Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

Vasárnap. 1977. július 17. t 3 Csomagold' üzem Mészégetők Küzdő kezdők A Volán 23-as számú Vállalat. az üzemek, a külkereskedelmi vállalatok megbízásából évente 30—35 milliárd forint értékű exportárut csomagol. A Volánppck szolgálat 1200 dolgozója jelenleg a fővárosban elszórtan, igen mostoha körülmények között végzi munkáját, remélhetőleg nem sokáig. A vállalat Kozma utcai telepén ugyanis befejezés előtt áll a 80 millió forintos költséggel épült központosított csomagolóüzemegység. ahol a szociális létesítményekkel ellátott gyártócsarnokon kívül négy könnyűszerkezetes, a legkorszerűbb technológiák bevezetésére is alkalmas exportcsomagoló üzemet léTesítettek. A csomagolóüzemegységet szeptemberben adjak át rendeltetésének. A telepen épült fel az ország' legnagyobb raktársátora is, mégpedig a már hagyományosnak számító felfújható sátorral szemben tp tartószerkezettel. A 18 méter széles és 90 méter hosszú sátorraktár kék-fehér színű graboplast műanyag héjszerkezete a győri AFIT-nál készült. «Az erdei mészégetés módszere évszázadok óta mitsem változott. A mészégetők éjjel és nappal, energiát nem kímélő munkával égetik az építkezéseken nélkülözhetetlen alapanyagot, a meszet. A Pilis aljában húzódó Jászfaluban apáról fiúra szálló mesterség lett a mészégetés. A kitermelt mészkósziklákat megfelelő méretűekre törik, amelyekből kőboltozatot készítenek. Ez a boltozat tartja égetés alatt a kemenceszerü építményt. Képünkön: a mészégető boksa M Minden harmadik brigádtag Művelődni pedig érdemes... A számok önmagukért be- Egyértelmű volt a vélemény: vevők megszokták a nagyobb szélnek: a „Munka és mű- a vetélkedősorozat közelebb nyilvánosság előtti beszédet, veltség" vetélkedősorozat vitte a dolgozókat az iskola- megtanulták, hogyan kell kiminden harmadik szocialista rendszerű tanuláshoz, hiszen fejezni magukat. Mindez brigádtagot megmozgatott a a kérdések olyan tudást igé- majd a különböző demokraKSZV-nél. A megyében itt nyeltek, amelyet — esetleg tikus fórumokon jelenthet volt a legtöbb résztvevője az évtizedek múltán — fel kel- eredményt: kl-ki bátrabban akciónak: 109 brigád 1083 lett frissíteni, de nem egy kérhet szót, nem kell attól tagja készült a vetélkedőre, esetben új ismeretekre is Ez a felkészülés hónapokig szükség volt az eredményes tartott a különféle formákban szerepléshez. — erről a brigádnaplók be- » szédesen vallanak. Volt olyan gyára a vállalatnak, ahol sze- A zsürt és a hallgatók mináriumokon dolgozták fel szamára is a művészeti kéra vetélkedő anyagát, olyan déscsoportok hozták a legna- __ ahol a TIT-et kérték meg gy?bb meglepetést. Aki a ve- tagjai Hegyi"András brigádelőadások tartására, de az telkedonek ebben az idősza- vezető, Stermeczki László, sem volt ritka, hogy brigád- Kában toppant be a vállalat Gémes Éva, Szabó János, gyűlésre hívták meg egy-egy klubcentrumába, a válaszok- Terhes Antal és Varasdi témakör ismerőjét. Ezzel tu- bo1- Pontosabban az 5—5 perlajdonképpen kitágult a köz- ces kis előadásokból aligha reműködők tábora: a gyárak gondolta volna, hogy nem értelmiségi dolgozói, mérnö- szakemberek beszélnek. Pekök, közgazdászok, vegyé- dlg az ismertetéseket olyanok szek, könyvtárosok segítették tartották, akik napi nyolc- tagjai — elsősorban további a fizikai dolgozók felkészülé- órai- jórészt több műszakban művelődésük céljaira haszsét. végzett munka után még n411ák fel Egy-egy brigád többször is éreztek erőt — és igényt! — J számot adott tudásáról, tele- ldőt szakítani a művészetek pi és gvári elődöntőkön, gyá- megismerésére is. Ebben a ri döntőkön rostálódott a me- vetélkedőben is jól kamatozőny, amely végül is eljutott zott az a kapcsolat, amelyet a vállalati döntőre. Bár a a KSZV három szegedi gyára épített ki a Szegeden élő festőművészekkel: nélkülük például aligha hallhattak volna a résztvevők ilyen alapos ér_ _ _ _ tékelést a nagybányai festőkszegedi javítóműhelyt képvi- r61- A kis előadások azonban félnie, hogy a rászegeződő tekintetek között belezavarodik mondani való j ába. A „Munka és műveltség" vállalati döntőjét egyébként — szoros versenyben — a szegedi jutaárugyár Tömörkény szocialista brigádjának Gyuláné nyerték. Hisszük, hogy a szereplésük jutalmául kapott összeget — akárcsak a mögöttük végzett csapatok ReigI Endre -egkérdeztek 9000 pályakezdő fiatalt: milyenek voltak az első hetek, hónapok az első munkahelyen? Részletek a kitöltött kérdőívekből, a személyes interjúkból: „A munkahelyemre engem nem vezettek be, magam mutatkoztam be mindenkinek. Életem legkellemetlenebb percei voltak ezek..." „A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után sem a vezetőktől, sem a munkatársaimtól nem kaptam meg azt a segítséget, amire egy fiatalember rászorul." „Nem szívesen gondolok vissza a fogadtatásra. Az ember az iskolapadban még hisz abban, amire tanították... Nem fogadtak valami szívesen. Szinte szégyellnem kellett, hogy érettségiztem, mert munkatársaim nagy része az általános iskolát sem fejezte be. Hosszú keresgélés, többszöri munkahely-változtatás után találtam csak magamra, s ez nagyon megviselt." Megkérdezték 74 vállalat igazgatóját és KISZ-bizotteágát, véleményt kértek a megyei és a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól és a minisztériumoktól: milyenek a pályakezdés feltételei? Részletek a hivatalos jelentésekből: „Biztosítani kívánjuk, hogy a fiatalokat az első találkozáskor kedvező hatás érje. Filmvetítéssel egybekötött gyárlátogatásokat szervezünk..." „Megteremtjük a felételeit annak, hogy a fiatalok egyéniségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek." A pályakezdés adminisztratív, hivatalos része a munkáltatók részéről rendkívül egyszerű, s néhány óra alatt lebonyolítható. A munkaügyi osztályok felvétel előtti információja mindössze a konkrét munkakörre, a keresetre, esetleg még néhány fontosabb szociális intézmény ismertetésére korlátozódik. A fiatalok szerint még ez a szűkszavú és hivatalos jellegű tájékoztatás sem történik mindenütt. Sokukat nem mutatják be a munkatársaiknak, a munkahelyi szokásokról — amelyek ismerete megkönnyítené a kezdést, a beilleszkedést — csak elvétve kapnak információkat, a vállalat gazdasági feladatairól, az előmeneteli lehetőségekről pedig úgyszólván senkinek sincsenek érdemleges ismeretei. Általános tapasztalat, hogy részletesebben csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket tájékoztatják. A szakmunkásokat, a betanított és a segédmunkásokat nagy érdeklődéssel várják a munkahelyek, de a felvétel után többnyire közönnyel és érdektelenséggel kezelik őket. Vannak persze kivételek. Például a Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol valóban szervezettnek tekinthető a munkába lépők fogadása és tájékoztatása, tekintet r.élkül arra, hogy az illető diplomával, szakmunkás-oklevéllel, vagy anélkül jelentkezik. Vagy: az Egyesült Izzó, ahol megszervezték a sokat emlegetett „mérnökóvodát", vagyis azt az intézményt, amelynek keretében a kezdő diplomások alaposan megismerkedhetnek az egész vállalattal, scsak ezután döntenek szűkebb munkahelyük felől. Jó néhány elemzésből levonható következtetés, hogy a pályakezdők többsége nem az állandóan emelkedő fizetésben látja a munkahelyi, a szakmai karrier mércéjét. Legtöbbjük a munkateljesítményt, a szakmai rangot, a munkatársak barátságát, a vezetők bizalmát jelöli meg az érvényesülést biztosító tényezőnek. Jólenne ezt mindenütt tudomásul venni, ahol a vezetők a — vitathatatlanul meglevő — kereseti igényelt lehetőség szerinti kielégítésével, a pályakezdők érvényesülési problémáit jórészt megoldottnak tekintik. A szakmai előmenetel, a fiatalok sikerigényének kielégítése, az ennek megfelelő széles körű érvényesülési lehetőségek biztosítása háttérbe szorul. S valószínűleg erre is visszavezethető, hogy bizonyos vizsgálatok szerint a pályakezdők rangsorolásában, az érvényesülés motivációs tényezői között „előkelő" helyen szerepel az úgynevezett „jó kapcsolatok" megteremtése. Az igazgatók persze másként vélekednek; szerintük kizárólag a rátermettség, a szorgalom, a tanifWís és az emberi jó tulajdonságok döntenek az előmenetelnél. Lehet, hogy ez esetben is a fiatalok helyzetmegítélése a reálisabb? Milyen a pályakezdők munkahelyi közérzete? Az alapmotívum: a fiatal korral szükségképpen együttjáró bizonyos fokú türelmetlenség, nyugtalanság és kritikai szellem. Nem mindegy azonban, hogy miért nyugtalankodnak, hogy miért emelik fel a szavukat A vezetők szerint többnyire a bérproblémák miatt, aztán a munkafeltételek, illetve a közvetlen vezető ellenszenves stílusa, magatartása miatt A fiatalok másként látják a dolgot: elsősorban a munkával, illetve a munkaköri beosztással kapcsolatos problémáit igazgatják őket, aztán a lakáshiány, és csak ezek után következnek a bérpanaszok. Ez a véleményeltérés már alaposan közrejátszik a munkahely-változtatásokban, amelynek mértékét egyébként — a kezdők fluktuációjáról van szó! — a vezetők többsége nem tekinti túlzottnak. Tény, hogy leginkább a segéd- és betanított munkások vándorolnak, s xninél magasabb valakinek a képzettsége, annál nehezebben szánja el magát a munka-helycserére. S ez megintcsak arra figyelmeztet, hogy a pályakezdők között is megkülönböztetett figyelemmel kellene kezelni azokat, akik szakképzettség nélkül állnak munkába, s akik közül sokan csak azért nem tanulnak tovább, mert senki sem biztatja erra őket különösebben. N' "agyjából így összegezhető a fiatalolt és a munkáltatók véleménye a pályakezdésről, s az itt vázolt véleménykülönbségekben lehet részben megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy vajon miért küzdelmes nálunk a kezdőit helyzete, sorsa? A különböző vizsgálódások persze csak ábrázolhatják, Illusztrálhatják ezt a társadalmi gondot. Megoldása azokra tartozik, akiktói közvetlenül függ a pályakezdők boldogulása. Vértes Csaba versenykiírás lehetővé tette, hogy középiskolai végzettségűek is helyet kapjanak a hat-hat tagú csapatokban, a döntőben a hat gyárat és selő versenyzők többsége a nyolc általánost, illetve szaknem pusztán leckefelmondások voltak: az egyéni vélemunkásiskolát végzettekből rnénJr sem hiányzott belokeriilt ki. Ez azonban a fele- luk • • • Az a'apos felkészülést leteken egy pillanatig sem bizonyították a batikolásról, látszott meg. Az öttagú zsűri az operáról. filmekről, regégvakran adta meg egy-egy nyékről, vagy éppen Mocsár válaszra a maximális 25 pon- Gábor iro életműverői szóló tot, sőt olyan kérdéscsopor- ismertetők is. Ezek a kérdéstok is akadtak, amelyben csoportok azt célozták, hogy minden csapatot a maximum egy-egy k>s előadás kapcsán közelében, 22—25 ponttal ér- meggyőzzék a többi vetélketékeltek. do brigádot: érdemes megte# kinteni az adott kiállítást, filmet, színházi előadást, elolA társadalmi és politikai vásni valamelyik könyvet. Ez ismeretek témakörében pél- a törekvés kiterjesztve az dául a feleleteken érződött: egész vetélkedőre érvényes volt, megggyőzött mindenkit, érdemes művelődni, a világban levő sok-sok szépet és a versenyzők nem pusztán bemagolták a felkészülés során a válaszokat, hanem értik is a lényeget, sőt alkalom- értékeset megismerni, adtán a gyakorlatban is jól , t tudják alkalmazni. Nem véletlenül örült hát, és dicsérte A vetélkedő azonban más a csapatok tudását és felké- eredményekkel is járt, ahoszültségét a nézőként jelen- gyan Harkai Vilmos, a KSZV levő dr. Ágoston József, a szakszervezeti tanácsának titjzakszervez.etek megyei taná- kára összegezte: a brigádok csánax vezető titkára, aki túlléptek azon a szemléleten, érthetően szakszervezeti hogy egyetlen feladatuk a „szemüvegen" keresztül néz- jól végzett munka. E mellé te a brigádok küzdelmét. Per- — egyenértékű társként — a sze a versenyzők hasonlóan közös művelődés, a nevelés, jól „mozogtsk" az általános a szabad idő hasznos eltöltéiskolai ismeretek, a Mindenki sének igénye is felzárkózott, iskolája tananyagában is. A vetélkedősorozaton a részt- í Épül a tiszai kőolaj-finomító Leninvárosban évi hárommillió tonna kőolaj feldolgozására 6.5 milliárd forintos beruházással finomítót építenek, amely a jövő év végén már termelni fog. Jubilál a Közgazdasági ismeretek A napokban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó Közgazdasági ismeretek sorozatának 25. kötete. A jubileum alkalmából dr. Sipos János szerkesztő a következőket mondta az MTI munkatársának. — A sorozat megindításával az volt a kiadó célja, hogy a közgazdasági. gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődőknek olyan kiadványokat készítsünk, amelyek alkalmasak arra, hogy a párt politikáját magyarázzák, népszerűsítsék, s a helyes marxista álláspont szemléltető kifejtésével kielégítsék a közgazdasági kérdések iránt megnövekedett érdeklődést. — Rendszeresen figyelemmel kísérjük az olvasók érdeklődését, igyekszünk felmérni igényeiket A sorozat terveit e szerint állítjuk öszsze. A jövőben szeretnénk elsősorban a világgazdasági kérdésekről, azok magyarországi hatásairól, a nagvvallalatok munkájáról, a kiemelt beruházásokról tájékoztatni olvasóinkat 4