Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

5 Szombat, 1977. július 30. Befejeződött az ipari tudományos konferencia A IX. ipari tudományos konferencia résztvevői teg­nap, pénteken, két csoport­ban folytatták munkájukat Szegeden, a Technika Házá­ban. Kicserélték tapasztala­taikat az ipari szövetkezetek árutermeléséről és szolgálta­tásairól, valamint az építő­ipari szövetkezetek szelektív fejlesztésének politikájáról. A tanácskozást követő össze­vont záróülésen dr. Simkó József, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának munkatársa, il­letve dr. Kocsis Ferenc, az EVM főtanácsosa foglalta össze a vitát. A IX. szegedi Ipari tudományos konferencia Horváth Jánosnak, a KI­SZÖV elnökének zárszavával ert véget. A szövetkezeti ipar szere­pét, jelenét és jövőjét elem­ző kétnapos konferencia al­kalmával az ország minden tájáról érkezett négyszáz szö­vetkezeti szakember hasznos ismereteket szerzett. Néhány hét múlva valamennyien megkapják a konferencia tel­jes anyagát, amelyet munka­helyükön dolgozó társaikkal együtt tanulmányozhatnak. Rendelet az új vadászati idényről A Magyar Közlöny 56. szá­mában megjelent az 1977— 78. évi vadászati idényről in­tézkedő rendelkezés, amely vadfajonként szabályozza a vadászati idényt, illetve a ti­lalmi időszakokat. Az eddigi­ekhez képest változás, hogy érett, éremvárományos őzba­kot csak a szokottnál később, augusztus 15-től lehet lőni, hogy az őzállomány minősé­ge tovább javuljon. Selejt­bakot viszont ugyanúgy, mint eddig, május 1.—október 15. között lehet vadászni. A fá­cántyúk vadászatának lehető­ségét először biztosította a rendelkezés, összefüggésben azzal, hogy az intenzív fá­cántenyésztés nyomán meg­nőtt az állomány. Fácántyú­kot azonban mesterséges te­nyésztéssel feldúsított állo­mányú területeken lehet csak vadászni: az ilyen területe­ket a megyei tanácsi szak­igazgatási szerv jelöli ki. A vadászati idény a ren­delkezésben megszabott Idő­szak előtti, illetve az ezt kö­vető napra is kiterjed akkor, ha a vadászati idény kezdete hétfőre, illetve, ha a vége szombatra esik. A négyes ikrek kielégítően fejlődnek Túljutottak a szülés utáni szokásos súlycsökkenésen, s kielégítően fejlődnek a kecs­keméti négyes ikrek. A ki­csinyeket még mindig inku­bátorban tartják, s nagy gonddal ápolják a megyei kórház koraszülött osztályán. A kisbabák kezdettől fogva jól fogadták a táplálékot; az adagot fokozatosan emelik, fejlődésük arányéban. Édes­anyjuk is egészséges, és rö­videsen elhagyhatja a kórhá­zat. (MTI) Perek az örökségért A társasági beszélgetés nem lehet végrendelet Egy nyugdíjas férfi el­hunyta után a közjegyzőnél jelentkezett egy asszony és igényt támasztott a hagya­tékra. Elmondta: két évvel a haláleset előtt az illető társaságban kijelentette, minden vagyonát reá hagy­ja, mert hosszú időn ót vele volt és gondozta. A bíróság­nak tehát azt kellett eldön­tenie, történt-e érvényes szó­beli végrendelet. A törvény értelmében az tehet szóbeli végrendeletet, aki életét fe­nyegető, rendkívüli helyzet­ben van és írásbeli végren­deletet egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézséggel tehetne. E két törvényes fel­tételnek a végrendelkezés idején együttesen és objek­tíven fenn kell állania. A végrendelkező személyes el­képzelése azonban a való­ságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. Életet fenyegető. rendkí­vüli helyzet az, ha valaki­nél látszólag minden előze­tes betegség nélkül, hirtelen életveszélyes állapot áll be, vagy ha beteg, és egészsége ugrásszerűen annyira le­romlik, hogy életét közvetlen veszély fenyegeti. Orvosi szakkérdés, hogy a végren­delkező egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny ne­hézséggel tehetett volna írás­beli végrendeletet, körülte­kintően kell elbírálni, figye­lembe véve az illető fizikai és lelki állapotát. A szóbeli végrendelet ak­kor érvényes, ha az illető két tanú együttes jelenlété­ben, az általuk értett nyel­ven, szándékát kifejti és ki­jelenti, hogy nyilatkozata a végrendelete. Amennyiben a végrendelkező megszakítás nélküli három hónapon át nehézség nélkül írásbeli vég­rendeletet tehetett volna, a szóbeli érvénytelen. Még meg kell említeni, hogy a szóbeli végrendelettevőnek nem kell a törvény szavait szó szerint kijelentenie, ha­nem csak azt. hogy ez aa ő végrendelete. — A végrendeletnek — mondta ki az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság — alapvető feltétele az örökhagyó aka­rata. Ez azt jelenti: tudatá­ban kell lennie annak, hogy végrendeletet tesz, szándéka erre irányuljon, és kijelenté­sei ezt juttassák kifejezésre. Ebben az esetben a végren­delkezésnek ez az alapvető követelménye hiányzik. Az elhunyt ugyanis társaságban volt, s ekkor egyik barátjá­nak említette: örököse az igénnyel fellépő asszony lesz, mert gondozta. A beszélge­tésből a társaság egy másik tagja, aki közelükben ült, részleteket hallott. Ilyen tényállás mellett nincs alap annak megállapítására, hogy ez alkalommal az illető vég­rendelkezni akart és szóbeli végrendeletet tett. Társalgás közben annak megemlítése, hogy vagyona sorsáról mi az elgondolása, nem tekint­hető végrendelkezésnek. Ezért a kereset alaptalan. K. S. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Shakespeare: Lear király. Előadás a Dóm téren este 8 órakor. Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállításá­nak megnyitója a Jnhász Gyula művelődési központ­ban, délután 5 órakor. 11. szegedi ifjúsági napok. Karnevál a Széchenyi té­ren délután 5 órakor. A VI. művelődéselméleti nyári egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpontban délelőtt 9 órától. A XVIII. Szegcdi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály ut­cai képtárában, augusztus 21-ig. Kátai Mihály festőművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusz­tus 28-ig. A természettudományok Szegeden. Kiállítás a So­mogyi-könyvtárban, augusz­tus 4-ig. Csanádi György iparmű­vész kiállítása a Gulácsy Lajos-teremben, augusztus 4-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Evezés. A SZEOL AK or­szágos versenye az if­júsági vizitelepen délután 2 órakor. Fiataloké a város mmm% j ; p | r- M íjL P * ­Jll * ­Négy napra fiatalok vették birtokukba a várost. Tizen­egyedszer adnak randevút a Tisza partján egymásnak az ország minden tájáról érke­zett fiatalok. A KISZ Szeged városi bizottságának és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kiren­deltségének szervezésében tizenegy különvonattal és harminc autóbusszal érkéz­Iróttszéken, csörgősipkában Az udvari bolond nem bo­hóc. Gábor Miklós jól tud­ja. Nem olcsó poénok és re­keszizmokat terhelő gegek krumpliorrú csetlő-botlója. Hanem a király másik énje, az érem másik oldala. Bo­londozik, hogy hályogot tün­tessen, sipkát csörget, dalra fakad, táncol és cigánykere­ket hány — de filozófus cs belső ellenzék, akinek nem kell lakatot tenni a szájára, szívének zsilipéit maga ke­zeli. Groteszk árnyék, mely vibrálva világít. Gábor Miklós Bolondjának még az arca is fehérre me­szelt: nem személyiség, nem egyéniség. A személytelen, absztrakt, néha keserű igaz­ság jelképe. Aki dalok hang­jegyeire fűzi, pipiske futásá­nak nyomaiba veti, fejfedő­je csörgőinek ritmusával bá­torítja, cigánykerekek futá­sával hirdeti igazság és ha­misság, szeretet és gyűlölet küzdelmében — a jó ügy diadalát. Gábor Miklós (egy régi színházi előadás és egy rá­diós adaptáció után) a Dóm téren harmadszor csapta fe-A Bolond: Gábor Miklós jére a Bolond jelvényét. A kelléket, mely csábításának nehéz ellenállni. Hiszen min­den a túljátszásra, az eszkö­zök halmozására sarkall. A legnemesebb színészi eré­nyek közé tartozik, a tartóz­kodás és alázat mellett, új színpadi eszközöket találni. Csak olyan kiemelkedő egyé­niségeknek sikerülhet, mint Gábor Miklós. Az ő Bolond­ja kortalan, együtt öregszik a királlyal, hiszen tulajdon­képpen Lear eltemetett én­je testesül meg benne. Esz­közeinek lényege egy kidol­gozott, szinte koreografált mozgásláncolat — és egy ki­dekázott, szinte kottázott hanghordozás. Nemcsak iro­nikusan előadott tan-dalai, de mozdulatai, vissza-vissza­térő gesztusai is rímelnek egymásra, erősítik-gyöngítik jelenlétének intenzitását, ko­hézióját, a rendezés törvé­nyei szerint. Gábor Miklós föl-fölvillanó Bolondja a szabadtéri maradandó élmé­nye. Kijelölt helye van a trónszéken, csörgősipkában is. Tandi Lajos Kent és az úthenger — Hová robog az úthen­ger? — Kenttel? — Nem. Szabó Gyulával. — Szabó Gyulával körö­ket jár. — Mi körül? — Kunszentmártonból In­dul, és oda tér meg. Sajnos, ritkán jutok haza. — Kunszentmárton—Buda­pest ... Lehet vagy százöt­ven kilométer. Kocsival két óra. — Az én utam hosszabb volt, amíg ... — Amíg ...? — Amíg onnan, a se falu, se város szülőhelyről idáig eljutottam. — Milyen értelemben? — Ügyis, hogy színész let­tem ; úgyis, hogy hosszú út van mögöttem; úgyis, hogy megtanultam Európából néz­ni Kunszentet, s Kunszent­ből Európát. — A színész alkotó ember. Mi ebben a legfontosabb? — Ugyanaz, ami a magyar színészet kezdetei óta. A szí­nész a nemzeti kultúra része és alakítója. Ennek kell meg­felelni, ettől felelősség ez a hivatás. — Tehát a mostani alakí­tás is. Bólint. Súlyosan. — Már a pesti próbákon sokat töprengtünk a hangne­men. Kentén is. Szabó Gyula próbasziinetben Elmaradhatatlan kockás sapkájában Vámos László lép be az öltözőbe. — Nagyszerű vagy — mondja Szabó Gyulának. A színész felnéz. — Az elején, a Bessenyei­vel való jelenetben azt sze­retném, ha egy kicsit erő­sebb lennél, hangosabb ... — Nagyobb konfliktust szeretnél — értem —, meg­próbáljuk! Vámos László elmosolyo­dik: — Azt — mondja —, s sza­lad tovább. — Kent, 'legalábbis az it­teni — mondom —, szerin­tem rokonságot tart azokkal a kunokkal, akiket Kun­szent környékén lehet lát­ni... — A bújdosó, a lefokozott Kent már nem főúr, hanem népbeli. Ezért! Nagyot szív a cigarettájá­ból: — Kent 48 éves a darab­ban. — Az alakítás hitelessége miatt tartja fontosnak? — Is. — Hát még? — Egykorú velem. Pontos, tényközlő mondat. — Volna még egy kérdé­sem — mondom —, egy idő­re kalodába csukják a szín­padon. Hogy érzi magát ben­ne? — Kent? — Nem. Szabó Gyula. — Szabó Gyula jól, és a szerepben is. Petri Ferenc tek a fiatalok, hogy részesel legyenek a négynapos ese­ménysorozatnak, a politikai, kulturális, közművelődési és sporteseményeknek.' Kedves vendégeket köszön­töttek a KISZ megyei bizott­ságának vezetői délelőtt a megyehatáron. Szegedre ér­kezett az első magyar—len­gyel barátsági napok ha­zánkban tartózkodó küldött­sége. A 340 tagú delegáció tagjai között a legkiválóbb munkát végző lengyel ifjú­kommunisták, a kulturális és művésaetl élet jeles képvise­lői, az ifjúsági mozgalom ve­zetői kaptak helyet, ök is részt vettek a szegedi ifjúsá­gi napok délutáni nyitóün­nepségén, az újszegedi liget fái között meghúzódó sza-* badtéri színpadon. A programban fellépett a lengyel delegáció tagjaiként Szegeden tartózkodó Szlov­janka népi együttes (a Krak­kói Jagella Egyetem diákjai­nak folklórcsoportja) és a KRAM beat-együttes, vala­mint a Kaláka együttes, a Postás művelődési ház dzsesszbalett kara, Csizmadia Sándor és Torma László pol­beat énekesek, Nagy András konferanszié-paródista és a szegedi Ifjú Gárda zenekar. Ma, szombaton délelőtt 10 órakor az újszegedi stran­don az Edzett ifjúságért! ak­ció jegyében nagyszabású sportdelelőttöt rendeznek. Ti­zenegy órától a meghívott művészeti csoportok adnak műsort a Széchenyi, a Klau­zál és a Dugonics téren. Dél­után 5 órakor az újszegedi Vigadóban a P Mobil együt­tes ad koncertet, majd 8 órá­tól a KSZV klubjában lép­nek föl. Hat órakor a Ká­rász utcán divatbemutató lesz, este 9-től a Széchenyi téren hajnalig tartó utcabál kezdődik. Ma délután 5 órakor ren­dezik meg a hagyományos ifjúsági karnevált, melyen a szegedi ifjúmunkások mint­egy ötven produkcióval vo­nulnak fel a Kárász utcáról a Széchenyi téren át a Ta­karéktár utcáig. Az eddigi­ekhez hasonlóan a legpoliti­kusabb, a legötletesebb és legszebb produkciók értékes díjazásban részesülnek. Töb­bek között kiadnak egy kö­zönségdíjat is. Szavazólap A legsikeresebb pro­dukciókra a közönség is szavazhat az alábbi szel­vényen. Kérjük, irja föl az ön­nek legjobban tetsző karneváli produkció szá­mát, s a kivágott szel­vényt augusztus 3-án, szerdán délig dobja be az Ifjúsági Ház előcsar­nokában levő urnába, vagy postai levelezőlap­ra ragasztva küldje el a KISZ Szeged városi bi­zottságának elmére (6729. Szeged, Tanácsköztársa­ság útja 7.). A produkció száma:

Next

/
Thumbnails
Contents