Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

Vasárnap, 1977. július 3 Hajók Füredről A Magyar Hajó. és Darugyár balatonfüredi üzemében Libanon megrendelésére átrakó uszályokat, Jugoszláviá­nak pedig 750 tonnás önjáró uszályokat gyártanak, nem szólva a felújítási munkákról. Kisebb hajók készülnek még a hazai jégtörő flottilla, valamint a vízügyi igazga­tóságok számára. Takarítás, terv szerint — Hogyan dolgozik a városgazdálkodási vállalat Nehéz az Idegen szemével „forgatókönyve" alapján, forgalmasabb területein. A értékelni Szegedet, amely Hogy tudják, melyik nap hol Lenin körúton belüli utcá­otthonunk is egyben. Hisz a helyük a tisztaságért fele- kat minden éjszaka locsol­elfogultak vagyunk, hol túl lős gépeknek, embereknek, ják. Előadási napokon a szigorúan ítélünk, hol meg Nemcsak a vendégnek kijá- szabadtéri színpadhoz tarto­észre se vesszük a már meg- ró tisztelet késztette őket zó területeket délután 5—6 szokott szépségeket, vagy erre, hanem a józan meg- óra között mossák, s ezzel szépséghibákat, amelyek jól- gondolás is. A futó látoga- nemcsak a tisztaságot szol­lehet az errevetődő ven- tök és a néhánynapos sze- gálják, hanem a levegőt is déget éppen csodálattal töl- gedi lakosok is esznek, isz- kellemesebbé teszik. A Dóm tik el vagy elképesztik. nak, sétálnak, autóznak: téren este 8-tól éjfélig ügye­Ünnepnapokat él Szeged, élnek a városban. Egy-egy letes takarító gondoskodik ünnepi díszben várjuk a hétvégén 15—20 ezerrel arról, ne éktelenkedjen so­vendégeket, s némi büszke- „szaporodik" a szegediek káig a környéken szemét, séggel, magamutogatással: száma, s bizony a vendégek A meleg miatt is tanácsos a íme, ilyenek vagyunk, szé- olykor kevésbé tisztelik a hulladéktároló edények gya­pek (egyre szebbek), tisz- nem honi föld aszfaltjait, kori ürítése, tisztántartása, ták (egyre tisztábbak). És parkjait, mint saját gazdái, ilyenkor döbbenünk rá, tu- Egyszóval: több a szemét, lajdonképpen igaz is mind- különösen a tömegrendezvé­ez, csak valahogy az év több nyek színhelyén. Ezért di­mint 300, munkával, roha- cséretes, hogy a vállalat rá­nással töltött napján elfelejt- jött, egy egész város tisz­tántartásához nem elég a gép, a söprű és az ember keze. Átgondolt, szervezett munkára van szükség. Hogyan valósítja meg mindezt a köztisztasági osz­tály a másfél hónap alatt? Külön program szerint dol­goznak a seprőgépek, egy közülük délután is folyama­tosan működik a Belváros jük észrevenni. Vagy talán ilyenkor, ünnepi hetek ide­jén szembetűnőbb a tiszta­ság? Szembetűnőbb. Mert tisz­tább a város. A városgazdál­kodási vállalat is tudatosan, tervszerűen készült az ünne­pi hetekre. Köztisztasági programtervet állított össze, a művészeti rendezvények Holnaptól Nyár végi ruházati vásár A ruházati kereskedelem hagyományos nyárvégi vásá­rát augusztus 1—13-a között rendezik meg. A hétfőn kez­dődő szezonvégi kiárusítás idején 20—40 százalékkal ol­csóbban kínálják pz akcióba bevont ruházati termékeket. A I—^kereskedelmi Mi­nisztérium előzetes informá­ciói szerint a vásár árualap­ja, a múlt évihez hasonlóan 1,1 milliárd forint, A vásári cikklista szinte teljes választékát kínálja a nyári ruházkodási termékek­nek. Méteráruból pamut- és selyem, valamint könnyű nyárias ruhaszövetek kap­hatók. A felső konfekcióban különböző szabadidő-ruhák­ból, női és lányka ruhákból, egyes férfi- és fiúöltönyök­ből választhatnak a vásár­lók. A kedvezménnyel áru­sított darab- és divatáruk között elsősorban fürdőru­hák, rövidujjú pulóverek, és férfiingek találhatók, a női szintetikus fehérneműk lábbelik közül pedig női és férfi szandálokat, víkend­cipőket vontak be a vásár­ba. Az akció cikklistája és árengedménye — a korábbi gyakorlat szerint — terüle­tenként eltérő lehet, hiszen a kiskereskedelmi vállala­tok és a szövetkezetek saját hatáskörben állapítják meg, hogy mit mennyivel árusíta­nak olcsóbban. (MTI) De gondoskodik a vállalat a kellemes környezetről a Mu­zsikáló udvar, a nemzetközi maratoni futóverseny, az ifjúsági karnevál, az utca­bál színhelyein is, és bizo­nyára — mint ahogy szán­dékukban áll — sikerül rendet teremteniük a Tisza­parton a vízi karnevál, a Széchenyi téren a gokart­verseny előtt és után. A do­rozsmai szélmalom környé­két is elrendezik, mire meg­kezdődik a népzenei találko­zó. A programterv minden pontját fölösleges is fölso­rolni, hiszen — bárki mond­hatja — a város lakosságát csak az érdekli, hogy tiszta­ság, rend legyen körülötte. Ennek megteremtése pedig a vállalat dolga. Mindez igaz is. Csak annyi megjegyzés kivánkozik ide: nemcsak az a tiszta város, ahol sokat söprögetnek, hanem az is, ahol keveset szemetelnek. Márpedig ha így igaz, a vá­ros tisztasága lakóinak tük­re is. Éppúgy, ahogy az ün­nepi hetek sikeréért sem egyetlen ember vagy intéz­mény felelős. A városgazdál­kodási vállalat, úgy tűnik, az idén megtalálta helyét ebben a láncsorban. Ch. A. Hasznosított javaslatok Tapasztalatok a jutaárugyár XiV-es pártalapszervezetének munkájából A Szegedi Jutaárugyárban korábban nagy létszámú pártalapszervezetben tömö­rültek a kommunisták, fizi­kai és szellemi dolgozók. A tagkönyvcserét megelőző be­szélgetések is a nagy alap­szervezet keretében zajlot­tak le. A létrejött új alap­szervezetek vezetőségei per­sze megkapták feladatként a gyári pártvezetőségtől, hogy területükre mi tartozik a be­szélgetések kapcsán felvetett javaslatokból. Ilyen új alap­szervezet a jutaárugyárban a XiV-es is, amely a műhely­beli szakmunkásokból és az adminisztrációban dolgozók­ból tevődik össze. Háromta­gú vezetősége is új: Vargá­né Demeter Teréz, Kelsch Zsuzsanna, Bukva Vince. Az­előtt egyikük sem végzett olyan felelősségteljes párt­munkát, amelyet most meg­múlik, hogy a pártcsoportok teremtése, a munkával, a jobban dolgozzanak. Ha munkakörülményekkel össze­rendszeresen kapnak konkrét függő tennivalók sora is. Él-e feladatokat, azok elvégzését nyomon lehet követni és adott esetben számon is kér­ni a mulasztást. A jutaáru­gyár XiV-es alapszervezeté­nek fiatal vezetősége arra törekedett megválasztása óta. például mindenki a problé­mák megoldásának fontossá­ga szerint a termelési ta­nácskozás adta' lehetőséggel, amely az üzenmi demokrácia egyik fóruma is? Vargáné Demeter Teréz hogy a tagok mindegyikének szerint a pártalapszervezet legyen pártmegbízatása. Ed­dig ez jórészt sikerült is, egy-két kivételes esettől el­tekintve, amikor átmenetileg objektív akadály — asszo­nyokról lévén szó: több kis­gyermek ellátása a ban — állja útját. Abból a bírálatból is ju­tott a gyár XiV-es alapszer­vezetének, amely ugyancsak a beszélgetésekből állt össze, és a pártoktatás gyengeségét érte. Hiba volt, hogy az ok­tatásba, válogatás nélkül követel tőlük a kommunista vontak be hallgatókat. Olya­kollektíva, tése. irányítása, veze­A párttitkárral, Vargáné Demeter Terézzel beszélget­tünk arról, hogy nekik mi­lyen feladatok jutottak a tagság véleményéből a be­szélgetések után. Ebben a gyárban is felvetették a pártcsoportok fontosságát, a kölcsönös tájékoztatás szük­ségességét. A kisebb munista közösségek kalmasabb formát alkotják a párthatározatokból adódó feladatok megismertetésére, megértésére és továbbításá­ra. Ezért szükséges megho­nosítani a pártcsoport-érte­kezletek rendszerességét. Az­előtt itt is a tagdíjak besze­désére, a taggyűlések idő­pontjának továbbítására kor­látozódott a pártcsoportveze­tők munkája. Nagyobb önállósággal ren­delkeznek pedig, semhogy annyi, és csak formális le­gyen a munkájuk. A párttit­kár hangsúlyozta, hogy az alapszervezet vezetőségén is nok is bekerültek, akik a foglalkozások iránt nem ta­núsítottak kellő érdeklődést, vagy azokról elmaradoztak. E jelenségből azt a tanulságot vonta le ennek az alapszer­vezetnek a vezetősége, hogy a pártoktatás előkészítését körültekintően végzi el, ki­nek-kinek az érdeklődéséhez mérten állítja össze az okta­tási tematikát. Választja meg kom- az oktatási formát, a legal- . A termelést segítő, előre­vivő és ellenőrző munka ugyancsak szót kapott annak idején az eszmecserékben, éppen, mint kiemelt feladat. A XiV-es alapszervezet az ezzel kapcsolatos teendőket cselekvési programban hatá­rozta meg működési terüle­tére. Szerepet kap benne az ellenőrzés, a gazdasági veze­tők rendszeres beszámoltatá­sa, a termeléssel kapcsolatos észrevételek feltárása, meg­beszélése. Ide tartozik, hogy szerves része a termelésnek a jó munkahelyi légkör meg­vezetőségének az a tapaszta­lata, hogy nem mindenki ra­gadja meg a termelési ta­nácskozás adta lehetőségeket a szókimondásra, az adott problémák sokoldalú megvi­család- tatására. Az üzemi demokrá­cia érvényesülése, a jó mun­kahelyi légkör megteremtése dolgozók és vezetők kölcsö­nös megértésén alapul. Itt is az a gyakorlat, hogy az elő­ző termelési tanácskozáson felvetett problémákra a kö­vetkező alkalommal — ha nem hamarabb — választ kell adni, a megtett intézke­déseket ismertetik a gyár vezetői. Ezek láttán bátrab­ban és mind többen kérnek szót, mondanak véleményt a termeléssel összefüggő kér­désekről, a munka menetéről. Ezt a megnyilatkozást pozi­tív eredményként értékeli a pártalapszervezet vezetősége is, amely egyre jobban elsa­játítja a pártmunka korsze­rű vonásait, azokat a mód­szereket, amelyekkel ered­ményesen lehet vezetni. A XiV-es alapszervezet ve­zetőségének a tagjai más­más területen végeztek párt­munkát. s dolgoztak tömeg­szervezetben. A jó vezetés érdekében egymást is meg kellett ismerniük, elemezni az együttesen rájuk váró munkát, hogy megfeleljenek az irántuk való bizalomnak. Eddig nem maradtak el a tapasztaltabb pártmunkások mögött, és igyekeznek tőlük is tanulni. Lődi Ferenc rubel Tizenhétmilliárd forgalom A magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról A magyar külkereskedelmi liárd forgalmat irányoztak Az új szerződés értelmében forgalom többsége a KGST- elő. dinamikusan nő a gépgyár­tagországokba, s ezen belül A kereskedelmi forgalom tási termékek cseréje. A nagy része a Szovjetunióba arányai a következőképpen Szovjetunió Magyarország­irányul. A Szovjetunió keres- alakultak: a magyar export nak forgácsoló gépeket, bá. kedelmi partnerei között Ma- fele gép és berendezés, 30 nyászati berendezéseket, út­gyarország az ötödik helyet százaléka közszükségleti cikk építő gépeket, teher- és sze­faglalja el. Ez a Szovjetunió és gyógyszer, 16 százaléka mélygépkocsikat, mezőgazda­külkereskedelmi forgalmának mezőgazdasági termék, a töb- sági és repüléstechnikai be­7 százalékát je-körülbelül lenti. A felszabadulás óta a szov­jet—magyar áruforgalom több mint 50-szeresére nőtt. Míg az első években a for­galom néhány millió rubelre rúgott, addig 1967-ben már meghaladta az egymilliárdot, 1975-ben pedig a kétmilliár­dot; az 1976—80. közötti öt­éves tervben évi Az idényben nincs szabad szombat Teljes műszak a konzervgyárban Szinte szünet nélkül érke­zik az áru Szeged nagy „be­főző konyhájára", a konzerv­gyárba, s a feldolgozás ilyen­kor nem várhat, folyamatos munkát követel. Ezért a nagy szezonban, amikor sok a tennivaló, nem tartanak szabad szombatot. Július 30­án — amely sorrendben pi­henő nap lett volna — teljes műszakban dolgoztak a gé­pek. az emberek. Ezen a na­pon mintegy négyszáz mázsa zöldbabot zártak üvegekbe, őszibarackból pedig körülbe­lül ötszáz mázsát tettek el befőttnek, gyümölcsvelőnek, vek szerint 270 vagon fagylaltízesítő alapanyagnak, barackot dolgoznak A zöldbabtartósítás a fél­idejéhez érkezett, az ősziba­rack zömét még ezután vár­ják, mert most érnek a ke­mény húsú fajták. A gyár tizenöt gazdasággal kötött közvetlen szerződést, de part­neri kapcsolatban áll a ZÖLDÉRT Vállalattal és a területi ÁFÉSZ-szel. A leg­több illatos gyümölcsöt a domaszéki Szőlőfürt és a mórahalmi Haladás Szakszö­vetkezetektől kapják. A ter­őszi­fel. Azért sem tarthatnak pihe­nőt, mert újabb nagy szezon előtt állnak: augusztus ele­jén indul a paradicsomfel­dolgozás s azzal együtt a le­csókészítés. A gyár raktárában, csoma­goló üzemében ugyancsak élénk a forgalom. A sikere­sen zárult zöldborsó-feldol­gozás után javában tart en­nek a konzervnek az export­ja a Szovjetunióba és az NDK-ba. bi nyersanyag. A Szovjet- rendezéseket, gépeket szállít, unióból származó import két- Növekvő energiahordozó- és harmada energiahordozó, nyersanyagigényeit (kőolaj, nyersanyag és félkésztermék, földgáz, elektromos energia, 30 százaléka gép- és beren- vasérc, fekete és szinesfé­dezés, a többi fogyasztási mek, fűrészáruk) a korábbi­cikk. akhoz hasonlóan a Magyar A Szovjetunió által impor- Népköztársaság főként a tált összes gyógyszer 35 szá- szovjet sportból fedezi, zaléka magyar gyártmány. A Szovjetunióba irányuló 1975. decemberében Moszk- magyar export fele a továb­hárommil- vában írták alá az 1976-80- biakban is gépekből és be. ^^^^^^ ra szóló kereskedelmi és fi- rendezésekből áll. A Szov­zetési egyezményt. Az egyez- jetunió élelmiszer- és vegy­mény sajátossága, hogy olyan ipari berendezéseket, számi, termékek szállításáról esik tógépeket, műszereket, hír­benne szó, amelyeket a komp- adástechnikai berendezéseket, lex program keretében még autóbuszokat, hajókat és ha­épülő szovjet gyárak termel- józási berendezéseket kap nek majd. Az ötéves tervidő­szakban a kölcsönös áruszál­lítások nagysága 40 száza­lékkal nő, és eléri a 17 mil­liárd rubelt Magyarországtól. Növekszik az élelmiszerek és az ipart fogyasztási cikkek magyar exportja is. Betoncsogyártás A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában készítik a „szentáb" vasbe­ton nyomócsöveket, amelye­ket korábban importáltunk. A termék a közművesítés, a nagyipari beruházások nél­külözhetetlen eleme. Egye­bek között ezeket a nyomó­csöveket használják fel a mohácsi—pécsi ivóvízvezeték építéséhez is. 4

Next

/
Thumbnails
Contents