Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

2 Xedd, 1977. július 19: Szeptember 17—25.: Képzőművészeti világhét Szeptember 17. és 25. között immár harmadik alkalommal kerül sor a képzőművészeti világhét eseményeire. A világhét idei magyarországi rendezvényeinek központi gondolatául ezúttal A művész, mint a társadalom hasznos tagja jelmondatot választották. E gondolat mindenekelőtt a művészek munkásságának azt a forintokban nem mérhető hasznát, jelentőségét állítja reflektorfénybe, amely a művészi alkotások. hatásával segíti az emberek esztétikai nevelését, szellemi, erkölcsi, tudati fejlődését, s ezáltal járul hozzá a társadalom kulturális felemelkedéséhez. E gondolatok jegyében számos kiállítást, ankétot, játékos gyermekfoglalkozásokat, vetélkedőket és közönség-művész találkozókat rendeznek országszerte. A hazai események központi megnyitó ünnepségét szeptember 17-én az Iparművészeti Múzeumban tartják, ahol várhatóan a kulturális miniszter nyitja meg a Design-ipari formák a lakás című országos kiállítást. Ezzel egyidőben hazai és külföldi alkotók munkáiból rendeznek kiállításokat a fővárosban és vidéken. A központi rendezvények mellett kiemelkedő szerepet szánnak azoknak a programoknak, amelyek a képzőművész pedagógusok iskolai oktatáson túl végzett, a képzőművészet megismertetését és megszerettetését célzó szakköri foglalkozások népszerűsítését. eredményeinek' bemutatását szolgálják. A világheti rendezvények között fontos helyet foglalnak el a belsőépítészek és formatervezők ízlésnevelő munkáját népszerűsítő előadások, kiállítások, ankétok is. Meghalt Tanács József Nyolcvanéves korában elhunyt Tanács József elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, aki 1940től volt tagja partunknak. Tanács József elvtárs 1919ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Földmunkás Szakszervezetnek hosszú évekig vezetőségi tagja volt, részt vett a földmunkások szervezésében és különböző mozgalmaik irányításában. A felszabadulás után a párt agitátora, majd nyugdíjbavonulá&á'g a BM dolgozója. Munkássága elismeréséül megkapta a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetést is. Tanács József elvtárs búcsúztatása július 20-án, szerdán 15 órakór lesz az alsóvárosi temető ravatalozójában. MSZMP Szeged városi Bizottsága Mozaikfriz, kerámia óra Sokat beszélünk, frunk. mostanában a nemrégiben átadott új Hungária Szállóról. Nem véletlenül, ritkán adódik hasonló alkalom. Az avatás óta eltelt néhány hétben is alakult, változott, szépült az épület. Lassan kialakul környezete, s a növényekkel, virágokkal, padokkal, szobrokkal, autókkal együtt formálódik, épül be mindennapjainkba. Azt minden látogató megállapíthatta, hogy egységes művészi szemlélettel, végiggondolt tervek alapján készült az épület belső kiképzése, megannyi ipar- és képzőművészeti megoldása. Az épület belső tervezője Rédai Ferenc, a Szegedi Tervező Vállalat belsőépítésze. Érdemes megjegyezni a különböző munkákat készftő alkotók neveit is. A porta fölötti kerámia óra Fekete János hódmezővásárhelyi művész alkotása. A drinkbár öntött üvegből készült álmennyezete és a Hungarhotels emblémájával díszített különböző színű tolólapok Paizs László iparművész munkái. A maratott üvegajtókat a Szegedről elszármazott Kovács Júlia készítette, s ugyancsak ő a tervezője két művészkollegájával — Minya Máriával és Szilágyi Andrással együtt —, az épület homlokzatán végigfutó mozaikfríznek. A bejárat vörösréz burkolatú falát és a lámpákat Tagyl Zoltán, a vörösréz feliratokat Bánkuti Béla, az éttermi világítótesteket Kovács Károly tervezte. A bútorokat ls külön rendelésre készítették. Így alakulhatott ki az a harmonikus, meleg színeivel nyugtató összkép, mely a szállodába lépőket fogadja. Néhány festmény, rézkarc is SZEGEBI ÜNNEPI HETEK 6. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztival. Második folklórbemutató az újszegedi szabadtéri színpadon, este háromnegyed 8-kor. A 14. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpontban, délelőtt 9 órától. Eifert János fotókiállítása a Bartók Béla művelődési központban, július 28-ig. Skorutyák János kékfestő és Szekeres István fafaragó alkotásai a Juhász Gyula művelődési központban, július 27-ig. „Szeged viiága". A IV. Országos Kisgrafikai pályázati kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, július 28-ig. Rékassi Csaba rézmetszetei a November 7. művelődési központban, A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Hunok, avarok, magyarok; Szegedi galéria; Szeged környéki népélet; Kőolaj és fölgáz; Szegedi kovácsmesterség: Épülő Szeged — városrendezési tervek kiállítása; ópusztaszeri romkert — állandó idegenvezetővel. Folklórbemutató Újszegeden A fesztiválprogram vasárnap esti eseménye az újszegedi színpadon megtartott folklórbemutató volt. öt együttes egyenként húszperces néptánc-összeállítását tekintették meg a nézők, akiknek szavazatai alapján kiválasztják majd a Budai Sándor citerájával díjazott legjobb csoportot. Elsőként a, lengyel vendégek léptek színpadra: az opocnói kerámiagyár ének- és táncegyüttese 20 éves, programjuk válogatás volt jubileumi műsorukból. Az Építők Szakszervezete Központi Művészegyüttesének Vadrózsák tánckara csángó folklóranyagból komponált koreográfiát mutatott be, Sebestyén Márta népdalcsokra után pedig a Cigányok című kompozíciót. A portugál vendégek, az 1934-ben alakult Meadelai Földmwelók Néptáncegyüttes tagjai, szűkebb hazájuk eredeti táncaiból adtak elő színpadi csokrot. A miskolci Avas. együttes a Felső-Tisza vidék, a Mezőség és Sárköz gazdag tánckincseiből komponált koreográfiákat mutatott be. A taskenti textilkombinát üzbég néptáncegyüttesének fellépésével zárult a folklórest: lírai, tréfás és ünnepien vidám hangulatú táncokból összeállított műsoruk ízelítőt adott a nép régmúltjának gazdag hagyományvilágából, illetve információkat a folklór mai továbbéltetésének útjairól. Tegnap, hétfőn este a koreográfiai versennyel folytatódott a fesztiválprogram. A versenyző magyar együtteseknek nemzetközi zsűri ítéli majd oda a koreográfiai díjakat. A második folklórbemutató ma, kedden este háromnegyed nyolckor kezdődik. Az újszegedi színpadon ismét öt tánccsoport, a román, a csehszlovák és a jugoszláv vendégek, valamint a diósgyőri Vasas és Bihari együttes T""« tatja be programját. Maradandóvá teremtett pillanat Eifert János táncfotói található a szobákban, pár képen a szegedi festőművész, Szabó Miklós szignója. Egy-két megjegyzés kívánkozik e fölsorolás után. A Hungarhotels országos vállalat, budapesti székhellyel. Nem véletlen hát, hogy egy szegedi beruházásnál helyi képzőművészek csak elvétve kapnak lehetőséget. Az sem mentség, hogy a művészi munkákat végzők közül hárman szegedi származásúak. Régi nóta ez, nemcsak az új szállodára igaz. Pedig alig terjedt el a hír, hogy új szálloda épül, a szegedi képzőművészek már maguk között megpendítették a nagyon is életrevaló gondolatot: miért ne lehetne ezt a Tisza-parti szállodát, annak szobáit helyi alkotók szegedi és tiszai ihletésű képeivel díszíteni?! (Az ötlet nem új, a Szovjetunióban következetesen valósítják meg ezt az elképzelést.) Mivel azonban se a tervezők, se a művészek nem tették meg azt az egy-egy lépést, ami a megvalósuláshoz elengedhetetlen — meddő ötlet maradt az ötlet. A megvalósult alkotások döntő többsége természetéből adódóan elsősorban funkcionális jellegű. Leginkább a homlokzati részt díszítő mozaik tekinthető önálló képzőművészeti alkotásnak. Sajnos, ez a legsikerületlenebb. Azt várná mindenki, hogy egy ilyen alkó-*, tás oldja a házgyári elemek merevségét, a szerkezet keménységét. Ehelyett meglehetősen vad színekből komponált, geometrikus, ötlettelen ritmusjátékot készítettek az alkotók. _ . T. L. Szimpatikus kamaratárlatnak adott otthont a Bartók Béla művelődési központ, amikor megrendezte Eifert János táncfotóinak kiállítását. Szimpatikus az anyag, mert anélkül, hogy a szerző bármiféle engedményt tenne, nagyjából mindenki megtalálhatja e képekben, amit vár tőlük. Mindenekelőtt szép, technikailag kifogástaSzínpadon az Aida is A próbarend már a múlt szombaton hirdette: vasárnap délelőtt 11 órakor a Szegedi Nemzeti Színház társalgójában énekkari összpróbát tart Szalay Miklós karigazgató, a szegedi színházi és a Zenebarátok Kórusának részvételével. Megkezdődtek tehát a Verdiopera próbái. Mikó András vezetésével vasárnap délután megtartották az első színpadi próbát is. öt óra előtt benépesült az Apáthy kollégium és a Dömötör torony közötti tér: gyülekeztek a jelentkezők a statisztaválogatáshoz. ötévestől a nagypapa korúig, szinte minden korosztályból volt statisztajelölt — végül százan kerültek a „csapatba". A nézőtéren ugyanis akkor már ott ültek a honvédség katonái, 150-en veszik majd kezükbe a darabbeli hadsereg színes kellékjelvényeit. Sok nézője akadt Forrai Gábor díszletének, mely szinte végleges formájában adott keretet és háttért a nagy bevonulás esti próbájának. A szegedi színházi karból, a Zenebarátok Kórusából, meg a 250 statisztából alakult kisebb csoportok elhelyezése a színpadtérben — ez volt a vasárnapi, s ez a tegnap esti, hétfői próba célja. Az így kialakult képbe a jövő héten, július 25-én folytatódó próbákon már „csak" a külföldi és a szegedi szólistákat — Gregor Józsefet, Sinkó Györgyöt, Karikó Terézt és Réti Csabát — a Magyar Állami Operaház kórusát és a balettkart kell majd beillesztenie a rendezőnek. (A balettkar egyébként július 21én kezdi meg próbáit a Tömörkény gimnázium tornatermében.) Az első két, kóstolónak ls számító próba után az Aida közreműködői visszaadják a színpadot a Lear király művészeinek. ök ma, kedden este tartják az öltözéses összpróbát, holnap pedig a néptáncfesztivál gálaestjének, a Szüretnek szereplői „kóstolnak bele" a dóm előtti tér hangulatába. P. K. programot iger a televízió Hetven film, 45 színházi közvetítés és még sok egvéb program szerepel a televízió irodalmi és drámai főosztályának idei terveiben. Váradi György vezetőhelyettestől érdeklődött az MTI munkatársa az év hátralevő részének főbb műsorairól. — Idei 14 ezer perc műsoridőnknek igaz, már több mint a felét felhasználtuk, úgy véljük azonban, hogy a még hátralevő hónapokban is tudunk tévé elé „ültető" programokkal szolgálni, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából kötöttük egy csokorba Solohov; A nagycsaládú ember, Nyeverov: Polka mazurka, Nyina Kosztyerina: Napló, Bogomolov: Etűdök. Séemjonov: Tavasz és Suksin: Falusiak című műveit. — Részt veszünk a budapesti művészeti hetek rendezvénysorozatában, többek között Németh László: Galilei című drámáját közvetítjük. Nagy László-estet sugárzunk a Radnóti Színpadról, a jeles költő legismertebb verseit, prózáit láthatják „megelevenedve" nézőink. — Izgalmasnak ígérkezik a múlt évben bemutatott Játszma című kémfilm két további folytatása, amelyben a magyar elhárítás és a nyugati hírszerzés harcaiból mutatunk be epizódokat. Főbb szereplői: Galambos Erzsi, Darvas Iván, Inke László, Juhász Jácint és Sztankay István. Zsombok Tímár György: A 78-as autóbusz útvonala kis kitérővel című tévéjátéka mai témát dolgoz fel. Újra bemutatjuk A tizedes meg a többiek című nagy sikerű filmet, s karácsonykor — hagyományosan — Jókai-filmmel kedveskedünk nézőinknek. Idén két részben A szerelem bolondjait mutatjuk be. lan fotókat láthat a néző rajtuk nagy táncosok és hí res együttesek nagyszerű pillanataival. S ha csak ennyit nyújtana a kiállítás, már akkor sem lett volna hiábavaló megrendezése. De hát Eifert fotói többet is adnak ennél: maradandóvá teremtik a pillanatot. Maradandóvá tenni és teremteni egyáltalán nem ugyanaz, s éppen a teremtés, az újraalkotás Eifert János kiállításának lényege. S mivel ez a lényeg, érdemes egy kissé közelebbről szemügyre venni. Minden fotó — lényegéből következően — megörökíti és maradandóvá teszi a pillanatot. Ha jó reflexszel, nagy tárgyismerettel, s jó kompozíciós készséggel rendelkezik a szerző, ha jól szelektál, akkor képes lesz a lényeget megragadni, s akkor mát nyugodt lélekkel mondhatjuk róla: jó fotós, a szó legszebb érteimében. S e feltételeknek maradéktalanul eleget tesz Eifert János is. Csakhogy ő többet is nyújt mindennél. Ugyanis nemcsak elmélyülésre késztet, nemcsak a tánc lényegi, szép és nagy pillanatait ragadja meg, hanem képein újjáteremti a pillanat valóságát, kitágítja azt térben és időben. Már nemcsak hangulatokat ad, hanem magát a táncot. A képek megőrzik a táne dinamikáját, a nagy pillanatok költészetét, ám képein egyúttal továbbfejleszti a színpadi kompozíciót, a díszletek, tárgyak, a fények és a táncos viszonya a képi kompozíciókban már egy új, önálló, eiferti rendszerben áll össze. S ezzel Eifert János nemcsak megragadja, s maradandóvá teszi a színpad, a tánc pillanatait, hanem új rendszert építve képes a megragadott pillanatot képein tovább építeni, totálisabbá tenni az eredeténél. Nem csupán egyszerűen átülteti a tánc formanyelvét a fotográfiáéra, hanem új lényegi viszonyokat teremt a fotográfiai kompozícióban, amelyben megmarad a tánc széosége, dinamikája, s minden értéke, ám a képek úi értéket is szülnek: a teljesítményről, a táncos, az ember munkájáról is vallanak. Maradandóvá teremtik a pillanatot, a gyakran színpadon sohasem látható, csak az Eifert János kamerája által felfedezett pillanatot. S hogy ezt teszi, már nem csak az mondható el róla, hogy jó fotós. Mert amit látunJc, az művészet. Sz. I.