Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

Péntek', '1977: július 1. 3 Semmelweis-ünnepség a megyeházán Kitüntetéseket adtak át Semmelweis születésének 159. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett teg­nap, csütörtökön a megyei tanács vb egészségügyi osz­tálya a megyei tanács szék­házában, ahol megjelent dr. Végh Gyula, a megyei párt­bizottság munkatársa es Daj­ka Lajosné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának Képvise­lője is. Az ünnepséget dr. Rózsa József megyei főorvos nyi­totta meg, majd Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese méltatta az anyák megmentőjének élet­útját Emberi nagysága jel­lemének erkölcsi gazdagsága példamutató az utódok szá­mára is. Amikor fölismer­te. hogy az orvosok keze okozta fertőzés miatt kellett oly sok édesanyának meg­válnia az élettől, mindvé­gig vallotta: az igazság be­ismerése az első lépés a gyermekágyi láz megelőzé­sében. Noha sok támadás érte, következetesen kiállt fölfedezése mellett. 1865­ben bekövetkezett halála után, Pasteur kísérletei iga­zolták őt, majd csak száza­dunk értékelte méltóképpen munkásságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az UNESCO ha­lálának 100. évfordulóját, az 1965. esztendőt Semmelweis évének nevezte el. Szabó G. László végül szólt egészségügyünk jelen­legi helyzetéről, s arról, hogy az 1972-es egészség­ügyi törvény életbe lépése óta hogyan fejlődött a me­gye ellátása. Ezután dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke meg­köszönte az egészségügyi dol­Új szakmunkások köszöntése Somogyi Károlyné felvétele Hagyomány a Szegedi Textilművekben, hogy a vezetők kö­szöntik a végzett szakmunkástanulókat, s ünnepélyesen nyújtják át nekik a bizonyítványt. Tegnap, csütörtökön reg­gel az ebédlőben került sor erre az ünnepségre: 79 fiatal fonó és 70 szövő kapta meg oklevelét, miután sikeresen vizsgázott a 640-es számú Textilipari Szakmunkásképző In­tézetben. Érd"kesség, hogy idén öt fiú is végzett az iskolá­ban. annak ellenére, hogy a fonó- és szövőszakmát inkább a lányok kedvelik. Kétévi kiváló tanulásért a következők kaptak piros bizonyítványt: Berkó Aranka, Kovács Ilona, Rácz Mária és Szűcs Erika. Ma reggeltől már termelő­munkát végeznek a fiatalok, de hogy a közeljövőben le­gyen alkalmuk pihenésre, nyáron mindannyian kivehetnek egy-egy hét szabadságot fl. Sevcsenko látogatása Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának politikai és biztonsági tanácsi ügyek­kel foglalkozó helyettese — június 24. és 30-a között lá­togatást tett Magyarországon. A főtitkárhelyettest fogad­ta Púja Frigyes külügymi­niszter és dr. Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője. A találkozón, valamint a Szarka Károly külügymi­niszter-helyettessel folyta­tott megbeszéléseken átte­kintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, a lesze­relési tárgyalások helyzetét, az ENSZ-közgyűlés soron következő 32. ülésszakának előkészületeit, továbbá a Ma­gyar Népköztársaság és az ENSZ kapcsolatait. Szovjet miniszter Budapesten Dr. Romány Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására Va­lentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazda­sági miniszterének vezeté­sével csütörtökön küldött­ség érkezett hazánkba. A küldöttség tagja M. V. Ho­rundzsi, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági minisztere is. Fogadásuknál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. gozók áldozatos munkáját, és átnyújtotta az Egészség­ügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést a megye kimagas­ló munkát végző szakembe­reinek, köztük: Bende Jó­zsefné főnővér (megyei ta­nács tüdőgyógyintézete, Deszk), Béry Istvánné gyer­mekápoló (városi tanács gyermekkórház. Szeged), Csala Ferencné körzeti asz­szisztens (Szegedi városi ta­nács kórház-rendelőintézet). Dohány Lászlóné dr. szo­ciálpolitikai csoportvezető (megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya), dr. Geréb Györgyné körzeti gyermek­gyógyász (Szeged városi ta­nács, gyermekkórház), Jager Lászlóné védőnő (Ásöttha­lom), dr. Kókai Józsefné kerületi vezető védőnő (sze­gedi városi tanács, gyer­mekkórház), Makhajda Ist­vánné közegészségügyi-jár­ványügyi ellenőr (Csongrád menyei KÖJÁL, szegedi já­rási kirendeltsége). Mányi Imre gépkocsivezető (szo­ciális otthon, Mórahalom), Ottlik Erzsébet ápolónő (sze­gedi városi tanács kórhá­za), Szente Lászlóné gyógy­szertári asszisztens (megyei tanács Gyógyszertári Köz­pontja, 13/67. gz. gyógyszer­tár, Szeged), dr. Vass Zol­tánná trachomagondozó asz­szisztens (megyei tanács vb egyesített egészségügyi in­tézete, Szeged), Zakar Já­nosné bölcsődevezető (sze­gedi városi tanács. Csillag téri bölcsőde). Többen ju­talmakat vettek át. Munkasikerek az első félévben Teljesítik vállalásaikat közösségek A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére kibon­takozott jubileumi verseny első félévi eredményeinek végleges, teljes körű összesí­tése még nem készülhetett el, de a felajánlások közép­pontjában álló feladatok megvalósításának sikereiről már sok kedvező hírt kap­tak az üzemekből az MTI munkatársai. A Csepel Vas- és Fémmű­vek félévi gyorsmérlege sze­rint az ipartelep dolgozói, szocialista brigádjai a jubi­leumi verseny időarányos részében mintegy öt száza­lékkal bővítették termelésü­ket. Féléves exporttervüket túlteljesítve a termékek 28 százalékát szállították kül­földre. Felajánlásaik esedékes ré­szének túlteljesítésével segí­tették a tervben előirány­zott feladatok gazdaságos, ütemes valóra váltását a gyáregységek szocialista és munkabrigádjai. Az előírtnál nyolc nappal előbb készítet­ték el a martinüzemi öntő­daru klimatizáló berendezé­séhez szükséges villamos készülékeket. A szerszám­gépgyár fúró-maró üzemé­nek brigádjai csupán az utóbbi három hónapban 100 ezer forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg, a gyártástechnológia gyorsí­tott ütemű korszerűsítésével, ami egyúttal 1400 normaóra­megtakarítást is eredménye­zett. Jelentős munkasikerek születtek az acélműben és a fémműben is. A Vörös Október Férfiru­hagyárban a jubileumi ver­senyben a szocialista brigá­dok különösen sokat tettek Hazaérkezett Prágából az HSZHP'küldöttség Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Bé­ke és Szocializmus című fo­lyóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőségével foglalkozó elméleti tanács­kozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Mora­vec, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete. Iskolapad ós törzsgárda Vállalati közművelődési tanács „Amióta a hatékonyságot állítottuk a gazdálkodás kö­zéppontjába, azóta természe­tesnek kell vennünk, hogy a munkaerő nagyon is tudato­san, s emellett hasznosan áramolhat egyik gyárból a másikba, egyik ágazatból a másikba. Az eltérő jövedel­mekről nem szabad azt hin­nünk, hogy azok pusztán a véletlen szülöttjei. Sokkal in­kább. hogy tudatos gazdaság­politikánk eredménye. Ezért egyes vállalatoknak le kell mondaniuk a munkaerőről, hogy az hatékonyabban dol­gozó vállalatokban, iparágak­ban fejthesse ki — társadal­milag hasznosabb! — tevé­kenységét Az más kérdés, hogy azon vállalatok és ve­zetők megítélése szempontjá­ból, akik a gazdaság kevésbé frekventált, alacsonyabb ha­tékonysággal dolgozó egysé­geit vezetik, nem vigasz..." — írja Marosi János, a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat vezérigazgató-helyettese a Kenderipar januar 11-i szá­mában. Való igaz. A magyar tex­tilipar munkaerőgondokkal küzd. A megoldást c6ak egy­felől jelenti a gyártmánykor­szerüsítés, a termelékenyebb, a hatékonyabb, tehát a keve­sebb gondot igénylő munka, a fokozott mérvű szociális be­ruházás. Enyhít a bajon a most bevezetett bérrendezés is. Ám egyik sem oldja meg egészen. * A kulturális beruházások megtérülése nehezen kimu­tatható. Az, hogy egy-egy emberfő kiművelése mennyi­be kerül, kiszámítható;- ám, hogy ez a több tudással ren­delkező koponya mivel há­lálja meg a ráköltött forin­tokat, az csak becsülhető adat. Miért érdemes, szüksé­ges és fontos akkor ezekkel a dolgokkal törődni? A KSZV 1973-ban szerve­zett oktatási osztályt. Az eredmények önmagukért be­szélnek. A vállalatnál negy százalékkal javult az iskola­végzettek aránya. Kihelyezett általános iskolai osztályokat indítottak. A vidéki telephe­lyeken pedig az egyéni fel­készülést szorgalmazzák és támogatják. Az általános is­kolai bizonyítvány megszer­zése ugyanis feltétele a to­vábbképzésnek, a szakmun­kássá válásnak. — Ebben az évben készí­tettük el a vállalat középtá­vú oktatási és közművelődési tervét — mondja Burkus Andrásné, a vállalat oktatási osztályának vezetője —, ez részletesen tartalmazza ten­nivalóinkat valamennyi isko­latípusban. Természetesen gondosan felmértük az egyes gyárak-és gyáregységek igé­nyeit, és a valóságos helyze­tet is. Figyelembe vettük, hogy a gazdasági vezetés mi­lyen fejlesztéseket ütemezett be. A munkaerő-struktúra oktatási terve ugyanis csak így készíthető pontosan el. — Melyek a legfontosabb célkitűzések? ­— Szeretnénk tovább javí­tani az iskolavégzettek ará­nyát. Ezt alapfeladatnak tartjuk. Sajnos, gondot okoz, hogy az iparág természeté­ből adódóan sok a nődolgo­zó, s közöttük a többgyer­mekes anya. A negyven év felettiek beiskolázása pedig nemcsak nálunk problemati­kus ... Ez a korosztály is je­lentős hányadot képvisel gyá­rainkban. — És a szakmunkásképzés­ben? — Egy létszámhiánnyal küzdő iparágban nem mind­egy, hogy mennyi goncjot for­dítunk erre. Tapasztalataink szerint ugyanis azok az em­berek, akiknek szakképzését biztosítani tudjuk, majdnem minden esetben hűek marad­nak a gyárhoz, a törzsgárda tagjai lesznek. Mondok egy példát: a hurkoló és faipari szakmában mi magunk szer­veztük meg a képzést. Ettől az intézkedéstől a fluktuáció csökkenését várjuk. — Hány ember tanul a vál­lalatnál? — Ha valamennyi képzési formát figyelembe vesszük; a hétezer-ötszáz. dolgozóból több mint ezer! — Szavai szerint ezekből biztosan törzsgárdatagság lesz! — Reméljük! — A jelenlegi oktatási ta­nács közelesen közművelődé­si tanáccsá alakul. Ez formai változást jelent csak, vagy va­lami mást is? — Az oktatás a közműve­lődési folyamatnak csak egy része. Ezt ismertük fel. Ez az új testület már komplex módon szemlélheti és intéz­heti a művelődés ügyeit a KSZV-ben. Sokat várunk te­hát tőle. R. F. az üzemi a munka hatékonyságának javításáért. Így a központi és az öt vidéki gyár terme­lékenysége összességében 10 százalékkal magasabb, mint a múlt év megfelelő idősza­kában volt. Az Egyesült Izzó dolgozói az első félévben több mint 10 százalékkal növelték ter­melésüket. Termékeiknek: egyharmadát tőkés exportra szállították. Ily módon a vál­lalat 20 százalékkal nagyobb árbevételhez jutott, mint a múlt év azonos időszakában, A Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalat dolgo­zói különösen fontos felada­tuknak tekintik a gazdasá­gosabb termelést és expor­tot megalapozó korszerű termékszerkezet kialakítá­sát. Az első félévben mint­egy 15 százalékkal bővítet­ték a termelést, jelentős lé­péseket tettek a kölnivíz­választék korszerűsítésének előkészítésében. A jubileumi versenyben ütemesen dolgoznak az épí­tők, szerelők a telefongyár nagykálai telephelyén, az adatátviteli berendezések gyártásának rekonstrukciós beruházásán. A több mint 100 millió forintos beruhá­zás 90 százaléka már elké­szült, részlegesen átadták az új üzemcsarnokot, s most a technológiai berendezéseket szerelik. A gépsorok többsé­gével — átmenetileg ideigle­nes helyen az első félévben is termeltek, sőt e gépekkel dolgozó szocialista brigádok versenyvállalásaiknak meg­felelően áttértek a második és a harmadik műszakra, hogy jobban kihasználják az értékes berendezéseket. Meg­gyorsították több gép számí­tógépes vezérlésének kiala­kítását. A jubileumi munkaver­senyben a Zalaegerszegi Ru­hagyár munkáskollektívája a belföldi ellátás javítása és az export növelése érdeké­ben a terv 2 százalékos túl­teljesítését vállalta, s az év első 6 hónapjában időará­nyosan teljesítette felajánlá­sát. A Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár dolgozói az év első hat hónapjában az éves előirányzat 48 száza­lékát teljesítették. A múlt év azonos időszakához viszo­nyítva csaknem 15 száza­lékkal bővítették a terme­lést, s ezen belül 30 száza­lékkal az exportszállításo­kat, a termelékenységet pe­dig 10 százalékkal növel­ték. Fejlesztik az üzemi demokráciát az egészségügyben Csütörtökön az Orvos­Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetenek központi ve­zetősége a Münnich Ferenc utcai Weil-teremben tartot­ta ülését. Napirendjén első­ként az üzemi demokrácia helyzete és továbbfejleszté­se szerepelt. Csehák Judit, a központi vezetőség titkára elmondot­ta, hogy a hetvenes évek elején teremtették meg a vállalatoknál is a munka­helyi demokrácia gyakorlá­sának alapvető feltételeit. Megállapítható volt, hogy nem foglalkoztak minden­hol kellő súllyal a szakmai, az etikai és a munkavédel­mi kérdésekkel. A munka­értekezletek gyakorisága a vizsgált időszakokban évről évre csökkent. Ezért, a szak­szervezeti szervek is fel­adatul kapták ezek patro­nálását. Mindezek ellenére az intézeti-vállalati veze­tés és a társadalmi szerve­zetek közötti munkamegosz­tás még nem érvényesül kel­lőképpen. A legtöbb helyen nem dolgozták ki az össze­hangolt munkaprogramot. Rámutatott arra, hogy fel­tétlenül javítani kell az elő­készítést és a szervezést, megvalósítani a hatáskörök pontos értelmezését. Az Egészségügyi Minisz­térium és az orvos-egészség­ügyi dolgozók szakszervezete elnökségének együttes ál­lásfoglalását —. amelyet a résztvevők írásban kaptak kézhez — az üzemi demok­rácia fejlesztésének állami és szakszervezeti feladatairól a központi vezetőség megvi­tatta és elfogadta. Az ülésen beszámoló hang­zott el a szakszervezet múlt évi gazdálkodósáról. vala­mint a szervezeti kérdések­ről is szó esett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents