Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

1 Csütörtök, 1977. június 2. Százéves a Szegedi Kenderfonógyár (Folytatás az 1. oldalról.) gádmozgalom általános kér­déseiről dr. Szögi István, az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságának tanszékvezető tanára szólt, végül dr. Kanyó Ferenc, az oktatási igazgatóság tanszék­vezető tanára a kenderfonó­gyáriak felszabadulás előtti munkásmozgalmáról beszélt. Délután a kenderfonógyár­ban folytatódott a program. Dr. Kardos János, a szegedi kenderfonógyár Igazgatója megnyitotta a gondosan ösz­szeállított gyártörténeti ki­állítást, illetve múzeumot. A Szegedi Kenderfonógyár centenáriumi ünnepségének végső eseményére délután, a Kátay közben, a KSZV leányszállójában került sor: fölavatták a kendergyár nemrég elhunyt első mun­kásigazgatójának. Nagy­györgy Máriának a szobrát. Részt vett az avatáson Tóth Szilvesztemé, az MSZMP Központi Bizottságának tag- városi ja, dr. Koncz János, a me­Megnyitották a kendergyár százéves múltját bemulató kiállítást sztrájkmozgalmakat, résztvevői, akik közül sokan harcolt a biztonságosabb jól ismerték Nagygyörgy Má­gyei pártbizottság titkára, munkáért, a nagyobb kényé- riáát. Végül dr. Bakos Zsig­Deák Béla, a városi pártbi- rert, a szabad életért. Hatá- mond leleplezte a szobrot, zottság titkára, valamint rozott fellépése, kitűnő be- A KSZV leányszállója im­Nagygyörgy Mária néhány szédkészsége, vidám termé- már Nagygyörgy Mária ne­hozzatartozója. A leányszál- szete eljuttatta a munkás vét viseli, lás társalgójában elhelyezett színjátszó csoportba, s e fó­szobor mellett — amely Tá- rumot is felhasználta a ha­pai Antal munkája — dr. ]adó eszmék terjesztésére. Harcostársai, munkatársai Bakos Zsigmond mondott beszédet. Szólt a gyár első nagy örömére, 1948. márciu­munkáslgnzgatójának ről, munkásmozgalmi életé- sában kinevezték az államo­tevé- sított kendergyár első mun­kenvségéről. Gyermekmun- kásigazgatójának. Bíztak kásként. 11 éves korában ke- benne és nem is csalatkoz­rült Nagvgyörgy Mária a tak. Csaknem két kendergyárba, s 1922-től 43 vezetői munkával évtizedes bizony í­éven át dolgozott ugyanott, totta, hogy munkásélet után, Fiatal korában tudta meg, nődolgozó is képes megbir­hogyan kellett küzdeni, mi- kőzni bonyolult gazdasági lyen embertelen körűimé", feladatokkal. Irányította a nyek között kellett dolgozni mind inkább fejlődő gyárat, a mlndennaDi kenyérért. A közben tanult, politikai mun­pyár forradalmi légköre, a kát végzett: tagia volt a vá­munkásközösség ereje, a tu- rosi pártbizottságnak, s a riásvácv és az igazságtijan- végrehajtó bizottságnak. Há­ság elleni küzdeni akarás rom évig az MSZMP Köz­vitte fiatalon a munkásmoz- ponti Bizottságának teve­S&LT—2 Fékezett haladás A SALT—2 tárgyalás, lőségének korában nem ban megkezdték a „szovjet amely hosszú ideig egy hely- építhető a béke közös épüle- veszélyről" szóló ujabb hisz­ben topogott, ismét elindult, te, ha figyelmen kívül hagy- tériakampanyt. Ennek ered­Minden jel szerint a közös ják a partner érdekeit. Nem ményeképpen a Pentagon és a kölcsönösen szükséges valósítható meg egy ilyen 1978-ra 118,5 milliárd dollárt célboz, a hadászati támadó terv a kölcsönös bizalom és kapott ami csaknem 10 mil­fegyverek korlátozásáról a felek egyenlő biztonsága liárd dollárral tobb, mint az szóló új egyezményhez veze- elvének figyelembevétele idei katonai költsegvetes. tő út hosszú és nehéz lesz. nélkül sem. ' Miközben a Fehér Házban Erről tanúskodik a genfi Kirajzolódott hát a felek egyoldalúnak kikiáltott bé­Gromiko—Vance tárgyalá- álláspontjainak közeledése keszeretetüket demonstrál­sok menete. némely, eddig össze nem ták, a katonai-ipari komple­A mostani genfi eredmé- hangolt kérdésben is. Tehát xum az új hadászati fegy­nyek nem egyértelműek. Vi- van előrehaladás, de lassú, verfaiták fejlesztését erőltet­tathatatlan. hogy a megbe- Ennek az az oka, hogy az téK. Éppen azokban a napok­szélések szükségesek és hasz- amerikai fél még nem mon- ban, amikor Genfben fontos nosak voltak. Haladás már dott le arról a kísérletéről, tárgyalások folytak, az USA­az a megállapodás is, hogy hogy egyoldalú előnyökhöz ban felbocsátották a hadi­meghatározták a további jusson. tengerészet első, Tomahawk tárgyalások általános kere- Az a vita, amely az Egye- nevű szárnyas rakétáját, teit: a kitűzött céltól még sült Államokban a moszkvai Ezzel egyidőben az atlanti messze vagyunk ugyan, re- találkozó után bontakozott mújtaristák a saját céljaik­ményktdni jogunk van. ki, megmutatta, kik a hívei ra használják fel Peking fe­A négy hosszú megbeszé- és kik az ellenfelei a hadá- szültségstratégiáját. A NA­lés alatt a felek megvitatták szati támadó fegyverek kor- TO jól kamatoztatja a kínai az új egyezmény előkészíté- látozásának. A szakemberek £ sét a vlagyivosztoki megál- rrár abban a „csomagban", lapodás és az azt követő tár- amellyel Vance márciusban gyaiások eredményeinek Moszkvába érkezett, felfe­alapján. nem volt haszontalan a poli- a Pentagon törekvéseit. Mi­tikai realizmus márciusi után benyújtották az elfő­moszkvai leckéje. Az új wa- gadhatatlan javaslatokat, érdekében áll shingtoni kormányzat kény- amelyek kedvező len hely- a hadászaU fegyverek korlá_ leien számolni azzal, hogy a zetbe hozták volna Moszk- tozásáról szóló új egyezmény két nagyhatalom atomegyen- vát és szövetségeseit, nyom- 8ikeres megkötése annál is inkább, mert ez ösztönzőleg nyegető veszélyről" 6zóló ko­holmányait is; hangoztatja, rogy a Szovjetuniónak nem HH^H lehet érdeke hadászati Következésképpen „ * fegyverek korlátozása, a Ki­nával való viszálya miatt. Moszkva nemegyszer le­A jogok ürügyén galomba. Mind érettebben kenvségében is figyelve, ami körülötte zaj- Meghatottan lott, kezdeményezte a gyári, mindezt az részt vett. hallgatták avatóünnepség ii fi RADIOTELEX •Y • W X&*?. Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) L. BREZSNYEV FOGADTA együttműködés négy alap­A SZOMALI ALELNÖKÖT vető irányban folyik: az űr­Leonyid Brezsnyev, az fizika, az orvostudomány, a SZKP KB főtitkára fogadta meteorológia és a távközlés Mohamed Szamantart. a terén. Az együttműködési Szórnál! Forradalmi Szocia- megállapodás aláírása óta lista Párt KB Politikai Bi- eltelt több, mint egy évli­zottságának tagját, a Szo- zed alatt már számos kí­méli Demokratikus Köztár- sérletre került sor Luno­saság első alelnökét. A ba- hod, Mars, Prognoz és Oreol ráti beszélgetésben részt típusú berendezések segítsé­vett: Andrej Gromiko, az gével. SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Borisz Ponomarjov, az SZKP K3 Politikai Bizottságának oót­tagja, a Központi Bizottság titkára. PEREK EGYIPTOMBAN Egyiptomban szerdán meg­kezdődött a januári tömeg­tüntetések során letartózta­tottak perének tárgyalása. Kairóban, Alexandriában és más tartományi székhelye­ken 1000 embert állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a kormány gazdaságpolitikája ellen és a nagyarányú áremelkedé­sek miatt kirobbant spon­tán tüntetésekben. Mint is­meretes, a megmozdulások során a rendőrök 80 embert megöltek. SZOVJET—FRANCIA ŰRKÍSÉRLETET TERVEZNEK „Hö—3" és „HÓ—2m" el­nevezéssel újabb közös szov • jet—francia űrkísérletet ter­veznek 1977. folyamán a két ország tudósai. Az idei kí­sérletek újabb szakaszt je­lentenek a hosszú lejáratú szovjet—francia űrkutatási együttműködésben. A világ­úr békés célú kutatására és felhasználására vonatkozó A hírügynökségek jelentették: országos akcióbizottság tevékenykedik az Egyesült Államokban a „wilmingtoni tizek" kisza­badítása érdekében. A tíz elítélt, akiket évek óta tartanak fogva Észak-Karolina állam börtöneiben a jogtiprás, ^(nberi és polgári jogok semmibe vétele következ­tében jutott erre a sorsra. Ben Chavis tisz­teletes és kilenc társát (nyolc fekete fia­talember és egy fehér nő), akik egy pol­gárjogi mozgalom aktivistái voltak, nyil­vánvalóan hamis vádak alapján Ítélték el: egy üzlet felgyújtásával vádolták őket. Hogy céljukat elérjék, tanúk egész sorát félemlítették meg, másokat pedig megvesz­tegetéssel vagy erőszakkal bírtak rá arra, hogy a tíz polgárjogi harcos ellen vallja­nak. A vád megalapozatlansága nyilvánvaló. A perújrafelvételt követelő országos akció­bizottság egy sor hiteles tanút sorakozta­tott fel. Olyanokat, akik meggyőzően bi­zonyítják — a vád, mellyel a tízeket be­börtönözték, teljesen megalapozatlan, nem más, mint az észak-karolinai hatóságok bosszúja a faji egyenjogúságért küzdő lel­kész és társai ellen. Az állam, ahol Chavist és társait Lörtönben tartják, az egykori rabszolgatartó Dél egyik fellegvára. Ázé a Délé. ahonnan Carter elnök is származik, s amelyről Amtrikában manapság azt mondják, leiszámolta a múltat, a feketék és fehérek közötti különbséget. Nos, a té­nyek másról beszélnek. A bírósági komé­diában a hatóságok megfosztottak szemé­lyes szabadságától tíz embert, s a szabad­ságjogok hazájának deklarált Egyesült Ál­lamokban nincs mód arra, hogy a Legfel­sőbb Bíróság felülvizsgálja az ítéletet. Nem kaptak választ az észak-karolinal állami börtön foglyai Carter elnöktől sem, akihez Chavis március 4-én levélben fordult. A Fehér Ház lakója, aki nagy előszere­tettel szerepel az emberi jogok védelme­zőjének szerepében, ez alkalommal nem ragadott tollat, hogy együttérzéséről biztOT sítsa a hozzá fordulókat A „wilmingtoni tizek" sorsa és az a kampány, amelyet sjz Egyesült Államok kormánya az úgyneve­zett emberi jogok védelmének ürügyén folytat, sok mindenről árulkodik. Bizonyít­ja azt, hogy a szocialista országok elleni kampány egyik fő célja: elterelni az ame­rikaiak figyelmét az USA-n belüli jogtip­rásról, az ember és polgár jogainak sem­mibe vételéről. (Csak mellékesen jegyez­zük meg: a tizenhét ENSZ-dokumentum­ból, melyek az emberi és polgári jogokra vonatkoznak, Washingtonban csupán hár­mat (!) ratifikáltak, míg a szocialista or­szágok mind a tizenhetet.) Chavis a börtönben azt nyilatkozta: szeretné, ha a világméretű tiltakozás hang­ja eljutna a Fehér Házba, Carter elnök­höz, és ha az államfő nagyobb gondot for­dítana az amerikaiak alapvető jogainak biztosítására. Bizonyos, hogy a világméretű szolidari­tás, amelynek erejét az igazságtalanul be­börtönzöttek már sokszor tapasztalták, most is megteszi a magáét, s a tízek visz­szanyerik szabadságukat. A haladó közvé­lemény lefogta a etillel hóhérok kezét, akik Corvalán életére törtek, s kiszabadí­totta az ártatlanul megvádolt Angéla Da­vist is. Ez az az erő, melyre Chavis és társai is számíthatnak. Miklós Gábor hatna a fegyverkezési hajsza lefékezésével kapcsolatos újabb nemzetközi akciókra. V. Lomejko (APN—KS) Kürt WalÉeim C New York (MTI) A rhodesiai fajüldöző re­zsim csapatai, amelyek va­sárnap állítólagos zimbabwei gerillák elleni akció ürügyé­vel átlépték a Mozambik! Népi Köztársaság határát és behatoltak területére, szer. dán további területeket fog­laltak el. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden határozot­tan elítélte a rhodesiai re­zsim Mozambik elleni ag­resszióját. Nyilatkozatában — amelyet néhány órával Párizsból, az „Észak-Dél konferenciáról" történt ha­zatérte után hoztak nyil­vánosságra — mély nyugta­lanságának adott hangot amiatt, hogy a törvénytelen Smith-rezsim nem tartja tiszteletben Mozambik te­rületi sérthetetlenségét. A dokumentum rámutat, hogy „ez a súlyos provokáció az egész térségre nézve veszé­lyes következményekkel Jár­hat", 13. Mindezt csupán az első pillanatban, hogy úgy mondjam, globálisan éltem át, a későbbiekben, amikor magam is positsnói lettem, sok olyasmit fedeztem fel, amihez idő, s némi bennfentesség kell. De ahogy a vaporetto, mintegy megérezve a célt. biztonságosabban siklott előre a tükörsima öbölben, s elhaladt 'egy kis szigetcsoport köze­iében is. amelyet Li Gallinak hívtak, s amely olvan lói látszott Porítano bármely tengerre né­ző pontjáról, az e^Ő eyönvönttas bódulat után újra azt a küszködő, kétségbeesett gyötrelmet ereztem, amely mindig elfog, valahányszor leír­hatatlan szépséggel kerülök szembe. S a leírhatatlan ls nemcsak extatikus jelző, hanem szó szerint értendő meghatározás, mert aki a szavakkal jegyezte el magát, vagyis a sza­vak erejére, hajlékonyságára bízta élményeinek rögzítését, az mindig szorong, kínlódik, feszeng, hogy a meg nem íogalmazhatót is fogalmi keret­be törje. Ilyenkor mindig érzi az íróiéle, hogy hiába ra­kosgatja össze szavait, hiába önti le hevülete gyúlékony anyagával, amely esetleg új szóössze­tételeket eredményez, a legpazarabb, a legpom­pásabb nyelv is semmisnek tetszik, s a legkötő­ibb metafóra is csak esetlen mankó a valóság káprázatának megörökítéséhez. Meg akartam ír­ni ezt a csodát, ezt az öblöt, valami újféle him­nusz szavai mozgolódtak, érlelődtek bennem, de aranyos csillogásukat elhomályosította ez a ver­gődő tehetetlenség, s a végén kiáltó átokká, idét­len lázadássá fajultak bennem, mert ebből a nagyszerű egészből csak sorokká zsugorított tö­redékeket jegyezhettem föl, s ez már nem az iga­zi, az élményhez viszonyítva ez már csak szé­gyenletes megalkuvás és megfutamodás. Közben a víz sistergett a hajó mentén, gyor­san, fürgén siklott tova, mint ezüst halak fic­kándozó raja, s én visszazökkenve az érzékelhe­tő szépség világába, újra leültem az egyik kor­lát menti padra. Egy fiatal, tizenhat év körüli fiú sütkérezett mellettem a napon, vékony, hosz­szú vászonnadrágban, feltűrt ujjú apacsingben. Rövidre nyírt, szőke haja volt. feltűnően hosszú északi arca. Mikor melléje huppantam, rám vil­lantotta kissé unott, seszínű szemét, aztán hirte­len elmosolyodva észrevehető álmélkodásomon, így szólt hozzám, olaszul: — Szép, ugye? — Csodálatos — rebegtem, és örültem, hogy ' végre megszólalhatok, hiszen legszívesebben or­dítottam volna. — Positanóba készül? — faggatott tovább a fiúcska, meglepő olaszos taglejtéssel és tökéletes nyelvtudással. — Oda — mondtam, s aztán én tettem fel a szokott kérdést: — Maga olasz? — Az vagyok — büszkélkedett ő, s mikor én nyúlánk, szőke alakját kissé értetlenül végig­mértem, készségesen eloszlatta gyanakvásomat. — Apám angol volt. Angol festő. Két éve halt meg. Itt élt Positanóbcn, s anyámat vette fele­ségül. aki idevalósi. Igy én is olasz vagyok. — Érdekes — méláztam egy pillanatig, s át­suhant rajtam egy különlegesnek képzelt élet regénye. — S az édesanyja most is itt él? — Nem. ö Rómában dolgoíík. egy utazási iro­dában. az apámtól jól megtanult angolul. Abból él. Rám a nagymama ügyel, szép kis házunk van Positanóban. — Aztán mérlegelve kiléte­met, megkérdezte: — Maga is művész? — Olyasféle — mondtam szerénykedve. — Ha szállást keres, nálunk van még egy gyö­nyörű teraszos szoba. Szívesen és olcsón kiadjuk. A nagyma nagyon fog örülni. Persze, boldogan ráálltam, s ő a parthoz köze­ledő hajóról már meg is mutatta, hogy melyik a házuk, mennyire a központban van, s milyen könnyű tőlük egy lépcsőn lejutni a tengerpartra. Mert ilyenkor fürdeni kell egész nap, a tenger meleg és hűs egyszerre, s a homokon sütkérez­ve heverni maga az egészség. Mindjárt meg is mutatta a hasát, hogy milyen fekete, pedig ő elég fehér bőrű, s nehezen sül- la, > (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents