Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

13 Szombat, 1977. július 16. A hatékonyság útjai (10.) Jól megfizetve, de... Rögtön kiegészítve a címet, a három pont helyére írjuk oda: nem ösztönözve. Ami eléggé tipikus a népgazdaság különböző területein, azaz nemcsak a termelőtevékenységben. Tipikus, de nem minden esetben igaz. Bizonyos munkakörökben ugyanis semmi baj az ösztönzéssel. A darabbérben elszámolt teljesítmény megfogható ösztönzése a fúrós, a köszörűs esetében. Persze akkor, ha folyamatos az anyagés szerszámellátás. A tizenkét gépet kezelő szövőnő ösztönzésével sincs semmi baj, hacsak az nem, hogy lánya, aki kezdő maniküröa. többet keres... S megfordítva: a kiemelt, ún. személyi órabért élvező műszerész, aki az automata szövőgépek pneumatikái és elektronikai részegységeiért felel, akkor is 18,80-at kap, ha félórákat várnak rá a szövőnők, s akkor ls. ha a gépállás a megengedett alatt marad. Drága bátortalanság A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére idén áprilisban 3177 forint volt, a fizikai foglalkozásúaké 3038 forint Igenám, de ez az átlag semmit sem mond arról, mekkora a különbség az egyes iparcsoportok között — a legnagyobb körülbelül 1800 forint, a fizikai foglalkozásúak átlagát nézve —, s arra végképp nem ad útbaigazítást. Indokolt, társadalmilag helyes-e az eltérés. Vannak ugyanis „hagyományosan" jól fizető iparterületek, bár az ott végzett munka társadalmi haszna korántsem mindig kielégítő. S minél részletezőbben vizsgáljuk a jövedelem és ösztönzés elvben szoros kapcsolatait. annál inkább szemünkbe tűnik az ellentmondás: vannak, akiket ösztönözni kellene, de ez nem történik meg, s vannak, akik jó jövedelmet élveznek, bár semmire sincsenek ösztönözve. (Hacsak arra nem, hogy a munkahelyen eltöltsék az előírt időmennyiséget.) A kiemelkedő teljesítmény átlagos elismerése, s az átlagos munka kiemelkedő javadalmazása arra érdemtelennek ad előnyt, s érdemesnek' hátrányt! Talán fölösleges is a bizonykodás: drága bátortalanGazdálkodás Búzaszemek Visszaemlékszem, hogy valamikor mennyire vigyáztak minden szem búzára. Behordáskor a megrakott szekér után bandukolt a gazda felesége, vagy gyermeke és összeszedett minden leesett kalászt. Sőt a tarlót is átpásztázták még a gereblyézés után Is, s a böngészők, mint egy csokor virágot, úgy vitték haza a kalászkötegeket. Ma, a nagyüzem és gépesítettség korában elvesztette volna értékét a búzakalász? Még akkor sem igaz ez, ha kétszer, háromszor annyi terem egy hektáron. mint hajdanában: Nem csak a termelőszövetkezetek tagjai, de a városi munkások is nagy figyelemmel kisérik az aratást, hiszen a mindennapi kenyerünkről gondoskodnak a búzatáblákon serénykedő emberek. Az elmúlt napokban viharok, jégesők tépázták a vetéseket, filmhíradó mutatta be, mily nagy károk keletkeztek a gabonatáblákon is. Kétszeresen is vigyázni kell tehát minden szem búzára. Sajnos, nem mindenki cselekszik igy. Olvasónk, Papdi István írta szerkesztőségünknek: „Míg az elvetett búzából kenyér lesz, nagyon sok aggódás kiséri végig. Nem is csoda, hiszen ettől függ az ország kenyere. De nagyon jó volna, ha a kombájnoktól a begyűjtő helyekig ls nagyobb figyelmet szentelnének erre. Olyan pótkocsikra ls raknak búzát, amelyek lyukasak lehetnek, mert amerre járnak, aranyat érő búzaszemek hullanak az út porába, padkáiára. Példa erre az Algyői út végig a Rózsa utcén és a Csongrá. dl sugárúton át a Zákány utcáig. Csak azt tudom mondani, fáj az ember szive az elhullott búza láttán. Én minden zokszó nélkül felelősségre vonnám a mulasztókat. mert erre a gondatlanságra nincs magvarázat és mentség. Miért nem bélelik ki fóliával a rossz pótkocsit, s miért raknak ré annyit, hogv a kanyarokban a tetejéről is dől a búza az árokpadkára." Levélírónk megjegyzéséhez nincs mit hozzátenni. Kiskert, kis öröm Kiskert, nagy öröm, — mondja egyik hetilapunk rovatcíme. Párt- és kormányhatározat született arról, hogy lendüljön föl a zöldség- és gyümölcstermelés, a háztáji kiskertekben is termeljenek minél több zöldséget. Arról is rendeletek gondoskodnak, hogy minden megtermelt zöldséget föl kell vásárolni. Eddig tatán rendben is volna a dolog, de apró panaszóktól sajnos mégsem mentes zöldségprogramunk. Kiss Nándorné deszkl olvasónk így kesereg szerkesztőségünkhöz írott levelében: „Hónapokkal ezelőtt hallottuk a rádióban és tévében, olvastuk az újságokban a zöldségnrogramot. Termeljünk minél több zöldséget — biztattak bennünket. Mi is bekapcsolódtunk a programba. Termel, tünk salátát, uborkát, burgonyát. A salátát igen alacsony áron vásárolták meg tőlünk, a legtöbbször arra hivatkoztak, hogy silány a minősége. Pedig a miénknél rosszabbat is átvettek. Vetettünk száz négyszögöl uborkát avval a hittel, hogy majd jó ára lesz. Van is ió ára, de sajnos, nem a termelőnek. Vittem a napokban a felvásárló telepre (a levél július 13-án érkezett) uborkát, de bár ne vittem volna. Közölték velem. hogy 90 fillért adnak kilójáért, ennyi az ára. A felvásárló még azt is mondta, hogy legközelebb csak 50 fillért ad kilónként. Mások portékája is éppen olyan volt, mint az enyém. Kérdem, hogv lehet az, hogy nekünk 50 fillért. meg 90 fillért adnak és az üzletekben 6 forintért árulják a vevőknek? Ha egy gyerek talál az utcán egy 50 fillérest, talán föl sem veszi. Elhihetik, hogy nekünk sokat kell hajlongani, amig egy kilogramm uborkát megtermelünk és elszállítunk a felvásárló telepre. Ilyen esetek elkeserítik az embert, és nem ösztönzik arra, hogy zöldségfélét termeljen." Ehhez a levélhez sem fűzünk kommentárt. G. I. ság terebélyesedett ki a munkahelyeken, s általában, a közfelfogásban, s mivel létezik, kontrát mond a társadalmi értékrendre. Ez az értékrend ugyanis a munka mindenfajta megbecsülését írja elő — az anyagiakat is beleértve —, s a munka: teljesítmény. Ezzel szemben a bátortalanság kialakította „értékrend" döntő mértékben beosztást, munkakört, besorolást, tevékenységi területet, időt fizet meg. s valahol a hosszú lista végén, úgy mellékesen, ha elkerülhetetlen, a teljesítményt. Nemazabad Irigyelni Üzemen belül természetesen találni olyanokat akik kétszeresét keresik társaik jövedelmének. A több pénzt, a ;ó fizetést senkitől sem szabad elirigyelni, ha: megdolgozott érte. Kétségeinket az táplálja, hogy — sokoldalú vizsgálatok igazolták — a jövedelemnövekedésben sok az automatizmus és a mechanikusság, s csak1 csekély szerepe van a teljesítménykövetelményeknek. Így azután rábukkanhatunk olyan —, hogy ne fizikai munkakört említsünk, mivel korántsem csak' ott gond ez — bérelszámolóra, akt százötven, s olyanra, aki húsz ember kei-esetét, mutatja ki, azonos fizetésért! Vajon utóbbit mi ösztönzi a többre, s előbbit mi tartja vissza attól. ne keressen olyan helyet, ahol neki is csak húsz ember bérének számfejtésével kell bajlódnia?! Azonos Irányban A jól megfizetve, de nem ösztönözve gyakorlata lényegesen akadály a hatékonyság gyors növelésének útjában Mert ténylegesen ösztönzési feladat az állóeszközök kihasználtságának javítása éppúgy, mint az élő-J munka ésszerűbb kamatoztatása. Ösztönzési, azaz érdekeltségi viszonyainkban, lelhetjük meg azokat az el-y lentmondásokat, amelyek' miatt a népgazdasági, össztársadalmi érdekek nem tükröződnek megfelelően és következelesen a helyi cselekedetekben. A hatékonyság fokozása gazdasági növekedésünk kulcskérdése — a párt XI. kongresszusa határozata mondta ki ezt. S mert kulcskérdés, megoldatlanul hagyni nem lehet, nem szabadFeladataink serege nagy, sorai sűrűek. Csak valahogy iró nyitásban és közvetlen termelécben, vállalati és iparági körben, az ágazati kapcsolatokban, s a termelök együttműködésében nem mindig sikerül sem tettek, sem feladatok seregét egy irányban felsorakoztatni. Hol ez. hol az lóg ki a sorból, s bomlik fel miatta a rend. Azonos irányban haladni — ez az egyszerű tény a hatékonyság javításának legfőbb feltétele. Ami megkívánja a feladatok egységes értelmezését.. a cselekvés összehangoltságát, azaz, a XI. kongresszus határozatát Idézve. ,jí szocializmus anvagi-mú. szaki a lan'aiban rejlő hatalmas erők" értőbb kibontakoztatását. lázár Gábor (Vége) SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Mónus Sándor fazekas népi iparművész kiállítása nyílik ma, szombaton délután 5 órakor a Juhász Gyula művelődési központban. Skorutyák János kékfestő és Szekeres István fafaragó alkotásai a Juhász Gyula művelődési központban, július 27-lg. „Szeged világa". A IV. Országos Kisgrafikal Pályázat kiállítása a Bartók Béla művelődési központban, július 28-ig. Rckassi Csaba rézmetszetei a November 7. művelődési központban, július 29-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. A 14. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpontban, délelőtt 9 órától. Tíz ország nyolcszáz táncosa Nemcsak az első táncpróbákat tartották már meg a nemzetközi néptáncfesztivál magyar résztvevői; a csütörtök edti vihar a technikai, műszaki stáb tagjait állította erőpróba elé: nekik köszönhető, hogy az úiszegedi szabadtéri színpad díszletei és a műszaki berendezés tegnap délutánra ismét készen állt — a táncművészet szolgálatára. Az eső miatt csak a próbarend változott, a versenyek kezdetéi R remélhetőleg minden együttes színpadra jut, próbálhat. Valamennyi magyar együttes megérkezett csütörtökön, délután megtartották a gálaest első próbáját a rókusi tornacsarnokban. Nóvák Ferenc nek, a Szüret rendezőkoreográfusának iránvftásával. Különösen a második rész fináléját gyakorolták, hiszen a vasárnapi megnyitón ebből láthat ízelítőt a Széchenyi téri közönség. (Megérkezett Kristóf Tibor is, aki a csősz szerepét alakítja a táncjátékban.) Tegnap fogadták a vendéglátók a szovjet, a portugál, a lengyel és a bolgár együttest, ma érkezik — szinte egész Európán „átgurult" autóbusszal — a brüsszeli tánccsoport, valamint a csehszlovák, az NDK-beli, a román és a jugoszláv együttes. A megnyitó ünnepség ma esti, fél 8-kor kezdődő próbáján már ott lesz a 6. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál valamennyi résztvevője. A próba után még megállapítják, sorsolással'a magyar csoportok felléoési sorrendjét — a hétfői koreográfiai versenyre. A gála- és a folklórműsorok próbái ugyan nem sok szabad időt hagynak a táncosoknak, tegnap mégis megnézték a MA FI LM rövidfilmjét' a korábbi fesztiválokról. amelyet vasárnap a külföldieknek is levetíton°k. S. E. Telefon a térről A szabadtéri játékok idejére Telefon a térről címmel tervezett krónika-sorozat — amelyben rövid hírekkel, beszélgetés-részletekkel, kis történetekkel, megírásra kinépművészet Acs 8. Sándor felvétele Szerencsés találkozások ... digókék és ultramarin karA Juhász Gyula Művelődési tonokon, váiznakon, bársoKözpont a néptáncfesztivál nyokon virágoznak a dúcok rendezvényeihez kapcsolta sárgaréz szögecseinek hókiállitásait: az ünnepi hetek fehér mintái. A kiállított főidején népi iparművészeti tók a műhelybe is elvezetik bemutatókat rendez. Az első a látogatót, a mintakönyv tegnap, pénteken délután lapjai a dúcok sokféleségényílt meg. Skorutyák János röl vallanak, néhány kép pekékíestő és Szekeres István dig még modellekkel is szolfafaragó munkál szépen, gál. hangulatosan egészítik ki Szekeres István kése-vésőegymást. je a keményfából, ökörA kékfestő anyagok divat- szarvból, kobakból csalogatja és a Skorutyák János ja elö a dunántúli dombok bácsalmási műhelyében meg. között honos népi faragások újhodott ősi mesterség ritka sokféle motivumkincsét, a pillanatban találkozott. A táj vadakkal, erdőkkel teli ítatal népt Iparművész ősei képeit., a hagyományok betöbb nemzedéken át űzték csülendő, ápolandó szépséa mesterséget, melynek tech- geit. Néhány dombormű fanológial műveletelt, anya- rágása önálló díszítő alkotás, gait és mintavariációit is legtöbb munkája azonban Igvekszlk meeútítant, a mai funkcionális jellegű: tükrök, igényekhez alkalmazni. In. törülközőtartók, fogasok, „ii edények. Valamennyin növények, virágok, madarak, Indák átírt dekoratív elemel. Közlekedés és művészet A Közlekedési Múzeum a művészet és a közlekedés kapcsolatát bemutató soro. iratában a gyermekrajzok, a grafikák és a festmények, valgmint a karikatúrák után ezúttal közlekedési vonatkozású érmékből rendezett kiállítást, amelyet pénteken Földvári László közlekedésés postaügyi miniszterhelyettes nyitott meg. A kiállítás — amely kapcsolódik az ősszel sorra kerülő nemzetközi numizmatikai kongresszushoz — a mú. zeum több mint kétezres éremkészletének legszebb, legművészibb, legértékesebb darabjait tárja a látogatók elé. Statisztaválogatás Holnap, vasárnap délután öt órakor a Dóm téren, a Dömötör torony lábánál statisztaválogatás lesz az Aidához. A jelentkezők színpadra is lépnek, a statisztafelvétel után megkezdődnek a Verdi-opera próbái. vánkozó eseményekkel kívánjuk színesíteni a Szegedi Ünnepi Hetek állandó rova. tát — nos, ez a sorozat a krónikaírónak már az első napon adott izgalmakat. Tegnapelőtt, csütörtökön délután az első telefon a térről még csak a Lear király próbájának kezdetét adta hírül: minden rendben, különösebb újdonság nem várható. Ám sötétedvén az ég alja, beborultak a kedélyek is. csörgött a metawológiai ái.omás ügyeletén a telefon: lesz-e eső? Hét óra múlt pár perccel, a színpadra már az ötödik kép szereplőit hívták az ügyelők, mikor a műszakiak időjósló érzéke elővetette a nylonzacskókat a mikrofonok védelmére, s a köteleket, a rögzítő fúrókat a három, nagyméretű díszletelem biztosítására. Lesz-e eső? Elöször a szél jött, 8ő kilométeres sebességgel riogatta a közreműködőket. A próba akkor maradt abba, amikor zuhogni kezdett minden szabadtéri játékok réme. Akkor még bízott a stáb, a népes szereplőgárda, a műszakiak vezérkara, a próba folytatásában. Csakhogy ha az ember és a természet vetélkedik, a díszletrögzítő köteleken győzedelmeskedhet a szél. A „bal egyes" — így nevezik Vilt Tibor diszlettervének egyik elemét, melyet kiszaditott kötelékeiből a vihar — egyenesen a zenekari árokba taszította a diszletkocsit. „0", a toronyszerű építmény, köVinyebb sérülésekkel megúszta, de törte, ami útját állta. Díszlet nélkül, még az eső elállta után ls. nehezen lehet próbálni — de lehet. Ara a reflektorok fényét, a magnószalagon rögzített kísérőzenét nehezen nélkülözheti a próbálni vágyó együttes. És a nagy eső bizony eláztatta a kábelcsatornákat — a sötétbe borult színpad csütörtökön este néptelen maradt a vihar után is. ..Rossz Idő esetén" — szokták mondani, ha nyári előadásokról van szó. Rossz irt' esetén alig tíz-tizenöt te' ionon múlik — és a pró' kat fedett helyen tar' ha nyári színházi pró. sorsa függ az időjárás sz szélyeitöl. A Ságvári gyakorló iskola tornaterme — így szól az utolsó telefon a térről — a Fear király szereplőinek rendelkezésére áll. ha a következő próbákon is bekövetkezik a kötél- és felhőszakadás. P. K.