Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

Szombat, 1977. június 4. 5 Népművelés és pártmunka Szokták mondani az olyan emberre, aki mindenféle szakmához, munkafogáshoz, szerszámhoz ért: ezermester., Tiszaszigeten Farkas János is ilyen — a faluban is, és az iskolában, a tantestületben. Nem idevaló születésű, de a falu legöregebbjei úgy vélekednek róla, hogy itt látták már gyerekként is, pedig algyői. Ügy kötődni egy falu közösségéhez, hogy minden gondjában és örömében osztozni tudjon valaki, több kell, mint hivatás, elhivatottság. Gárdonyi lámpása a valamikori tanítóról nem úgy igaz, mint hajdanán, de csak világosságot szór maga körül ma is. — Amikor 22 évvel ezelőtt idekerültem — emlékezett vissza —, sok. volt még a gond, és kevés az öröm. A közös gazdálkodásban is bajokkal küszködtek; a kultúrának nem voltak Itt intézményei, s nem volt orvos. A fiatalok máshol kerestek munkát, megélhetést. Én maradtam, nekem maradni kellett, tanítani kicsiket és nagyokat, és magamnak is tanulni azoktól, akik megbirkóztak a kudarcokkal, és — szó szerint véve is — virágsét nézzük. Ennek ellent mondott, mert hangsúlyozta: — Hiszem, hogy mindazok szintén propagandisták otthon és a munkahelyükön, akik eddig részt vettek nálunk a pártoktatásban esztendőről esztendőre. A mostani tanévben is — tekintve a község kicsi lélekszámát — 15 hallgatója volt a pártélet kérdéseit tárgyaló szemináriumnak, párttagok és pártonkívüliek; a pedagógusok, a községi tanács, a takarékszövetkezet dolgozói és a nyugdíjasok közül. A pártoktatásban ls kidolgoztak új módszert, amelyről ezt mondotta; — A 12—14 előadásból szinté minden hallgatóra jutott egy felkészülés. Ezt a formát jónak véljük, és továbbra is megtartjuk, mert aki egyszer hallgató, máskor meg önálló előadó ugyanazon a szemináriumon, aktívabb, nagyobb az érdeklődése. Beszélgetés közben sokszor keveredett össze Farkas János mondandójában a népművelés és a pártmunka, mint fogalom, A kettő, ha _ _ _ nem ls egy, az ő magatartázó falut, biztos alapú közös nem lehetett jelen, mert ép- sában, tevékenységében mingazdaságot teremtettek. Ezek Pen úttörőivel volt oda dig egyesül, az emberek megállták a he- szemlén. Az oklevelet és a 1967-ben az MSZMP KözIvüket az ellenforradalom vl- könyvjutalmat utólag kapta ponti Bizottsága Kiváló Proharában is. Kommunisták meí. a köszöntő szavakat pagandista kitüntetésben révoltak, akiknek a példája P^Ig ™<*t tolmácsoljuk ne- szesítette. És most, amikor soraikba vonzott engem is, ki fáradhatatlan pártpopa- frissen — talán elsőként — Talán szükség ls volt rám. gandlsta munkájáért, ahogy gratulálhatunk neki, az OkAkkor még 1957-et írtunk, és ez a többieket is megilleti, tatásügy Kiváló Dolgozója a mát, amelyben élünk, csak Kicsit meglepődött, hogy kitüntetéshez, jobb szimbói.lmunkban festegettük szép- ponl őt kerestük fel, amikor lumot keresve sem találhare. A hétköznapok mellett olyan sokan propagandistái tunlt munkájához, tevékenyaiig volt ünnep, a munka mások is a pártnak. Az igaz, ségéhez: így is, úgy ls lámmellett alig jutott idő a pi- hogy a faluban ő az egyedü- pii8- tanításával fényt, viláhenésre. Amíg idáig ért a sorral Farkas János, azon tűnődtem, hány fia, lánya nőtt fel az iskolában, akiket tanított. Tanítványai elmentek, vagy otthon boldogultak, de ő maradt a helyén, s túlnőttek rajta, a vállán magasodtak íeL Miből is áll egy napja Farkas Jánosnak, a kommunista pedagógusnak? Az iskolában helyettes igazgató, a művelődési házban az igazgatót helyettesíti — anyagi és erkölcsi felelősséggel —, aki tartósan tanulmányi szabadságon van. Osztályfőnök és sportfelelős. Órarenden kívül: társadalmi munkát szervez a faluban és pártpropagandista. Amikor ezért a munkájáért — két évtizede végzi — ünnepi fórumon köszönetet mondtak neki is, li, ha a hivatalos formulát, Sosságot hirdet, az alapszervezethez kötődé- Lődl Ferenc Zöldségről, yümölcsről A piae és a magánkereskedelem n

A piacok varázsa min« dig nagy. Szívesen járnak sokan ilyen helyekre vásárolni. Kétszer-háromszor végigmennek az asztalok előtt, kérdezősködnek, válogatnak. Keresik a szebb, az olcsóbb és megfelelőbb zöldséget és gyümölcsöt. Ha aztán tetszik a kirakott áruból Valamelyik, gondosan elteszik a piacos garabolyokba. Kell a piac. Tulajdonképpen ennek közvetítésével kerül a leggyorsabban a leszedett zöldség és gyümölcs a vevőkhöz. Szegeden a legnagyobb piac a Marx téri. Sok kitelepítés, átcsoportosítás, kicsinyítés, bővítés után is a város legfontosabb éléskamrája. Minden piacos napon megtelnek a standok. Kégl hagyomány mar ez. Valamikor a Szeged környékén gazdálkodókat kisvonat hozta be a városba. Hatalmas kosarakkal, garabolyokkal, zsákokkal felpakolva érkeztek a piacosok. Hoztak mindent, amit a városi ember kívánt Ma már a szállítás autókkal történik. Vagy saját gépkocsikkal, vagy bérelt járművekkel hordják be o friss zöldséget és gyümölcsöt. Röszkéről a sárgarépa, zöldséggyökér, Deszkről saláta, Üjszegedröl finom ropogós cseresznye, ízletes földieper, Baksról karalábé, karfiol, káposzta, Forráskúfról újburgonya érkezik. A városközeli kertészetekből paprika, paradicsom kerül kl, de megtalálható a piacöh "a" szatymázl gyümölcs Évről évre többen tanulnak tovább Nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt Kértem egy pohár vizet... Tudósnak vélné az ember, küzdenek, tele vannak kimágusnak, fantasztának, sebbségi érzéssel. Közöttük Krisztusszakálla van; égő élni, írni róluk izgalmas doprófétai tekintete. log lehet. — Most jelent meg a har- Csalog Zsolt sok szállal madik könyvem — mondja, kötődik Csongrád megyéhez. — Temető, ősszel a címe. Édesapja itt volt muzeum— Régóta foglalkoztatja a jsazgató, s ez valahogy megcigánykérdés határozta az egész család to— Háromszázötvenezren J™VSóV-® vannak Magyarországon Be ^rajzo^k, •ocíSS* üleszkedesi nehézségekkel 1(Jl"ek ' " — Régészként kezdtem — mondja —, néprajzos lettem, és innen már nem volt hoszszú az út a szociográfiáig. 1971-ben a tudományos akaA hét végéig a második helyen megjelölt valamenynyi középfokú Iskolában ls elbírálják a továbbtanulásra jelentkezett nyolcadikosok felvételi kérelmeit. Az Idén az általános Iskolákban megközelítően 114 ezren fejezik ba. A be tanulmányaikat, az elő- helyre ző évihez képest 1,1 százalékkal kevesebben járnak — még néhány napig — a nyolcadikba. Számuk, követve a demográfiai hullámot 1968-tól folyamatosan csökken, akkor több mint 182 ezer nyolcadikos volt. A továbbtanulásra jelentkezők aránya viszont évről évre emelkedik, öt évvel ezelőtt a nyolcadikosok 89 1 tavaly 94,6. az idén 95,3 százaléka kíván továbbtanulni. A legmagasabb — 98.9 százalékos — az arány a fővárosban és alig néhány tiAz idén — követve az utóbbi évek tendenciáját — ismét kevesebben jelentkeztek a gimnáziumokba, a továbbtanulók 17,2 százaléka; és többen — 30,7 százalék — a szakközépiskolák23100 gimnáziumi 19 500-an, a 28 400 szakközépiskolai helyre pedig megközelítően 35 ezren adták be jelentkezési lapjukat, első helyen jelölve meg ezeket az iskolatípusokat. A középiskolákban a nyolcadikosok 47,9, a szakmunkásképző intézetekbe pedig 44,7 százaléka jelentkezett. Eltérés mutatkozik a városi és a községi nyolcadikosok továbbtanulási szándékában. A gimnáziumok és a szakközépiskolák iránt a városi gyerekek nagyobb, a szakmunkásképzők iránt kizeddel marad el Debrecen- sebb százalékuk érdeklődik. ben és Győrött. A megyék közül 96.3 százalékkal Heves, Szolnok és Veszprém megye vezet. A szakmunkásképző iskolákba 18 ezer városban élő és 33 ezer községben élő nyolcadikos jelentkezett. démia kutatócsoportjában dolgoztam. Másfél év alatt mértük fel a magyarországi cigányság helyzetét. — Mi vonzza ehhez a világhoz? — Ügy vagyok vele, hogy eljegyződtem ezekkel az emberekkel. Van egy döbbenetes élményem, még a régi Időkből. Egy cigánytelepre érve kértem egy pohár vizet. Egy öregasszony futva hozta. Boldogan. Mert hozhatta. Utána mondta el, hogy ugyanabból a pohárból, amelyikből ők isznak, sokan még a bort sem fogadnák el, nemhogy a vizet. — Min dolgozik most? — ötfélén, kilencfélén. Mindig sokfelé figyelő ember voltam. Ami mégis a legfontosabb most nekem: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének munkatársaival egy vallásszociológiai könyvet írok. A témája: a magyar falu vallási kettéosztottsága. Nyilván más is megfigyelte már, hogy vannak olyan települések, amelyeken a lakosságot teljesen megosztotta az, hogy hol volt a református, Illetve a katolikus templom; és nemcsak ebben az értelemben, hanem másképp is. — Ötfélét, kilencfélét mondott. — A másik fontos könyv egy Mezőtúrról szóló monográfia lesz. — Szekszárdon született, a Dunántúlon. Ml izgatja az alföldiségben? — A fogalom maga. Csalog Zsolt tegnap este forró hangulatú találkozón vett részt az ifjúsági könyvtárban. Beszélgetőpartnerei művelt értő fiatalok voltak. Valami fontosat érthettek meg, tanulhattak meg az irodalom lényegéből. Azt, hogy az igazi irodalom mindig á napjaink valóságát faggatja. Az író kérdező ember, s a kérdéseire adott válaszok, ha jól hallja meg őket, nemcsak sorok, hanem fontos feleletek ls, melyek előreviszik a dolgokat, a népet, a nemzetet viszik előbbre. Csalog Zsolt szociológusból, tudósból lett íróvá. Írásainak pontossága innen van, szenvedélyes igazságkereső Indulatait írói élményei indulálták. A pálya elején van még, de pályája hosszú lesz. Futja az erejéből. P. F. A könyvhét eseményei A mai eseménysor író-olvasó találkozóval kezdődik. A 624-es szakmunkásképző intézetben Tóth Béla író lép a katedrara. Délután 2 órakor Sz. Lukács Imre dedikál a könyvutcában, ahol 2 órával később a Ságvári gimnázium kisegyüttese ad műsort. és a makói hagyma ls. Pedig a felsorolt helységekben több felvásárlótelep is működik. Kíváncsiskodásomra megtudtam, többnyire két ok miatt vállalkoznak a környékbeli kistermelők a piacozásra. Az egyik az átvételi ár ingadozása, amit az értékesítési árhoz viszonyítva alacsonynak is ítélnek. A másik ok pedig a sokszor indokolatlanul szigorú minőségi előírás, főként árutöbblet idején. Elhangzott az is, ha nagyobb fej salátát, új formájú paprikát kíván a kereskedelem, gondoskodni kell elegendő vetőmagról ls. Amíg nincs elegendő mag, addig a régi fajtákat kénytelenek termeszteni. A kissé szépséghibás árut legtöbbször nem vásárolja fel a vállalat. A piacon az Ilyen terményt, ha olcsóbban ls, mint a szépet, többnyire el lehet adni. Sok nyugdíjas kistermelő is kimegy a piacra. Ráérősen, nyugodtan kínálgatják az arra járóknak portékáikat. Néhány csomó zöldségzöldet, sárgarépát, egy-két salátát, kis kosár egrest és riblzlit, vagyis azt a kis felesleget hozzák el, ami már otthon nem kell. Ilyen keveset pedig vajon melyik vállalathoz vinnék eladni? Vannak olyan kistermelők ls, akik a magánkereskedőket keresik fel. Reggel kiszaladnak, s felajánlják termékeiket valamelyik zöldsóg- és gyümölcskereskedőnek. De van-e elegendő kiskereskedő? Az egyik régi szakmabeli mondta: „Ha valaki a ml szakmánkat választja, az legyen korán kelő, szeresse és értse a zöldségkereskedést, legyen jó ismeretsége a termelőkkel, és előre érezze meg a piacot. Akinél valamelyik is hiányzik, hamar becsukhatja a bótot." Ez azt is jelenti, hogy állandóan figyelni kell a keresletet, az árak alakulását, a felhozatalt, Időben be kell szerezni az árut, ha kell, még a szállítást ls magára kell vállalnia. A zöldségkereskedéssel sok munka jár, pakolják, cipelik, gondozzák az árut. Mindig mozognak, örökké nyugtalanok, akik ezt csinálják. Találkoztam egy fiatal házaspárral. Alig egy éve kezdték el a zöldségkereskedést. Panaszolták, bizony nagy a zöldség- és gyümölcskereskedők között a versengés. s Ők is megfizették a tandijat. Nehezen tudták a vevőkörüket megteremteni, a keresett cikkeket nem tudták beszerezni. Most kora hajnalban felkel a férj és Indul begyűjteni az árut. A feleség árul. A MEK-nél dolgoztak korábban, ott szerették meg a szakmát. Erre vállalkoztak, mert szerintük a ZÖLDÉRT felvásárlási árai és az üzletek eladási árai között viszonylag nagy a különbség. Így a maszek zöld-J ségkereskedőnek könnyebb ráígérni, ha valamit feltétlenül meg akarnak venn( Most már kedvezően alakul a jövedelmük ls. Természetesen nagyon kell vigyázni arra, hogy a vevők elégedettek legyenek az árral és minőséggel. Aki csak a haszonnal törődik, nem lesz hosszú életű a zöldségkereskedésben. A piacra és a magán zöldség-gyümölcskereskedésekre szükség van. A város lakosságának ellátása a piactól é» a magánkereskedőtől is függ. Az állami üzletek képtelenek, lennének ezt pótolni. Mégis kedvezően befolyásolná az ellátást az, ha több termelőszövetkezet ls vállalkozna zöldség- és gyümölcsárusítással. F.zzel az árak alakulása ls kedvezőbb lehetne, s nagyobb lenne a konkurrencla, több lenne az áru. Különösen az új lakótelepeken hiányoznak az Ilyen üzletek. Az ország egyik városában a tanács felmérte kerületenként a zöldség- és gyümölcseladó üzleteket, s a lakosság számához viszonyítva meghatározta az ideális üzletszámot. Ahol ezt a számot nem érték el, ott kedvezményesen kaphatott bárki üzlethelyiséget, akár termelőszövetkezet, akár magánkereskedő jelentkezett. Érdemes lenne talán erről gondolkozni Szegeden is. Vállalkozó biztosan akadna, és ezzel a Marx téri piac zsúfoltságát is csökkenthetnénk esetleg. Radlcs Ferenc Tanácskozás Szentesen az ellátásról és a felvásárlásról Tegnap kihelyezett ülést tartott Szentesen a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége mellett működő Gazdaságpolitikai Társadalmi Bizottság. Az eseményen jelen volt a Hazafias Népfront OT titkárságának politikai munkatársa, Horváth László, valamint a megyei népfrontbizottság képviseletében Nagy István elnök és Molnár Sándor titkár ls. Napirenden a zöldség- és gyümölcsellátás, valamint a felvásárlás megyei helyzete szerepelt. A témakörhöz írásos előterjesztést készített a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a Csongrád megyei é« a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. Dr. Márton Sándor, a megyei népfrontbizottság alelnöke, a társadalmi bizottság elnöke mondott vitaindítót, majd a résztvevők mondották e! észrevételeiket, javaslataikat. A vitában felszólalt Katona Sándor, Vigh Mihály, Fejes József, dr. Martonosi István, Kálmán János, Kiss Sándor, Bordás István, dr. Búzás Géza, Nagy István, Király István, dr. Kutl Árpád és Gyuris Szilveszter. Filmjeink sikerei A napokban nyolc filmünket vásárolták meg Külföldi televíziós társaságok, és egy spanyol filmvállalat. Szabó István Tűzoltó utca 25. című alkotását az Olasz Televízió, Várostérkép című filmjét az ARD nyugatnémet televíziós társaság vette meg. az X-films S. A. spanyol filmvállalkozás pedig Grunwalsky Vörös rekviemjét, Mészáros Márta kilenc hónapját, valamint Sára Sándor: Holnap lesz fácán, Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék és Jancsó Miklós: Szegénylegények című alkotásait vásárolta meg. * A május végén Lousanneban megrendezett nemzetközi Ifjúsági filmfesztiválon — melynek versenyeiben négy animációs filmünkkel vettünk részt — a fesztivál nagydíját nyerte el Foky Ottó: Babfilm című alkotása, Macskássy Katalin: Gombnyomásra című filmjét pedig különdíjjal tüntették ki. I