Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

l»InteS, 1977. Július 29. 3 Az első félévi gazdálkodásról (Folytatás az 1. oldalról.) ellátás — kínálat és válasz- zat kisebb választéki hiány íadja a bázist A feladatok ték ~ volt- Az alapvető ellenére bevált. Élénk volt teljesítését nehezíti néhány élelmiszerek iránti igényt fo- a kereslet női és gyermek­anyag hiánya, mint a cemen­té, a klinkertégláé, az idom­acéloké stb. A beruházások közül a legjelentősebb a la­kásépítés, melynek ütemessé­ge és időarányos teljesítése nem kielégítő. Az 1977. évre tervezett 2254 lakásból az el­ső félévben 796 lakást adtak lyamatosan kielégítette a ke- ruházati cikkek iránt! Férfi reskedelem. Megfelelő kíná- nyári öltönyökben és pan_ lat állt a város lakossága- talókban mérethiányok je­nak rendelkezésére cukor- lentkeztek. Javult a cipó­ból, lisztből, tejtermékből, kínálat, a korszerűsített ci­hús- és húskészítményekből, pőboltokat a lakosság meg­kenyér- es péksütemények- elégedéssel fogadta, a nyV bői, zöldségből és gyümölcs- tást követően a forgalom bői. Hús- és húskcszítmé- megduplázódott. A vegyes­át, ami 35 százalékos teljesí- nyekbo1 " százalékkal ke- iparcikk aruellatasa akadó, tésnek felel meg. A partfal vesebb keru" „/orgalomba- z0tt és a Tisza-híd építését az el- mint ami rendelkezésre állt. A vendéglátásban- tovább ső negyedévben jelentéseit En"ek növekedettu az Célforgalom gátolta a hosszan elhúzódó ^"y,b51 tobb T? I f ~ a baz'*b°z viszonyítva 14 masas vízállás A vízszint lekka1'szaraz arubo1 38'4 sza" százalékkal. Az előfizetéses c^kkenése ótéi a kivltelezé- Mlékkal "®obb mennyisé- étkeztetés 23 százalékkal, a sek megfelelően haladnak ^ Set értékesítettek. Szalámi- cukrásztermékek forgalma 9 pa^S M^ra-park ehHti sza- fVínálaf^mfn^L S haladja meg az kasza elkészült úgyszintén a jJ^S^TA SSS£ fXolSin^,IfíS Lenin korút első szakasza, „Vllmfii-- felvásárlásával és - 7, DU. az . vaiamiivt az UJ Hungaria TZu^ ^SSSSS Sf kiemelten foglalkoztak. Az első félév összképe jó­Folytatódott a foglalkozta- Zöldségféleségekből kétszer, nak rr.ondható. Ipar, mező­tottság szerkezetének módo- gyümölcsből háromszor any- gazdaság eredményei a terv­sulása. A könnyűipari üze- nyit vásároltak fel a válla- ben előírtakat meghaladják, mekben, például: a KSZV latok és a szövetkezetelv, A bérek a végrehajtott és gyáraiban és a Szegedi Ru- mint az előző évben. Jelen- a második félévben vcgre­hagyárban több mint 5 szá- tősebb ellátási probléma hajtásra kerülő intézkedé­zalékkal csökkent a fizikai csak déligyümölcsből volt. sekkei követik a termelés létszám. Ugyanakkor egy szá- Az utóbbi időben a belföldi" ütemét. Most az a feladat zalékkal növekedett a keres- sör_ mennyisége nem kiele- áll minden pártszervezet és kedelemben és 4 százalékkal Bitó. gazdaságvezetés előtt, hogy a szolgáltató ágazatokban. A A méteráruból és lakás- fő figyelmet az éves terv nem fizikai területen dolgozó textil cikkekből a kínálajt teljesítésére fordítsák. Ehhez létszám 1—2 százalékkal megfelelő volt. Folyamatos kedvezőek a feltételek — csökkent az építőiparban, ke- és bő választék volt szövött- bár nem könnyűek. A Nagy reskedelemben és a közieke- hurkolt, selyem és karton Októberi Szocialista For­dési ágazatban. A központi méteráruból. Nőtt a farmer- radalom 60. évfordulójára és vállalati erőfeszítések ha- anyag-kínálat. A konfekció- indult munkavereny jó esz­áruból a kereslet tovább nö- köze, nagy lenditője a ter­vekedett, az új mérettáblá- vek teljesítésének. Szövetkezetekből korszerű üzemek Ipari tudományos konferencia Szegeden Interjú Rév Lajos államtitkárral Szegeden évente rendeznek országos ipari tudományos konferenciát, hogy meg­ismertessék a vállalati, szövetkezeti szak­emberekkel a magyar népgazdaság arányos fejlődését segítő és gátló tényezőket. A Technika Házában tegnap, csütörtökön kezdődött az immár kilencedik kétna­pos konferencia — amelynek rendezői: az MTESZ Csongrád megyei szervezete, vala­mint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportjának szövetkezeti bizottsága — résztvevői az ipari szövetke­zetek termelését és szolgáltatásait vitatják meg. A délelőtti megnyitón Horváth János, az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének elnöke köszöntötte a négy­száz szövetkezeti szakembert, s a meghí­vott vendégeket. Részt vett a megnyitón Rév Lajos államtitkár, az OKISZ elnöke, dr. Simkó József, az MSZMP Központi Bi­zottsága ipari, mezőgazdasági és közleke­dési osztályának munkatársa, dr. Kocsis Ferenc, építésügyi és városfejlesztési' mi­nisztériumi főtanácsos, Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gaz­daságpolitikai osztályanak vezetője, dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizott­ság titkára és Kovács Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese. A szövet­kezeti ipar, építőipar termelésszerkezete, változásainak iránya és technikai feltételei címmel Rév Lajos tartott előadást. Dél­után két szekcióban folytatták a munkát a résztvevők: egyiken dr. Simkó József tar­tott vitaindító előadást az árutermelésről és szolgáltatásról, a másikon pedig dr. Ko­csis Ferenc az építőipari szövetkezetek szelektív fejlesztéséről. tására a munkahelyre törté­nő belépések száma 11,5 szá­zalékkal, a kilépések száma pedig 17,1 százalékkal mér­séklődött. A teljesítménybér­ben dolgozók arányának 3—4 százalékos növelése végeit a munkanormák felülvizsgála­tára és a munkafegyelem ja­vítására került sor a ruha­gyárban, a konzervgyárban, a paprikafeldolgozóban, a szalámigyárban és a BUDA­LAKK-ban. A kötelező köz­vetítéssel és általában a mun­kaerő szervezettebb irányítá­sával sikerült a kapacitásfej­lesztő beruházások létszám­szükségletét kielégíteni. En­nek eredményeként nőtt a fi­zikai létszám a vasöntödé­ben, az Ikarus szegedi gyá­rában, a kábelgyárban, a sza­lámigyárban. Nem kielégítő a tárcák és főhatóságok koor­dináló és ellenőrző tevékeny­sége, a munkaerő-gazdálko­dási akcióprogramok végre­hajtásának segítése. Az üze­mek egy részénél, például a DEFAG-nál, a bútoripari, építőipari szövetkezetnél nem kielégítő a munkaerő-gazdál­kodási akcióprogramok szín­vonala. Magas a kisebb haté­konyságú területeken dolgo­zók aránya. Az iparban vi­Magyar—ksbai barátsági nap Magyar—kubai barátsági napot tartottak csütörtökön a Szolnok megyei Tiszakür­tön. Az ez alkalomból ren­dezett barátsági gyűlésen részt vett Elbidio Alvares Vichot. a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára. Emléktábla társadalmi munkásoknak Dunaújváros Castrum vá­rosrészének két lakóépület tén csütörtökön társadalmi mupkás emléktáblát avattak. A városi tanács a Martino­vics utca 28—30. és a 32—34. számú ház falán elhelyezett szonylag alacsony, 1,5 az át- i magyar és orosz nyelvű lagműszakszám. Közel 30 szá­zalékot képvisel az anyag­mozgatás területén lekötött munkaerő. A félév folyamán az Ipar­ban foglalkoztatott fizikai dolgozók havi átlagbére csak 3—4 százalékkal emelkedett. Az első félév bérgazdálkodá­sát a visszafogott bérpolitika és a műszakpótlék-rendezés- j m re történő tartalékolás jelle- j mezte. A vállalatok a bér­és jövedelemtervüket lénye­gében június hónapban a műszakpótlék-rendelet, a textil- és ruházati ipar pre­ferált bérfejlesztése után véglegesítették. A város ipa­rában 10 ezer 952 fő, a fizi­kai létszám 28 százaléka ré­szesült bérpreferenciában. A műszakpótlékban részesülők száma az iparban, az építő­iparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban meg­haladja a 15 ezer 260 főt. Az évi sajáterős bérszínvo­nal-növekedés 5—6 százalék között alakult. A könnyűipa­ri üzemekben a várható ösz­szes bérszínvonal-növekedés eléri a 13—14 százalékot. A nehéz-, gép- és élelmiszer­ipari üzemekben a bérszín­vonal-nöyekedés valószínűleg csak 7—8 százalék lesz. A város kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatainak és szövetkezeteinek értékesí­tési forgalma az első fél­évben 9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló ídószakaban. Az áru­bronztáblán a szovjet test­vérváros, Kommunarszk mű­szaki főiskolásainak állított emléket, akik 1975 nyarán dolgoztak a két lakóház ala­pozásán. Az ukrajnai műsza­ki főiskola hallgatóinak egy csoportja már öt éve min­den nyáron Dunaújvárosban tölti termelési gyakorlatát. Tájvédelmi körzet A gemenci erdő tájvédel­mi körzetté nyilvánításának előkészítéséről tanácskoztak csütörtökön az Országos Természetvédelmi Hivatal, a Tolna megyei tanács és más illetékes hatóságok, intézmé­nyek képviselői Szekszárdon. A tájékoztató szerint a tu­ristacsoportoknak továbbra is lehetőséget adnak majd — a Tolna megyei idegen­forgalmi hivatal közvetíté­sével — a híres vadászati rezervátum megtekintésére hajóval és kisvonaton. Eh­hez azonban a jelenlegi szol­gáltatások. az erdei kisvona­A konferencia szünetében A tízéves fejlesztési program gyártanak a szövetkezetek^ Rév Lajos államtitkár vála- első felének teljesítése láttán de növekszik a speciális jár­szoit a szövetkezeti mozga- azt mondhatjuk, hogy 1980-ra múvek gyártása. Hazai piac­lom fejlődésével kapcsolatos minden működő szövetkezet- ra és főként a fejlődő orszá­kérdáseinkre. nek kialakul a központi te- gok igénye alapján komplett — Államtitkár elvtárs! Kér- lephelye, és'a továbbfejlesz- laboratóriumokat is készite­jük, ismertesse a szövetkezeti téshez most bázisként szol- nek. Fejlődik majd a bútor­ipar közeli jövőjét! gáló alapgépesitettsége. A ipar, a bőrdíszmű ipar, a — Az 1975. évi 45 milliárd negyedik ötéves terv idősza- kempingbútorgyártás, smind forintos termelési érték a kában az állóeszköz-beruhá- több mezőgazdasági kisgép tervidőszak utolsó év "3 65— zások mintegy hatvan száza- és kertmüvelő szerszám jut 67 milliárd forintra novek- léka építés volt, és számotte- a háztáji kisegítő gazdasá­szik. Kiemelt feladatuk a vő mértékben vásároltak a goknak, A textilruházati ipar­szövetkezeteknek, hogy elé- szövetkezetek szóllítóeszközö- nak rendkívül fontos felada­gítsék ki a lak'>sságnak az ket is. Kevés pénz állt ren- ta a csecsemő- és gyermek­éleíszínvor.al emelkedésével deikezésre a termelőgépek ruházati cikkek nagyobb párhuzamos igényeit, megfe- cseréjéhez, korszerűsítéséhez, mérvű előállítása. A szövet­leiő minőségű és választékú 1976 és 1980 között — számi- kezeti házi- és népművészeti termékeket adjanak át a bel- tásaink szerint — az állóesz- ipar megtartja helyét, de a kereskedelemnek. Emellett köz-beruházás építéshányada hagyományos termékek kö­legyenek mind jobb kiegészí- mintegy negyven százalékra zül kevesebbet ad majd. Föl­tői az állami iparnak, s a csökken, 250—300 szövetkezet futás például a kötszövő­népgazdaság érdekeinek meg- az alapgépesítésen túl képes ipari termékeknél várható, felelően növefjék exportju- lesz egyes műveletek célgé- — A szövetkezeti ipar mi. kat. pesítésére, a termelési fel- ként járul hozzá a hiány. — E feladatok megoldása- adatoknak megfelelő korsze- cikkek számának csökkenésé­hoz várhatóan miiyen anya- rű kis- és középüzemek ki- hez? gi-techaikai feltételek állnak alakítására. Ügy a jelenlegi- — A hiánycikkek megszün­majd rendelkezésre? Hogyan nél nagyobb mértékű lehet tetáse nem elhatározás, ha­ériékeli az ipari szövetkeze- az állami vállalatok és a nem gazdaságosság kérdése. tek tízéves fejlesztési prog- szövetkezetek közötti együtt- Véleményem szerint a sza­ram.ja első felének megváló- működés. bad árral kellene segíteni, sulását? ._/„__„_ engedni az ilyen cikkek gyár. - Ma összesen 950 ipari, . Mf éppen változik az fejlesztest Ao — „i^u.u tt-x tpari szövetkezetek termelesi usdl' ae erlnez iejieszwsn építőipari és szo gáltato szo- szerkezete termékösszetétele' ^P^ is kel1 adni egy-^ST vetkezet működik. Ebből az s~erl^ie, termcko.szetetele. szövetkeze(nek Egyébként aa iparba sorolt 743 szövet!:e- — A gépipar és a vegy- OKISZ minden évben meg­zet 4500 telephelyen dolgo- ipar részaránya valamelyest kapja a Belkereskedelmi Mi. zik. Nem terv szerint, annál emeheedik, s dinamikusan nő nisztériumtól a hiánycikkek lassabban csökken a telep- az exportértékesítés. A gép- listáját, ennek alapján a ter. helyek szama, tehát legfőbb iparban számottevően növek- mékek egv részét legyártat­tennivaló az indokolatlan szik az állami ipar részére juk a szövetkezetekkel, a szétaprózottság, a tiz főnél gyártott termékek volume- többit megpróbáljuk behoza­kevesebbet foglalkoztató ne. Mind több különleges tálból pótolni. tok korszerűsítése szükséges. I munkaterületek felszámolása, igényeket kielégítő műszert Milyen változások vár­hatók a szövetkezeti épitő­Magyar siker -versenyen Szép magyar sikerrel zá­rult a KGST tagországok el­ső nemzetközi juhnyíró­versenye, amelyet a Szovjet­unióban, Cserkeszk városá­ban rendezték meg. A ver­senyen hét országból 46 ver­senyző vett részt. A négy­tagú magyar csapat a Szov­jetunió és Lengyelország után harmadik helyezést ért el, az egyéni versenyben pedig a 4., a 7. és a 13. he­lyet érdemelték ki. Piroska Ernő, a ráckevei Aranyka­lász Tsz juhnyíró szakmun­kása, a legfiatalabb ver­senyző a Komszomol k'ülön díját nyerte el. Ezen túl­menően a jó közös mun­káért a „legjobb külföldi csapat" díját is csapatunk hozta haza. A jól szervezett verse­nyen több új tenyésztési el­járást és kutatási eredményt — például a kémiai nyírást — is, bemutatta^, Kiváló Orvos Dr. Zolnay Imre Sebész, negyedik éve az Országos Orvosszakértő In­tézet szegedi kirendeltségé­nek vezető főorvosa, s tizen­öt esztendeje, hogy ugyan­ezen a munkaterületen dol­gozik. Amikor sokadszorra kere­sem, feleségével próbálom a találkozás időpontját meg­beszélni. Sorolom' a hét napjait. Egyetlenre mer bó­lintani a gyógyszerész-fele­ség: „Szerdán biztosan Sze­geden van" — mondja. Megüti a fülemet a mondai — Utazó elfoglaltság az orvosszakértőé ? — kérde­zem a találkozáskor. — Majdnem. Három me­gye tartozik a hatáskörünk­be. az első fokú bizottságok döntését mi bíráljuk el má­sodfokon. Felelősségteljes el­foglaltság, hiszen a mi pe­ipar fejlődése során? — A harmadik ötéves terv. időszakban főként családi há. rakat építettek a szövetkeze, tek, most már viszont a több­szintes társasházak kellenek. 1971 és 1975 között erre ké­szültek föl az építő szövet, ke"'-tek. Űi eljárásokat, tech. oolígiákat is vásároltak, en. külföldi gyógykezeléshez, itt adnak áldási. — indokol-,! esetben — a kisiparos adó-1 erre a tervidőszakra kedvezmenyere ». | jafc Ugyancsak ™ost sok gé­— Nem „vedlik" burok- | per, is vásárolnak a javítás, ratikus munkává ezen a le- j hoz, s karbantartáshoz. 1980. rületen az orvos hivatasa? i tbi más ipari háttérre, szer. Ez csak a látszat, talán éppen azért, mert rengeteg hivatallal kell kapcsolatot teremtenünk — és meg is tartanunk. — Nem hiányzik a gyó­gyító orvos sikerének érzé­se: visszaadtam egy ember egészségét ? — Mint sebész, dolgozom a MAV-rendelőben is, az effajta kapcsolatom tehát nem szakadt meg a betegek­kel. Az orvosszakértő elé azonban másfajta lelkiálla­potban kerülnek az embe­rek, talán egyéves betegség után, fáradtan, esetleg a ke­csétünk után már nem le- gyerek sorsát is az orvosok vesebb láppénz miatt anyagi het fellebbezni. döntése befolyásolja. A sok- gondokkal is. Mindezt meg Az orvos általában az rétú tevékenységből csak kell érteni — ós ez is több egészségét adhatja vissza a néhány: munkaképesség, odaadást kíván a vizsgálatot betegnek, s ez a legtöbb. Ha munkaalkalmasság, kereső- végző orvosszakértőtől, sikerül, elégedett lehet a képesség elbírálása, a bízott- — Utazás, hivatali munka, munkájával. Az orvosszakér- ság javaslatot tesz a baleseti szakrendelés... és a család? tő egy-egy ember megélhe- sérültek kártalanítására, — Hetente két-három na­tésének, életszínvonalának másodfokon ők döntik el, pig vagyok Szegeden, úgy alakulásáért, egész további valóban alkalmatlan-e vala- hogy feleségemmel és a há­életmódjáért is felelős. Sok- ki gépjárművezetésre. De rom gyerekkel sajnos keve­szor — ha családfenntartóról itt kaphatnak az arra rá- set vagyok együtt, van szó — több felnőtt és szoruló betegek beutalót Ch. A. kezeti elemekre számítha­tunk. Ezek alkalmazáséhoz kell megteremteni a feltéte­leket, számítva arra, hogy ax előkészületi idők növeked­nek, a szerelés, építés pedig gyorsul. — Elképzelhető-e, hogy épí­tő szövetkezetek átvegyék a vállalatoktól a garanciális ja­vításokat? — Ha ezt megfizeti a vál­lalat, átalánnyal megoldható. Szövetkezetet kijelölni e fel­adatra hiba lenne, már csak azért is, mert nem biztos, hoey gazdaságos volna szá­mukra a javítás. Amellett el­képzelhető, hogy a vállalatok — kapva az alkalmon —még több hibával adnák át az épületeket. Márpedig fontos, hogy mindenki jó minőség­ben végezze munkáját. Tehát egyetlen megoldás képzelhe­tő el: ha a vállalatok meg­egyeznek a szövetkezetekkel — mondta befejezésül Rév Lajos államtitkár. Szirák József

Next

/
Thumbnails
Contents