Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

5 Csütörtök, 1977. június 9. gyors Kérdés: kik járnak Sze- mára már adottak, csak a Hálás téma lenne — ha gedről pesti színházi előadá- különféle „kedvezmények" alkalom adja, kell is, hogy sokra: A válaszokból: itt ta- megléte nem mindig találko- téma legyen — sorolni és nuló budapesti diákok; „bent- zik az emberek személyes elemezni ilyen természetű lakásos" tanfolyamok hallga- hajlandóságával és igényei- példákat. Ezúttal azonban tói; pénzes gépkocsi-tulajdo- vei. A vasút bérlettulajdonos éppen jó példa adódott. A nosok; sznobok; érteimisé- dolgozói nyilván azért nem budapesti színházba is járó giek (főleg orvosok, ügyvé- szerepeltek a válaszadók fenti szegedi vasutasok a József dek), akik sokszor utaznak tippjei között, mert egyelőre Attila Színház igazgatójával, hivatalos ügyekben. a példájuk létezik. Az elő- Miszlay Istvánnal, és a tár­Biztos vagyok benne, hogy adásélményért még utazást sulat néhány művészével ta­az ötletszerűen megkérdezet- is vállaló munkás napjaink- lálkoztak a minap, a MÁV tek fenti válaszaitól akkor ban nem egyszerűen- egy a Április 4. úti nevelőintézeté­sem kaptam volna élesen el- színházlátogató sokaságban, nek nagytermében. Nem térőeket, ha a szociológiá- Mivel meglehetősen ritka „munkás-művész találkozó" ban honos „reprezentatív „tünemény", külön figyelem volt, hanem a színház iránt mintavétellel'* dolgozom, fordul feléje. Néha úgy, és érdeklődő emberek kellemes Aligha jutott volna valaki- annyian figyelik, figyelmez- hangulatú beszélgetése, nek eszébe, hogy a munká- tetik, jóakaratúan vállon ve- amelyben mellékesnek tűnt, sokat is „belekeverje" az regetik, okítják, hogy idővel hogy a munkamegosztás pil­ügybe. meg is gondolja magát: ha lanatnyi rendjében ki hol Pedig járnak! (De az eszünk ez ennyi cécóval jár, inkább foglal helyet. Miszlay István kereke még mindig csak nem kell! arról beszélt, amihez ő ért, egyfelé jár, nehezen fordít, a Nem az okos és mindenki- vagyis a színházművészetről megszokott pályákon nem- nek szükséges figyelemfelhí- általában, különösen pedig az igen zavarhatják a valóság vasról, értékkiválasztásról be- angyalföldi színház felvállalt új tényei.) Vasutasok — a szélek; nem arról a hasznos művészeti és közművelődési József Attila Színházba. Bér- eligazításról, amely segít, feladatairól és teljesítményei­Jetük van. Igaz, ők is köny- hogy a kulturális „termék- röl. A munkások szintén ár­nyén utaznak, az sem gond tömegből", a sokszínű kíná- rói beszéltek, amihez ők ér­nekik, hol szálljanak meg az latból az érdemlegesebbje tenek, vagyis, hogy milyen előadás után. Dé ezer a pél- iránt legyen nagyobb a ke- hatást tett rájuk, a közön­da rá, hogy a „kedvezmé- reslet. Hanem azokról a rossz- ségre mindaz, aimit a szín­n.vek" önmagukban nem ké- ízű, múltszagú, „felülről" házban láttak. Az egymás pesek színházlátogató kedvet szervezett és „lefelé" beszélős nélkül létezhetetlen „felek" ébreszteni. Jobban kell eh- népművelési formákról vagy közötti megbeszélésen, ame­hez valami más. Általánosan módszerekről, amelyek miatt lyen a művészek senkit sem szólva: olyan életmód és gon- nemcsak a színházba járó akartak „felvilágosítani", sen­dolkodás, amelyben terme- kedv hagyhat alább. Kisebb- ki nehezen főzött szavait nem szetes helye van a színházba nagyobb sérülések is kelet- tudták megmosolyogni, nem járásnak. Az ilyenfajta élet- k(jfetl?e\ az emberekben szenvedtek és unatkoztak .. , ,-„ • P'llanat alatt rommá lehet jobb körökben naivnak pe­••kulso ' vaSy anyagi minden, amit pedig folyvást csételt kérdések hallatán — Könyvhéti gyorsmérleg Kulturális életünk jelen­tős eseményéről, az ünnepi könyvhétről gyorsmérleg ké­szült. E szerint az ünnepi könyvhét forgalma 75,5 mil­lió forint volt, 3 millióval több, mint tavaly. Könyv­forgalmunk egyébként az 1955-ös 217 millió forinttal szemben az elmúlt évben csaknem elérte a 7 milli­árd forintot (MTI) Hz 1977—78-as tanévről Miniszteri utasítás Bár az 1976—77-es tanév főjén, szeptember 5-én a még nem ért véget —, a tanévnyitó ünnepéllyel kez­középiskolások például az dődik. Az első tanítási nap: érettségizők kivételével még 1977. szeptember 6., az utol­néhány napig iskolába jár- só tanítási nap az általános nak —, az oktatási minisz- iskolákban 1978. június 3., ter a hagyományokhoz hí- a középiskolák IV. osztályú­ven már közzétette utasitá- ban 1978. május 13., az I— sát az 1977—78-as tanév III. osztályban 1978. június feladatairól és munkarendjé­ről. E szerint az 1977—78-as tanév szeptember első hét­Egységes vizsgálati módszerek Cipőipari minőségellenőrzési konferencia Szegeden feltételei nagyon sokak szú- csak építeni érdemes. Száraz május A tavasz utolsó hónapja hőmérsékletek általában a rendellenes hőmérséklet- normálszint körül alakultak, alakuláséval és országos szó- mivel a hónap eleji igen razságával tűnt ki. meleg és a hónap végi hűvös A rendellenes hőmérsék- időjárás a hőmérsékleti mér­let-alakulásra az volt jel- legben kiegyenlítették egy­letnző, hogy a szokásostól el- mást. térően a legmelegebb i időjá- A hónap csapadékmérlege rás a hónap elején alakult — néhány záporgócot nem ki. s a hónap utolsó dekádja tekintve — országszerte je­volt a leghidegebb. Különö- lentös hiánnyal zárult, annak sen meleg volt az 1—5-e kö- ellenére, hogy elég gyakoriak zötti időszak, amikor a hő- voltak a kisebb esők. Az or­mérséklet napi középértékei szág'nagy részén — így első­7—10 C-fokkal haladták meg sorban a Tiszántúlon és a a sokévi átlagot, s a hőmér- Dunántúl nyugati felén — a séklet csúcsértékei a szokat- havi csapadékösszeg a szoká­lanul meleg szubtrópusi lég- sósnak a felét sem érte el. tömegek bfúramlása miatt Az ország középső részén, s 27—33 C-fokig emelkedtek, az Északi-Középhegység tér­A 18—21-e közötti rövidebb, ségében a csapadékhiány de igen meleg időszakot le- mérsékeltebb volt, ott a nor­szamítva, amikor a hőmér- mái érték 75 százaléka körül séklet maximális értékei az ingadozott a havi csapadék, ország túlnyomó részén is- A Dél-Alföld túlnyomó ré­mét 28—32 C-fok között aía- szén igen jelentős volt a szá­kultak, a hónap többi ré- razság, amint azt következő szén, de különösen 26—31-e adataink jelzik: Bácsalmás között a szokásosnál jóval 60 mm (90%), Kiskunhalas hűvösebb volt időjárásunk. 80 mm (126%), Kiskunfél­Jellemző a hónap végi erős egyháza 24 mm (39%), Kis­lehűlésre (amely még június telek 42 mm (63%). Szentes első négy napján is tartott), 8 mm! (12%), Szeged 49 mm hogy a napi középhőmérsék- (76%), Makó 32 mm (43%), letek 4—7 C-fokkal elmarad- Mezőhegyes 40 mm (60%), tak az évszaknak megfelelő Orosháza 21 mm (29%). szinttől, sőt 24-én. 27—29-e Szegeden a havi közép­között, sót még június 2-án hőmérséklet 16,1 C-fok volt, is több helyütt — elsősorban ez a sokévi átlagnál 0.6 a Dunántúlon és az Északi- C-fokkal alacsonyabb. A hő­Középhegység térségében — mérséklet maximuma 29 talajmenti fagyok alakultak C-fok volt. ezt. 20-án jegyez­ki A június eleji fagy egyéb- ték fel, a legalacsonyabb hő­ként csaknem páratlan idő- mérséklet 5 C-fok volt, 24-én járásunk történetében, ma- figyelték meg. A május gasabb hegyvidékeinket ki- végi—június eleji fagyok a véve utoljára 1918-ban ész- Dél-Alföldet szerencsére el­leltek június elején fagyot kerülték. A napsütéses órák hazánkban. A szokatlanul havi összege városunkban kései fagyokat a hazánk fö- 246 volt, ami a sokévi átlag, lött nyugalomba jutó rend- hoz (258 óra) viszonyítva kívül száraz és hideg sark- csekélv. mintegy 5 százaié­vidéki légtömegek jelenléte kos hiányt mutat, édezte elő. amelyek málus _ 26-án árasztottak el a Kár. Dr- Peczely György, pát-medencét. A havi közép- egyetemi tanár Fejlesztik az esztergomi marógépgyárat A SZIM esztergomi maró- cencet, emellett országosan gépgyárának a fejlesztésére elsőként úgynevezett furán­mintegy 280 millió forintot gyantás formázási technoló­fordítanak ebben a tervsza- giét alkalmaznak. Ezzel, va­kaszban. Többek között itt lamint profilváltással az ed­építik fel az ország egyik digi 1600 tonnáról 3000 ton­legkorszerűbb öntödéjét, nara növelik az éves öntö­Angliából vásárolták a li- dei teljesítményt. mégis tanulhatott valamit mindenki. A Szegedre lerán­dult színészek például újfent — nyilván nem először — megállapíthatták: csali is az „megy át a rivaldán", ami ér­ték, minőség — művészet; hogy nemcsak ők érzik — közönségük is —, a harmadik fél dolgával, az Írókéval nincs minden rendbén. Né­melyek a „munkásábrázolás gyengeségeinek" titulálják e bajokat, a találkozón ilyes­mit mondtak: „nem olyanok vagyunk, amilyennek mutat­nak bennünket". Ök, a „meg­mutatottak", megérezhettek valafnit egy olyan műhely légköréből, ami más, mint a sajátjuk; becsülni kezdhették azt a korántsem látványos aprómunkát, ami folyton kí­séri a színpadon előálló lát­ványt: fölfedezhettek rokon vonásokat azok között az örömök és kínlódások között, amelyeket a különféle mes­terségek gyakorlói minden hétköznap átélnek. (Mellesleg azt is megtudták, mennyi egy élvonalbeli "színész gázsija.) Ki dönti el, mindez sok, avagy kevés? Nem is érde­kes, csak a tény: a vasuta­sok példája. Sulyok Erzsébet A szocialista országok külkereskedelmi minőség­ellenőrző szervezetei között 21 évvel ezelőtt jött létre az együttműködést célzó első megállapodás, azóta rend­szeresen találkoznak a mi­nőségellenőrzés szakemberei a szakmai és kereskedelmi tapasztalatcseréken. Az együttműködés hatásaként a külkereskedelmi forga­lomban szereplő árucikke­ket azonos normák alapján ítélik meg, hogy a séggel kapcsolatos napi programban került sor a csehszlovák, a szovjet és a magyar küldöttség elő­adására. A cipőipari szakértők kon­ferenciája ma délelőtt a Mi­nőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének megtekinté­sével és a MERT ellenőr­zési módszerének bemuta­tásával folytatódik. Hol­nap, pénteken a lengyel, a német és a bolgár minő­ségellenőrök előadásai hang­minő- zanak el, s szót kér a ta­rekla- nácskozáson a KERMI kép­mációk intézése helyett viselője is. A delegációk a inkább a gyártási folyamat tanácskozás végén zárójegy­ellenőrzésére jusson több idő. zőkönyvet írnak alá, ebben Ugyanígy természetes az az többek < között rögzítik az importcikkekkel kapcsola- egyeztetett minőségellenőrzé­tos igény is — ezek a ter- st szempontokról alkotott vé­mékek ugyanis általában leményeket is. A szocialista drágábbak a hazaiaknál —, országok egymás közötti áru­hogy kifogástalanok, a ki- csere.f0rgaImában alkalma­vánalmaknak megfelelőek ," , legyenek zott módszerekről szeptem­Áz egységes minőségei- berben a minőségellenőrző lenőrzés módszereinek ki- szervezetek vezérigazgatói­alakítására nyújtanak lehe- nak berHni timácskozásán is toseget a szakkonferenciák. A cipőipari szakértők ta- szo lesz­pasztalatcseréjének részt­vevőit az idén Szeged látja vendégül. A konferencia rendezője a MERT, a Mi­nőségi Ellenőrző Részvény­társaság. A háromnapos szakkonferencia megnyitó­ján — tegnap, szerdán dél­előtt. a Technika Házéban — Czudel Gyula, a MERT könnyűipari főosztályvezető­je köszöntötte a vendégeket a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli, a szovjet és a magyar szervezetek képviselőit. A­tanácskozást dr. Müncz Ru­dolf, a MERT vezérigazga­tója nyitotta meg, majd a szegedi MERT-kirendeltség vezetője, Csikota Sándorné mutatta be a vendéglátó vá­rost a delegációknak. A teg­10-e lesz. Az írásbeli érett­ségi vizsgák 1978. május 15­én kezdődnek. Az új tanévben a nevelő­oktató intézmények méltó­képpen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról. Fontos feladat lesz, hogy az intézményekben to­vább fokozódjék a neve­lő-oktató munka tervszerű­sége, tudatossága. Gondos felkészülési igényel az 1978— 79. tanévtől fokozatosan be­vezetésre kerülő új nevelé­si és oktatási tervek gya­korlati alkalmazása. A már megtartott központi és me­gyei előkészítők után az új tanévben helyi tanfolya­mokat szerveznek. Változatlanul fontos fel­adat a tankötelezettségről szóló xendelkezések ered­ményes végrehajtása. En­nek érdekében egyebek kö­zött 1977. szeptember 1-től az óvodába nem járó gyer­mek számára egyéves idő­tartamú, ötéves korban kez­dődő iskola-előkészítő fog­lalkozásokat szerveznek. Ugyancsak szeptember l-től az elsősök tanévvesztésének megszüntetésére a pedagó­gusok az általános iskola 1. és 2. osztályát egy fejleszté­si szakaszként kezelik. A harmonikus személyiségfor­málás érdekében az iskolák feladata, hogy segítsék az „Edzett ifjúságért" mozga­lom célkitűzéseinek megva­lósítását. Továbbra is kívá­natos az óraközi testneve­lés bevezetése, illetve rend­szeresítése — hangsúlyozza a miniszteri utasítás. Sikere van a szegedi szaláminak, paprikának... Magyar hét Duisburgban Magyarország a nagysza- paprikát és a mézet is. A bású duisburgi rendezvény- fogyasztási cikkek között sorozattal ' betekintést en- nyilván érdeklődést kelts­ged a 10 milliós Duna-menti nek a Videoton-cég televí­ország társadalmi-gazdasági, ziói, rádiói és a magyar gáz­kulturális jelenébe, de és elektromos tűzhelyek. Ke­ugyanakkor gazdag múltjá- ' resett cikkek a zomancedé­ba is. Számot ad a felsza- nyek és a csiszoltüveg­badulást követő 3 évtized áruk, a kézzel festett heren­országépitő tevékenységé- di porcelánok, ről. Míg korábban az NSZK Az egész világon nagy slá­vásárlók szinte kizárólag a ger a szabad idő hasznositá­magyar mezőgazdasági és sat szolgáló termékek, ame­élelmiszeripari márkás ter- lyekből a magyarok bemu­mékeket ismerték, ma ezek tatnak egy szép kollekciót, mellé az ipar gyártmányai is Összesen 20 külkereskedelmi felzárkóztak, az NC-vezérlé- vállalat árui láthatók a be­sű szerszámgépektől a leg- mutatón, korszerűbb konyhai-háztar- A június 12-ig tartó ma­tási berendezésekig, az au- gyar hét keretében kultu­tóbuszoktól a televízióig. rális életünk is bemutatko­A HUNGEXPO által szer- zik. vezett kiállítás egy részt Magyarországnak is első­élelmiszeripari, másrészt rendű érdeke és egyben igé­közfogyasztású cikkeket mu- nye: az általános kereske­tat be. Az áruk között ott delempolitikai atmoszféra ja­találjuk a világhírű ma- villásához, a kelet-nyugati gyar szalámit, kolbászt, iz- kapcsolatok fejlődéséhez letes húskonzerveket, a Gl»- nyilván hasznosan járulnak bus-konzerveket, gyümölcs- hozzá az olyan sajátos ren­és főzelékkészítményeket, a dezvények is, mint a duis­márkás borokat, a magyar burgi magyar hét. Uj film Katherina Blum elveszett tisztessége Színes, szinkronizált ve marad, a nézőnek csak NSZK-film. Heinrich Böll egyfajta folyamatot, a bűn­novellája alapján írta és üldözés módszereinek, eti­rendezle: Volker Schlön- kájának körülményeit, mél­dorff és Margarcthe von tánytalanságait, embertelen­Trotta. Operatőr: Jóst Va- ségeit szuggerálják. Es ter­cano. Szereplők: Angéla mészetesen közvetve némi Winkler, Jürgcn Proch- magyarázattal szolgainak a nev, Mario Adorf, Dlctcr bűnhöz, hiszen egy ilyen Laser. brutális apparátus mecha­nizmusa az érdekeltekből Meddő vesződség számon szükségszerűen követeli ki a kérni a filmtől a novellát, bosszút: így tesz Katheri­az írott anyagot, az erede- na Blum is, lelövi Tötges új­tit. Akkor érdemes, ha a mi- ságírót, aki olcsó reklámért nőségi különbség nyilvánva- tönkretette a lány család­lóan nagy, vagyis a film ját, belegázolt a magánéle­rossz, s ilyenkor cseppet sem tébe. veszett tisztesség az előnyte- A film izgalmas, ha nem lenül forgalmazott írói ne- is túl eredeti, emberi és jö­vet rehabilitálni. Csakhogy gi kérdéseket vet föl. 1. Volker Schlöndorff és Mar- Elégséges-e a rendőri mun­garelhe von Trotta filmje kát a bűnesetek érzelem­nem rossz, még ha termé- mentes ténynyomozásával ér­szeles és mesterséges izüle- lékelni, mérni, vagy sem? teiben, csontozatában, izom- Ha nem — és nyilvánvaló­zatában más is Böll kisre- an nem —, akkor ez a faj­gényénél, mely például két ta bűnüldözési szemlélet egy éve a Nagyvilágban volt ol- társadalmi berendezkedettség vasható. A film végig fe- szellemének vetülete. 2. A szült, cselekményes, a lélek- bűnös (tegyük föl, bank­tani inditékok kidolgozottak, rabló) eleve gazembernek s minthogy a nézők több- tekintendő, vagy (legalábbis sége (tételezzük föl) mind- inkognitóban még) kijárhat össze a filmet látja, hasz- neki a megtévedtek ajter­nosabb arról beszélni csu- nativaja? Ezt a gondolatot pán. persze mérsékeltebb nyo­Schlöndorffék célzatosan matekkal vetik föl az al­a bűnüldözés eszközeit mo- kotok. S miután a vizsgált tiváljak: az NSZK-beli rend- rendőrt munkaban mindkét őrség és a szenzációhajhá- alapkérdésre egyoldalú vá­szásban azonos tendenciákat laszt látunk, okkal tünte­— nem utolsósorban poli- tik föl a film ellenszenves­tikai, hidegháborús tenden- nek azt A látszat és való­ciákat — hordozó sajtó úgy- ság mély konfliktusrendsze­nevezett szólásszabadságát, réből a jóléti társadalom ahol a legelemibb emberi árnyoldalainak olyan jelen­jogok éppoly brutálisán föl- ségeivel találkozik a néző karistolhatók, miként az (biztattuk a fiim megtekin­anarchistak (egyébiránt két- tésére!), melyekkel a napi ségtelenül üldözendő) tettel hírek, tévéhíradók is ellát­is közveszélyesek. S miután ják, tehát tudhatja hova tcn­Ludwíg Göttennek és föl- ni. mire vélni az informá­tételezhető társainak bűne ciókat. nagyjából egészében rejt- Qíikolényi István

Next

/
Thumbnails
Contents