Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

9 MAGAZIN Böngésző Henri Lhote Sziklafestmények a Szaharában című könyve egy titokzatos, sokak számára kietlennek és barbárnak tűnő világba kalauzolja az olvasót. A sivatag egyhangúságát nem csupán az itt-ott zöldellő oázisok szakítják meg — bizonyítja munkájával a szerző —. az emberiség történetének régi és fontos fejezetei is ezen a tájon játszódtak le, mintegy hat-hétezer esztendővel időszámításunk előtt. A mai sivatag helyén egykor a csapadékosabb, mediterráni éghajlat alatt erdőségek, kiterjedt mezők biztosították az emberek és a sokféle állat számára kedvező környezetet. Ebből az időből maradtak fönn a Lhote könyvében látható sziklafestmények, rajzok, melyeken vízilovak, antilopok, őskori épületek és emberek tanúskodnak az egykori paradicsomi állapotokról. A szerző 1956-ban jutott első ízben e csodálatos, több száz négyzetkilométerre terjedő szabadtéri múzeumba, a Tassili-hegység sziklasivatagába. Expedíciója során barátaival együtt fénykepezte vagy másolta le ezeket a felbecsülhetetlen étrékű művészeti alkotósokat. E képek javát tette közzé e könyvben, mely az expedíció történetét, útját, a kutatás és felfedezés izgalmát meséli el. A A sziklabarlangok falairól előkerült freskók modernségükkel, érzékletes és egyszersmind elvont realizmusukkal bizony alaposan meghökkentik és ámulatba ejtik a szemlélőt. Táncosok, imádkozó, rituális szertartásokat végző alakok, istenségek is feltűnnek a sok ezer évvel ezelőtt megörökített hétköznapok forgatagaban. A képek nemcsak Afrika múltjót varázsolják elénk, érintik jelenét is. Legalábbis erre utal H. Hampaté diplomata, aki egy őskori vallási jelenetet a mai nomád pásztorok hagyománya alapján tudott értelmezni. (Gondolat, 1977.) „Minden pálya dicső, ha belőle Hazádra derül fény" — olvasható Kölcsey hexametere egy pesti lóversenyen díjként szereplő serlegen, s úgy tűnik, hogy ez a figyelmeztetés nem egyedül a reformkorra lehetett érvényes, amikor a nemzet legjobb építői között Széchenyi az oly sok területen tapasztalható elmaradottságot éppen a lótenyésztésnél kezdte fölszámolni. Dr. Fehér Dezső és Török Imre A magyar lóversenyzés története (1827— 1977) című könyve sem véletlenül idézi Széchenyi Istvánt. A másfél évszázados lóversenyzés, « hazai lovassport az ő kezdeményező tevékenységének jóvoltából tekinthet vissza ilyen fényes múltra, és foglalhat el ma Is igen jelentős helyet a világon. A szerzőpáros nagy vonalakban áttekinti azt a százötven esztenJúniusi éj A 18. számú sor versének két első sora írandó be az 1. (az ábrán körbe) és a 73. számú sorba. VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő). 14. Hernyózva mozog. 15. Segítője. 16. Szájat nagyra nyit. 17. Indíték. 19. Fölé. 20. Tenyér fele. 21. Fordított indulatszó. 22. OT. 23. Vallás. 25. Kicsinyítő képző. 27. Kétjegyű mássalhangzó. 28. Gödröcske. 30. Baromfi hímje. 31. Melyik helyre? 33. Iszkol. 35. Azonos betűk. 36. Súly. 37. Szintén. 38. Tagadószó. 40. Zsineggel egymáshoz erősít. 41. Római ötszózegyes. 42. Hintettem. 43. Alulra. 45. Vaspálya. 46. Mint a 38. számú sor. 48. Szelíd vad. 49. Férfinév. 51. Attila népe. 53. Vissza: ütés. 55. Tanuló. 56. Nyurga. 58. Vissza: régi iskolafajta. 59. Könnyű fém. 60. KÉA. 62. Zeller fele. 64. Thaly Kálmán. 65. Büntető Törvénykönyv. 67. Dunai Cement Művek. 68. Magasba. 69. Vissza: nőstényszarvas. 70. Légy szíves. 78. (Beküldendő). FÜGGŐLEGES: 2. Megfelelően viszonyuló. 3. Régi súlyegység. 4. Estefele (!). 5 Szakszervezetek Országos Tanácsa. 6. Panasz az ilyen szó. 7. Hamis, nem valódi. 8. LT. 9. Tölténytartó. 10. Toktermésű növény. névelővel. 11. Fordított névelő. 12. Napszak. 13. Gyötrődik. 18. (Beküldendő). 22. Értelmes. 23. Fel tucat. 24. Hajoresz. 26, dőt, melyről az átlagolvasóban leginkább a híres versenylovak, a Kincsem és az Imperiál neve él. A könyv érdekes képet ad a trénerekről, a lovaglási stílusokról, az egyes ménesekről, és természetesen a jelentősebb lovakról. A számos színes korabeli festmény reprodukciója mellett több fénykép beszél a lóversenyek idegfeszítő pillanatairól, a pályákról, és a nézőkről. A könyvet — a nemzetközi érdeklődésre való tekintettel — angol, német és orosz nyelvű tartalomismertetések teszik idegen nyelvűek számára is forgathatóvá. (Natura—Magyar Lóverseny Vállalat, 1977.) A közjó szolgálatában címet viseli Spielmann József könyve, melyben a szerző — a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Főiskola professzora — az erdélyi magyar orvosi írásbeliség fejlődését kíséri figyelemmel a 16. századtól a 19. század közepéig. Tanulmányainak fő célja, hogy történetiségükben mutassa meg a régi erdélyi értelmiség, különösen az orvosok szellemi világára jellemző polihisztor tevékenység értékeit. S noha a szó reneszánsz értelmében, a tudomány differenciálódása miatt, ma már senki sem kísérelheti meg az egyetemes tudást feltételező enciklopédizmus vállalását, azért még lehetséges — Németh László szavaival élve — „világnézeti velejük" kiszívása. „Napjaink természettudósa sokszor csupán kísérleteket, megfigyeléseket, száraz tényanyagot, s azokból levont következtetéseket közöl művében. Egyénisége, érzelmi világa alig-alig jut szóhoz benne" — írja a szerző, majd áttekintést ad a 16. századi természettudományos irodalmának Erdélyben való elterjedéséről, az orvosi irodalom kezdeteiről, rámutat az elmúlt korok társadalom- és természettudományának egymást termékenyítő egységére. Részletesen elemzi az első magyar nyelvű orvosi mű, az Ars medica összefüggéseit, az európai és erdélyi reneszánsszal, beszámol a 17. század szellemi mozgalmainak az erdélyi orvosi tudományra tett hatásáról. Külön tanulmányban vizsgálja meg a kartéziánus szemléletnek Pápai Páriz Ferenc életművében való megnyilvánulásait, a hozzánk legközelebb eső korszakból pedig az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság orvos tagjainak tevékenységét mutatja be. Spielmann tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányai számos izgalmas összefüggést tárnak fel a tárgyalt korok hazai és európai eszmeisége között, pontosítják a magyar és a külföldi tudományosság kapcsolatáról alkotott eddigi elképzeléseinket. (Kriterion, 1977.) Gyakran használt szólások magyarázatát találja meg az olvasó a Ki mondta? Miért mondta? című kötetecskében. Ismert történelmi személyiségek mondásainak és népi szólások értelembogozó kutatásának lehet tanúja, aki Megyer Szabolcs, Gyapai Gábor és Ritoók Zsigmond művelődéstörténeti kérdéseket megválaszoló írásait olvassa. A csattanósan tömör szállóigéket először az Iskolarádió műsorában magyarázták, de a középiskolásokon kívül már akkor is igen sokan hallgatták az érdekes fejtegetéseket. Könyvalakban való közzétételükkel hozzásegítették a szerzők a hallgatókat ahhoz, hogy ismételt olvasással hatolhassanak az esetleg elhalványult értelmű mondások mélyére. Megtudhatják például, hogy honnét is származik a „Jaj a legyőzötteknek", az „Ismerd meg önmagad", vagy az „Eb ura fakó" — mondás. Mi az, amikor „Hiba van a kréta körül", vagy mi történik akkor, amikor „Kilóg a lóláb." A könyvben található mondások történetiségének fejtegetése a nyelvi tudatosodás mellett egyszersmind szórakoztató művelődési lehetőséget is nyújt. (RTV— Minerva, 1977.) TÉGLÁST IMRE Dilemma Az életmód szerepe A jövő hét a múltban sss 1 Az 1900—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek. átlagosnak .'.,.,. .. . JÚLIUS 5 6 7 8 9 tO Középhőmérséklet Atl. maximum Átl. minimum Legmagasabb hőmérséklet legalacsonyabb hőmérséklet 21.8 21,9 27,0 27,6 16,5 16,2 36.9 37,4 1928 1916 10.0 9.2 1945 1934 22,2 22,1 27,9 27,8 16,4 16,4 38,6 36,0 1950 1957 10.8 10.7 1911 1964 22.1 21,8 21,5 °C 27.8 27,5 27,1 °C 16.4 16.1 15,8 °C 37.2 36.2 34.8 °C 1957 1968 1916 10,0 8,2 7,2 °C 1974 1974 1948 kozmetika Az élet szép, de csak akkor, ha nem okoz nehézséget számunkra a terhek elviselése. Fiatal éveinket azért tartjuk csodásnak, könnyűnek, mert a megszépítő messzeségből úgy tűnik, nem voltak gondjaink, problémáink, és a bajok megoldása könynyünek látszott. Vagyis nem fáradtunk el! Az ifjúság céljai hajtottak bennünket. Ha belegondolunk, előttünk álló feladataink a későbbiek során is sokszor könnyűnek, megoldahtónak, máskor pedig nehéznek tűnnek. És ebben, ennek megítélésében nem a feladat nehézsége a döntő, hanem a kedélyünk, a hangulatunk. Ez nagymértékben fizikai erőnk függvénye is. A beteg emberek hangulata ugyanis változó, a rossz felé hajló. Csak az erős és céltudatos emberek vidámak. Erőssé kell tehát nevelnünk magunkat. Természetesen ez nem megy máról holnapra. Sőt, az egy nap alatt végzett megerőltető munka (pl. egy nagymosás vagy befőtteltevés), és utána a napi 8 órai, munkahelyen végzett munka olyan hatással van szervezetünkre, mely még a kollégák, munkatársak hangulatára is kihat, mert ezt akaratunkon kívül is éreztetjük velük. Elfáradtunk! Hogyan lehet tehát magunkat erőre nevelni? Mindenesetre lassan, és segítséggel. És ki segít nekünk? A természet! A. napfény, a levegő és a bennünk levő akarat, melyet, ha okosan fejlesztünk, rájövünk; nincs lehetetlen, erősek leszünk, feszül bennünk a tettvágy, nem enyészik el a kedély sem, nem következik be a feladatok nehézségének túlbecsülése. Most már csaknem az élet titkánál tartunk. A recept; a meglevő erőt, akaratot meg kell tartani, sőt, próbáljuk fokozni! Hogyan? A napi munka után elsősorban okosan eltöltött rövid pihenővel, lehetőleg szabad levegőn. A pihenő után, a másik műszak alatt messzemenően támaszkodni kell a mai kor által nyújtott előnyökre, így a takarítást megkönnyítő gépekre, a félkész ellemiszerekre, és az egyéb szolgáltatásokra. Így több lesz a szabad idő. Ha viszont több a szabad idő, akkor több jut szórakozásra, a családdal való törődésre, az együttes programokra, a különböző társadalmi kapcsolatok ápolására. Viszont, ha agyonhajtjuk magunkat, életformánk erősen behatárolódhat. Nem szívesen csinálunk programot, idegesek leszünk, és mindig pihenni vágyunk. A kezdeményezőkészség mindinkább csökken, a társak, barátok elmaradnak. Ez akaratunkkal kiküszöbölhető, és nem törvényszerű, hogy az évek múlásával ilyenekké váljunk. A következetességgel, önmagunk nevelésével, a sporttal (még ha csak az esti tornára szorítkozik is) a késő öregkorig megtarthatjuk erőnket, rugalmasságunkat. • Szervezzük meg tehát életmódunkat úgy, hogy biztosított legyen mindvégig erőnk, idegrendszerünk, és ezen belül vidámságunk, és jó kedélyünk. Teremtsük meg a testi és szellemi harmóniát, vagyis az évek múltával elért célok helyett tűzzünk magunk elé korunknak megfelelő új célokat, és így ezen keresztül megtarthatjuk szépségben, jó erőnlétben mindazt, amit a fiatal éveink során megteremtettünk. Ne feledjük: ehhez csupán az szükséges, hogy fokozatos terheléssel neveljük magunkat munkára, rendszeresen legyen időnk arc- és testápolásra, sokat tartózkodjunk az életet adó szabad levegőn, keressük a jó társaságot. Ha ezt tesszük, nagyon sokáig elkerül bennünket az öregség. CSABA ÉVA rejtvény Táplálkozhat 29. UH. 32. OH. 34. Bámulják. 36. Sokaság. 39. MZN. 40. Nagy kosár. 44. Megold, végrehajt 45. Finom könnyedség. 47. Testrész. 48. Vissza: tiltakozó felvonuláson részt vevő személy. 50. Fölé. 51. Ellentétes kötőszó. 52. Indulatszó. 54. Skálahang. 56. Medvebocs (—'). 57. Fonja. 61. Íz. 63. Vissza: társaságában. 66. Kredenc eleje (!). 69. OYB. 71. Elem (!). 72. Mint az 50. számú sor. 74. Vége vége. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Ti voltatok rajongó vágyaim csak! Kitártam a szívem elébetek, Mindég imádtam azt mi fény, mi csillag. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utpa), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: dr. Balogh Tiborné, Szeged, Űrhajóé utca 5/A, Kerényi Jánosné, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28., Vágfalvi Zoltánné, Szeged, Tarján 610., Veszelovszki Ferencné, Szeged-Algyó, Bartók Béla utca 64., Sárkány Géza, Szeged, Dankó Pista utca 17. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 bze&ed, Tanacskoztarsasag útja lik 7 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1 74 • 15 16 m 17 • 78 Hí 19 9 20 21 9 22 • 23 24 9 25 26 9 27 28 29 • 30 . # 31 32 33 34 • 35 9 36 37 ® 38 39 • 40 © 41 m o o 42 9 o o 9 43 44 • 45 jfl&Sbh w 46 47 # 48 49 50 ^^^ 51 52 53 54 55 56 57 9 58 59 9 60 61 • 9 62 63 9 64 65 66 9 67 9 68 9 69 • 70 71 <ü 72 % 73 74 L • J