Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

Szerda, 1977. július 27. 3 II béke négy évtizede Szegeden a vándortárlat Tegnap, kedden délután Kulcsárné Kiss Piroska, a városi népfrontbizottság titkára nyitotta meg A béke négy évtizede című mozgó fotókiállítást a Széchényi téren, ahol ott volt Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. Az Országos Béketanács, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Volán Tröszt szervezte vándortárlat május 9-én, a győzelem napján indult útjára Battonyáról, az ország első felszabadított településéről. Azóta — Szegedig — mintegy 3 ezer kilométert tett meg a két Volánbusz, és a kisebb-nagyobb települések sok ezer lakója tekintette meg a gyűjtemény anyagát. A képek bemutatják népünk küzdelmét, munkánk eredményeit és a békeharc egyes állomásait 1945től napjainkig. A kiállítás ma délelőtt 11 óráig tekinthető meg a Széchenyi téren, majd a két Acs S. Sándor felvétele Részlet a kiállításról busz ismét elindul, s követ- november 7-én érik el útikező állomáshelye Móraha- céljukat, Nemesmedvest, az lom lesz. A béke négy év- utoljára felszabadított matizedét demonstráló képek gyar falut. A környezet védelme, tervszerű alakítása Bőségesek a tennivalók Az urbanizáció, a közlekedés fejlődése, a nagyüzemi termelés gyors térhódítása tette szükségessé többek között tavaly a II. számú törvény megalkotását, mely megvalósítói fő feladatává tette az emberi környezetnek nemcsak védelmét, hanem tervszerű alakítását is. E folyamat lényeges tényezőit — egy-egy adott településen a víz- és szennycsatorna-hálóeat közötti arányt, a közutak műszaki állapotát, terheltségét, tisztaságát, a felszíni vizek tisztaságát, az ipari üzemek szennyező hatását — vizsgálta meg Csongrád megye négy városában — Szegeden, Makón, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon — a megyei NEB dr. Csaja Klára vezette munkabizottsága. A népi ellenőrök vizsgálati tapasztalatairól készített összefoglaló jelentést tegnap, kedden délután tárgyalta meg — Balázs Lajos elnökletével — a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Csongrád megyében a városok lakóházainak, 60 százalékát látják el ivóvízzel a központi vízműhálózatról. A városi szennyvízcsatornákra kötött lakások aránya Szegeden 48, a többi városban 10—15 százalékos. A városi közúthálózat 64 százaléka földes út, a gyalogjárdák kilenctizede aszfaltozott vagy kövezett. A megye 501 ipari üzeméből 395 települt a városokba. szennyező hatásuk ellensúlyozására 12 négyzetkilométernyi zöldterület tisztítja a levegőt. A Jelentés megállapítja: a városi tanácsok nem készítenek önálló környezetvédelmi tervet, feladataikat az általános rendezési tervekben fogalmazzák meg. A tanácsi költségvetésekben nincs környezetvédelmi ágazat, vagy rovat. Eredményes a tanácsok és a társadalmi szer•ek közötti kancsolat a kiiönféle városszépítő akciók, ' ársadalmi őrjáratok szerve•ésében. A közös munka "redményekéopen körülbelül 10—80 millió forint volt a környezetvédelmet közvetlenül szolgáló társadalmi munkák értéke. A levegőszennyezcMségi vizsgálatok során a KÖJÁL és az Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet szakemberei megállapították: Szeged levegőjének tisztasága annak ellenére jó. hogy a város egyes közlekedési gócaiban a porminták értéke magasabb a megengedettnél. Az ipari üzemek jelentős része szennyező forrásainak csupán kisebbik hányadát jelentik be a kötelező adatszolgáltatáskor — Szegeden 280 üzemből csupán 80. Főleg műszaki ismereteik és lehetőségeik korlátaira, vagy a törvény nem kellő ismeretére hivatkoznak. (Egyetlen, sajnos, eléggé szemléletes példa: az öntödei vállalat egyik kemencéje évente 170 tonna pernyét juttat a város fölé a kórház közvetlen közelében.) Tanulságos az az. adat is, mely szerint 1976-ban nyolc ipari üzem fizetett összesen 470 ezer forintot levegőszennyezésért. Szennyvíztisztító telepe — Szeged kivételével — minden városnak van, ezek tisztító hatása azonban nem megfelelő, sok esetben a túlterheltség miatt. A vizeket szennyező 30 szegedi üzemi telephely közül tizenegynek egyáltalán nincs tisztítóberendezése. Az érdekelt tanácsokra, hatóságokra, vállalatokra, üzemekre vonatkozó javaslatok, illetve tájékoztató jellegű adatok továbbítását ajánlva a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén elfogadta a környezetvédelemről, a köztisztasági intézkedésekről készült jelentést. A magánlakásépítés vizsgálata Tegnap, kedden Kalmár József elnök vezetésével ülésezett a szegedi és a szegedi járási népi ellenőrzési bizottság. A testület megvitatta és elfogadta a magánlakás-építés helyzetéről készült jelentést, amelyet Balogh István vizsgálatvezető népi ellenőr terjesztett elő. A népi ellenőrök azt vizsgálták, hogy a tanácsok, az érdekképviseleti szervek a központi határozatok laapján milyen intézkedéseket tettek a magánépítés továbbfejlesztése érdekében; az állami intézkedések hogyan segítik az állampolgárokat, miként ösztönzik a korszerű és gazdaságos lakásépítési módszerek elterjesztését, az építkezések szervezettebb lebonyolítását. A népi ellenőrök felmérése kiterjedt a telepszerű többszintes, az egyedi többszintes magánlakás, hagyományos családi ház és a csoportos családi ház építésére. A vizsgálatot országos központi program alapján végezték, s ennek során elemezték, miként alakult a negyedik ötéves tervben a magánlakás-építés, és hogyan készítették elő az ötödik ötéves tervidőszakra a magánosok kezdeményezéseit. A felmérésben segített a Hazafias Népfront is. Szegeden és Kisteleken több olyan fórumot szerveztek a népfrontbizottságok, ahol a magánlakás helyzetét nyilvánosan megvitatták. A fórumok tapasztalatait a vizsgálatnál felhasználták. A NEB megvitatta egy korábbi vizsgálat hatásának tapasztalatait. Az év elején a megyei gyermekvédő intézetnél jártak a népi ellenőrök, s a látottak alapján a NEB több intézkedést javasolt az intézet igazgatójának. Az intézkedések után a korábbi fogyatékosságok megszűntek. Az üzemek dolgozóinak ec/etértésével Dr. Varga Dezső nyilatkozata a műszakpótlék emelésének hatásáról Már az elmúlt év végén, amikor ismeretessé vált, hogy a párt kezdeményezésére a kormány foglalkozik a műszakpótlék emelésének, egységes mértéke megteremtésének gondolatával, a Csongrád megyei üzemek dolgozói is fokozott figyelemmel kísérték az ezzel kapcsolatos tájékoztatókat, híradásokat Ismeretes, hogy július 1-től a kormány döntése alapján az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátásban a fizikai dolgozóknak, illetve a termelést Közvetlenül irányítóknak a délutáni műszakban egységesen 20, az éjszakai műszakban pedig 40 százalék pótlékot kell fizetni. Ez a bérintézkedés megyénkben is az üzemek dolgozóinak széles körű egyetértésével találkozott. Mivel többnyire szegediek a második és harmadik műszakban is dolgozó üzemek, dr. Varga Dezsőtől, a városi pártbizottság titkárától kértünk véleményt a műszakpótlék emelésének hatásáról. A bér- és munkateljesítmény összhangjáért — A lakosság életkörülményének kedvező feltételei az idén is tovább bővültek — kezdte nyilatkozatát a városi pártbizottság titkára. — A vállalati életben fontos feladatunk, hogy a termelőmunka hatékonyságának növelésével, a gazdálkodás javításával teremtsük meg az alapját a nagyobb kereseti lehetőségnek. A vállalati bérpolitikában biztosítsuk a tervezettnek megfelelő jövedelemnövekedést a bérek és egyéb juttatások emelésével. A megyei pártbizottság 1977. évi gazdaságpolitikai irányelvei hangsúlyozták, hogy a gazdasági feladatok megvalósításának eredményességétől függően az eddigieknél jobban használják ki vállalataink a bérfejlesztés lehetőségeit. Biztosítsanak nagyobb összhangot a bérezés és a mennyiségi, minőségi teljesítmények között. Szeged gazdálkodó egységeinek többsége — indokolatlanul — visszafogott, túlzottan óvatos bérpolitikát folytatott az elmúlt évben és ez év első felében is. Ennek következménye, hogy a tervezettnél lassúbb ütemben, csak 3—4 százalékkal emelkedtek a keresetek az iparban. Az említett politikai állásfoglalás és a kormány döntése után megvizsgáltuk júniusban 22 minisztériumi iparvállalatnál és gyáregységnél, 8 tanácsi vállalatnál, 15 ipari szövetkezetnél, 5 élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatnál, összesen 50 gazdálkodó egységnél a preferált bérfejlesztés, a múszakpótÉpü! a metró UJ Budapesten az észak—déli metró Könyves Kálmán körút és Határ út közötti 2,3 kilométer hosszú vonalán hétről hétre változik a kép. A szakasz legnagyobb — Határ úti — állomásának körvonala már teljesen kirajzolódott. Az 550 méter hosszú, kéreg alatti megállót most az ácsok vették birtokukba: a zsaluzáshoz fagerendákkal építik be az I állomást. Egy 40 tonnás daruvaj emelik be a több száz köbméter állványerdőt, s a kilenc méter méiyscgben levő állomás felszínre vezető lépcsősora is megvan — fából. A szigetelők az állomás csaknem 3 méter vastag fenéklemezét vonják be a speciális bituthén anyaggal. Az állomást az Aero Szálló felől lehet majd megközelíteni, az Üllői út alatt gyalogos aluljáró ve?;et a metró-m egállóhoz. lék-rendezés és a saját erőből történő bérfejlesztés helyzetét. Városunkban az ipari fizikai dolgozó létszámnak 28 százaléka, 10 ezer 952 részcsült preferált bérfejlesztésben. A textil- és ruházati üzemekben átlagosan négyszázalékos volt az ilyen jellegű bérfejlesztés, így a textilművekben, a ruhagyárban, a kendergyárakban. Vannak olyan üzemek városunkban, s léteznek olyan munkafolyamatok, amelyeknél eleve elképzelhetetlen, hogy csupán egy műszakban termeljenek. Ilyenek például a vasöntöde, az olajipar nagyon sok egysége, a könnyűiparból a textilművek, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Szegedi Ruhagyár, és más üzemek. Nem zárhatják el a csapokat az olajkutaknál, dolgozniuk kell a gázfeldolgozó üzemeknek, az öntödében sem alhat ki a láng. Nélkülözhetetlen a kettő, illetve a három műszak. A kereskedelemben és a vendéglátásban is érthető, hogy a fogyasztói, a felhasználói igények szabják meg a nyitvatartás idejét. Az utóbbi években vállalataink valóban sokat tettek azért, hogy javítsák a munkakörülményeket. A több műszakot vállaló dolgozónak valamivel magasabb keresetet biztosítottak. Elsősorban béralap hiánya miatt nem tudtak megfelelően differenciálni, ezért a második és a harmadik műszak vállalásában a dolgozók kevésbé voltak érdekeitek. Ezért mondhatjuk most, hogy 9 vállalatok részére igen kedvező a kormány döntése a műszakpótlék emeléséről. Ugyanis a politikai meggyőződésen, az erkölcsi elismerésen túl arányosan nagyobb keresethez jutnak a több műszakban dolgozók. Ma már a korábbinál jobban ösztönözhetik őket, hogy vállaljanak munkát a második, illetve a harmadik műszakban. Reális lehetőség: műszakszám-növelés A szocialista bérezés elveinek szellemében végrehajtott műszakpótlék bevezetése az iparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban 15 ezer 700 dolgozót érintett. A fizikai dolgozó létszám 40 százaléka részesül műszakpótlékban. A minisztériumi iparban a fizikai munkások 50 százalékát, a tanácsi vállalatoknál 20, a szövetkezetekben 7, a kereskedelmi és vendéglátó vállalatoknál 86 százalékát érinti. Az üzem- és munkaszervezés, a termelékenységnövelés intenzív módon történő emelése, lehetőségeinek kihasználása, a több műszak nagyobb arányú elterjesztése egyaránt kívánatos Szeged iparában, hiszen az átlagműszakszám 1,5, a tanácsi iparban 1,3, a szövetkezeti iparban 1,2. Az alacsony műszakszám az állóeszköz-állomány jelenlegi színvonala mellett is jelentős tartalékforrásokra utal. Sokszor és sokak által emlegetett gondot jelentett és jelent az alacsony műszakszám. Hisszük, hogy a műszakpótlék emelése egyik segítője lesz a több műszakos munkarend kiszélesítésének. Természetesen naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel automatikusan minden megoldódik. A több műszakhoz ugyanis mindenekelőtt emberek, munkások kellenek, s természetesen anyag, energia, karbantartás stb. S bizony kell az egész munkafolyamat éjjel és nappal történő megszervezése. Ha az emberek vállalják a több műszakot, ez nemcsak a gépek jobb kihasználását jelenti, hanem elősegíti a jobb hatású munkaszervezés megvalósítását is. A második és a harmadik műszak anyagi elismerésében korábban és most is, a pótlékfizetés után is nagyon eltérőek a keresetek. Pontosabban a vállalatokon és üzemeken belül is nagy az eltérés. A több műszakos munkahelyeken és munkakörökben foglalkoztatott fizikai foglalkozású és közvetlen termelésirányító dolgozóknál a műszakpótlék rendezésének bérszínvonal-növelő hatása 3—4 százalék. Például a Nagyalföldi Kőolajfelkutató és -feltáró Vállalatnál 3, a Szegedi Ruhagyárban 3,4, az Üjszegedi Szövőgyárban 3,8, a kábelgyárban 3 százalék. A szegedi gazdálkodó egységek többségénél az 1977. évi saját erőből megvalósított bérfejlesztés 5—6 százalék között alakult. Például a konzervgyárban 4,8, a DÉGAZ-nál 6, a vasöntödében 5, a Pannónia Szőrmefeldolgozó Vállalatnál 5, a TAURUS Gumigyárban és a Nagyalföldi Kőolajkutató és -feltáró Vállalatnál 6 százalék. Kedvező politikai hatás Az intézkedések hatására a könnyűipari üzemekben a várható bérszínvonal-növekedés összesen eléri a 13—14 százalékot. Az Intézkedések közölt értjük a berpreferenciát, a műszakpótlék-rendezést és a saját erőből megvalósított bérfejlesztést. Ugyanakkor a nehéz-, a gépés az élelmiszeripari üzemekben előreláthatóan a bérszínvonal-növekedés csak 7—8 százalékos lesz. A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i határozatával összhangban az ipari nagyüzemekben a több műszakban dolgozó fizikai munkások bére növekszik a legdinamikusabban. A nehéz-, a gép- és az élelmiszeriparban az egy fizikai munkásra jutó keresetnövekedés megközelíti a 200 forintot. A könnyűipari üzemekben átlagosan 314 forint. A könnyűiparban több műszakban dolgozó fizikai munkások kereseti aránya javul a legnagyobb mértékben az egyéb fizikai ágazatban dolgozókéhoz mérten. Mindez kedvező politikai hatást váltott kl a munkások körében. Nemcsak ók érzik, hanem általában a mozgalmi tevékenységet irányító felsőbb szervek is elismerik, hogy a párt- és a szakszervezeti alapszervezetek jól vizsgáztak e munka előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében. A most következő hetekben, hónapokban a bérfejlesztés, a műszakpótlékkal kapcsolatos intézkedések gazdasági és politikai munka tapasztalatait hasznosítva, a munkások körében kialakult kedvező politikai helyzetre, hangulatra alapozva érjék el, hogy a bizalom, a munkáselismerés éreztesse hatását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott nemes vetélkedésben, a szocialista munkaversenyben kibontakozott aktivitásban, cselekvőkészségben. Lényegében egy hónapja dolgoznak magasabb béréri, műszakpótlékért több szegedi üzem dolgozói. Altalános tapasztalat, hogy a kormány döntése az üzemek dolgozóinak széles körű egyetértésével találkozott — mondotta befejezésül dr. Varga Dezső. Nagy Pál