Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

AxOrwWn^? Könyvtár iHanttny»tU törölve VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! MAG Y A R SZOCIALI S T A M U N KÁSP ÁRT L APJA 67. évfolyam 153. szám 1977. július 1., péntek Ára: 80 fillér , \ Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A beszámolót követő vitában felszólalt Cselőtet László Pest megyei, Vadkerti Miklósáé Heves megyei, Radnóti László Somogy megyei és Csörgits József Zala megyei képviselő. Felszólalt dr. Komócsin Mihály szegedi képviselő, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára is (beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük). Szót kapott a vitában Palóczi Lajosné Szabolcs-Szatmár megyei, Szűcs János Szolnok megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Barcs Sándor budapesti és dr. Vámos Marietta Pest megyei képviselő is, aki után dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszéde után a téma vitájában felszólaltak még: ifj. Pintér István Baranya megyei, Hütter Csaba Nógrád megyei, Hárs József Veszprém megyei, Szigeti Gáborné Békés megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei képviselő. A vitában elhangzottakra Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel a vízügyi szervek részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasagi Gépgyár Makói Gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrész-ellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter válaszában elmondta, hogy az Országos Tervhivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb alkatrészkontingensek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrész-behozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők es a külkereskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő időben továbbíthassák az igényeket a külföldi partnernek. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a Vámospércsi Mezőgép Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométerenként négy, illetve hat forint térítési díjat, ha az autóbuszt szívességből bocsátják valamely iskola rendelkezésére. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta, hogy a problémával a kormány is foglalkozott, és utasította a minisztériumot, hogy Vizsgálja ki a kérdést. A közeljövőben a KPM az illetékes tárcákkal történő egyeztetés után javasolni fogja a kormánynak, hogy az üzemeltetők mentesüljenek a térítési díj fizetése alól. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Gergely István beszéde Gergely István államtitkár, az OVH elnöke parlamenti beszédében többek között hagnsúlyozta: Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vi-. zek kártétele elleni szüntelen küzdelem. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar: oz összes friss víz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját víztermelő létesítményekből elégítik ki. A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és fokozott .követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás: ma már 400 ezer hektárt meghaladó területre juttathatunk öntözővizet. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felérek kiépítése folyamatban von. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik: 1980ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a cöbbhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése, és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres —, csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembehelyezés előtt áll a kőrösladányi vízlépcső. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt' feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozass, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna*—Tisza-csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül, a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások — mondotta többek között Romány Pál beszámolója A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Eves átlagban gyakran kiegyenlítődik ez. de a kellő vízmennyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővízfelhasználása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a 100 millió köbmétert, jelenleg viszont, több mint egymilliárd köbméter öntözővizet használ. A felszabadulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntözött terület meghaladja a 400 000 hektárt, a mezőgazdasági terület 6—7 százalékát. Kitért a miniszter arra, hogy a berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áru zöldség 60 százalékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgonyát tudtak öntözni, itt az országos termésátlag kétszeresét érték eL Az idén az öntözött burgonyaterület 11 ezer hektár, ami 32 százaléknak felel meg. A cukorrépa összes területének 28 százalékát öntözték tavaly, a legnagyobb cukorrépás megyékben ennél nagyobb volt az öntözés aránya. Enélkül tavaly az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukorrépa termésével kellett volna beérnünk. A szocialista országokban — köztük a Magyar Népköztársaságban — mind több segítséggel és sikerrel vívják meg a kedvezőtlen időjárás következményei elleni küzdelmet. Nálunk csak az elmúlt negyedszázadban hat aszályos, illetve különösen kedvezőtlen időjárású év volt Mig az időszak első felében. az ötvenes években az előző évi eredményekhez képest 15—25 százalékkal csökkent a kedvezőtlen évben a mezőgazdasági termeles. addig az utóbbi egy évtizedben ez a csökkenés 6— 7, illetve a múlt esztendőben 3 százalékos volt. Komány Pál utalva arra, hogy a pénzügyminiszter ígéretesnek mondta az idei határt, megjegyezte: ebben nemcsak az idei derekas munka tükröződik. Munkánk egy folyamatnak a része, s nem is csak a mának szól. — A kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás érdeke is azt kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözött területek növelésére és a vízkárok mérséklésére ls. Ugyancsak fokozni kell az erőfeszítéseket, a talajok termékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságainak javítására. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és nem is csalt a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romány PáL Kádár János interjúja nyugatnémet lapnak A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő, NSZK-beli hivatalos látogatása alkalmából. A városi tanács vb üléséről jelentjük Jövőre kezdődik a könyvtár-levéltár építése Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülésezett Bányainé dr. Birkás Mária tanácselnök-helyettes vezetésével. A testület a tartács felhatalmazása alapján határozatot hozott a tanács és a nem tanácsi szervek együttműködésének bővítéséről, az e téma megvitatása során elhangzott javaslatokról, majd döntött a szegedi könyvtár-levéltár beruházása ügyében, melyet egy korábbi határozat értelmében még ebben az ötéves tervben meg kell építeni. Ennek megfelelően a beruházási terv elkészítésére a tanács ki is adta a megbízást. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat —, amely a kiírt pályázatot is megnyerte —, a beruházási programot elkészítette, a vb pedig jóváhagyta. Az építkezéshez 102 millió 602 ezer forint áll rendelkezésre, így az eredeti elképzelést mérsékelni kellett. A tervezők ezt úgy oldották meg, hogy az épület esztétikumából ne veszítsen, a környezetbe jól illeszkedjék, de megfeleljen rendeltetésének, és tartalmazza a későbbi fejlesztés gazdaságos lehetőségét. A könyvtár-levéltár épületet a DÉLÉP építi majd, s 1978. első félévében kezd hozzá. Az építkezés befejezési határideje 1980. vége. Az épületben a Somogyikönyvtár kap nagyobb területet, a levéltárnak az irodáit helyezik még el benne, és a raktárterületből részesedik. A földszinten egy nagy és modern bisztró kialakítása is szerepel a programban, amelyet az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat rendez be. A vállalat 15 millióval hozzájárul az építkezéshez. Ugyanebben az épületben helyezik majd el a szabadtéri játékok közönségét kiszolgáló nyilvános WC-t. Az épület 3 emeletes lesz. Lakásépítés és lakásgazdálkodás Áttekintette a vb a lakásgazdálkodás és a lakásépítés helyzetét is. Mint ismeretes, ebben az ötéves tervben 12 ezer lakást kell megépíteni Szegeden, ebből 9 és fél ezret lakótelepi formában. Kiemelt lakásépítési terület az északi városrész I'A és I/B üteme, továbbá Felsőváros és Rókus. A feladat nagyságát jellemzi az összehasonlítás: 1971-ben 576, 1976-ban 1371 célcsoportos lakást adtak át, de az ütem tovább fokozódik és 1980ban már 1823 lakás megépítését kell biztosítani. A lakásépítéshez a kapacitás garantált, a pénzügyi fedezet biztos, csupán közrhűvesítési feladatokra hiányzik pénz. Több évi gondosság eredménye, hogy a lakásberuházásokhoz már időben rendelkezésre állnak a kijelölt területek. Idén elsősorban a lakások megépítésére koncentrálja anyagi erejét a tanács, de a kapcsolódó létesítmények fedezetét is biztosítja. Még mindig gond azonban, hogy az új lakások átadása az esztendő második felében torlódik öszsze. A lakásgazdálkodás a nagyarányú építkezések ellenére sem gondtalan. A lakásigénylők száma nem csökken 8—10 év óta, hiszen évente mintegy 3 ezer ember települ be a városba. Csak tavaly több mint 3 és fél ezer új igényt jelentettek be. A lakásgazdálkodás irányelveit a vonatkozó párthatározatok képezik: a munkásosztályra. az ifjúságra, a nőkre, a népesedéspolitikára érvényes elvek ebben is halnak. Mind nagyobb a figyelem a sokgyermekesekre, a- gyermeküket egyedül nevelőkre. a régi igénylőkre. Ma nyit a pécsi vásár Becs zászlódíszbe öltözött. Transzparensek, plakátok hívják fel a figyelmet a mecsekalji város kiemelkedő eseményére, a július 1-én nyíló 6. Pécsi Ipari Vásárra Csütörtökön délelőtt sajtótájékoztató vezette be a tíznapos programot. Rekordnak számit, a kiállítok részvetele; a 210 hazai vállalat, üzem, szövetkezet mellett. 36 külföldi — jugoszláv, bolgár, finn és szovjet, — kiállító szerepel Pécs testvérvárosaiból. Eszékről, Szllvenból, Lahtiból és LvovbóL A vásár célja bemutatni a hazai, elsősorban a dél-dunántúli állami és szövetkezeti ipar termekeit