Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

3 Szombat, 1977. július 30. Tanácstagi csoportok küldöttségei Szegeden Tavaly ősszel Pécsett, az is vizsgálták, hogyan érvé­Idén Szegeden találkoztak öt nyesül városuk képviselete megyei város megyei tanács- a megyei tanácsi testületben, tagi csoportjainak küldöttei. Délután két órakor Kovács Tegnap, pénteken délelőtt a Imrével, a megyei tanács Városi tanácsházán kezdődött elnökének általános helyet­az öt küldöttség egész napos tesével találkoztak a küldöt­programja, a debreceni, pé- tek a megyei tanácsházán, esi, miskolci és győri vendé- majd városnézéssel. hajó­gek, valamint a házigazdák, kirándulással folytatódott is­a szegedi megyei tanácstagok merkedésük Szegeddel. Ellá­megbeszélésén részt vett togattak a tápéi Tiszatáj Ter­dr. Csikós Ferenc, a városi melőszövetkezetbe is, ahol tanács vb titkára, dr. Bába dr. Bodó István, a téesz el­Imre, a megyei tanács vb nöke kalauzolta a vendége­szervezési osztályának veze- ket. tője is. A megyei tanácstagi cso­A megyei tanácstagi cso- portok küldöttségei este a portok egyseges munkamód- . ,, .... szereinek kialakítását, ta- Dom teren megtekintették pasztalatgyűjtését célzó ta- Verdi Aidájának bemutató nácskozáson a küldöttek azt előadását. Megmentik a tavat Egyik kedvelt kiránduló­és üdülőhelyünk, a Velencei­tó, biológiailag elöregedett. A víz minőségének javításá­ra, a megbomlott biológiai egyensúly helyreállítására a Velence-tavi fejlesztési prog­ram keretében 1970-ben kezdték a tervszerű park­és mederszabályozási mun­kákat. A hosszú távú tervek szerint 17 kilométernyi part­védőmű épül, négy négyzet­kilométer nádast irtanak ki és 8 millió köbméter iszapot távolítanak el. Így sikerül megállítani a tó elöregedését és új fürdésre, sportolásra alkalmas területeket nyer­nek. (MTI) Önkritika kerestetik! H' Az első szakaszban Több mint 50 ezer fiatalt vettek fel a szakmunkásképzőkbe Sok a jelentkező a kereskedelmi és a mezőgazdasági szakmákra A megyei tanácsok' elké­szítettek az összesítést az általános és középiskolákból a szakmunkásképző iskolák­ba jelentkezett fiatalok fel­A felvételek első szaka- jelentkezők átirányításával szaban 50 ezer 681 fiatal igyekeznek enyhíteni ezeket jelentkezését fogadták el a az aránytalanságokat A szakmunkásképző iskolák, „népszerűtlenebb" szakmák­tehát eddig a felvételi terv ban azonban így is kevesebb vételének első szakaszáról, 87,4 százalékát teljesítették, a jelentkező, mint egy évvel ezt egyébként augusztus 15- ami kedvezőbb arány az egy ezelőtt. A hegesztőszakmára évvel ezelőttinél. Az általá- 243, hengerésznek és forrasz­nos iskolákban végzettek tárnak 47, kovácsnak 59, ön­számának csökkenése elle- tőnek 100. gépi forgácsoló­nére ugyanis szerényen bár, nak majdnem 800. szövőnek de növekedett a szakmun- 165, ács-állványozónak 277, lcásképző iskolákba felvettek kőművesnek 659, vasbeton­Mint ismeretes, az idén is száma, és így természetesen készítőnek 133, szerkezetla­tovább csökkent az általános százalékaránya is. A közép- katosnak 547, cipésznek 73, fiatalok iskolai végzettségű fiatalok cipőgyártónak 62 fiatal je­felvételénél sajnos nincs lentkezhet még augusztus kedvező változás, eddig az közepéig, előirányzott tanulóhelyek­ig további felvételek köve­tik. Az országos képről a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbkép­zési főosztálya adott tájé­koztatást. iskolában végzett 6zárna, s elérte az úgyneve­zett demográfiai mélypontot; alig 114 ezer nyolcadik osz­tályos fejezte be általános nek mindössze 28,3 szazalé­iskolai tanulmányait. Ter- kát töltötték be. A szakmunkástanulónak felvett fiataloknak 9,2 szá­mészetesen a népgazdasági terv is számolt ezze' a csök­kenéssel, s így mindössze Az első évfolyamra felvett zaléka — a tervezettnél na­fiatalok 72,8 százaléka vá- gyobb része — jelentkezett lasztott ipari vagy építőipari mezőgazdasági és élelmiszer­56 ezer 300 szakmunkásta- szakmát A tervezett 75,4 ipari szakmákra, s hasonló­nuló felvételét irányozta elő. A kormány múlt évi in­tézkedése azonban lehetősé­get nyújtott arra. hogy az ország egyes területeinek Igénye szerint a szakmun­kásképzés javára eltérjenek a népgazdasági tervben meghatározott arányoktól, így a megyei tanácsok ja­vaslatainak megfelelően végül is 58 ezer elsőéves szakmunkástanuló felvéte­lét irányozták elő az 1977— 78. oktatási évre. Részvétel a döntések előkészítésében Tanácskozás a Postások Szakszervezetében A korábbi intézkedések, tés elveivel összhangban, jogszabályok kedvezően ha- egymást kölcsönösen erősítve tottak az üzemi demokrácia kell fejleszteni, kibontakozására, javult a Az ülés elfogadta a posta­százalékos arányt még nem képpen a felvetteknek 10 he­érték el. Évek óta sok gon- lyett 18 százaléka kapott he­dot okoz ugyanis, hogy a lyet a kereskedelmi és ven­népgazdasági igényelvhez ké- déglátóipari szakmunkáskép­pest nagyon 'aránytalan a ző iskolákban. A leányok jelentkezők érdeklődése, aránya összességében eléri a Többek között a gépi for- tervezettet, de egyes szak­gácsoló szakmára jelentke- máknál, többek között a mű­zők száma az előirányzottá szeriparban, a múlt évinél is nak mindössze háromnegyed kevesebb volt a jelentkező, része, viszont autószerelőnek A megyék közül Bács-Kis­másfélszer annyian kértek kun. Nógrád és Tolna me­f el vételt, mint amennyi a gyében a szakmunkásképző betölthető helyek száma. A iskolák már május végéig szakmunkásképző iskolák a teljesítették felvételi tervü­ket. Közel áll az előirányzat teljesítéséhez Fejér, Sza­bolcs-Szatmár és Szolnok megye is. Nagyon sok még viszont az üres hely Buda­pesten, ahol a felvettek ará­nya alig haladja meg a 70 százalékot, s ugyancsak sok ielentkezőt fogadhatnak még Békés, Somogy és Veszprém megye szakmunkásképző is­kolái is. a egy vállalat vezetője téves elkép­zelést követve hibázott valamit, előfordul, hogy a vállalat dolgozói megbírálják érte. Ha egy dolgozó elhibáz­za a rábízott feladat teljesítését, mindig megkapja a fejmosást. Az előbbit alulról, az utóbbit felülről jövő bírálatnak szokás nevezni. Ahogy társadalmi demokratizmusunk fejlődik, a bírálat mindkét formájával egyre gyakrabban találkozunk. Ez termé­szetes és helyes is. De mintha az alulról és a felülről jövő bírálat gyakoriságához mérten az önkritika ritkább lenne. Tévedés ne essék, nem az egykori, rossz­ízű, látványos önbírálatokat hiányolom. Akkor, ha valaki elrontott valamit, vagy ha az illetékesek megsúgták neki, hogy „nem jól látja" a dolgokat — bölcs dolog volt látványos önbírálatot gyakorolni. Az ilyen melldöngető ónbírálatok — érthető okokból — nem voltak mindig őszinték. Az efféle önbírálat komolytalan, többet árt, mint használ. Ez egy dolog. Mas dolog az is, hogy a saját munkánk egészséges ön­kritikája nélkülözhetetlen. Mégis, nem egy helyen egészen jól megvannak komoly ön­vizsgálat nélkül. így aztán napsugaras be­számolókat olvashatunk olyan üzemekben is, ahol rengeteg a probléma. Még soha nem találkoztam termelési értekezleten olyan beszámolóval, ami valahogy így kez­dődött volna: „Kedves elvtársak, a nyolc­van százalékos tervteljesités vállalatunk előző évi tevékenységében azért követke­zett be, mert elhibáztuk a dolgokat. Rossz, hiányos információk alapján döntöttünk olyan termékek gyártásáról, ami sem bel-, sem külföldi vevőknek nem kellett. Eb­ből levonjuk a konzekvenciákat. Most kö­rültekintőbben végezzük a piackutatást, mint tavaly." Ehelyett leggyakrabban úgy kezdődnek a beszámolók, hogy az év alapvetően jól si­került. Felsorolják, hogy mi mindenben van előrelépés, milyen jó a vállalat szo­ciális helyzete stb. Aztán valahol a sorok között megtaláljuk az említett nyolcvan százalékot, aminek okait természetesen a piaci helyzetben, az anyagellátásban, a kooperáló vállalatok határidőcsúszásában, a kiskereskedelmi és forgalmazó vállalatok rossz szemléletében (nem akarják eladni a rengeteg árut), és még sok mindenben lehet megtalálni. Ha mindezt elfogadják a dolgozók, akkor majd menet közben eset­leg korrigálunk, ha nem, és megbírálnak érte, akkor legalábbis magyarázkodni le­het. Ma már nem olyan egyértelmű a fe­lelősség, mintha becsületes önkritikával mi neveztük volna nevén a gyereket. Hányszor hangoztatjuk úgy általában, hogy aki dolgozik, az hibázik is. De konk­rétan valahogy mégis mindig más követi el a hibát. Más számította el magát, más feledkezett meg egy fontos dologról, más nem tanult meg eléggé egy fontos össze­függést, más nem fogadja meg a jó taná­csokat, más becsüli le az üzemi demok­ráciát, más nem elég okos... Mi mindig tudtuk, mi mindig megmondtuk, mi jól csináltuk... Egyszer beszéltem egy vezetővel, aki azt mondta félig viccesen, de nem mindennapi bölcsességgel, hogy büszke a hibáira, mert azok jobban jellemzik, mint az erényei. Mire egyiket kijavította, újabb hibája szü­letett. Sokat dolgozott, mindig volt mire büszkének lennie. Ha akarjuK, ha nem, együtt élünk a hi­bákkal. Akkor lehet őket kijavítani, ha tudunk róluk, ha eltökélt becsületességgel szembenézünk velük. A jól dolgozó ember, vezető, közösség bátran megengedheti magának hi­báinak beismerését. Néha erről job­ban meg lehet ismerni, mint az eredmé­nyekről. Ugyanis, az eredményeket előbb vagy utóbb valahogyan mindenki a világ tudtára adja. A hibákról szívesebben hall­gatunk. Hát az ember már csak ilyen. Így hát továbbra is önkritika kerestetik! A becsületes megtaláló jutalma a jobb munka, a vakvágányok elkerülése, okosab­ban dolgozó kollektíva, jobb vállalati lég­kör. Ilornyák András szakszervezeti aktivisták és a vezérigazgató és a szakszer­vezető testületek munkája, a ..,, gazdasági vezetők és a dol- vezet elnoksegenek együttes gozók együttműködése, s a határozatát az üzemi demok­bizalmiak jogkörének növe- rácia továbbfejlesztéséről, va­lése nyomán kialakult akti- lamint az elnökség irányel­vitás nagyban segíti az üze- kapcsolatos mi demokracia kiteljesedeset — állapította meg pénteki szakszervezeti feladatokról, ülésén a Postások Szakszerve­A minisztérium szakembe­reinek véleménye szerint a szakmunkástanuló felvételek helyzete az adott lehetősé­gekhez viszonyítva kedvező­en alakult, s számítani le­Szegedi siker a virág­kötészeti versenyen Virágkötészeti versenyt és kiállítást rendeztek pénteken, tegnap a debreceni Bartók Béla-teremben. A vetélkedőn 12 kelet-magyarországi ker­tészeti vállalat 30 dolgozója mérte össze tudását. A kiírás értelmében minden induló öt feladatot oldott meg. A zsűri döntése alapján a verseny első helyezettje Ka­kukk Lajosné, a Kazincbar­cikai Városgazdálkodási Val­lalat dolgozója lett. A máso­dik helyet Venyige Lászlóné, a Debreceni Kertészeti Vál­lalat dolgozója, a harmadikat pedig Berta Istvánné, a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­lalat dolgozója szerezte meg. (MTI) £|.fff „Megcsapolják Sándorfalvát Új kesztyű­gyár Százmillió forintos beruhá­zással új gyárat letesített a het arra. hogy a népgazda- j Pécsi Kesztyűgyár. Itt évente sági tervben meghatározott- | egymillió pár kesztyűt gyár­nál magasabb előirányzatot tanak, majd az évtized végé­is összessegében teljesítik, i re e mennyiség 80 százalékát (MTI) I exportálják. zetének Központi Vezetősége. A tanácskozás különös je­lentőséget tulajdonított az üzemi demokrácia új fóru­mának, a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együt­tes ülésének egyrészt azért, mert szélesíti a döntések elő­készítésében résztvevők kö­rét, másrészt lehetőséget ad a vezetők munkájának érté­kelésére. Fontosnak tartja ezt a lehetőséget azért is, mert a postánál a régi „katonás, egyenruhás" szervezet követ­kezményeként még nem is olyan régen sokak véleménye volt az, hogy a dolgozóknak semmi közük a vezetők ügyé­hez. Hangsúlyozta azt is, hogy az üzemi demokráciát ia, egyszemélyi felelős veze­A Duna tisztább vizéért Újszerű megoldást alkalmaz a Dunai Vasmű A Dunai Vasmű csatornái- A parttól a folyó fő sod- A munka befejező szaká­ból a többszörös tisztítás rásvonaláig, a meder altala- szánál tartanak. Ezt követően után is sok fenolos-olajos jába, robbantással 240 méter az üzemi szennyvíz a parttól szennyvíz kerül a Dunába. A hosszú, öt méter mély árkot távol, ott kerül majd a Du­partmenti, lassúbb vízfolyás vágtak. A József Attila daru n ahol _ a víz sod_ csak nehezen oszlatja szét a és búvárok segitsegevel mas- , , , szennyeződést, s ez fokozot- fél méter átmérőjű, jól szi- ras következtében — foko­tan veszélyezteti a halállo- getelt vascsöveket fektetnek zottabb az öntisztulás folya­mányt, az egész környezetet. ide- ezt a -vári kifolvórsator- mata_ Az újszerű megoldás­A panaszok megszüntetésére, ^oT'ezutón -Tőszavai- tó1 a Dana szennyezettségé­a szennyvizek eltávolítására talán legyen a hajózás — be- nek számottevő csökkenését, most új tak ki. módszert dolgoz- temetik a folyam hordalék- az élővilág fokozottabb vé-1 rég fogtak hozzá az első Körmöndi György, Galiba András, Kovács István és Gera Antal sándorfalvi nyugdijasok az árokba fektetik a betoncsövet Sándorfalván, ha esős a amely szerint több mint 18 tavasz, jó néhány házban kilométer belvízelvezető átkozzák az időt. Ilyenkör csatornat kell elkészíteni, elviszi a kerteket a víz. Azt Amíg kiássák az összes ár­tartják az ottaniak, nem kot, lefektetik, összeillesztik arra folyik, amerre kellene, a cementcsöveket, majd rá­s okolnak is érte szomszé- búzzák a földet eltelik pán dot. vízművet, tanácsot. Fog- év. Ügy számolnak, öt-hat lalkoztak a kérdéssel az il- esztendő elegendő lesz, ak­letékesek' és változtatni sze- korára megcsapolják Sán­retnének ezen az állapoton, dorfalvát, arra küldik a vi­zet, amerre akarják. Nem­A sándorfalvi községi ta- régiben elkészült a Kossuth nácsot kisegíti az állam, utca vízelvezetője, most az Milliókat áldoz, hogy arra ^ Endrp utcában dolgoz­, , . . .. nak a Szeged és környéké folyjon a víz, amerre a koz- vízgazdálkodási Társulat ségiek szeretnék'. Ezért csa- emberei. Ugyanis a munkát tornákat ásnak, utat csinál- ők vállalták el. nak a fölösleges esőnek, ta­lajvíznek. így a közeljövő­ben nemcsak a Romafői csatornán jut ki a belvíz a faluból, hanem a Macskás­tó és a későbbiekben a kis­teleki főcsatorna is össze­gyűjti a többletet. Persze mindez nem megy máról holnapra, mert még ha lenne is elegendő ember, gép és pénz, akkor is időbe telne, amíg az utcákban lefektetik a betoncsöveket. Tervet készítettek, részek­re osztották a munkát. Nem­anyagával. delmét várják. I ütem" megvalósításához, I szállítottak. Növekvő üvegexport Az elmúlt évihez viszo­nyítva mintegy 30 százalék­ka^ túlteljesítette az első félévi exporttervét a Mis­kolci Üveggyár. Miskolcról hat országba — köztük Ausztriába. Csehszlovákiá­ba, Olaszországba és Kana­dába — összesen több mint 110 ezer négyzetméter színes ornáment üveget és csaknem 300 ezer folyóméter sima és drótbetétes profil üveget

Next

/
Thumbnails
Contents