Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
Péntek', '1977: július 1. 3 Semmelweis-ünnepség a megyeházán Kitüntetéseket adtak át Semmelweis születésének 159. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett tegnap, csütörtökön a megyei tanács vb egészségügyi osztálya a megyei tanács székházában, ahol megjelent dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa es Dajka Lajosné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának Képviselője is. Az ünnepséget dr. Rózsa József megyei főorvos nyitotta meg, majd Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta az anyák megmentőjének életútját Emberi nagysága jellemének erkölcsi gazdagsága példamutató az utódok számára is. Amikor fölismerte. hogy az orvosok keze okozta fertőzés miatt kellett oly sok édesanyának megválnia az élettől, mindvégig vallotta: az igazság beismerése az első lépés a gyermekágyi láz megelőzésében. Noha sok támadás érte, következetesen kiállt fölfedezése mellett. 1865ben bekövetkezett halála után, Pasteur kísérletei igazolták őt, majd csak századunk értékelte méltóképpen munkásságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az UNESCO halálának 100. évfordulóját, az 1965. esztendőt Semmelweis évének nevezte el. Szabó G. László végül szólt egészségügyünk jelenlegi helyzetéről, s arról, hogy az 1972-es egészségügyi törvény életbe lépése óta hogyan fejlődött a megye ellátása. Ezután dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke megköszönte az egészségügyi dolÚj szakmunkások köszöntése Somogyi Károlyné felvétele Hagyomány a Szegedi Textilművekben, hogy a vezetők köszöntik a végzett szakmunkástanulókat, s ünnepélyesen nyújtják át nekik a bizonyítványt. Tegnap, csütörtökön reggel az ebédlőben került sor erre az ünnepségre: 79 fiatal fonó és 70 szövő kapta meg oklevelét, miután sikeresen vizsgázott a 640-es számú Textilipari Szakmunkásképző Intézetben. Érd"kesség, hogy idén öt fiú is végzett az iskolában. annak ellenére, hogy a fonó- és szövőszakmát inkább a lányok kedvelik. Kétévi kiváló tanulásért a következők kaptak piros bizonyítványt: Berkó Aranka, Kovács Ilona, Rácz Mária és Szűcs Erika. Ma reggeltől már termelőmunkát végeznek a fiatalok, de hogy a közeljövőben legyen alkalmuk pihenésre, nyáron mindannyian kivehetnek egy-egy hét szabadságot fl. Sevcsenko látogatása Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának politikai és biztonsági tanácsi ügyekkel foglalkozó helyettese — június 24. és 30-a között látogatást tett Magyarországon. A főtitkárhelyettest fogadta Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A találkozón, valamint a Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseken áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, a leszerelési tárgyalások helyzetét, az ENSZ-közgyűlés soron következő 32. ülésszakának előkészületeit, továbbá a Magyar Népköztársaság és az ENSZ kapcsolatait. Szovjet miniszter Budapesten Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására Valentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének vezetésével csütörtökön küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagja M. V. Horundzsi, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztere is. Fogadásuknál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. gozók áldozatos munkáját, és átnyújtotta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést a megye kimagasló munkát végző szakembereinek, köztük: Bende Józsefné főnővér (megyei tanács tüdőgyógyintézete, Deszk), Béry Istvánné gyermekápoló (városi tanács gyermekkórház. Szeged), Csala Ferencné körzeti aszszisztens (Szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). Dohány Lászlóné dr. szociálpolitikai csoportvezető (megyei tanács vb egészségügyi osztálya), dr. Geréb Györgyné körzeti gyermekgyógyász (Szeged városi tanács, gyermekkórház), Jager Lászlóné védőnő (Ásötthalom), dr. Kókai Józsefné kerületi vezető védőnő (szegedi városi tanács, gyermekkórház), Makhajda Istvánné közegészségügyi-járványügyi ellenőr (Csongrád menyei KÖJÁL, szegedi járási kirendeltsége). Mányi Imre gépkocsivezető (szociális otthon, Mórahalom), Ottlik Erzsébet ápolónő (szegedi városi tanács kórháza), Szente Lászlóné gyógyszertári asszisztens (megyei tanács Gyógyszertári Központja, 13/67. gz. gyógyszertár, Szeged), dr. Vass Zoltánná trachomagondozó aszszisztens (megyei tanács vb egyesített egészségügyi intézete, Szeged), Zakar Jánosné bölcsődevezető (szegedi városi tanács. Csillag téri bölcsőde). Többen jutalmakat vettek át. Munkasikerek az első félévben Teljesítik vállalásaikat közösségek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott jubileumi verseny első félévi eredményeinek végleges, teljes körű összesítése még nem készülhetett el, de a felajánlások középpontjában álló feladatok megvalósításának sikereiről már sok kedvező hírt kaptak az üzemekből az MTI munkatársai. A Csepel Vas- és Fémművek félévi gyorsmérlege szerint az ipartelep dolgozói, szocialista brigádjai a jubileumi verseny időarányos részében mintegy öt százalékkal bővítették termelésüket. Féléves exporttervüket túlteljesítve a termékek 28 százalékát szállították külföldre. Felajánlásaik esedékes részének túlteljesítésével segítették a tervben előirányzott feladatok gazdaságos, ütemes valóra váltását a gyáregységek szocialista és munkabrigádjai. Az előírtnál nyolc nappal előbb készítették el a martinüzemi öntődaru klimatizáló berendezéséhez szükséges villamos készülékeket. A szerszámgépgyár fúró-maró üzemének brigádjai csupán az utóbbi három hónapban 100 ezer forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg, a gyártástechnológia gyorsított ütemű korszerűsítésével, ami egyúttal 1400 normaóramegtakarítást is eredményezett. Jelentős munkasikerek születtek az acélműben és a fémműben is. A Vörös Október Férfiruhagyárban a jubileumi versenyben a szocialista brigádok különösen sokat tettek Hazaérkezett Prágából az HSZHP'küldöttség Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Béke és Szocializmus című folyóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőségével foglalkozó elméleti tanácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Iskolapad ós törzsgárda Vállalati közművelődési tanács „Amióta a hatékonyságot állítottuk a gazdálkodás középpontjába, azóta természetesnek kell vennünk, hogy a munkaerő nagyon is tudatosan, s emellett hasznosan áramolhat egyik gyárból a másikba, egyik ágazatból a másikba. Az eltérő jövedelmekről nem szabad azt hinnünk, hogy azok pusztán a véletlen szülöttjei. Sokkal inkább. hogy tudatos gazdaságpolitikánk eredménye. Ezért egyes vállalatoknak le kell mondaniuk a munkaerőről, hogy az hatékonyabban dolgozó vállalatokban, iparágakban fejthesse ki — társadalmilag hasznosabb! — tevékenységét Az más kérdés, hogy azon vállalatok és vezetők megítélése szempontjából, akik a gazdaság kevésbé frekventált, alacsonyabb hatékonysággal dolgozó egységeit vezetik, nem vigasz..." — írja Marosi János, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgató-helyettese a Kenderipar januar 11-i számában. Való igaz. A magyar textilipar munkaerőgondokkal küzd. A megoldást c6ak egyfelől jelenti a gyártmánykorszerüsítés, a termelékenyebb, a hatékonyabb, tehát a kevesebb gondot igénylő munka, a fokozott mérvű szociális beruházás. Enyhít a bajon a most bevezetett bérrendezés is. Ám egyik sem oldja meg egészen. * A kulturális beruházások megtérülése nehezen kimutatható. Az, hogy egy-egy emberfő kiművelése mennyibe kerül, kiszámítható;- ám, hogy ez a több tudással rendelkező koponya mivel hálálja meg a ráköltött forintokat, az csak becsülhető adat. Miért érdemes, szükséges és fontos akkor ezekkel a dolgokkal törődni? A KSZV 1973-ban szervezett oktatási osztályt. Az eredmények önmagukért beszélnek. A vállalatnál negy százalékkal javult az iskolavégzettek aránya. Kihelyezett általános iskolai osztályokat indítottak. A vidéki telephelyeken pedig az egyéni felkészülést szorgalmazzák és támogatják. Az általános iskolai bizonyítvány megszerzése ugyanis feltétele a továbbképzésnek, a szakmunkássá válásnak. — Ebben az évben készítettük el a vállalat középtávú oktatási és közművelődési tervét — mondja Burkus Andrásné, a vállalat oktatási osztályának vezetője —, ez részletesen tartalmazza tennivalóinkat valamennyi iskolatípusban. Természetesen gondosan felmértük az egyes gyárak-és gyáregységek igényeit, és a valóságos helyzetet is. Figyelembe vettük, hogy a gazdasági vezetés milyen fejlesztéseket ütemezett be. A munkaerő-struktúra oktatási terve ugyanis csak így készíthető pontosan el. — Melyek a legfontosabb célkitűzések? — Szeretnénk tovább javítani az iskolavégzettek arányát. Ezt alapfeladatnak tartjuk. Sajnos, gondot okoz, hogy az iparág természetéből adódóan sok a nődolgozó, s közöttük a többgyermekes anya. A negyven év felettiek beiskolázása pedig nemcsak nálunk problematikus ... Ez a korosztály is jelentős hányadot képvisel gyárainkban. — És a szakmunkásképzésben? — Egy létszámhiánnyal küzdő iparágban nem mindegy, hogy mennyi goncjot fordítunk erre. Tapasztalataink szerint ugyanis azok az emberek, akiknek szakképzését biztosítani tudjuk, majdnem minden esetben hűek maradnak a gyárhoz, a törzsgárda tagjai lesznek. Mondok egy példát: a hurkoló és faipari szakmában mi magunk szerveztük meg a képzést. Ettől az intézkedéstől a fluktuáció csökkenését várjuk. — Hány ember tanul a vállalatnál? — Ha valamennyi képzési formát figyelembe vesszük; a hétezer-ötszáz. dolgozóból több mint ezer! — Szavai szerint ezekből biztosan törzsgárdatagság lesz! — Reméljük! — A jelenlegi oktatási tanács közelesen közművelődési tanáccsá alakul. Ez formai változást jelent csak, vagy valami mást is? — Az oktatás a közművelődési folyamatnak csak egy része. Ezt ismertük fel. Ez az új testület már komplex módon szemlélheti és intézheti a művelődés ügyeit a KSZV-ben. Sokat várunk tehát tőle. R. F. az üzemi a munka hatékonyságának javításáért. Így a központi és az öt vidéki gyár termelékenysége összességében 10 százalékkal magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában volt. Az Egyesült Izzó dolgozói az első félévben több mint 10 százalékkal növelték termelésüket. Termékeiknek: egyharmadát tőkés exportra szállították. Ily módon a vállalat 20 százalékkal nagyobb árbevételhez jutott, mint a múlt év azonos időszakában, A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat dolgozói különösen fontos feladatuknak tekintik a gazdaságosabb termelést és exportot megalapozó korszerű termékszerkezet kialakítását. Az első félévben mintegy 15 százalékkal bővítették a termelést, jelentős lépéseket tettek a kölnivízválaszték korszerűsítésének előkészítésében. A jubileumi versenyben ütemesen dolgoznak az építők, szerelők a telefongyár nagykálai telephelyén, az adatátviteli berendezések gyártásának rekonstrukciós beruházásán. A több mint 100 millió forintos beruházás 90 százaléka már elkészült, részlegesen átadták az új üzemcsarnokot, s most a technológiai berendezéseket szerelik. A gépsorok többségével — átmenetileg ideiglenes helyen az első félévben is termeltek, sőt e gépekkel dolgozó szocialista brigádok versenyvállalásaiknak megfelelően áttértek a második és a harmadik műszakra, hogy jobban kihasználják az értékes berendezéseket. Meggyorsították több gép számítógépes vezérlésének kialakítását. A jubileumi munkaversenyben a Zalaegerszegi Ruhagyár munkáskollektívája a belföldi ellátás javítása és az export növelése érdekében a terv 2 százalékos túlteljesítését vállalta, s az év első 6 hónapjában időarányosan teljesítette felajánlását. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói az év első hat hónapjában az éves előirányzat 48 százalékát teljesítették. A múlt év azonos időszakához viszonyítva csaknem 15 százalékkal bővítették a termelést, s ezen belül 30 százalékkal az exportszállításokat, a termelékenységet pedig 10 százalékkal növelték. Fejlesztik az üzemi demokráciát az egészségügyben Csütörtökön az OrvosEgészségügyi Dolgozók Szakszervezetenek központi vezetősége a Münnich Ferenc utcai Weil-teremben tartotta ülését. Napirendjén elsőként az üzemi demokrácia helyzete és továbbfejlesztése szerepelt. Csehák Judit, a központi vezetőség titkára elmondotta, hogy a hetvenes évek elején teremtették meg a vállalatoknál is a munkahelyi demokrácia gyakorlásának alapvető feltételeit. Megállapítható volt, hogy nem foglalkoztak mindenhol kellő súllyal a szakmai, az etikai és a munkavédelmi kérdésekkel. A munkaértekezletek gyakorisága a vizsgált időszakokban évről évre csökkent. Ezért, a szakszervezeti szervek is feladatul kapták ezek patronálását. Mindezek ellenére az intézeti-vállalati vezetés és a társadalmi szervezetek közötti munkamegosztás még nem érvényesül kellőképpen. A legtöbb helyen nem dolgozták ki az összehangolt munkaprogramot. Rámutatott arra, hogy feltétlenül javítani kell az előkészítést és a szervezést, megvalósítani a hatáskörök pontos értelmezését. Az Egészségügyi Minisztérium és az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezete elnökségének együttes állásfoglalását —. amelyet a résztvevők írásban kaptak kézhez — az üzemi demokrácia fejlesztésének állami és szakszervezeti feladatairól a központi vezetőség megvitatta és elfogadta. Az ülésen beszámoló hangzott el a szakszervezet múlt évi gazdálkodósáról. valamint a szervezeti kérdésekről is szó esett. (MTI)