal mi lett a következmény? Rajtakapták, tudtak a dologról, mégsem akartak a vállalat vezetői „ügyet" csinálni belőle. Az igazgató behívatta őket, és megkérdezte, mit tennének az ő helyében. Volt, aki azt mondta, borítsunk rá fátyolt. . Volt, aki úgy vélekedett, elég, ha megtéríti az anyagárat. A legszigorúbb enyhe figyelmeztetést javasolt. Humanitás is van a világon — mondták. S az igazgató? Átadta az ügyet a rendőrségnek. Ugyanis nem filléres értékről volt szó. Ugyanúgy járt el az igazgató, amikor egy társadalmi munka során — hogy, hogy nem — szintén lába kelt egy csomó anyagnak. „Egyetlen tudott, de elnézett becstelenség — és elszabadul a pokol" — magyarázta a gyár vezetője. Igaz, könnyen észreveszik és megszokják az emberek, ha laza az ellenőrzés, ha a ballépést nem követi számonkérés. A társadalmi életben is ki kell építeni azokat a reflexeket, amelyek beidegződve jelzik a cselekvés helyességét vagy helytelenségét. Ha valaki egyszer-kétszer felelőtlen volt, hanyag volt, vagy hozzányúlt a közvagyonhoz, tudomásul kellene vennie: a riasztó csengő mindig megszólal. Sérülések nélkül nem lehet megúszni a ballépéseket. Persze ahhoz, hogy kialakuljon ez a reflex, mindig meg kell, hogy szólaljon a csengő. S fájdalom, e2t nem lehet automatizálni. Ember — bárki emberfia — szükséges kezeléséhez. Csak fejlett igazságérzet, éberség kell hozzá. És a humanitás, melyről az aggódó pedagógus beszélt? Az is nélkülözhetetlen. Csakhogy az emberek csoportjáért érzett felelősség is beletartozik ebbe a fogalomba. Ha több embert károsít meg, akár anyagilag, akár erkölcsileg, észre kell venni, kézen kell fogni. S a nevelés — melynek egyik eszköze a büntetés is — egyben az ő érdekét, talpon maradását is szolgálja. A példa pedig a megelőzés. A humanitás tehát napjainkban nem jelentheti az igénytelenséget. Hiszen épülni, fejlődni, gyarapodni csak olyan társadalom képes, melynek emberideálja nem adja alább, mint letűnt korok eszményképei. Sőt: a mércét egyre magasabbra kell állítani, hiszen történelmi küldetésünket csak képzett, megbízható, becsületes, a munkáért lelkesedni tudó emberek tömege képes teljesíteni. r, ...... . S ha már szó esett a nevelés egyik eszközéről, ne hallgassunk el egy másikat sem: az elismerést, a jutalmazást. Ahogy helytelen szemet hunyni a lazsálok, csetlők-botlók, félrelépők viselt dolgai fölött, épp olyan hiba, ha nem vesszük észre a vártnál is többet nyújtó embert, akinek megbízhatóságára, kezére, józan eszére mindig lehet számítani. A társadalom erkölcsi és anyagi elismerése illeti őket Ne fosszuk hát meg egyikőjüket sem az „érdemes volt" érzésétől. A rossz és a jó két véglet. Abszolút értelemben talán nem is léteznek. Az ember a kettő keveréke. De hogy kiben melyik kerül túlsúlyba, azért a szűkebb környezet, a munkahely is felelős. A vezetők kezében vannak olyan eszközök, amelyekkel — ha jól bánnak velük — képesek gyarapítani az emberi értékeket. Rajtuk is múlik tehát, hogy az igazságos elbírálás társadalmi reflexszé, természetes, beidegződött cselekvéssé váljék, Chikán Ágnes Népfrontküldöttség Olaszországban Az Olasz Köztársaság Párt gyalásokat folytatott múlt évi magyarországi lá- Olasz Köztársaság Párt togatását viszonozva a Ha- zetőivel, Ugo la Malfa zafias Népfront Országos Ta- nőkkel, Oddo Biasini nácsának küldöttsége Olasz- titkárral, valamint a országban járt, Szentistványi országos vezetőségének több Gyuláné, a HNF OT titká- tagjával. A HNF küldöttséra vezetésével. ge látogatást tett a szenáA delegáció hivatalos tár- tusban is. Befejeződött a TIT VII. küldöttgyűlése Vasárnap befejezte tanács- hangzott: a TIT munkájának! kell venni a társulatnak a kozását az építő-, fa- és épi- hatékonyságát az utóbbi idő- szocialista építés feladataitőanyagipari dolgozók szak- szakban növelte, hogy egyre nak, a párt és a kormány szervezetének székházában a elismertebb társadalmi, köz- határozatainak végrehajtásáTudományos Ismeretterjesztő életi munkává válik az is- ban is. Társulat VII. küldöttgyűlé- meretterjesztés tevékenysé- A VII. küldöttgyűlés egyse. A tanácskozás második, ge. hangúan elfogadta a Tudobefejező napján Pirityi Sán- Ortutay Gyula akadémikus, mányos Ismeretterjesztő Tárdor, a TIT budapesti szer- a TIT elnöke foglalta össze sulat új alapszabályzatát, vezetének elnöke töltötte be a kétnapos tanácskozás ta- Ezután megválasztották a az ülés elnöki tisztét nulságait. Kifejtette, hogy a társulat vezetőségét és az A hozzászólásokban el- küldöttgyűlés fontos munka- 0rszág0s elnökség tagjait A értekezletnek bizonyult. Az alkotó légkör jellemezte. Tudományos Ismeretterjesztő A társulat múltja kötelez- Társulat elnöke ismét Orte a küldöttgyűlés résztve- tutay Gyula, az Elnöki Tavőit, hogy méltó módon em- nács ta ja a2 MTA Néprajzi lekezzenek meg az alapító Jett az veelföpárt elődökről, s köszönetet Intézetének igazgatója mondjanak azoknak, akik A társulat alelnökei pedig: munkájukkal, szíwel-lélek- Köpeczi Béla egyetemi takel szolgálták a tudományos nár, az MTA főtitkár-helyetBsrasiars^ Zr°sztr::ki Guör^az réséből, bátorításából, az OMFB elnökhelyettese és együttműködésre való törek- Soós Gábor, címzetes egyetevésböl is Helsinki szelleme, mi tanár, államtitkár. A tára békés egymás mellett élés, sulat főtitkárává Kurucz lmalkotómunka iránti vágy ,, , .. tükröződött. ret• az MSZMP V. kerületi Ortutay Gyula szólt arról Pártbizottságának első titkárészt rát választották, (MTI) is. hogy fokozatosan Szovjet miniszter látogatása Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására V. K. Mesz-. jacnak, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének vezetésével június 30. és július 4. között szovjet mező. gazdasági küldöttség tartóz, kodott hazánkban. A delegáció tagjai között volt M. V. Horundzsi, az. Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztere is. A szovjet delegáció látcvgatást tett Komárom, Fejér és Somogy megyei mezögaz. dasági nagyüzemekben, valamint intézményekben. V. K. Meszjacot és M. V. Horundzsit fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke; a baráti eszmecserén jelen volt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet, tese, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A szovjet delegáció hétfőn elutazott hazánkból. (MTI) Á ! 4