Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Péntek, 1977. június 10. 3 Kádár János befejezte olaszországi látogatását ban a Közös Piac bizonyos korlátozásai miatt. Ilyen te­kintetben a KGST mas jelle­gű szervezet, mint a Közös Piac: nem korlátozza, nem szabályozza a tagországok gazdasági forgalmát a kü­lönböző relációkban. — Egyetértés van közöt­tünk abban, hogy folytatni kell a KGST és a Közös Pi­ac közötti kapcsolatok építé­sét Kívánatos volna olyan megállapodásokat kidolgoz­ni és megkötni a két gazda­sági tömörülés között, ame­lyek nem fékezik, hanem megkönnyítik és elősegítik a tagországok gazdasági együtt­működését, és a forgalom bővítését. Ez egybevág a né­pek egyetemes érdekeivel. A béké6 egymás mellett élés azt követeli, hogy gyümöl­csöző gazdasági kapcsolatok épüljenek ki a különböző országok között. Mint emlí­tettem, olasz partnereinkkel egyetértettünk ebben. # A PAESE SERA tudósí­tója arról érdeklődött, hogy Olaszország és Ma­gyarország együttesen mi­vel járulhat hozzá a belg­rádi találkozó eredmé­nyességéhez? — Mostani megbeszélé­seink alapján az a benyomá­som. hogy magyar és olasz részről hasonlóan közelítjük meg a kérdéseket. FelelŐ6 olasz tényezők jelentették ki: az olasz nép, az Olasz Köz­társaság abban érdekelt, hogy folytatódjék az enyhü­lés. Azt is megállapítottuk: annak hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egysé­ges egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki ajánlások további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konstruktív ta­nácskozásnak kell lennie. Ez azonban nagyon sokféle mó­don mehet végbe. A szocia­lista forradalmak eddig is az adott országok saját törté­nelmi útjának és sajátossá­gainak megfelelően más és más úton győztek. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme nyomán a cári Oroszországban proletárdik­tatúra jött létre. Azután a népi demokratikus rendsze­rek jöttek létre, amelyek szintén a proletárdiktatúra funkcióit töltik be. — Nem akarok ex kated­ra kijelentést tenni. A ma­gam részéről sok sikert kí­vánok a kapitalista orszá­gokban küzdő és dolgozó kommunista és munkáspár­toknak ahhoz, hogy győze­lemre vigyék a monopoltőke diktatúrája elleni harcot, tö­mörítsék a dolgozó népet, a demokratikus erőket, és — ha úgy tetszik, magánvéle­ményként mondom — akár proletárdiktatúrával, vagy anélkül, akár pluralista vagy másfajta szocializmust meg­valósítva, de mielőbb nyis­sák meg népük előtt a szo­cialista utat. — Meggyőződésem. hogy Európa valamennyi kommu­nista és munkáspártja kö­zött, akár szocialista, akár nyugat-európai kapitalista országokban dolgoznak, köl­csönös és teljes szolidaritás­nak kell érvényesülnie, és fog is érvényesülni, ezt sen­ki nem fogja tudni megbon­tani — mondotta befejezé­sül Kádár János. Közös közlemény a látogatásról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja, Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására, 1977. június 7-e és 9-e között hivatalos látogatást tett Olaszország­ban. A látogatás során Kádár Jánost fogadta Giovantii Leone, az Olasz Köztársaság elnöke. Ezenkívül látogatást Tett Amintore Fan Janinál, a szenátus, valamint Pietro Ingraonál, a képviselőház el­nökénél. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszéléseken Kádár János és Giulio Andreotti beható eszmecserét folytatott a magyaj-—olasz kapcsolatok fejlődéséről, valamint a kö­zös- érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdésekről. Megbeszélésre került sor Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság kül­ügyminisztere között. Dr. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter Rinaldo Ossola olasz külkereskedelmi mi­niszterrel folytatott eszme­cserét. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Olasz Köztársa­ság kapcsolatai az utóbbi években eredményesen fej­lődtek. Kifejezésre juttatták eltö­kéltségüket, hogy a két or­Bzág miniszterelnökei által 1975. november 12-én aláirt magyar—olasz közös nyilat­kozatnak megfelelően a jö­vőben is mindent megtesz­nek népeik barátságának el­mélyítéséért, országaik együttműködésének fejlesz­téséért. Mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben elért eredményeket. Megálla­pították. hogy a vonatkozó egyezmények végrehajtása kedvező irányban halad. Az a szándékuk, hogy a jövőben még fokozottabban élnek azokkal a meglevő lehetősé­gekkel, amelyek a hosszú tá­vú gazdasági kapcsolatok létesítését szolgálják. Ennek érdekében további erőfeszí­tést tesznek az 1974-ben alá­írt, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési megállapodásban fog­laltak teljes megvalósítására. A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi forgalom ki­egyensúlyozott bővítésére, oly módon, hogy lehetővé te­szik az árucsere magasabb szintre emelését, a még meg­levő akadályok fokozatos csökkentése és felszámolása révén. Aláhúzták az Ipari és a mezőgazdasági termelési kooperáció s a harmadik piacon való együttműködés jelentőségét Ezzel és az ér­vényben levő megállapodá­saikkal összhangban támo­gatják a gazdasági intézmé­nyek és szervezetek között szükséges kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést előmozdító információk cse­réjét. A két fél hangoztatta, hogy a fenti célok elérésében fon­tos 6zerepe van a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak ösztönzésére 1974-ben létrehozott vegyes bizottság tevékenységének. A felek ezúttal is megerő­sítették készségüket, hogy megvizsgálják kulturális, tu­dományos, művészeti, oktatá­si és egészségügyi együttmű­ködésük fejlesztésének lehe­tőségét. A magyar—olasz közös nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően elősegítik a két ország állampolgárainak rendszeres érintkezését és lá­togatásait. Elégedetten állapították meg, hogy a kétoldalú együttműködés legfontosabb területeit szabályozó állam­közi egyezményeik gyakor­lati alkalmazása eredményes. Kinyilvánították készségüket, hogy ahol kölcsönös az ér­dek, új egyezményeket köt­nek a két ország együttmű­ködésének fejlesztésére. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek kifejezték eltökéltsé­güket, hogy hozzájárulnak az enyhülési folyamat to­vábbfejlesztéséhez, az orszá­gok együttműködésének ki­szélesítéséhez, függetlenül azok társadalmi és gazdasá­gi rendszerétől. Véleményük szerint az európai biztonság és együtt­működés megszilárdításának fontos feltétele a helsinki záróokmány ajánlásainak maradéktalan végrehajtása. Hangsúlyozták az ez évi belgrádi találkozó fontossá­gát. Elhatározott szándékuk, hogy tevékenyen hozzájárul­nak a záróokmányban a ta­lálkozó elé tűzött célok el­éréséhezL A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló erőfeszítések foly­tatásának, olyan intézkedé­sek révén, amelyek kiegészí­tik a politikai enyhülést, és megerősítik a biztonságot Európában, és az egész vilá­gon. Remélik, hogy a straté­giai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tár­gyalások mielőbb sikeresek lesznek. A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölc6önö6 csök­kentéséről és a kapcsolódó intézkedésekről Becsben fo­lyó tárgyalások fontosságát, és kifejezte kívánságát, hogy azok pozitív eredményre ve­zessenek. Kiemelték annak szüksé­gességét, hogy olyan konk­rét es hatásos intézkedések történjenek, amelyek lehető­vé teszik az előrehaladást az általános es teljes leszerelés irányában, beleértve mind a hagyományos, mind a nuk­leáris leszerelést, hatékony nemzetközi ellenőrzés mel­lett. E célok elérését a gen­fi leszerelési bizottságban való részvételükkel is elő kívánják segíteni. A felek meg vannak győ­ződve arról, hogy az ENSZ­közgyűlés leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka és — megfelelő előkészítés után — a vala­mennyi nukleáris fegyverrel rendelkező ország részvéte­lével megrendezendő leszere­lési világértekezlet elősegíte­né a leszerelés problémájá­nak megoldását. Egyetértettek abban, hogy az enyhülés megszilárdítása nem korlátozódhat az euró­pai földrészre. Kifejezték aggodalmukat a világ külön­böző térségeiben létező fe­szültséggócok miatt. Ismételten megerősítették, hogy Magyarország és Olasz­ország álláspontja a közel­keleti helyzet békés rende­zését illetően közel áll egy­máshoz, ahogy azt az 1975. november 12-én aláírt, ma­gyar—olasz közös nyilatko­zat megállapította. A két fél szándékában áll, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozot­tabb és méltányosabb szer­kezetének kialakításáért te­vékenykedjék, amelyen be­lül igazságosan megoldható­ak a fejlődő országok prob­lémái is. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy nézetük számos kétoldalú és nemzet­közi kérdésben hasonló, vagy közel áll egymáshoz. Kádár János olaszországi látogatása a két ország vi­szonyának fontos eseménye volt, jelentős mértékben hoz­zájárult Magyarország és Olaszország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítésé­hez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János megújította Giovanni Leone köztársasági elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök magyarorszá­gi hivatalos látogatásra szóló meghívását. Az Olasz Köz­társaság elnöke és az olasz Minisztertanács elnöke meg­erősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja. Dermatológusok No- és gyermek­vándorgyűlése Szegeden orvosok tanácskozása Külföldi kutatók a megbeszélésen A Magyar Dermatológiai Társaság Szegeden rendezi idei vándorgyűlését A ma, pénteken délelőtt kezdődő kétnapos kongresszuson — amelyet a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájának igazgatója, dr. Simon Miklós egyetemi tanár és munka­társai szerveztek — magyar és külföldi bőrgyógyászok, kutatók vesznek részt. A tu­dományos tanácskozást az I. számú belklinika tantermé­ben dr. Petri Gábor egyete­mi tanár, a SZOTE rektora, és dr. Szodoray Lajos egye­temi tanár, a Magyar Der­matológiai Társaság elnöke nyitja meg. A vándorgyűlés fő témája: az igen rosszindulatú festé­kes bőrdaganatok (a mallg­nus melanomák) kórismézé­se és terápiás megoldásai. A téma nagyon aktuális, az ilyen betegek száma ugyanis világszerte szaporodik, és a halálozási arányszámuk is növekszik. Magyarországon évente körülbelül 200 új meg­betegedést észlelnek. A kong­resszuson a szegedieken kí­vül az Országos Onkológiai Intézet kutatói és külföldi szakemberek (dr. W. Braun professzornő Haliéból, dr. F. Ehring, dr. E. Macher és dr. G. K. Steigleder professzorok az NSZK-ból) számolnak be kutatási eredményeikről. A kongresszus második napján hangzik el dr. L. T. Shetsiruh szovjet professzornő (Tbiliszi) előadása, amelyben a gombás betegségek jár­ványtanával foglalkozik; dr. D. V. Stevanovic jugoszláv professzor pedig egy új, elő­ször általa észlelt kórképről számol be. A szegedi Bőr- és Nemikórtani Klinika orvosai egy új terápiás lehetőségről. a foto-kemoterápia bőrgyó­gyászati alkalmazásáról tar­tanak előadásokat. A klinika — a szegedi egyetem segít­ségével — hozzájutott a ke­zeléshez szükséges nagy tel­jesítményű új készülékhez (PUVA 4000), amellyel első­sorban az egész testre kiter­jedő pikkelysömörös beteg­ségben szenvedőket lehet ke­zelni. A hazánkban elsőként itt alkalmazott készüléket bemutatják a kongresszuson részt vevő szakembereknek, akik szombaton délben feje­zik be munkájukat. A Magyar Nőorvosok Tár­sasága és a Magyar Gyer­mekorvosok Társaságának perinatológiai szekciója két­napos ankétot rendez Szege­den, a Eiológiai Kutatóköz­pontban. A tanácskozás teg­napi, első napján az inten­zív újszülött- és koraszülött­ellátás új szervezeti formái­nak eddigi tapasztalatairól és lehetőségeiről számolnak be a szakemberek. Ma a továbbképzés és ta­pasztalatcsere jelentőségéről és formáiról hallgatnak meg előadást a résztvevők, majd több tudományos témáról és a gyógyítási gyakorlat irány­elveiről és módszereiről foly­tatnak vitát. Tóth Béla felvétele Rövidesen befejeződik a szeged-kiskundorozsmai szélmalom külső tatarozása. A Dél-Alföld legrégibb ipari jellegű mű­emléke — mint ismeretes — az 1970-es belvizes esztendőben összedőlt, majd eredeti formájában újjáépítették, kijavítot­ták belső szerkezetét. Most már csak külsőleg tatarozzák időnként a malommúzeumot, amely különösen a nyári nagy idegenforgalmi szezonban fogad sok látogatót Június 19-én Nyitnak az építőtáborok Közel 40 ezer fiatalt várnak Június 19-én 37 építőtábor nyitja meg kapuit, de az elő­készületekkel már mind az 53 táborhelyen végeztek. Ezen a nyáron összesen 236 tur­nusban 39 700 középiskolást várnak a mezőgazdaságba, az építőiparba, a konzerviparba a sürgető feladatok elvégzé­sének meggyorsítására. Mint a KISZ KB építőtáborok bi­zottságán elmondták, a már­cius végi, április eleji mosto­ha időjárás okozta fagykárok miatt az utóbbi hetekben mintegy 2000 fiatalt kellett „átcsoportosítani" más terü­letekre, elsősorban a gyü­mölcstermesztő gazdaságok mondtak vissza építőtáboro­zási igényeket, ám a munka­alkalmakban továbbra sincs hiány. A győmölcsösökből Üj gyár Ózdon Az acélfejlesztési program részeként — amely összesen évi 1.4 millió tonna acél gyártását tűzte ki célul — épül ózdon az új, óránként tízezer köbméter kapacitású oxigéngyár. Az üzem építése most a befejező szakaszához érkezett, és a kivitelezésben részt vevő vállalatok szak­emberei nagy erőfeszítéseket tesznek a szerelés határidő­re — augusztus 20-ra — tör­ténő befejezéséért Az ózdi új oxigéngyár épí­tésére összesen hatszázmillió forintot költenek. zöldségszedési munkákra irá­nyították át a fiatalok egy részét, például a ceglédi tsz­ben, illetve Kiskunlacházára gyümölcs- és paprikaszedésre. Az önkéntes munka idei tervében fontos helyet fog­lal el a mezőgazdaság más forrásból meg nem oldható idénymunkáinak elvégzése. Sok termelőszövetkezetbe várnak ügyes kezű fiatalo­kat. Szervezik a visegrádi várrekonstrukció munkálatai­nak meggyorsítására is a fia­talok négyturnusos építőtá­borát. Jelentős vállalkozás lesz több KISZ-épitkezésen, Illetve védnökségen az építő­táborok munkája. Kazinc­barcikán az épülő pvc III. gyár KISZ-védnökségi mun­káiba mintegy 1500 szak­munkástanulót kapcsolnak be. Számukra az ott végzett munka egyúttal szakmai gya­korlat lesz. A paksi atomerő­mű KISZ-építkezésén mint­egy félezer vállalkozó kedvű fiatalt mozgósítanak a föld­munkák végzésének meg­gyorsítására. Szakmunkástanulók és gim­nazisták vállvetve serény­kednek majd Békés városá­ban az ifjúsági üdülő építke­zésén. Pécsett és Szolnokon kollégiumok és iskolák léte­sülnek, ezek munkálataiba is több száz fiatalt vonnak be. A különböző megyékből érv kező fiatalok egy része bu­dapesti lakótelepi építkezése­ken lát el feladatokat. Az idén bővítették a sza­kosított táborokat, az egye­temisták vezette középiskolai építőtáborokat. A résztvevők szabadidejében főiskolasok és egyetemisták tartanak itt színvonalas politikai előada­sokat. A pedagógusképző in­tézetek fiataljai a középisko­lások világnézetét formáló politikai programokat szer­veznek. A munkásszülők épí­tőtáborokban tevékenykedő középiskolás gyermekeinek ezúttal a Semmelweis Orvos­tudományi Egyetem KISZ­esei tartanak egyetemi elő­készítő tanfolyamot Valamennyi táborhelyen bő­vítették a sportolási lehető­ségeket a felszerelések tárát. Ily módon mindenütt lehető­ség van arra, hogy az edzett ifjúságért mozgalom tábori tízpróba követelményeit tel­jesítsék a fiatalok. Bőséges kulturális, művészeti prog­ram is várja a táborlakókat Ezúttal a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom közelgő 60. évfordulója, a KISZ zász­lóbontásának, valamint az építő táborozás megindulásá­nak 20. évfordulója, továbbá Ady Endre születésének 100. évfordulója határozza meg a politikai, kulturális progra­mok témáját

Next

/
Thumbnails
Contents