Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

V Csütörtök, 1977. június 9. Érdekvédelem és a szakszervezetek A szakszervezeteknek mindig is elsőrendű feladatuk volt tagjaik, a dolgozók érdekeinek védelme. Az érdekvédelem persze igen sokoldalú, mivel az is annak számít, ha jobb és eredményesebb munkateljesítményekre ösztönzik a dolgozókat, hiszen az életszínvonal növelésének legbiztosabb lehetősége csak a termelésből. az anyagi javak gyarapodásából teremtődik meg. Ezentúl természetesen vannak jogi szabályozásokon, törvényeken és rendeleteken nyugvó érdekvédelmi föladatok is. S nem mindenki járatos a jog mezőin, olykor ideje sincsen arra, hogy jogos érdekeit védje, keresse. Ebben nyújt hathatós segítséget — az utóbbi évek óta — a szakszervezet is, mert bevezette a vállalati jogsegélyszolgála tot dennap fölkereshetik a jogsegélyszolgálatot a dolgozók. a páratlan napokon a jogász érdemben válaszol a kérdésekre, a páros napokon írásba foglalják a panaszt. Mivel az építőipari nagyvállalat telepei, munkahelyei távol vannak egymástól, ezért hetenként egyegy ízben a házgyáriaknál, a tarjáni építőknél és a munkásszállodában a helyszínen tartanak fogadóórákat a jogsegélyszolgálat szakemberei. 2. A SZOT — megértve a pártnak a munkásosztály helyzetéről, s annak javításáról szóló határozatát — az illetékes minisztériumokkal karöltve elhatározta, hogy a dolgozói jogok érvényesülésének elősegítése és ügyeik intézésének megkönnyítése érdekében a vállalatoknál is intézményesen bevezetik a jogsegélyszolgálatot. A szegedi vállalatoknál is eleget tettek a rendelkezésnek, s a nagyobb üzemekben önálló jogsegélyszolgálatot hoztak létre. Az első lépések tapasztalatait már értékelni lehet. A DÉLÉP-nél igen jól és hasznosan működik a szolgálat, bár hozzátartozik az igazsághoz, a jobb megértéshez. hogy az építőipari vállalatnál már korábban is —, míg intézményesen nem volt erre kötelezettségük — segítettek a munkások ügyesbajos dolgainak intézésében, s ingyenesen adtak jogi ta-, nacsotA jogsegélyszolgálat célja világosan kitűnik, ha csupán azt / tekintjük legfontosabbnak, hogy a dolgozók érdekeinek jogi védelmét biztosítja, jogi tájékoztatást ad, szükséges mértékben segítséget nyújt és képviseletet biztosít. Rendeltetése az, hogy a vállalatok dolgozói a munkahelyen belüli vitákban, mind pedig a különböző állami szervek előtti ügyekben, eljárásokban és perekben szakszervezeti jogsegélyben részesüljenek. Sok helyütt a szakszervezeti szervek nyugdíjas ügyvédet, jogtanácsost bíztak meg a jogsegélyszolgálat vezetésével. A DÉLÉP-nél dr. Barta Lajos nyugállományú jogász vezeti a szolgálatot mindenki megelégedésére. Az idén tavasszal a vállalati pártbizottság is áttekintette a jogsegélyszolgálat munkáját. A szakszervezeti bizottság értékelése szerint igen indokolt volt a szolgálatot létrehozni, s a közel egyéves tevékenység bizonyitja, hogy a dolgozók igénylik a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. MinEgy statisztikai összesítőből azt is megtudhatjuk, hogy az építőipari vállalatnál tavalyelőtt 243 esetben keresték föl a jogászokat valamilyen ügyben. Hivatalosan persze csak tavaly júliustól számíthatjuk a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot, s az indulás után hat hónap eredményeit értékelték részletesebben is. Ötvenkilenc ügyet természete szerint is részleteztek: polgári jogi eset volt ebből 27, munkaügyi természetű 11, államjogi 7, családjogi 8 és társadalmi ügy 6 esetben fordult elő. Az év eddigi hónapjaiban a legtöbb ügy a munkajog területére esett. Barta doktor példaként megemlített néhányat. Csupán érdekességként kívánkozik ide, hogy az egyik házgyári technikus, aki különben Sándorfalván lakik, feleségül vett egy jugoszláviai lányt, aki természetesen jugoszláv állampolgár. A fiatalasszony képzettsége óvónő, s állást is vállalt a sándorfalvi óvodában. Hamarosan anyai örömök elé nézett, és érdeklődött, igénybe veheti-e a gyermekgondozási segélyt. Két kérdőjellel találkoztak: nem magyar állampolgár, és az itt eltöltött munkaviszonya még kevés a gyermekgondozási segély megszerzéséhez. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat „kibogozta" az ügyet, s megnyugtatták a fiatalaszszonyt, a két állam közötti egyezmények alapján megilletik mindazok a jogok, amelyek bármely magyar állampolgárt megilletnek, tehát megkaphatja szülés után a gyermekgondozási segélyt is. Lényeges tudni, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat ingyenes. Sokszor megkérdezik a jogászt: mennyivel tartozom. A válasz mindig az, hogy mindössze anynyival, hogy mondja el munkatársainak is, hogy milyen lehetőségeket és segítséget ad a szakszervezeti jogsegélyszolgálat a dolgozóknak. Igen sok az ingatlanokkal kapcsolatos tanácskérés, telekmegosztás, építkezési ügyek, részletfizetési kérelmek, fizetési meghagyások, bérleti jogviszonyok és átruházások, de akadnak adásvételi ügyek is. Okiratokat is szerkesztenek a jogsegélyszolgálat szakemberei? — érdeklődtem, hiszen akkor az ügyvédi irodák forgalma, jövedelme megcsappan. Nem egészen így van, magyarázza Barta doktor, csak akkor kerülhet sor ilyen megoldásra, ha minden körülmény ezt kívánja meg, s ez már rendkívüli indokolt esetben történik csupán, s ekkor is konzultálnak a vállalati szakszervezeti bizottsággal. Természetesen előfordulnak ilyen megoldások is. Egy dorozsmai gépkezelő asszony házát rongálás érte amiatt, hogy a szomszédos állami tulajdonban és az Ingatlankezelő Vállalat által fönntartott épületnél átalakításokat végeztek, és a szennyvíz átcsorgott a munkásaszszony házának falához, az átnedvesedett. Az ingatlankezelő szakemberei is elismerték a hibát, ígéretet tettek még tavaly novemberben arra, hogy elhárítják azt. De még máig sem történt érdemi munka. Ebben az esetben a jogsegélyszolgálat hivatalosan írt az ingatlankezelőknek, hogy tartsák be az általuk is elismert jogos munkák határidejét. 3. Gyakran érdeklödnek dolgozók lakásépítési ügyekről is. Nemrégen egyik munkásuk érdeklődött, hogyan kell elkezdeni az egész dolgot, volt mar nekik 70 ezer forintjuk, s valaki telket is ajánlott, de azt sem tudták hol kezdjék, kikhez, mely hivatalokhoz kell fordulni, milyen sorrendben, s egyáltalán kiktől és mennyi támogatást kérhetnek, kaphatnak, ha nekifognak egy családi ház építésének. A legtöbb esetben éppen a jogi tanácsra számítanak a dolgozók. A tapasztalatokat egyébként ígv foglalta össze a DÉLÉP jogsegélyszolgálatának vezetője: — A szakszervezeti érdekvédelem egyik legjobb megoldása a jogsegélyszolgálat, létrehozása indokolt volt, teljes képet ugyan még nem adhatunk a tevékenységről, de annyit már látni, hogy szépen működik, s jelentős segítséget nyújthat a vállalati dolgozóknak. Gazdagh István Hogyan él a szegedi téeszparasztság ? Jelentés készült a Szeged városi párt-végrehajtóbizottság réstere a termelőszövetkezeti tagok életmódjának, körülményeinek tudományos vizsgálatáról. A több mint egy évig tartó adatgyűjtést és elemző munkát dr. Papp Ignác és dr. Szentirmai László szociológusok irányították. A közreműködőknek jelentős segítséget nyújtottak a József Attila Tudományegyetem kibernetikusai és jogászai, a megyei tanács illetékes vezetői, a TESZÖV és a város termelőszövetkezeteinek vezetői, összetett, egymást ellenőrző és kiegészítő módszerek alkalmazásával 675 olyan szövetkezeti gazdát kérdeztek meg, akik rendszeresen dolgoznak a közös tulajdonban. Bár az öszszegyűjtött anyag még részletesebb elemzésre szorul, máris igen sok hasznos ismeretet nyújtott a párt-végrehajtóbizottságnak. Figyelembe kell venni a szegedi szövetkezeti gazdák életkörülményeinek vizsgálatánál mindenekelőtt azt, hogy a dolgozó tagok mellett ide tartoznak a nyugdíjasok és a járadékosok is. De a dolgozó tagok jelentős része sem mondható régi értelemben vett parasztnak, vagy mezőgazdasági munkásnak. A megkérdezettek 12 százaléka gépesített növénytermesztésben és az állattenyésztésben. 35 százaléka pedig kisegítő üzemágakban szak- és betanított munkásként dolgozik, tehát ipari jellegű munkát végez. A szegedi téesztagok általában fiatalabbak és iskolázottabbak az országos és a megyei átlagnál. A nyolc téeszben a 40 évesnél fiatalabbak aránya 52 százalék, a 60 évesnél idősebbeké pedig csak öt százalék. A megkérdezettek 31 százaléka nem végezte ugyan el a nyolc általános iskolát, viszont 45 százalékuk szakképzettséggel bír. Érdekes képet kapunk a jövedelmezőségi viszonyokról. Családi házban laknak 100 megkérdezett közül 84-en. Ügy látszik, tartós fogyasztási cikkekkel is jobban ellátottak, mint más délalföldi téesztagok: tévéje szinte mindenkinek van, autót és motorkerékpárt is többet vásároltak, mint a megye más részeiben. És ami a közösből származó pénzbevételt illeti, 1975-ben 100ból 16-an 20 ezer forint alatti, 46-an Viszont 30 ezer forint feletti összeggel számoltak. ami szintén magasabb mint Bács, Békés és Csongrád megyében. Ez még kiegészült a háztáji gazdaság hozamával, ami zömmel évi 8—20 ezer forintot jelentett. Figyelemre méltó, hogy a vizsgálat idején a családok 44 százaléka jövedelmét élelmiszerre, 34 százaléka lakásépítésre, vásárlásra, illetve bővítésre fordította elsősorban A téeszből származó jövedelemmel, főleg a végzett munkához képest, teljesen vagy részben elégedett a tagság 79 százaléka. A nagy többség tehát erősen ragaszkodik a szövetkezetéhez, a közös vagyonhoz köti érzelmei és érdekei, vagyis nem gondol arra, hogy másutt próbáljon boldogulni. Jóllehet ismeretlen már a látástól vakulásig való munka, a szegedi szövetkezeti tagság 80 százaléka nyolc óránál többet dolgozott naponta még november—decemberben, a felmérés időszakában is, sőt ezen belül 21 százalék napi 10 óránál is többet. Ez arra vall, hogy keményebb munkával érik el a viszonylag magasabb jövedelmet. demokráciával kapcsolatos tájékozottságot is. Eszerint a tagságnak csak 17 százaléka nem tudja, mit történik körülötte, milyenek a fejlesztési elképzelések, lehetőségek stb., a többség azonban jó gazda módjára van otthon a közösségben. A vezetők és a tagság együttműködésével; a munkahelyi légkörrel több mint 90 százalékban elégedettek, s arra a kérdésre, hogy a döntés során miként vették figyelembe, javaslatait, mindössze hat százalék adott negatív választ. Noha a politikai és a társadalmi kérdések iránt viszonylag kevesen érdeklődnek, a politikai állásfoglalás annál pozitívabb: a gazdáknak körülbelül a fele teljesen egyetért azzal, hogv a gyorsabb fejlődés érdekében mindenkinek részt kell vennie a politikában. 66 százalék pedig úgy vélekedett, hogy a politika éppúgy hozzátartozik az ember életéhez, mint a munka. A többségnek meggyőződése, hogy a politizálás teljesen összeegyeztéthető a nyugodt magánélettel. Válasz 104 kérdésre Tegnap, szerdán délelőtt az Országos Pedagógiai Intézet tanácstermében ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége, amelyen dr. Polinszky Károly oktatási miniszter válaszolt a több mint kétszázezer oktatási dolgozó nevében feltett 104 kérdésre. A miniszter részletesen szólt az iskolarendszer és az Iskolahálózat fejlesztésének problémáiról. Megállapította: a nyolcvanas évek végéig nem tervezünk változtatást iskolarendszerünkben. A többi között arról is beszélt, hogy a középfokú iskolák mostani rendszerét, a szakmunkásképző intézeteket, a szakközépiskolákat és a gimnáziumokat a távlatban is meg akarjuk tartani. Alapvetőnek tartjuk, hogy a szakmunkásképzés színvonalát — elsődlegesen az általános képzés szintjét — emeljük. A továbbiakban a pedagógusok munkáját, életét érintő kérdésekre válaszolt. IV : W- * ifspsfc;.: Enyedt Zoltán felvétele Környezetvédelem, persze kérdőjellel. Mert hogy az SZVSEpálya mögött, a Szegedi Konzervgyár és egy szalmakazal szomszédságában égetett konzervgyári műanyag hulladék ijesztő és a város fölé sodródó füstje riasztó rekláma volt a június 5-i környezetvédelmi világnapnak — igaz, háromszor 24 óra multán. A sűrű, fekete füst láttán meg kell kérdeznünk: hát már ezt is szabad? A több munkaidő nyilván kevesebb pihenést tesz lehetővé, sőt a hasznos, kulturált időtöltést is leszűkíti. A szabad időt 85 százalékban tévénézés foglalja le, továbbá, a házkörüli munka. Ritkán járnak moziba, színházba, művelődési otthonba, sőt könyvet is elég rendszertelenül olvasnak. Valószínűleg a nagy fokú tévéközpontúság az oka, hogy mindössze négy százalékot érdekelt különösen az önképzés, a tanulás. Szakmai továbbképzésben a megkérdezettek nyolc százaléka, politikai oktatásban ugyancsak nyolc százaléka vesz részt. A téesztagoknak több mint a fele otthon ülő életmódot folytat, továbbá főleg a rokonsággal és a szomszédokkal tart inkább kapcsolatot. A szövetkezeti vezetők véleménye szerint a tagság a sok munka miatt van művelődési szempontból hátrányosabb helyzetben, különösen a nyári hónapokban. Vizsgálták a szövetkezeti Megállapította a város! párt-végrehajtóbizottság, hogy a téeszek gazdasági megszilárdulása a part politikája által létrejött jó politikai légkörben, államunk anyagi, jogi, erkölcsi támogatásával történhetett meg. A szövetkezeti tulajdon erősödése. az anyagi biztonság fokozta a közös gazdaságok vonzerejét, s ez ösztönzőleg hatott a szocialista tulajdo. nosi tudat fejlődésére, a közösben végzett munkára, a fegyelemre. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy helyes volt a háztáji gazdaságok rendszerének kialakítása is, azok fontos tényezői a népgazdaságnak, s jól ki. egészítik a tagság szövetkezeti jövedelmét. Ezért a kedvező irányú szövetkezeti életmódot tovább kell fejleszteni a technikai színvonal fokozásával, a politikai tevékenység és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesz. tésével, az általános szakmai és politikai műveltség növelésével. Ennek következetes megvalósítása sokrétű és tudatos erőfeszítést igé. nyel elsősorban a téesz, pártszervezetektől, de a gazdasági vezetőktől és a felsőbb irányító szervektől, tár. sadalmi és tömegszervezetek, tői is. A vizsgálati anyag feldolgozását folytatni kell. menetközben publikálni is érdemes, hogy minél többen megismerhessék és hasznosíthassák. Barlangkutatók jubileumi ülése Jubileumi ülést rendez a Magyar Földrajzi Társaság szegedi ceztálya, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vés a TIT: 25 éve fedezték fél az aggteleki Békebarlangot. Az ünnepi szakülést holnap, pénteken délután 5 órakor tartják az Ady téri egyetemi épület TTK-előadójában. Dr. Jakucs László tanszékvezető egvetemi tanár vetítettképes előadásával kezdődik a program, a címe: A Békebarlang felfedezése. Filmbemutató következik, levetítik a Karsztjelenségek című új iskolai oktatófilmet, az MKBT új dokumentumfilmjeit, és Kollányi Ágoston Aggtelek című. díjnyertes, színes barlangfilmjét. Ezután dr. Láng Sándor egyetemi tanár, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke nyitja meg az első magyar barlangi amatőr fotókiállítást, amelyet a Természeti Földrajzi Tanszék III. emeleti helyiségeiben tekinthetnek meg az érdeklődők. Papírfa exportra Az ország egyik legnagyobb erdő- és fafeldolgozó gazdasága, a Kisalföldi Erdó- és Fafeldolgozó Vállalat az idén a jugoszláv—magyar cellulózegyezmény keretében igen sok nyárfát exportál déli szomszédunk feldolgozó üzemeibe. . A nyersanyagért az ország cellulózt kap cserébe.