Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

4 Kedd, 1977. július 26. n sí ffW'T ^'jLiitkL Ilyenkor, nyár derekán ml mást tehet a bennszülött szegedi, ha egy kis ráérő idejj van, mint kimegy a strand­ra. Üszni, lubickolni, nap . nlő.r.i. Es a vé..•osr.óső sitik, kulturális programok között az ideié togató idegen is keres valami kellemes időtöltést, valamit, ami speciálisan s •ge­di. Hovatovabb ki ls érdemel k a fürdőváros címet, hiszen a közelmúltban újabb fürdési lehetőségekkel gazdagodott a szeszélyes Tisza partjára évült város. A cikk célja, hogy bemutassa: hogyanig állunk jelenleg, hány fürdő, úszóme­dence, strand várja a húsölni és a gyigyulni vágyókat, mert szép számmal vannak gyógyvizeink is. Es néhány praktikus tudnivalót is összegyűjtöttünk, amelynek —úgy hisszük — nemcsak a városba látogató idegen látja hasznát. Kezdjük a sort legrégibb fürdőnkkel, a Lenin körúton álló tisztasági és gyógyfür­dővel, közismert nevén a gőzfürdővel. A múlt század végi épület— a többszöri fel­újítás ellenére — Igen el­avult. Kezdetben kazánnal melegítették a vizet, s csak 1027-ben fúrták az Anna­kutat, amelyből 50 fokos víz tört föl, percenként 060 li­ter. A kút vize lassan apad és hűl, jelenleg 400 litert ad •nnyi idő alatt, 48 fokosat. A gőzfürdőben tizenkét medence van, 6—6 férfiak, illetve nők részére. A nagy­medencék vize 28—32 fokos, úszásra alkalmas. Az ülő­medencék 32—36 fokos vizét reumattkus és mozgásszervi betegségek ellen ajánlják. A forró, 38—40 fokos vízben szívbetegeknek. légzőszervi betegségben szenvedőknek nem szabad fürödniük. (A figyelmeztető táblákat egyéb­ként kifüggesztették a für­dőben.) A langyos medencé­ben 34, a hidegvizesekben 26 fokos a viz. Az engedélyezett fürdési idő az összes meden­cében másfél óra. Van két száras és két nedves gőzhe­iyiség, amelyeket a légző­szervi betegeknek és a fo­gyókúrázóknak ajánlanak. Hét kádszalon, lábápoló sza­lon várja a vendégeket, ezen kívül a gyógykádosztályon — orvosi javaslat szerint — kénmájfürdő- és elektromos viilanyfürdő-kezelést kap­hatnak a betegek. Ugyancsak itt várhatnak gyógyulást u gerinc-, a nyak-, a csigolya­bántalmakban szenvedők, a súlyfürdőben. Két orvos reg­gel 7-től délután l-ig reuma­szakrendelést tart, fizikothe­rápiás szakrendelés és az Iszaposztályon Iszapkezelés is Van. A fürdőt, amely egész év­ben üzemel, naponta átlag 1000—1200 ember keresi föl. Hétköznap reggel fél 7-től este fél 7-lg, vasárnap délig van nyitvatartás. A meden­cékből minden este leeresztik a vizet éz a fertőtlenítés után. reggel tiszta viz várja a vendégeket. A belépődíj; felnőtteknek 5, gyerekeknek 3 forint Ugyancsak egész évben nyitva a regi SZUE, leg­újabb nevén u Ligetfürdő is, a Tisza túlsó partján, a To­rontál téren. Az 1,4 hektár területen ma már öt meden­ce várja a strandolóknt. A régi 20x50 méteres, 1,20—3 méter mély úszómedencét 26 fokos hálózati vízzel töltik fel. a 30x40-es, 1 méter 30 centi mély lublckolót szintén. (Télen 30—32 fokos termál­vizet vezetnek a versehyme­dencébe, a partfürdöről.) A régi ülőmedence 15x5 méte­res és 80 centiméter mély. Vizét s Székely sori termál­kútból nysrik, 06 fokról 36 —38 fokra hűtik le. Gyógy­hatású. különösen a légző­szervi betegek, a hörghurut­ban szenvedők ülnek benne szívesen. A bővítés jóvoltá­ból kedveltté vált a Liget­fürdőben a 60—80 centimé­ter mély hájromszögoldalú „dögönyöző" medence, amely­nek a közepéről gomba alak­ban zuhan le a viz, 10 per­ces megszakításokkal. Az azonos nagyságú pancsolót is szívesen veszik birtokba « gyerekek. A forró napoki an 10—12 szer ember ls keres itt enyhülést, s ez. Szeged legnépszerűbb fürdője. (Ta­valy 980 ezer ember fordult Itt meg.) Közös öltözői, 118 bérkabln várja a vendége­ket, akiknek ellátásáról a Csongrád megyei Vendéglá­tó Vállalat és az ÁFÉSZ is gondoskodik. Hurkát, kol­bászt. sülteket, üdítő italo­kat lehet vásárolni a fürdő területén, és lángossütő, kür­töskalácsos is dolgozik itt. A Vízművek és Fürdők Vállalat a tervek szerint már az idén hozzálát a fürdő to­vábbi bővítéséhez: 1078 vé­gére el is készül a kör alakú, egyelőre nyáron használható termál fürdőcsarnok, négy medencével. Nyáron reggel 7-től este fl-ig, télen 8-tól 19 óráig tart nyitva. A belépőjegy felnőt­tek részére 5, gyerekeknek 2 forint, 3 forint pótdíj árán ki-ki átléphet tetszés szerint a tiszai partfürdőbe is. A folyó partján maradnak a legközvetlenebb kapcsolat­ban a strandolók a termé­szettel — ha a Tisza ezt megengedi. A gyakori ma­gas vízállás miatt nem szá­mithat erre a fürdőre biz­tosan a város. Az idén csak június 15-én húzódott le a víz a kabinokról, s hiányzik a tömör fű a partról. Ennek ellenére nemcsak a szege­diek, hanem a megyében máshol élők is szívesen föl­keresik. Ugyanis ez a Tisza legnagyobb szabadtéri strandja (6,7 hektáron terül el), és itt kerítették el bó­jákkal, a folyóból a legna­gyobb, fürdésre alkalmas te­rületet- A lapályos, fövényes part alkalmas napozásra. A két 20x50-es, 0,60—1,20 mé­ter mély medencében — hi­deg és meleg vizes — az úszni nem tudóknak sem kell félniük. A kifli alakú ülő­medence és a gyerekpancsoló vize 36 fokos. A partfürdő összes medencéjét a négy mélyfúrású kút látja el ter­málvízzel. Kánikulában 30— 35 ezer ember keresi föl a partfürdőt, ahol női és férfi közös öltözők, 730 bérelhető kabin, 110 vállalati és ma­gánüdülő szolgálja kényel­müket. A kölcsönzőből strandcikkeket (fürdőruhát is) bérelhet bárki, akár egész napra. S ha megéhezik, ak­kor sem kell kilépnie a strand kapuján. A Tisza Gyöngye étterem és a büfé csaknem 2000 embert lát el friss meleg étellel. A Csongrád megyei Vendéglá­tó Vállalat disznótoros csár­dáját is sokan keresik fel, akár az ÁFÉSZ pavilonjait, és mindig akad vásárlója a két lángossü tőnek és á pe­csenyesütőnek is. A belépő­díj megegyezik a Ligetfür­dőével, és itt is meg lehet váltani 3 forint pótdíj elle­nében az „átlépő" jegyet Térjünk , vissza a Tisza jobb, azaz szegedi partjára. Akinek 1—2 szebad órája akad a belvárosi teendők közepette, a Szőke Tisza úszóházak egyikében éri el leghamarabb az áhított vi­zet és a napozási lehetősé­get A Szőke Tisza üdülőház­hoz — ahol hangulatos ét­terem és habinok várjók a vendégeket — kapcsolódik egy 10x5 méteres úszókosár. A Szaoadság, a Béke és a Tisza útr'házon is hasonlók az ado'. gok. a r. o­raszon cs a a - kan < < mólót is ép . • g • a tiszai sportok kedv.:... . is. A Belvárostól kb. 5—6 ki­lométerre levő kiskundorozs­mai Szűksós-íürdő megépíté­se kellemes meglepetés volt a szegedieknek, különösen az autótulajdonosoknak, (A buszközlekedést sajnos nem sikerült megnyugtatóan meg­oldani. A Marx térről ugyan indul Járat a dorozsmai templomig, ptt át kell száll­ni.) A 27 hektáros fenyveser­dőben nagyméretű fürdőme­dence készült, a hideg és a meleg vizes kútból 30—32 foko.; vizet nyernek. Férfi és női Közős öltöző, sülteket, hűsítőt árusító pavilonok vannak a fürdő területén. Ezenkívül turistaszálló és vendéglő ls fogadja az ide­látogatókat. A Széksós-f'drdő kirándulóhely ls, ahol bog­rácsokban való főzéshez, szalonnasütáshez alkalmas helyeket, játszóteret, sport­pályát is kialakítottak. Van itt két csónakázó tó is, ame­lyeket a tervek szerint majd bérelhető csónakkal, vízibi­ciklivel tudnak kihasználnia kirándulók. A belépődíj itt is 5, illetve 2 forint. A für­dőnek különösen akkor van jelentősége a 170 ezer lako­sú város életében, amikor a Tisza nem engedi közelébe a strandolni vágyókat. És a jövő tervekben is azt tartják szem előtt a fürdők tervezői és gazdái, hogy Szeged mi­nél kevésbé legyen kiszol­gáltatva a meleg hónapok­ban a Tisza szeszélyének. Ch. A. tvamze!közi építőtábor Lze:n Miskolci műszaki egvete­eg i foiskolásodeb­receni or.miiallgatvk, ka­zincbarcikai vegyészek, gö­döllői niez.gazoaszok' és sze­gedi JATK-sok, összesen nyolcvanhetcn dolgoztak jú­lius 3-tól 10-ig a DÍLKP építkezésein. Július 18-án, hétfőn váltották őket a nem­zetközi tábor résztvevői — szovjet, lengyel, cseh, né­met, finn és magyar diákok. A helyszín nem változott. Az Északi városrészben, a házgyárban, a Kossuth La­jos sugárúti építkezésen, az Április 4. úti tanyai kollé­giumnál, a pályaválasztási tanácsadó intézet épületénél, a kiskundorozsmai telepen és az újszegedi magasházban végeznek, a fiatalok terep­rendezést és könnyebb épí­tőipari segédmunkát. Az összlétszám ebben a turnusban 104 fő, ebből Bl külföldi A munkaidő reggel fel héttől délután fél ötig tart, s kilenc forint a bér óránként. A táborvezetőség a ren­dezvényeket is a DÉLÉP­pel közösen szervezi. Kirán­dulásokat terveznek, a sza­badtéri előadásaira mennek, sportrendezvényeken vesz­nek részt. A legnagyobb si­kere természetesen a „nem­zetek közötti' focimeccsek­nek van. A házgyárban 19-en dol­goznak, egy odesszai és egy lvovi brigád, Az odesszaiak vezetője Szergej Kusko, a Mecsnyikov egyetem böl­csészkarának IV. éves hall­gatója. Elmondta, hogy két nj'áron át Szibériában dol­gozott, szintén építkezésen, s ahhoz képest az Itteni mun­ka felüdülés számára. — Hall • e Szegedről, mielőtt ldej. ul? — Szegedről hosszú ideig csak annyit tudtam, hogy Odessza testvérvárosa. Eb­ben az évben aztán szegedi . fuldrajz szakos lányokat is­mertem meg, akik Odesszában voltak szakmai gyakorlaton. Tőlük sokat megtudtam Sze­gedről, jónéhány éneket is megtanítottak, s elsajátítot­tam az alapvető szókincset: jó napot, szia, kérem, kö­szönöm, Kőbányai sor... A lvovi brigád nyújtotta eddig a legkiemelkedőbb tel­jesítményt — még az odesz­szaiak szerint is. Vezetőjük Leonyid Plagornij, a lvovi műszaki főiskola V. éves hallgatója. Most negyed­szerre dolgozik építkezésen. Elmondta, annak örül leg­jobban, hogy magyarokon kí­vül lengyelekkel, csehekkel, németekkel is találkozhatott. Filó Éva és Gondol Ág­nes az egri tanárképző fo­iskola hallgatói azért válasz­tották a szegedi építőtábort, hogy a munka mellett a vá­rost is megismerjék. Azt mondták, erre még nem nyí­lott lehetőségük: későn feje­zik be a munkát, s mire megfúrdenek, megvacsoráz­nak, sötét van. Inkább a ko­rai kelést választanák, hogy korábban is fejezhessék be a munkát. Cserhalmi László a DÉL­ÉP KiSZ-tltkára: —- Azoknak a munkáknak van a legnagyobb sikere, amelyek során konkrét fel­adatokat kapnak a fiatalok, s a végrehajtást szakmunká­sok irányítják. A művezetők közül kevesen magyarázták meg az első napon, hogy például egy helyiség több­sr.ori kitakarítására munka­védelmi szempontból van szú., ;,*<{: a belső szerelése­ket végző szakmunkások az előző szerelőbrigád ottha­gyott törmelékén nem dol­gozhatnak. Ahol mindezt a művezetők elmondta1', ott a diákok hozzáállása is meg­változott. — Mi a véleményed az eltelt három hétről? — Kiemelkedő eredmények nincsenek, de az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal jobban dolgoznak a diákok. A JATE és a DÉLÉP KISZ­szervezeteinek kapcsolata is szorosabb lett. Jobban ke­ressük egymást, r. közös problémákat közösen oldjuk meg. A magvarokra eqv hét, a külföldiekre még két hét munka vár. Ha a munka­kedvük nem csökken, ered­ményesen sárul az idei nyá­ri szegedi építőtábor. Fekete Klára HAZASSAd I. kerület Szenedi Dr. Báríny Ferenc és dr. Árva Edit, ördög Lász­ló Mihály és Vass Katalin. Zsengeliér Gábor Imre és Hetm Gabriella, Serley Ta­más Róbert és Soproni Ida, sárközi Zoltán és Ábrahám Ilona, RévéBz Imre és Ko­pasz Ida, Gyóni Károly és Turcsik Anikó, Salamon Bé­la ós Kovács Júlia, Joó Ferenc János és Adám Rózsa. Pécsek Tibor és Szűcs-Borús Erika, Ba­logh Antal Péter és Szabó Ol­ga Mária, Babéra György és Engi Magdolna. Mag látván és Rácz Noémi. Szügyi György és Sándor Zsuzsanna, Nagy Zol­tán és Lovas Ibolya Márta, Széli Mátyás és Káity Klára. Kotogány Antal Imre és Dobó Irén, Bálint András Mihály és Szendrei Mária Anna, Reretka István és Engl Julianna. Varga Zsolt és Pintér Olga Eva. dr. rőaő Lajos éa Tímár Eva, Czi­rok Jóasel és Sebők Eva Ibo­lya, Basics Ferenc és Szekeres Veronika, Bakos Zoltán Lajos és Varga Edit, Kiss János és Lezz­larik Márta Rózsa, dr. Csejtei Dezső és Juhász Anikó Erzsé­bet, Rácz István Mihály és Püs­pöki Gabriella Mária, Herche Péter Fredrlch és Kopasz Ág­nes, dr. Mezei Géza Sándor és Szűcs Katalin házasságot kö­töttek. n. kerület Szeged: Oátint Gábor és Kó­nya Mária. Gazsi-Kaváct Zoltán éa Nádeskt Ilona, Kováea Albin István és Bátyai Ilona, Balogh László Antal és Jakus Ilona. Széplaki Imre éa Rédai Olga. Grestyák Tibor Pál és Koós Eva Zsuzsanna, Pásztor Imre József és Tóth Julianna Mária. Cser Sándor éa Narozanyik Judit Ho­na, Csörgey György István éa Leltótszky Klára Magdolna, Csu­ka Károly és Varga Jolán Cecí­lia, Bodai Tibor és Iván Kata­lin. Szélpál István és Ovári-Tf­már Szilvia, Gulyás Árpád és Forgó Éva Anna, Meazes László és Kotroczó Gabriella Eva. Du­dás György és Hámor Irén. Hor­váth Tstván Tibor és Kurai Ibo­lya. dr. Vécael Béla és dr. Vsss Hedig Máris, Kálmán Ferenc és Pinez Ágnes. Sováczkt Jenő József és Csimszl Judit házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Vidéki Antalnak és Si­mon Ilonának Erika Andrea, Si­mon szilveszternek és Kovács Évának Bernadett Eva, Horváth Ferencnek és Szélpál Erzsébet­nek Ferenc, Rákos Miklós Ist­vánnak és Helembsi Zsuzsanna Ágnesnek Miklós, Oájdán László­nak és imrl Mária Juliannának Bálint, Lajkó Imre Antalnak és Rokolya Erzsébetnek Péter, Családi események Klenbuez Istvánnak éa Sebők Katalin Irénnek Kata, Szilágyi Ferencnek és Koszó Anna Ro­záliának Tibor Károly, Kerekes Sándornak és Mari Teréziának Péter Sándor. Kováea Mihálynak és Fülöp Mártának Mihály Gá­bor, Császár Pálnak és Fürtön Piroskának Edit, Molnár Lajos Istvánnak és Nagy Líviának Róbert, Kiss Ferencnek és Bá­lint Éva Zsuzsannának Ferenc, Kohajda Andrásnak és Mágori Zsuzsannának Tímea Rita. Zai­kó Györgynek és Czányi Margit­nak Margit, Kanyó Gábornak éa Csínyt Máriának Gábor Eló­rián, dr. Trogmayer Ottónak és dr. Görbe Eszternek Olivér Ágoston. Godó Józsefnek ós Ocskó Máriának Attila József, Deák Lászlónak és Szabó Má­riának Tímea Eva, Császár Sán­dor Józsefnek és Czibolya Te­résia Katalinnak Kriaztina And­rea. dr. Kiss Istvánnak és dr. Kuthy Enikőnek Balázs. Balog Sándornak és Varga Rózsának Erzsébet. Altordai Sándornak és Guth Arankának Balázs. Kovács Tibornak és Móra Ilona Margit­nak Bernadett, Takács Róbert Istvánnak és Csonka Erzsébet Katalinnak Gábor. Zeitler Györgynek és Vörös Irénnek Etelka. Tihanyi Lászlónak és Té­ren Margit Évának Borbála, Ba­logh Károlynak és Steklna Ho­na Veronikának Mária, Nagy­mlhály litván Gézának és Papp Zsuzsannának Oábor, Bánft Gyulának és Berta Erzaébetneli Szabolcs. Mityók-Zrinyl Sándor­nak és Börcsök Ilonának Attila, Kállai Mihálynak és Pálfl Ilo­nának Zsolt, Bácskai László La­josnak és Busz szlobodánkának Nikoletta, Bácskai László Lajos­nak és Küsz Szlobodánkának Olga, Nagy Bálint Istvánnak é» Dunai Gizellának Dántel, Top­pantó Józsefnek és Dobó Pi­roskának Zoltán József, Molnár Józsefnek és Molnár Zsuzsanna Erzsébetnek Tamás József, Tö­rök Jánosnak és Csongrádi Etel­kának Attila, Révész Lázzlónak es Fülöp Rozáliának Gábor, Kó­nya László Mihálynak éa Kardoz Magdolnának Magdolna, Papp Józsefnek és Tandari Máriának Endre. Szabó Jánosnak és Ke­resztesi Margitnak Paméls, Rem­iző Gábornak és Táborosi Er­zsébet Rozáliának Bernadott. Murát! Szabolcs Bencének és Hódi Mária Irénnek Adrienn Satu, Uimoviw Mátyásnak es Nagy Borbálának László Gusz­táv, Honfi Lászlónak és Gébe­rics Magdolna Rozáliának Dóra Magdolna, Szél Imrének és Kó­nya Máriának Viktória nevü gyermekük született. III. kerület Szeged: Borbáz Kálmánnak és Varga Gabriellának Zoltán Kál­mán, Oádzaer Gábornak és Grl­gorenkó Tatjánának Tamás Pé­ter, Varga Ferencnek és Zakota Erzsébetnek Ildikó, Börcsök Jó­zsefnek és Pipicz Máriának Má­ria Beáta, Kovács Sándornak és Horváth Margit Máriának Krisz­tina, Kováes Gyula Jánoanak és Rácz Ilonának Kornélia, Bényl Jenő Antalnak éa Sztanesik Er­zaébetnek Levente Csaba. Dégl Jozaefnek éa Nyárt Ilonának Tamás. Fodor László Antalnak éa Vőneki Klárának Melinda, Góra Ferencnek és Harmath Rozáliának Csaba, Góra Ferenc­nek és Harmath Rozáliának Be­áta. Ssél Ferenc Lászlónak éa Takáca Máriának Hajnalka, Caúrt Sándornák éa Hamzaek Erzsébetnek Szabolog, Szabó Gyulának és Kovács Honának Gábor, Báló Antalnak és Pen­czlnger Évának Emeae Éva, Gvl­rics Attila Gyulának és Gál Ka­talin Rózsának Boglárka Ildikó, Magyarlcs Róbert Lászlónak és Papp Etelkának Robin Györgv. Túrák Józsefnek és Hinek Ho­na Máriának Balázs Erik, Pok­rlán István Bélának és Gárdlán Anna Máriának Edit, Ráoz Is* vánnak és Mészáros Veroniká­nak Róbert, Szolga Andráz La­josnak és dr. Rózsa Zsuzsanná­nak Emese Katalin nevü gyer­mekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: özvegy Katalin, Seres Lajos. Sehmadl Erzsébet Julian­na, Kltvlnyt Katalin Erzsébet, dr. Széchenyi Ferenené dr. Vi­esay Margit, Palatínus Erzsébet Eauszanna, Vedres Istvánné Gö­resz Gizella, Muhari Sándor, Lajkó Józsefné Vass Valéria, Baja Imréné Holló Eva, Babar­eii Andrásné Német Ilona, Bal­da Wthályné Baffla Anna, Nagy Istvánné szász Magdolna, Kis Mihály, Steln Imre. Llpták Gá­borné Koatyál Mária. Frajooi Ferenc, Mezei László, Jakus Sándorné Huszár Erzsébet, Far­kas János meghalt. n. kerüld Szeged: Fölös István, Löez Im­réné Gyuris Hermina, Szirovieza András meghalt, III. kerület Szeged: Borsi Józsefné Szalma Julianna, Fodor Mlhályné Rácz Ilona, Hene István, Mészáros ,Tá­nosné Bolvárl Ilona, Nádasi Tl­VáJarné Balogh Eszter, Pável János. Tanács József, Rak Gyu­la, Túri Rozália, Fodor István­né simon Julianna, Bodó János meghalt. Trágárkodás Tanácsot kért tőlern egyik fiutal lányismerősöm, de né­mileg tanácstalan vagyok. Egyébként amiről szó van, már régóta töprengésre késztet. De gondolom, nem­csak engem. A kislány kérdése ez volt: „Mit tegyek, hogyan reagál­jak, ha minősíthetetlen sza­vakat kiabálnak utánam felnőtt férfiak?" Naponta ve­zet az útja egy buszállomás mellett. Az ott tartózkodó fiatalemberek röhögve, egy­mást túllicitálva. harsány trágárkodással produkálják magukat. A jelenség nem egyedi, csupán a helyzetnek és körülményeknek megfe­lelően módosul. Az egyik képlet szerint magányos nő­ket vesznek célba, védtele­neket, gyengéket, akiktől nincs mit tartaniok, s akik örülnek, ha megalázottan el­menekülhetnek a banda kö­zeléből. A másik képiét: a nyilvánosság megbotránkoz­tatására produkált trágárko­dás, Ki nem tapasztalta, hogy utcán, jármüveken, moziban, várótermekben egyszeresek felfakad a szennyesszájúság s rázúdul a kiszolgáltatott emberekre, kisgyerekekre, nőkre, öre­gekre — mindenkire. S az emberek többnyire megbé­nulnak ilyenkor, hiszen a nem közvetlenül személyük­re irányuló sértéseket hajla­mosak lenyelni ezzel a meg­gondolással: „Miért éppen én szóljak, miért éppen én ke­rüljek összeütközésbe vala­kivel?" Pedig emberi méltó­ságukat nemcsak fizikailag lehet sárba tiporni, hanem a fülünk hallatára kimondott, meghunyászkodásunkkal bá­torított, önérzetünket meg­alázó durva szavakkal is. Mit válaszoljak hát kis lányismerősömnek, és álta­lában mit tehetünk a trá­gárkodás megfékezésére? Azt hiszem, a válasz egyszerű, a megoldás kevésbé. írott és íratlan törvényeink vannak az emberi együttélés szabá­lyaira. Folyamodjunk hát írott törvényeinkhez, le­gyünk tudatában, hogy az bennünket véd, és ne vá­lasszuk a menekülés kényel­mesebb útját. Nézzünk a szemükbe azoknak, akik sa­rat vetnek ránk. A támadó csak addig nagylegény, míg elfutnak előle, a lelke mé­lyén gyáva. Közösen kell fellépnünk. A szocialista együttélés kötelező normái mindnyájunkra érvényesek. Saját érdekünkben ragasz­kodjunk ezek kötelező meg­tartásához. Nem hiszem, hogy más megoldás lehet­séges. Kovács Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents