Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

Szombat, Í977. Jufius 2. 3 Megszépül Kemping a városháza tornya ÓpilSZlaSZereiI Acs S. Sándor felvétele Szép. új külsőt kap a szegedi városi tanács épülete, a Belváros jó néhány házához hasonlóan. Végső munkaként most a tornyot tatarozzák és festik a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat dolgozói. Az állványokat — amelyek legmagasabb síkja 47 méter GO centiméter magasságban öleli körül a tornyot — a magasépítés-vezetőség Bartucz Sándor vezette brigádja ácsolta, a tatarozást és műanyagfestést pedig Tóth György kőművesbrigádja vállalta. Tekintettel a magasban végzett veszélyes munkára, mindenekelőtt biztonságtechnikai vizsgát kellett tenniük az ott dolgozóknak, amellett munkahelyi vezetők és munkavédelmi szakemberek látogatják a tornyot — naponta többször is. A legsürgősebb üzeneteket URH-rádión adják egymásnak a dolgozók. A terv szerint az építőmunkások július 17ig rendbe hozzák és lefestik a tornyot, lebontják az állványokat A Csongrád megyei Ópusztaszeren pénteken megnyílta Szegedi Idegenforgalmi Hivatal új kempingje. Az Arpád-ligetben száz személy sátorozására alkalmas területet rendeztek be. A Szegedi Idegenforgalmi Hivatalnak ugyancsak pénteken kezdődött meg nyári információs szolgálata a röszkei közúti határátkelőhelyen. Itt az ország egyik forgalmas déli „kapujában", csúcsidőszakban naponta harmincezer—harminchatezer ember úti okmányait is kezelik. A beutazók az információs szolgálattól több nyelven kaphatnak tájékoztatást a hazai kulturális és szórakoztató programokról, az elszállásolás és az étkezés lehetőségeiről. Egyetemi tanárok kinevezése Polinszky Károly oktatási miniszter pénteken az Oktatási Minisztériumban rektori, főigazgatói, Intézetigazgatói megbízásokat és egyetemi tanári kinevezéseket adott át. Július 1-ével egyetemi tanárrá nevezték ki a József Attila Tudományegyetemen Bernáth Gábort és Bartók Mihályt a szerveskémiai tanszéken és Gécseg Ferencet a Bolyai Intézet számítástudományi tanszékén. Semmelweis-évforduló Egészségügyi dolgozok kitüntetése Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a nagy tudós születésnapja alkalmából orvosokat, gyógyszerészeket, egészségügyi szakdolgozókat tüntettek ki pénteken az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének Semmelweis-termében. Az ünnepségen — amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és Zsögön Éva egészségügyi államtiktár —Schultheisz Emil egészségügyi miniszter mondott beszédet. Emlékeztetett arra a harcra, amelyet Semmelweis tanai elismertetéséért folytatott. Nem önmaga dicsőségéért, hanem hogy életeket mentsen. Az egészségügyi dolgozóknak ma is ezért a célért kell — könnyebb és szebb körülmények között — küzdeniük. A legeredményesebbek munkáját ismerik el a kitüntetések. A gyógyító embernek azonban a legszebb kitüntetés a beteg pillantása, ha szenvedése csökken, ha gondoskodunk róla, ha mellette állunk — mondotta Schultheisz Emil. Ezt követően a miniszter átadta a kitüntetéseket. Az egészségügy területén végzett kimagasló munkájáért Kiváló Orvos kitüntetést kapott dr. Banka Lajos, a Szeged-nagyfai Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézet igazgató-főorvosa, dr. Sas Mihály, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Balikó Béláné, a Szegedi Orvostudományi Egyetem csoportvezető föasszisztense, Nagypál Jánosné, a forráskúti községi tanács védőnője. * A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tegnap, pénteken megrendezett ünnepségen az egyetem rektora a szakszervezeti tanáccsal egyetértésben az egészségügyi munka elismeréseként és az egyetemhez való hűség megbecsüléséért a törzsgárdatagok között 44 aranykoszorús, 58 arany, 71 ezüst és 97 bronz törzsgárdajelvényt és 117 oklevelet adományozott. Felmentések — kinevezések A Minisztertanács dr. Bakos Zsigmondot könnyűipari miniszterhelyettesi, dr. Gadó Ottót és dr. Ganczer Sándort az Országos Tervhivatal elnökhelyettesi, dr. Horváth Lászlót nehézipari. Kovács Gyulát külkereskedelmi és Vrbán Lajost közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettesi tisztségéből felmentette. Egyben dr. Csurgai Lajost nehézipari miniszterhelyettessé, dr. Horváth Lászlót és Kovács Gyulát az Országos Tervhivatal elnökhelyetteseivé, Káplár Józsefet külkereskedelmi és dr. Szabó Imrét könnyűipari miniszterhelyettessé, valamint dr. Ganczer Sándort az Országos Vezetőképző Központ főigazgatójává kinevezte. Az Elnöki Tanács Földi László könnyűipari minisztériumi államtitkárt — nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette tisztségéből és dr. Bakos Zsigmondot könynyűipari minisztériumi államtitkárrá, Urbán Lajost közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földi Lászlónak több évtizedes munkássága, valamint munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló érdemrendje; dr. Gadó Ottónak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért. Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Keserű Já nosné könnyűipari miniszteri (MTI) MEDOSZülés Tegnap délelőtt Gyálaréten, az ATIVIZIG gátőrházában tartott ülést a MEDOSZ Csongrád megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett: Bányai János, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának osztályvezetője, Tulipán Andrásné, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Megtárgyalták a szegedi ATIVIZIG Vállalaton belüli szakszervezeti munkát, ahol a szakszervezeti tagok száma 1339. Az írásos beszámoló alapján az ülésen felvetett kérdésekre Kun Sándor, az ATIVIZIG VSZB-titkára válaszolt. A tájékoztatóban a szocialista munkaverseny, brigádés újítómozgalom tapasztalatairól és a további feladatokról Szél Ferenc, a MEDOSZ Csongrád megyei bizöttságá,nak munkatarsa számolt be. Az 55. nemzetközi szövetkezeti nap elé a

«7fÍUdtlfP7PlÍ mozgalom hagyomáOlUVGlnGtOll nyaihoz híven minden év július első vasárnapján — immár 55. alkalommal — szerte az egész világon mindenhol megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A szövetkezetek sok milliós tábora megemlékezik a mozgalomról, a sikerekről, számba veszik az elért eredményeket, az emberi összefogás, a szövetkezeti eszme újabb és újabb sikereit, és ezzel párhuzamosan felvázolják a mozgalom előtt álló újabb nagyszerű feladatokat is. Kialakulása még a múlt század második felében kezdődött el, amikor az egyre fokozódó tőkés kizsákmányolás ellen a kistermelőket elpusztító, tönkretevő tőkés termelési viszonyok ellen szövetkeztek a kisárutermelők, illetve a kiskereskedők. Hazánkban is ez idő tájt kezdtek kialakulni az első fogyasztási és kereskedelmi jellegű szövetkezeteket, majd ezt követően a szövetkezeti kölcsönpénztárak, a hitelszövetkezetek. A létrehozott szövetkezetek működése, tevékenysége rendkívül sok nehézségekbe ütközött, mivel a tőkés társadalomban uralkodó társadalmi-gazdasági viszonyok nem adhattak megfelelő működési teret, gazdasági tartalmat, lehetőséget a fejlődéshez, a szövetkezeti mozgalom kibontakozásához. A szövetkezeti mozgalom csak a szociálista termelési viszonyok között, a szocialista társadalom kialakulásával tudott kiterebélyesedni, ahol a mozgalom új tartalmat kapott. Mi büszkén, minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy gazdasági, társadalmi feladataink megoldásából, a fejlett szocialista tarsadalom létrehozásában a szövetkezetek jelentős mértékben részt vállalnak, és becsülettel teljesitik önként vállalt kötelezettségeiket. Ezt a munkát a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa is eredményesnek értékelte, és a 15—20 évre szóló programnyilatkozatában a következőket határozta meg: „A szocializmus építésében, a közösségi szemlélet terjesztésében fontos szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom, amely az ipari, a mezőgazdasági termelésben és az élet más területén a lakosság millióit egyesíti." Hazánk talán az egyetlen olyan ország, ahol a három ágazatban működő, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági szövetkezetek működésének alapelveit egységes szövetkezeti törvény szabályozza és ahol olyan nagy politikai és társadalmi elismerésben részesül a szövetkezeti mozgalom. Ojj||fp|i|i hazánkban. Csongrád megyében UtlinCUU js jgen nagy a súlya, szerepe a szövetkezeti szektornak. A 83 termelőszövetkezet, a 14 ÁFÉSZ, a 25 kisipari szövetkezet munkája jelentős hatással van a megye társadalmi, gazdasági fejlesztésére, az itt élők élet- és munkakörülményeire egyaránt. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tevékenysége a megye lakosságának áruellátásában nélkülözhetetlen. E szövetkezetek közel 700 üzlettel, valamint 300 vendéglátó egységgel rendelkeznek, amely átés átszövi a megye- valamennyi települését. A bolti forgalom növekedése 1976-ban 12 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az országos átlag. Igen jelentős mértékben, 10 százalékkal nőtt a vendéglátóipari tevékenység is. Ezen belül pedig külön kiemelkedik a 30 százalékos ételforgalom-növekedés. Dinamikusan fejlődik, a lakossági igényeknek megfelelően, az alaptevékenységen kívüli ipari és szolgáltató tevékenység. Olyan, mint a sütő-, a húsipar, valamint az egyéb más, ipari jellegű tevékenységek. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek igen számot tevő eredményeket értek el a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásában, segítésében. Az elmúlt másfél év alatt mintegy 73 szakcsoportot szerveztek, ahol 6500 tag munkáját segítik palántával, fóliával, növényvédő szer biztosí'ásával, valamint a megtermelt termékei összegyűjtésével, értékesítésével. A gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hugy a szövetkezeti mozgalomban igen népszerűek, és az utóbbi években gyors ütemben fejlődnek a lakásépítő, illetve lakásszövetkezetek. A lakások karbantartása mellett egyre nagyobb szerepet vállalnak az új lakások építésében, illetve azok szervezésében, koordinálásában is. Az 54 lakásszövetkezet közel 6 ezer lakást mondhat már magáénak. Ugyancsak hasznos és fontos munkát végez a rpegye 24 takarékszövetkezete is, és működésük eredményeképpen évről évre nő a tagok betétállománya, de emellett a takarékszövetkezetek jelentős hitelezési tevékenységet is folytatnak. Igen fontos és jelentős megyénkben a kisipari szövetkezetek tevékenysége is, hiszen az 52 szövetkezet által előállított termékek értéke ma már meghaladja a 2 milliárd forintot. Szerepük, súlyuk elsősorban a lakossági árualapot szolgáló fogyasztási cikkek és a különböző szolgáltatások biztosításával jelentős, de tevékenységükben mindenképpen figyelemreméltó az exportból való részesedésük növekvő mértéke is..A kisipari szövetkezetek kiemelkedő eredményeket értek el a lakossági szolgáltatás fogyasztásában, a korszerű ipari telephelyek kialakításában, valamint soknagy sok nagyon fontos hiánycikk előállításában. szerepük van a szövetkezeti mozgalom keretében a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hiszen a 75 termelőszövetkezet és a 10 szakszövetkezet közel 52 ezer taggal tevékenykedik, és a közösből előállított áruk értéke ma már meghaladja a 6 milliárd forintot. Termelési eredményeik közül kiemelkedik a kenyér- és a takarmánygabona termelése, de jelentős fejlődés, előrelépés történt az állattenyésztés területén is, hiszen az állatállomány döntő többsége ma már a korszerű, szakosított telepeken van elhelyezve. Termelőszövetkezeteink nagy mértékben hozzájárulnak az ország, a megye lakosságának kiegyensúlyozott élelmiszerellátásához, sőt ezen túlmenően az exportlehetőségeink mind teljesebb kihasználásához is. Egyre nagyobb gondot fordítanak a lakosság folyamatos, bőséges, friss zöldség-gyümölcs ellátására, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésére, szervezésére. A kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek termelő tevékenységük mellett kiemelkedő eredményeket értek el a szocialista termelési viszonyok kialakításában, a társadalmi közösségek formálásában és fejlesztésében is. A szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia következetes érvényesítésében elévülhetetlen érdemeket vívott ki magának a szövetkezeti mozgalom. Megmutatkozik ez a tagság növekvő aktivitásában, szakmai, politikai képzettségének növelésében, ami kihat a szövetkezeti mozgalom eredményeire, de hatással van a tagok szociális és kulturális igénvének teljesebb kielégítésére. Minrlhárnm szövetkezeti formában az millUliniUIII utóbbi években jelentős mértékben fejlődött és szélesedett a szocialista brigádmozgalom is. Pozitív vonásként kell értékelni, hogy a szövetkezeti mozgalomban nagy figyelmet fordítanak a fiatalok, a dolgozó nők munkájának segítésére, kiemelt feladatként kezelik az idős tagok élet- és munkakörülményeit stb. A szövetkezetek eredményeikkel itt, Csongrád megyében is megfelelő alapot teremtettek további fejlődésükhöz, a növekvő lakossági igények még színvonalasabb kielégítéséhez. A népgazdaság továbbra is számít, tevékenységükre a népgazdasági célkitűzéseink elérésében, a feladataink megvalósításában. Pártunk XI. kongreszszusa kimondja: „Pártunk tovább folytatja bevált lenini szövetkezeti politikáját, támogatja, hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek rendeltetésüknek megfelelően hozzájáruljanak1, a gazdasági, társadalmi feladatok megvalósításához. Tevékenységükben pedig erősödjenek a szocialista vonások." E célok megvalósítása érdekében már eddig is sok intézkedés történt. Számottevő eredmények születtek, de még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Indokolt tehát újra és újra elemezni a szövetkezeti mozgalom tapasztalatait, segíteni a kezdeményezést, kutatni a szövetkezeti mozgalom további fejlesztésének lehetőségeit. A mai körülmények között a mezőgazdasági. az. ipari és fogyasztási szövetkezetek munkájában, tevékenységében is,' a mennyiség mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon a minőség, a gazdaságosság, a hatékonyság. Indokolt és célszerű támogatni az olyan szövetkezeti elképzeléseket, célkitűzéseket, amelyek az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálásával eredményesen szolgálják az ágazat fejlődését, segítik a termelés fokozását, a korszerű tudomány és technika alkalmazását, a meglevő kapacitások jobb kihasználását. A gazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek aktívabb kezdeményező tevékenységet kell kifejteniök. javítva a gazdálkodás tervszerűségét, a vezetés színvonalát, hogy nagyobb legyen az összhang a szövetkezetek fejlesztese és a népgazdasági célok között. A szövetkezetek mindennapos tevékenységében, munkájában tovább kell fejleszteni a szövetkezeti demokráciát. A gazdasági és a mozgalmi feladatok következetesebb. jobb végrehajtása érdekében fontos feladat a szövetkezeti önkormányzat formáinak olyan működése, amely biztosítja, hogy a tagság érdemben gyakorolni tudja jogait, és egyidejűleg teljesítse a szövetkezeti törvényből, az alapszabályból és saját döntéseiből származó kötelezettségeit. Q7 a ppl hogy a szövetkezetek az eddlHl u búi, gjéknél még hatékonyabban vegyék ki részüket az előttünk álló ötödik ötéves tervi feladatok megvalósításából. Sokoldalú tevékenységet fejtsenek ki a népgazdaság, az életszínvonal és a szocialista életforma fejlődése, alakítása érdekében. E cél érdekében indokolt és szükséges, hogy a szövetkezetek is — sajátos rendeltetésüknek megfelelően — a jövőben még jobban használják fel az együttműködésben rejlő erőt. Keressék a továbbfejlesztés lehetőségeit, mivel a szövetkezetek gazdasagi együttműködésének fejlesztése nem csupán gazdaságpolitikai, hanem fontos társadalompolitikai érdek is. SZABÓ SÁNDOR. . a megyei pártbizottság titkára