Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

2 Szombat, 1977. július 23: Brezsnyev— Husák megbeszélés # Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken találkozott Gustáv Hu­sákkal, a CSKP KB főtit­kárával, Csehszlovákia köz­társasági elnökével, aki a Krímben tölti nyári szabad­ságát. Az elvtársi egyetértés és szívélyes barátság légköré­ben lezajlott találkozón nagy Kizárták a pártból Mao Ce-tung özvegyét • Peking MTI) A KKP KB ülésszaka A kínai fővárosban hiva- „örökre kizárta a párt sorai­talosan bejelentették, hogy bó1" Van Hung-vent, Csang Pekingben megtartották a Csun-csiaót, Csjang Csinget, KKP Központi Bizottsága- Moa Ce-tung özvegyét és nak ülésszakát. Jao Ven-jüant, akiket „bur­A plénum megerősítette zsoá karrieristák bandájá­Hua Kuo-fenget a KKP KB nak" minősített. A KKP KB elnöki és a KKP KB katonai ülésszakáról kiadott közle­bizottságának elnöki tisztsé- ményben az áll, hogy a „né­séfoön Határozatot hoztak arról, gyek" fanatikusan harcoltak hogy Teng Hiszlao-oinget a Part Központi Bizottsága fiaveimet fordítottak az; visszahelyezik összes koráb- ellen, amelynek élén Mao SZKP és a CSKP politikai : bi tisztségébe, egyebek kö- Ce-tung elnök állt Ismeretes és ideológiai együttműködő-' zött a KKP KB alelnöki, a a,onhan Ma„ zi.tzt,An sének további erősítésével, KNK Államtanácsának al- azonban- hogy Mao életében s a két nép közötti barátság elnöki és a kínai népi fel- mind a magas párt­mélvítésével kapcsolatos kér-i szabadító hadsereg vezérkari és állami vezető posztot töl­désekre. I főnöki tisztségébe. töttek be. Idegen tájakon ffl.J H űsítő sör és térig er Hamar eltelt az Idő. Bú- foglalást Igazoló papír. Csak- FONFÜLKE! — és elindul­csút intettünk Innsbrucknak hogy telt az idő egyre, fél tunk. Különösen a kanyarok és mesebeli, idillikus kör- kettő, kettő, fél három. A után kötötte magát a "kocsi nyékének, s nagyobb lépések- nap sütött, sugarai szikráz- a jobb oldalhoz, olykor a kél folytattuk vándorutun- tak a lágy hullámokon, si- szemből közeledő reflektor kat. rályok ültek a hajókémé- térítete pánikszerűen vissza Embertelen, 35 fokos hő- nyekre és koldusként csap- a másik sávba. Miután slke­ségben hagytuk el az oszt- tak le a vízbe dobott fala- rült életjelt adnunk magunk­rák határt, s Garmiseh-Par- tokra... Mindez szép, de ról a londonlaknak, hosszú, tenkirchen, Stuttgart, Mann- mikor indulunk már. Akkor keserves órák következtek, a heim, Koblenz, Köln útvona- fölvilágosítottak bennünket: keskeny, sötét fővárosba ve­Ion szeltük át az NSZK-t. A várjunk sorunkra, a foglaló zető országúton. A Londont kocsik utasai fürdőruhában, érvénytelen, 40 perccel ko- jelző tábla se vidított fel, jó nyitott ablakok mellett is rábban kellett volna érkéz- egyórás munka várt még szenvedtek a sztrádán, az nünk, az a hajó már rég el- ránk: 620 négyzetmérföldnyi útmenti büfék, automaták ment. És a következő is. területen meg kellett talál­alig győzték „itatni" a szom- Csaknem 6 óra volt, amikor nunk a csaknem 10 millió júhozó tömeget. Szikkadt, begördültünk a Prinzesse ember közül egyet. A navi­repedezett talajú kemping- Maria-Cristin gyomrába. A gátőr annyit tudott: a South ben, sárgává pörkölődött fü- fedélzetről már korántsem Circular Roadon át (déli kör­vön vertük föl sátrunkat, a volt olyan barátságos a ten- út) Rlchmond, Petersham deutsche Weinstrasse, a né- ger, erőszakosan cibálta a Road. A tökéletesen elhelye­met borút végefelé, Neckars- szél, ami csak útjába került, zett, kerületet, mellékutcá­ulmban. Másnap nagyobb a hullámok hatalmas robaj- kat, a körutat Jelző más­szerencsénk volt. Átkelve a jal csapkodták a hajó olda- más színű jelzőtáblák segít­belga határon, Eupennél tó- lát. Mégis csemege volt ez a ségemre voltak: rákerültünk vá duzzasztott patakparton, máshoz szokott szemnek, a déli körútra — és sikerült vadregényes környezetben, muzsika volt ez a mestersé- rajta maradnunk. Ez azért árnyas fák alatt telepedtünk ges zajokhoz szokott fülnek, nagy szó, mert a Circular le. De Belgiumról még egy Besötétedett, s a csípős, hi- Road nem egyetlen út: egy­élményt hordozok magam- deg szél bezavart mindenkit másból elágazó, egymásba dégláhT*1 számár™' tanulságos a fedélzctr61- °dabe™' ami* ^koHÓ, utcák és utcácskák lehet: az átutazónak is ille- kor az utasok megunták az nyomvonalára mondták rá: ne megadni a lehetőséget, olvasást, a kártyázást, a cse- na, akkor ez lesz a körűt. És hogy ottléte néhány órája vegést és megpakolták a a várostérképen valóban ki­8tílzÍSenkéireorsST6az *>""™ukat, repülőüléseken rajzolódik így az összefüggő ott élő emberekről. Ki tud- helyezték kényelembe magu- utcák füzéréből egy kör, a ja, talán élete végéig egyel- kat és a sci-fit játszó színes városban azonban könnyen kedvetlenitő tapasztalat alap- tévé előtt többnyire elalud- elvétheti az idegen az iránvt Eupen 'bafos^sváros, lej- tak". * u Ilr ^ tős utcákkal, a takarékosság Tizenegy Óra volt, amikor aztán bolyonghat orakon, ki­jegyében sötét kirakatokkal. Doverben kikötöttünk. A lométereken át, mire vissza­A teraszok, cukrászdák itt fehér sziklákat hiába keres- talál. S örülhet, ha kocsija is tele, beültünk mi is egy tem. elvesztek a feketeség- megússza karcolás nélkül, husito sörre — és elvegre . _ , egyszer vagyok Belgiumba ben- Legszívesebben most Hajnali fél 2 volt, amikor — belga embernézőbe. Ez aludtam volna, de akkor kez- egy kék fénnyel felszerelt utóbbi szándékom megváló- dődött az aznapi út java: Volkswagent követve meg­gondoskodott erről a Londonban már délután óta álltunk a Petersham Roadi látszólag összeszokott törzs- . ... . , . ... . -,..„ . , ,„ vendégek serege: fejünk fö- vártak érkezesünket. Fölír- ház előtt. Nagyon melegem löt kiáltoztak ki vadmotoros tam nagy betűkkel: BALRA volt. haverjaiknak, akik ott kö­röztek a téren. A párbeszéd­be belekapcsolódott az egyet­len fölszolgálólány is, újabb ismerős vendégek . érkeztek — nem is csoda, ha a sörre, — nemcsak a látványos hang­zavarra-szomjúhozó idegene­ket nem tudta figyelemre méltatni. Egy óra elteltével máshol próbálkoztunk, si­kertelenül, végül egy talpon­állóban enyhítettük kínzó szomjunkat Nem tagadom, a tüske bennem maradt... Végigrohantuk Belgiumot, tempóváltásra a főváros kényszerített csak: kínlódva evickéltünk át Brüsszel in­formációkban fukar, pokoli forgalmas utcáin. Háromnegyed egy lehetett, amikor először megcsapott a nagy víztömeg hűsítő, tiszta illata. A nyüzsgő kikötőben, Ostendében beálltunk a ko­csisorok egyikébe, várva a negyed kettes indulásra. Még vállon veregettük ma­gunkat, hogy idejében érkez­tünk, hogy jól szerveztük az utazást, zsebünkben a jegy, az erre a járatra szóló hely­HAJTS!, alá: PIROS TELE­Chikán Ágnes CJARB EGYIPTOMI TÁMADÁS Az egyiptomi légierő pén­teken délután támadást in­tézett a Gamal Abdel Nasszer nevét viselő líbiai légitá­maszpont ellen. Egyidejűleg egyiptomi ejtőernyős roham­csapatok szálltak le egy ha­tármenti líbiai falura. ELUTAZOTT A SZÍRIAI PÁRTMUNKÁS­IG ÜLDÜTTSÉG A Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Arab Újjászü­letés (Baath) Szocialista Párt­ja közötti munkaterv alap­ján egyhetes látogatáson szí­riai pártmunkásküldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttség — amelyet Ná­dim al-Khatib, a Kuneitra megyei pártbizottság tagja vezetett — megbeszélést foly­tatott Szlamenicky Istvánnal, az MSZMP KB ipari, mező­gazdasági és közlekedési osz­tályának helyettes vezetőjé­vel. A küldöttség pénteken elutazott Budapestről. MEGÁLLAPODÁS BELGRÁDBAN A jugoszláv fővárosban folytatja munkáját az őszre tervezett belgrádi találkozót előkészítő tanácskozás. A 35 ország képviselőinek pénteki nem hivatalos ülésén a részt­vevők megegyeztek az őszi találkozó hivatalos elnevezé­sében, amely a következő­képpen hangzik: „Az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten résztve­vő államok képviselői által — a záróokmánynak a kon­ferencia folytonosságára vo- | natkozó állásfoglalásából ere­dően — megrendezésre ke­rülő 1977. évi belgrádi ta­nácskozás". Hétvégi jegyzet Ideológiai injekció? Az emberek hiszékenyek, kommunizmus, de ha a falu példákért általában nem is tekintélyes varázslója ilyen kell messzire menni, de ez- szent borzalommal beszél úttal messzire, az afrikai róla ..., akkor csak vala­Angolába megyünk. mi szörnyűség lehet.) A Journal de Angola cí- A kormánynak meg kel­mű luandai lap nemrég lett tehát indítania az el­kenytelen volt cikket írni lenpropaganda-hadjáratot, arról, hogy a kommuniz- Akárhogy is nézzük, a gye­must nem lehet injekció se- rekeket meg kell óvni a gítségével betáplálni azem- szörnyű járványtól azokban berekbe, ehhez egész más a legeldugottabb falvakban eszközök, utak-módok szüle- is, ahol a több száz éves ségesek. Node nem vélet- portugál uralom alatt min­lenül írt erről a témáról den egészségügyi gondozást az angolai újság. Az ország nélkülöztek. S el kell ter­történetében először nagy- jeszteni nemcsak a védő­szabású gyermekmentő ak- anyagot, hanem azt a tényt ciót indított ugyanis a kor- is, hogy az ideológiák nem mány: elrendelte, hogy a kiskanálba cseppentett minden kicsit be kell ol- gyógyszerekkel, nem a bő­tani gyermekbénulás ellen, rön vagy a vénán át ter­Orvosok és ápolók kezdtek jednek ... hozzá a munkához, bejárták Bár ki tudja? A szóban a városokat és a falvakat, forgó vakcina közvetlenül a legelhagyottabb helyeket valóban a gyermekbénulás­is, hívták a szülőket, ma- tói óvja a gyerekeket, a gyaráztak, igyekeztek bizal- cseppekben a leggondosabb mat kelteni gyakorta olyan vegyelemzés se tudná ki­emberekben, akik soha éle- mutatni a kommunizmus tűkben nem kaptak injek- elemeit. De ha a szülők ciót, de talán még egy tab- több esztendő tapasztalatai lettát sem. alapján megértik, hogy mi Dolgozni kezdett azonban ennek az akciónak a célja, az ellenzék, a haladó kor- kik és miért érkeznek hoz­mányzat ellenségeinek tá- zájuk rendszeresen fehér bora is. Suttogva, ellen- köpenyben, és kik küldik őrizhetetlen és sejtelmes őket. Továbbá, ha ezek a fülbesúgások útján kezdték gyerekek egészségesen fel­elterjeszteni: a fehér köpe- nőnek, és tudni fogják, ml­nyes kormányemberek nem lyen rendszernek köszönhe­valami betegség ellen küz- tik megmenekülésüket ettől denek, hanem a kommuniz- és sok más járványtól — must oltják be a gyerekek- talán még azt is elmond­be. (Mellékesen szólva fel- baUuk majd, hogy a csep­... , ... . pékkel mégiscsak a kom­tételezhető, hogy az ango- Lnizmus eszméit vitték lai falvak lakóinak jó ré- beléjük, sze nem is tudja, mi az a Tatár Imre Az egyiptomi forradalom negyedszázada Lnsonczi Pál, az Elnöki ténelem, s ez irányú érdek- ha annak egyes elemei támoi Tanács elnöke az Egyiptomi lődése később nagy segítsé- gatták a júliusi forradalom Arab Köztársaság nemzeti gére volt az 1932. július 23-i eszméit — korlátozni kell. Az ünnepe alkalmából távirat- forradalom elméletének a ki- ötvenes és a hatvanas évek­ban üdvözölte Anvar al dolgozásában. „Egyiptom — ben ennek a politikának az Szadat egyiptomi elnököt. írja Nasszer már idézett mű- érvényesítéseképpen az ipar „Minden nép harca a nem- vében — hosszú történelme 90 százaléka már az állami zeti függetlenségért — nem- nagyrészt a hódítók, idegen szektorhoz tartozott, és álla­zedék nemzedék után — kő- zsarnokok elleni harc, az el- mosították a bankokat, biz­építményre emlékeztek Ahogy nyomatás súlyos századainak tosítótársaságokat is. Az az egyik kő a másik alapja, a históriája." egyiptomi forradalom vezér­ügy válnak a harcoló nemzet 1952. július 23-án, a meg- alakja felismerte, hogy a sikerei, eredményei a késób- indult politikai események- szocialista országok, minde­biek alapjául" — Gamal Ab- kel párhuzamosan megkez- nekelőtt a Szovjetunió, vala­del Nasszer írta ezeket „A dődött az előbbinél semmivel mennyi, a haladásért, a nem­forradalom filozófiája" című sem kisebb jelentőségű gaz- zeti függetlenségért, az im­könvvében. Idézett sorai ma dasági forradalom. Nasszer perializmus ellen harcoló nép — 25 évvel az egyiptomi for- és a nevével jelzett antiim- természetes szövetségesei, radalom győzelme után — perialista politikusok felis- Az egyiptomi forradalom épp oly időszerűek, mint a merték, hogy a nép felemel- eszméi, Nasszer elnök veze­könyv megírásakor voltak, kedéséhez nem elég a politl- tésével', az ország népének amikor a Nasszer köré cso- kai függetlenség, ehhez gaz- sikeres' harca az Imperialis­portosult fiatal katonatisztek, dasági alap is kell. Ezért in- ták politikai-gazdasági akna­a „Szabad Tisztek Mozgalma" dult meg a földreform, munkája ellen, ma is lelke­hazájuk megmentésének a amelynek keretében az or- sjtjk az arab világnak a ha­módozatairól vitatkoztak a szág szegényparasztjai, az év- jadásért, a társadalmi fel­palesztinai háború idején, Al- ezredes zsellérsorban tengődő emelkedésért küzdő erőit — Madzsal és Feludzsa lövész­fellahok földhöz jutottak. s ez talán 1952 júliusának a Nasszer tisztában volt az­árkalban. Nasszert fiatal ko- jSi bogy a nemzeti bur- legértékesebb öröksége. rában erősen vonzotta a tör- zsoázia tevékenységét — no- Dunai Péter Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 48. Nem tudtam, mikor lesz igénye egy második po­fonra is, s ha ezt megtagadom tőle, újból ágy­nak esik, s arra sem emlékszik majd, hogy is­merjük egymást. Féltem a fura szeszélyeitől, a morfiumtól, s egész ingatag lényétől, amely vég­tére futó kaland céljaira kielégítő volt ugyan, de arra már nem, hogy fiatalságom teljes rajongá­sával belefeledkezzem e viszonyba. Pedig Ruth kezdett engem egyre komolyabban venni, s már­már arra is célzott, hogy esetleg eljön velem Ná­polyba, s velem együtt beiratkozik az egyetem­re. Még a házasság lehetőségét sem zárta kl, fel­téve, hogy én kivándorlok Németországba, s ott teremtek egzisztenciát. Én végighallgattam okos­kodásait, s csak annyi ellenvetést tettem, hogy nehéz lenne elszakadnom Magyarországtól, nem­csak családi, hanem egyéb okok miatt is, de ad­dig még van idő. ezen gondolkodhatunk eleget. Egyelőre azonban örültünk egymás testi közel­ségének, mert én sajgásaim és belső válságaim ellenére is habzsoltam Ruth érzékiségét, s egyet­len pillanatot sem szalasztottam el, hogy élvez­zem azt. Ilyen furcsa, egyre egyojdalűbb szerelem álla­potában javasolta Ruth, hogy tegyünk közös ki­rándulást Amalfiba és Ravellóba. Ö gondoskodik kocsiról — lelkesült rögtön, teggel indulunk, s estére visszaérkezünk. Már beszélt is egy kocsis­sal, aki méltányos összegért megteszi velünk az utat. Mikor az összeg iránt kezdtem érdeklődni, Ruth azonnal elhallgatott, azzal, hogy ez most rá tartozik, ezt ó javasolta, így a terheit is ne­ki kell vállalnia. Különben is. ő jobban áll, mint én, több a pénze és jövedelme, de ez köztünk nem lehel vita tárgya, hiszen egyek vagyunk, testileg-lelkileg. — Nem? — kérdezte hirtelen, rám szegezve szép szemét, mely most valóban őszinte rajon­gást árult el. s a belső felfűtöttségtől enyhe ibo­lyaszinben játszott. — Nézd. Ruth... — kezdtem dadogni, mert röstellkedtem, hogy a leány egyre többet vállal a költségeimből, s hallani sem akar róla, hogy visszafizessem. — Semmi nézd — szorított magához egyre görcsösebben, és az ajka is remegni kezdett —. vagy nem szeretsz? — Nem erről van szó... — szabódtam, egyre lobban elgyöngülve, mert Ruth erősen hozzám simult, s nem hagyta, hogy megőrizzem józan­ságomat. — Nem bánom — adtam meg magam végül —, menjünk... — Hát miért szégyelled magad ezért a cse­kélységért? Ne légy csacsi! A kocsi holnap reg­gel hétkor itt lesz a ház előtt Már elintéztem. Inkább arra legyen gondod, hogy egy kicsit elő­re tájékozódjál a két nevezetes hely szépségei felől, s ebbe engem is avass bele. Boldog vagyok, hogy egész nap együtt leszünk... S esetleg éj­jel is — és sokat sejtetően szorította meg a ka­romat. — Ugye, te is örülsz? — Nagyon, Ruthi — mondtam olvadozva, mert most már meghatott ez az áramló odaadás és fi­gyelmesség. — Csak tudnám, hogy mi lesz eb­ből? — fűztem hozzá gondolatban, mert a leány mégis rejtély maradt előttem, s bár naponta bi­zonyította be legforróbb érzelmeit, én egyre gya­nakodtam, és nem tudtam fenntartás nélkül bíz­ni benne. Talán ismeretségünk elsó idejének ért­hetetlen zavarai mérgeztek meg ennyire, vagy az a körülmény, hogy ez egy elkényeztetett arisz­tokrata lány volt, akinek saját hazájában nálam különb és főként pénzesebb legények is akadhat­tak volna, s így nem volt egészen indokolty hogy engem szemelt ki élete párjául. Nagy senki vol­tam én. éhenkórász, aki koplal, hogy egy olasz várossal többet nézhessen meg, s valami veszé­lyes Don Jüannak sem képzelhettem magamat józan ésszél. számolva azzal a velem született érzelmesséegei, amely eleve akadálya minden si­keres és gyors nőhódításnak. Nem tudtam én kalkulálni hidegen és okosan, könnyen megha­tódtam, ha a leány szemében könnycseppet pil­lantottam meg. Ngp\, én arra születtem, hogy a vesztes fél legyek, mert mindig többet szeretnék adni, mint amennyit kaphatok. (Folytatjuk.) >

Next

/
Thumbnails
Contents