Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

Szerda. 1977. június 15. 3 Fejleszt a Budaflax A Dunántúl 60 mezőgazdasági üzemében 8600 hektáron termelik jelenleg a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat részére a rostlent. Ez adja az alapanyagát annak a lenfonalnak, valamint 30 millió négyzetjnéter készterméknek, amely hazánkon kívül még 35 országban talál felvevőpiacra. A nagyvállalatnál nemrégiben láttak hozzá egy nagyszabású terv megvalósításához, amelynek középpontjában a len komplex hasznosítása áll. Ezt kívánják megalapozni az idei beruházásokkal is. Az egyik legnagyobb vállalkozás az új pozdcrjaoütorlap-gyártó üzem mielőbbi tető alá hozása. A tervek szerint az új létesítményben évente 20 ezer köbméter bútorlemez készül. Jó ütemben halad a szövödék SZTB-programjának megvalósítása is. A Szovjetunióból 175 nagy teljesítményű, SZTB típusú szövőgépet rendeltek. Ez ideig csaknem 100 érkezett meg, többségük már termel, a továbbiak felállításán most dolgoznak a szerelők. A termelékenységet nagymértékben növelő szovjet importgépek nélkül a csökkenő munkáslétszám mellett a Budaflax nem lenne képes az idén tervbe vett 30 millió négyzetméter szövetet legyártani. m Újítási, találmányi kiállítás A Kohó- és Gépipari, va- jelentőségét, élnek az újítóiamint a Nehézipari Minisz- mozgalom adta lehetőségektériumnoz tartozó 76 válla- kel. lat részvételével a vasasszak- Az újítómozgalom 27 évszervezet centenáriuma al- vei ezelőtt kezdődött hazánkkalmából újítási és találmá- ban, azóta a kiállításon érinnyi kiállítás nyílt kedden a.tett kohó-, gép- és villamoskohó- és gépipar technika energia-iparban közel féhnilházában. A bemutatón 232 lió újítást hasznosítottak, s újítást és találmányt mutat- több mint 3500 találmányt nak be fiárom szakcsoport- vezettek be. Ezek összességéban: a gyártmányfejlesztés, ben 17 milliárd forintnyi a gyártás- és technológiai eredményt adtak. A javaslatfejlesztés, valamint a mun- tevők anyagi elismerésére ez ka- és üzemszervezés és biz- idő alatt több mint egymiltonságtechnikai területén. A liárd forintot fordítottak a kiállítást Gicsi Miklós kohó- vállalatok, ezek mintegy kétés gépipari államtitkár nyi- harmad részét az újítók, totta meg. egyharmadát pedig a feltaA kiállító vállalatok közül lál°k kapták. Erkölcsi elis15 kapott arany-, ezüst- és mérésben, azaz Kiváló Újító bronzplakettet, valamennyien és Kiváló Feltaláló címben több újítást és találmányt több mint hatezren részesülmutatnak be, és ezek a vál- tek ezekben az ágazatokban, lalatok érték el az elmúlt A mozgalom minden biévekben a legtöbb eredményt zonnyal újabb állomáshoz a hasznosításban. Első díjban érkezik ebben az évben. Az részesült a Lenin Kohászati Októberi Forradalom 60. évMűvek, a Szerszámgépi pari fordulója tiszteletére CsepeMflvek, az Ikarus, az Egye- kezdeményezett Egy brisült Izzó és a Bakony Mű- f?ád — egy hasznosított újívek. tás már széles visszhangra * talált. A hasznosított újítások és találmányok eredKözismert, hogy ma már ménynövelését segíti elő az az újítómozgalom nélkülöz- a pályázat is, amelyet a vahetetlen eszköze a műszaki sasszakszervezet kezdeméfejlödésnek. A dolgozók nyezett 100. évfordulója almegértették e tevékenység kalmából. (MTI) Kicserélik a hibás szőnyegpadlókat Tarján hányan par eve lakói közül jó né- lettől függetlenül is — leg- dő a cseréhez. E munkát a DÉLÉP-nek idén október 30ig be kell fejezni. A költségek legnagyobb részét a Taurusnak kell vállalnia. Érdekesség, hogy az ÉMI szakvéleménye után a Taurus Gumiipari Vállalat — habár felelősségét vitatta — félmegoldást ajánlott. Üzletpolitikai szempontokra hivatkozva 2800 négyzetméternyi új szőnyegpadlót ígért, a csere költségeit azonban nem akarta vállalni. így azmeg- inkább a lakóknak kellemetlepődve tapasztalták, hogy len piros szőnyegpadlójuk szürke-piros csíkossá módosult. Ennek még a változatosságot kedvelő lakók sem örültek, minthogy a csíkos szőnyegpadló csúnya volt és barátságtalan. Nem olcsó portékáról, több százezer forintot érő lakásokról van szó, nem csoda hát, hogy a károsultak keresni kezdték igazukat. Keresték, s végül meg is találták — igaz, meglehetősen hosszú huzavona után. négyzetméternyi változott, de nem jelentős mértékben. Minthogy — az elemi szálak öregedési hajlama miatt — a vártnál haPereskedők Mindenekelőtt a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatot hibáztatták * póruljárt lakók, ésszerűnek is látszott, hogy az építőktől kérjék a baj orvoslását.. A DÉLÉP viszont szerette volna megismerni a hiba okát. Arra gyanakodtak, hogy rossz minőségű szőnyegpadlót kaptak a Taurus marabb megy tönkre a padGumiipari Vállalattól, vagy- ló, a szakértő tíz százalékos te utóbbinak kell vállalnia a értékcsökkenést állapított felelősséget. A vita közepet- ™egK További 19 olyan la. , kasban is jartak a szakérté a tarjam 6-os szamu La- t6kj ameiyben zöld, vagy kásfenntartó Szövetkezet más színű a szőnyegpadló, kérte az Építésügyi Minőség- Ott megfelelőnek találták a ellenőrző Intézetet, állapítsa minőséget ellenben megálla... , .. „ . . . pítottak, hogy — mint mas meg a hiba okat. Szuropro- lakásokban is — hibás, egyebás vizsgálat után az ÉMI netien a burkolat alatti bevéleménye: az elszíneződést ton. Hangsúlyozták, hogy a szőnyegpadló gyártási hi- utóbbi hibának nincs köze .... a padló romlásához. Ot szaDaja okozta. zalékos értékcsökkenést minJobb megoldás híján az denesetre megállapítottak, építtető, a Szeged városi Noha a leírtakhoz képest, jeBeruházási Vállalat pert indí- lentéktelen, a teljesség kedtott a DÉLÉP ellen, követel- J^^EiPkjS ve az elváltozott szőnyeg- küiönböző színárnyalatú dapadlók cseréjét. A DÉLÉP rabokból fektettek szőnyegviszont az Építőipari Ter- padlót a DÉLÉP dolgozói. Ez melőeszköz Kereskedelmi Vállalat ellen nyújtott be keresetet, mivel az árut utóbbiak szállították. Hasonló eljárást kezdeményezett az ÉPTEK a Taurus ellen; a vitából végül tiz per lett, s ezeket a megyei bíróság egyesítette. Már akÚj szőnyegpadló, október 30-ig Nemrég született meg a megyei bíróság ítélete, amely elsősorban az ÉMI szakvéleményére alapult. Megállapította a bíróság, hogy a piros tán" nem' tudtek" megegyezni szonyegpad ok nagymértékű a vitázók E más«. kopása feltétlenül indokolja désben viszont egyetértettek a cserét. Az iteletnek ez a az alperesek Azzal érveltek resze összesen 107 lakas 2755 ugyaniS( hogy a lakók új? szőnyeg- értékesebb szőnyegpadlóhoz. jutnak, s ezt nem találták padlójára vonatkozik. Hogy pontosan melyik lakásokra, igazsagosnak. A bíróság nem ebben az írásban keptelen- f dta el ezt védekezést. seg megismertetni. Hibát persze másutt is tapasztal- Ha hosszú idő után is, tak: 28 lakás 610 négyzetmé- végre rendeződött a tarjáni ternyi szőnyegpadlója is el- piros szőnyegpadlók ügye, s lakók megtalálták igazukat. Remélhetőleg ezúttal megfelelő minőségű árut küld Szegedre a Taurus. Szirák József A korszerűség-kötelesség A téma ugyan nem újkeletű, de soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban: állandóan korszerűsíteni kell az ipari termékszerkezetet, javítani és növelni az exportot, s visszaszorítani a gazdaságtalan termelést. A kormány már 1971-ben hozott egy határozatot az utóbbi dologban, sőt e gazdaságpolitikai célkitűzés szerepelt a megyei és a szegedi városi pártbizottságok határozataiban is. Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy a termékszerkezet átalakítása nem megy egyik napról a másikra, s népgazdasági, de vállalati szinten is hosszú időt vesz igénybe. Már az is eredménynek számít, ha a vállalatok felismerik helyzetüket, és intézkedéseket tesznek, terveket készítenek az említett föladatok végrehajtására. Nemrégiben a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei is megvizsgálták hét nagyvállalat gyárában és öt ipari szövetkezetben, hogy miként is állunk a termékszerkezet korszerűsítésével, az exporttal és a gazdaságtalan termelés visszaszorításával. Érdemes áttekinteni és tallózni megállapításaikban, s közreadni néhány tapasztalatot. Az biztos, hogy a szakembereknek sem volt könnyű a dolguk, mivel a nagyvállalatok gyárai kevésbé tájékozottak az egész termékszerkezetről, csupán a saját termelésükről tudnak pontosabb képet adni. Az bizonyos, hogy az ipari szövetkezetek — bár erre nincs is mind kötelezve — készítettek az ötéves tervciklusra vonatkozó termelési, fejlesztési tervet, s ezeken belül külön is foglalkoznak a termékszerkezet átalakításával, változtatásával. Például a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben azt tűzték ki célul, hogy a termékszerkezet alapos megváltoztatásával csökkentik anyagigényüket, közöttük az importból származó anyagokat is, mérséklik az olyan egyedi gépeknek az előállítását, amelyeket csak veszteséggel tudnak gyártani. Szeretnének három év múlva nagyobb menynyiséget sorozatgyártásban készíteni. 4z egyedi termékek mostani 86 százalékát 31 százalékra mérséklik, a sorozatgyártás volumenét 47 százalékra emelik, s ami az „átlagfogyasztót" is érdekelheti, a tömegcikkek gyártását 14 százalékról 22 százalékra kívánják fölemelni. Az állami nagyvállalatok szegedi gyárai — a budapesti központúakra gondolunk önálló ötéves tervvel általában nem rendelkeznék. Az igaz. hogy nagyvonalakban ismerik a vállalat tervföladatait, s azokból ki lehet olvasni a reájuk váró tennivalókat és várható fejlesztéseket. A nagyvállalatok készítettek olyan terveket is, amelyekben szerepel a termékszerkezet változtatása, korszerűsítése, s ezekben a tervfejezetekben pontosan meghatározták a vidéken levő gyáraik várható korszerűsítését, termékstruktúrájuk változtatásait. Némely gyár — így például az Ikarus szegedi gyára, a szegedi kábelgyár, a gumigyár, a szentesi kontakta és mások — már kész tervekkel rendelkeznek. A szegedi kábelgyár fejlesztése és termékszerkezetének korszerűsítése 1982-re befejeződik, bár ezeket a tennivalókat a központ irányítja. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sok szegedi és környékbeli gyárban, ipari szövetkezetben a jelzett föladatok egyrészét. már tavaly és tavalyelőtt megvalósították, illetve elkezdték a megvalósítást. A szegedi gumigyárban például a versenyképes termékek — különösen a nagynyemású tömlők és speciális minőségű hevederek — termelésének növekedése meghaladta az ötéves tervidőszakra meghatározott mennyiséget, illetve időarányos ütemet. Ezeknek a termékeknek a részaránya ma már jóval meghaladja a 70 százalékot. Altalános tapasztalat, hogy azokban a gyárakban történt nagy fordulat a termékszerkezet változásában, amelyek az utóbbi időben „gazdát cseréltek". De az is bebizonyosodott, hogy a termelési feltételek változása mellett a piaci helyzet alakulása, a munkaerőhelyzet nehézsége, az alapanyag-árváltozások és a beszerzési lehetőségek is lökést adtak a .szervezeteknek arra. hogy változtassanak termelésük szerkezetén. Érdemes megemlíteni, hogy a vidéki gyárakban a változások miként jöttek létre. A termékszerkezet jelentős változása következett be — állapították meg a népi ellenőrök — az Ikarus szegedi és a Medicor makói gyárában. Ezek a kis gyárak korábban tanácsi vállalatokként működtek, és tavaly kerültek a nagyvállalatok kebelébe. Mind a két gyárnál — alkalmazkodva a nagyvállalat igényeihez — a termékszerkezet átalakítása jelentette a ijííH év legfontosabb föladatát. A makói gyárban tavaly 34 új termék — közöttük elektronikus gyártmányok, mechanikai orvosi műszerek, tábori kötözőasztal - • került bevezetésre. Az Ikarus szegedi gyárában a korábban önállóan gyártott termékek termelését beszüntették, illetve más vállalatoknak adták át, s kapacitásuk túlnyomó részét a hazai autóbuszgyártás részére kötötték le, s így az új termékek részaránya tavaly 31 százalékot tett ki. A szűkös munkaerőhelyzet ugyancsak szerepet játszott a termékszerkezet változtatásában, mivel hatékonyabb üzem- és munkaszervezésre ösztönözte a vállalatokat. A dicséretes törekvések ellenére is sok még a tennivaló a szegedi gyárakban a korszerűsítésben, mert a világszínvonalon álló, vagy ma még jól eladható és korszerűnek mondható termékek mellett bőven találni elavult és nehezen értékesíthető, s csak veszteségesen gyártható cikkeket is. Az egy pillanatig sem vitás, hogy » szegedi Pick szalámit, a gumigyár mélyfúró tömlőit, a kenderipar ponyváit, zsinegeit, a vásárhelyi mérleggyár elektronikus és optikai mérlegeit könnyűszerrel el lehet adni a világpiacon, de még a jól ismert és hagyományos kábeleket, gumilemezeket, kéziszerszámokat is keresik. Sőt, az sem választóvonal, hogy valamely termék milyen idős, mert lehet százesztendős is (például a szalámi), de verhetetlen, viszont kidobhatnak a piacra tízéves ifjoncot, mégsem kell a vásárlónak. Mert valami még szükséges a termékeknél: a korszerűség. S a korszerűség valóban kötelesség! Azt természetesen figyelembe kell venni, hogy iparáganként is változnak a körülmények, s a kereslet, a vásárlók igényei, — akár megszokottság is — befolyásolják .a termelők lépéseit. A bútoripar például nem vonhatja ki magát az építőipari technológia és a divatirányzatok változásai alól. A

legutóbbi vizsgálatok is megállapították, hogy a fölhasználók olykor konzervatívabbak, mint a gyártó ipar. Egyszerűen nem akarják megvenni az újabbat, hiszen megszokták a régebbit. Mégis azt szűrhetjük le a szegedi gyárak és ipari szövetkezetek törekvéseiből, hogy megértően fogadták a párt és a kormány határozatait, s tisztában vannak azzal is, hogy az előrehaladásuknak zöld utat csak akkor nyithatnak, ha lépést tartanak a kor követelményeivel, korszerűsítik termékszerkezetüket, növelik és javítják exportjukat, és visszaszorítják a gazdaságtalan termelésüket. Ha ezt így sikerül megvalósítaniuk, akkor várhatjuk, hogy dinamikusabb lesz a műszaki fejlődés, ezzel párhuzamosan nő a gyártás műszaki kultúrája, nő a magasabb szakképzettségű munka iránti kereslet, javulni fog a kapacitások kihasználtsága, mérséklődhetnek azok a tényezők, amelyek ma még zavarják a folyamatos üzemmenetet, s végül javulni fog a termékek műszaki paramétere, amelynek következtében jobban el lehet adni a gyártmányt bármely külföldi piacon. Gazdagh István az ő hibájuk, a cseréért is ők a felelősek. A tarjá niak igaza Ítéletében a bíróság arra kötelezte a Taurus Gumiipari Vállalatot, hogy 1977. június 10-ig küldjön a DÉLÉPkor is világosan látszott, nek annyi (jó minőségű) szőhogy a huzavona — az íté- nyegpadlót, amennyi elegenMilyen lesz a szakmunkás-bizonyítvány ? Csongrád megyében több mint kétezer fiatal vizsgázik Két-, illetve háromévi tanulás után vizsgára készülnek a szakmunkástanulók. A Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályán Szakágakra bontva a vizs- talial. A többi intézetben gákat: ipari szakmákban 2—6 osztály vizsgázik. Sze1660. kereskedelmi és ven- geden, a 624-es szakmunkásdéglátó mesterségekben 296, képzőben első alkalommal mezőgazdasági és élelmiszer- végeznek elektrolakatocsok, kapott tájékoztatás szerint ipari szakmákban 248 fia- ezen belül felvonószerelők a megye intézeteiben 2204 tal készül az utolsó erőpró- 12-en, villamosgép-szerelők' fiatal készül arra, hogy meg- bára. A korábbi évekhez öten és háztartásigép-szereszerezze a szakmunkás-bizo- hasonlóan legtöbben — lők kilencen. Korábban csunyítványt, a szegedi végzős szám szerint 482-en — a pán néhány érettségizett fiatanulók száma 1302. Sajná- szegedi Móra Ferenc Szak- tal végzett e szakmákban, latos, hogy a gyenge tanul- munkásképző Intézetben vé- Vizsgára készülnek azok mányi eredmények', anyagi géznek a további sorrend: sz idősebb emberek is. akik megfontolások miatt és más ' . . , „.„ munkájuk közben jelentkezőkből több százan kimarad- d S/Cegeai lsKOLa ,i,u tek a szakmunkásképzőkbe, tak az iskolákból. A napok- fiatallal, a vásárhelyi 602-es A'Csongrád megyei felnőttban kezdődnek' és egy hét intézet 235 tanulóval, a ma- képzés során idén 587 dolmülva fejeződnek be az k(ji 601-es iskola 209 vég- gozó jutott el sikerrel a taírásbeli vizsgák, 20-án már - . _ ,. . . . . . szóbeliznek, s gyakorlati zosseI' a szegedl Kereske" nulmany. ido vegére, kozufeladatokat oldanak meg a de3m> ®s Vendéglátó Szak- lük 263-an Szegeden adnak fiatalok. munkásképző iskola 195 fia- számot tudásuktól. Nyugatnémet szövetkezeti delegáció Dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének meghívására Oswald Paulig elnök vezetésével néhány napot hazánkban töltött az NSZK Fogyasztási Szövetkezeti Szövetségének delegációja. A szövetkezeti vezetők megbeszélést folytattak a két ország szövetkezeti mozgalmait kölcsönösen érintő kérdésekről, a delegáció megtekintett több szövetkezeti létesítményt is. Tagja volt a küldöttségnek Hans Ulrich Klose, Hamburg főpolgármestere, akt tanácskozott Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével is. Itt-tartózkodása során a delegáció találkozott dr. Sza. lai Béla külkereskedelmi államtitkárral. \