Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

1 S*erda, 1977. június 29. Centenáriumi kiállítás ffíiÜIltCtSSSk A vasasszakszervezet fenn­állásának 100. évfordulója al­kalmából — a centenáriumi rendezvénysorozat kereté­ben — kedden munkavé­delmi és szociálpolitikai ki­aflüás nyílt a kohó- és gép­ipar Rákóczi , úti Technika Házában. A most megnyílt kiállí­táson grafikonok, tablók mutatják be, hogy 1970— 80. között a kohászati, a gépipari és a villamosener­gia-iparl vallalalok átla­gosan másfélszer annyit for­dítanak munkavédelmi ki­adásokra, mint az előző tervidőszakban, ezen belül is a kohászati üzemek négy­szeresére növelik munkavé­delmi beruházásaikat. Két­szer többet fordítanak az anyagmozgatás fejlesztésére, új üdülök, i gyermekintéz­mények létesítésére, illet­ve a meglevők bővítésére, korszerűsítésére, s ebben az ötéves tervben háromszor annyi munkásszállás épül fel a három ágazatban, mint 1971—75. között. A nehéz fizikai munkák könnyítése érdekében különösen az utóbbi időben jelentősen előtérbe került a szerelés fejlesztése, elsősorban azok­ban az ágazatokban, ahol ez a legelmaradottabb és a dolgozók többsége ezzel foglalkozik — ilyenek a közlekedési eszközöket- vil­lamos gépeket, híradástech­nikai berendezéseket előál­lító gyárak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, és kiemelkedő munkás­ságuk elismeréseként dr. Huszálc István Kossuth-dijas egyetemi tanárnak, az Ideg­és Elmekórtani Klinika igaz­gatójának a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend: dr. Kiszely György egyetemi tanárnak, az Orvos Biológiai Intézet igazgatójának és dr. Nóvák István egyetemi ta­nárnak, a Gyógynövény- és Drogismereti Intéze.t igazga­tójának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetése­ket dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter adta át Budapesten. Együttműködés a temesvári egyetemmel A szegedi József Attila Tudományegyetem vendége volt tegnap Constantin Popa, a Temesvári Tudományegye­tem rektora és Gaspar Di­mit.ru tudományos titkár. Megbeszéléseket folytattak a szegedi intézmény párt-, állami és társadalmi veze­tőivel a két egyetem közötti kulturális-tudományos kap­csolatokról. majd aláírták az újabb, immár négy évre s'óló együttműködési szer­ződést. Javítják a kisiparosok anyagellátását Szerződések tizenkilenc megyében A kisiparosok anyagellátá­sának javítása érdekében minden megvében megkö­tötték a MÉSZÖV és a KI­OSZ helyi szervezeteinek együttműködési szerződését. A 19 szerződés sok közös és már korábban bevált In­tézkedést tartalmaz. Ezek közé tartozik például, hogy a kisiparosok ,ellátására ki­jelölt szakboltoknak a Kl­OSZ ezután is rendszeresen jelzi a kismesterek várható anyagigényét, az üzletek pe­dig értesítést küldenek a kis­iparosnak a kért anyag be­érkezéséről. Az épitőmunkák elősegí­tésére a szövetkezeti Tu­ZEP-telepek pz iparosok­nak száliitószalagot és be­tonkeverő gépet Is kölcsö­nöznek. A legtöbb megálla­podásban szerepel az is, hogy a takarékszövetkezetek a beszerzésekhez kedvező feltételekkel kölcsönöket nyújtanak. és köztisztaság NEE-SIlés Szegeden Teffn&P, kert (len Szegeden, a városi tanácsházán Kai-' már József elnök vezetésével ülésezett a szegedi és a sze­gedi járási népi ellenőrzési bizottság. A tanácskozáson meg­vitatták Szeged környezetvédelmi és köztisztasági helyzeté­löt. valamint az átlagosnál lassúbb fejlődésű mezőgazda­sági termelőszövetkezetek gazdálkodásáról készített jelen­tést. Ma már nem szükséges hangsúlyozni, hogy a kör­nyezetvédelem mennyire közügy. Ezúttal a népi el­lenőrök vették számba Szö­gieden. hogy a kömyezelvé­űclernre és a köztisztaságra •onatkozó szabályokat és tanácsi rendeleteket miképp érvényesítik és hogyan hajt­ják végre a vállalatok, in­tézmények. üzemek. Abonyi­tié dr. Palotás Jolán, nJATE gazdaságföldrajzi tanszéke Adjunktusának vezetésével 85 népi ellenőr 180 napon keresztül vizsgálta a szegedi «illapotokat/igen sok tapasz­talatot szereztek és ezek alapján tanulságos megálla­pításokat, ajánlásokat fogal­maztak a városi tanács, az 1KV. a városgazdálkodási, és közlekedési vállalat, a víz- és csatornaművek ré­szére. A népi ellenőrök megálla­pítása szerint Szegeden 250 légszennyező üzem, intéz­mény van. Ezért a város le­vegőjét 1988 óta rendszere­sen vizsgálja a KÖJÁL. Csak a téli hónapokban mérlek a megengedettnél több kén­dioxidot a levegőben. A ko­romtól különösen a klinikák területe szennyezett. Allalá­ban a Nagykörúton belül a por. a zaj mértéke megha­ladja a megengedhető nor­mát. Rendszeresen vizsgálják az ivóvizet is, de ritkán merül fel minőségi kifogás. Annál több a panasz a strandfürdők Vizének tiszta­ságára. Például a SZUE medencéjében több alka­lommal bakteriológiai lag kifogásolható volt a viz. Kü­lönösen a nyári hónapokban törődhetne többet a vállalat a viz cseréjével. Ugyancsak szennyeződést tapasztaltak a szegedi gőzfürdőben. Mivel Szegeden elavult a csatornahálózat, a nagy mennyiségű szenny- és csa­padékvizet nem könnyű el­vezetni. A népi ellenőrök erősen szennyezettnek talál­ták a nyíltszelvényű csator­nákat. A Torontál téri szennyvízátemelő pedig a környezetvédelem szempont­jából nem megfelelő. A tar­jáni záportározóba hulló csapadék nem elegendő a vízcseréhez, ezért poshadt pocsolya alakult ki. (A ha­ladéktalan rendezésre mi­előbb szükség van.) A ked­vezőtlen helyzetet csak a központi szennyvíztisztító berendezés üzembe helyezése változtatja meg Szegeden, amikor nyomócsövön keresz­tül engedik majd a meg­tisztított szennyvizet a Ti­szába. Az is kifogásolható, hogy a városban csak egy kije­lölt hulladéktároló hely van, a volt 2-es számú téglagyár elhagyott agyaggödreiben. Ez nem felel meg a köz­egészségügyi és környezet­védelmi követelményeknek, valamint az Országos Épí­tésügyi Szabályzatban elő­írtuknak. A szemét fertőzi a talajvizet, és a hulladéknak csak egy részét földelik el. Az utcák', terek tisztasága a városrészeken különböző. Általában a Belvárosban, egyes peremterületekén vi­szonylag megnyugtató a helyzet, de a buszpályaud­var, az Úttörő tér, a Holt­Maros, Holt-Tisza, a Kinizsi pálya környékén és Tarján egyes részein sok a hulladék és a szemét. Nagyon sok he­lyen, mint például a Mátyás téren, a Petőfi Sándor su­gárúton egyáltalán nem he­lyeztek el hulladékgyűjtőt. Mivel Szegeden magas a talajvíz, megkülönböztetett figyelmet érdemelne a pe­remkerületek udvari szenny­vízszikkasztói nak tiszti tása. A népi ellenőrzési bizott­ság a vizsgálat megállapí­tásai alapján felhívja a kü­lönböző intézményeket, vál­lalatokat, s a lakosság fi­gyelmét arra, hogy környe­zetük tisztántartására foko­zottabban ügyeljenek és a környezetvédelmi előírásokat jobban tartsák be. ci színlicazfean Hétfőn este érkezett vissza a szegedi szint társulat ha­gyományosan egyhetes szombathelyt vendégjátékáról (a Don Pasqualét. Az idő vasfogát és a Mágnás Miskát Ját­szották, ez utóbbi egyik előadásának bevételét fölajánlva a helyt képtárépitő egyesületnek), s tegnap délelőtt már évadzáró társulati ülést rendeztek a Kisszinházban. Az el­nökségben egyebek között ott volt Deák Béla, a városi párt­bizottság titkára és Kovács Tivadar, a Kulturális Minisz­térium főelőadója. Rétt Csaba szb-elnölt köszöntője után Giriez Mátyás színházigazgató mondott értékelő beszámolót az elmúlt évadról. A szezon legfőbb eseménye a Kisszinház sikeres megnyi­tása volt: öss2efogottabbá váltak eddigi törekvéseink — hangoztatta az igazgató. — Új prózai színház létesült, művészi programmal, máris tapintható sajátosan szegedi arcvonásokkal. Itt zajlottak le az évad kiemelkedő elő­adásai, Az ember tragédiájá­val és az Egy válás történe­tével, melyek nem születhet­tek volna meg a Marat ha­lála, a Popfesztivál, a Negy­ven gazfickó és mások mű­vészi tapasztalatai — tehát az előzmények, a korábbi években végzett t.ársulatala­pító és fejlesztő munka nél­kül. A Kisszinház lehetőséget ad arra Is, hogy az elkötele­zett kortárs magyar dráma felé forduljunk, s az évek folyamán olyan műhelyt ala­kítsunk kl, amire eddig a nagyszínház nehézkessége és bérletrendszerünk merevsége miatt aligha gondolhattunk. Lopc de Vega darabjával, A kertész kutyájával kezdett a prózai részlegünk — tért rá a részletesebb elemzésre Gi­riez Mátyás. — Újraértel­meztük Dlanna és Theodoro alakját, és viszonyát, nagy elődeinknek, Bajor Gizinek, Ladányi Ferencnek felfogá­sát. Az előadás külsőségeiben ls pompázatos, kerek és szo­bái yoR volt. A Cseresznyés­kert színre vitelé mindenkor felnőtt és nagyon nehéz vál­lalkozás, színházunk megle­hetősen régen játszott utol­jára Csehovot. Komoly fel­adatot választott tehát be­mutatkozásra az új prózai főrendező, Léner Péter, s bár a társulat nem minden ponton nyújtott egyenletes teljesítményt, az eredeti ren­dezői felfogás, a díszletek le­begése és néhány emlékeze­tes színészi alakítás, sikert hozott. Az ember tragédiáját országos mezőnyben is ma­gasra értékelte a Kulturális Minisztérium: kiemelve a si­keresen eredeti megújító fel­Tudományos minősítések A Magyar Tudomány, az MTA Értesítője most megje­lent júniusi számában közzé­tette a Tudományos Minősítő Bizottság márciusban nyilvá­nosságra hozott döntéseit. Ez alapján a Szegeden élő és dolgozó tudósok közül a Tu­dományos Minősítő Bizottság Szórády Istvánt „Pharmaco­genetlcs: prlnciples and pe­diatric aspecta" cfmü disz­szertóclója alapján az orvos­tudományok doktorává nyil­vánította. A bizottság Anderle Ádá­mot Politikai mozgalmak Peruba a két világháború közötti című disszertációja alapján a történelemtudomá­nyok kandidátusává; Békési Imrét A bcszédmú értékű bekezdés konstrukciós for­mái című disszertációja alap­ján a nyelvtudományok kan­didátusává; Győri Istvánt Funkcionál-dlfferenciál­egyenletek a szlmptotikus vi­selkedéséről című disszertá­ciója alapján a matematikai tudományok kandidátusóvá; Vermes Istvánt A serotoni­pergias rendszer és a mel­lék vesekéreg működésének kapcsolata cimű disszertáció­ja alapján az orvostudomá­nyok kandidátusává nyilvá­nította. fogást, valamint az együttes munkál, jutalomban részesí­tette azt. Kiemelkedő pro­dukcióként értékelte a szín­ház igazgatója az Égy válás történetének előadásalt, min­den ponton élvezetesnek es megoldottnak. Külön szólt arról a példátlan figyelmes­ségről, mellyel a szerző, Maróli Lajos, részt, vett az előkészületekben. Utolsó ta­vaszi bemutatónak azért, vá­lasztották Az idő vasfogát, hogy újabb magyar írót — Csűr ka Istvánt — tegyenek figyelmessé a szegedi szín­ház iránt, a közönséget pedig műfaji megalkuvás nélkül „oldják fel". Élső operabemutatónk, az Anyegin körül elég sok gond, baj támadt — folytatta a színház Igazgatója. — Nem érkézett meg időben a ven­dégrendező, Bob Massini, na­gyon megkéstek a technikai előkészületek, ám mindeze­ken túl — az előadás néhány elvitathatatlan részletszépsé­ge ellenére — az összkép ls meglehetősen széthulló ma­radt. Sokkal egységesebbnek tűntek a Szerelmi bájital előadásai, kifejezetten élvez­hette a közönség. A magyar­országi bemutatóként el­hangzott Villonnal, Németh Amadé operájával, az volt a társulat célja, hogy operai hagyományainkhoz híven idén is valami eredetit, sa­játosat nyújtsunk. Az együt­tes minden tőle telhetőt megtett, ám a mű eredeti fo­gyatékosságain, a librettó cselekménytelenségén és vontatottságán nem lehetett úrrá. Az operarészleg tehát igényesen dolgozott az el­múlt évadban is, bár ki­emelkedő produkció nem született. Viszonylag egyen­letes képet rajzolhatunk az operettbemutatokról (Mágnás Miska, Mesél a bécsi erdő, Víg özvegy), jóllehet itt sem számolhatunk be kiemelke­dő előadásról. A nyugati jogdíjak fantasztikus össze­gei miatt nem játszhatott — s előreláthatóan a jövő évad­ra sem tervezhet — musi­calt a színház. Az évadban 434 előadást tartottak, ebből a két szege­di épületben 320-at, továbbá 83 tájelőadást és 31 gördülő operát. Körülbelül ezerrel emelkedett a bérlők száma, és minden várakozást felül­múlóan alakult a Kisszinház látogatottsága: a tervezett 285 helyett, 359-en néztek meg egy-egy előadást, ami gyakorlatilag te jes kihasz­náltságot jelent. Az igazgató elbúcsúzott a távozóktól: Csata Benedek karmestertől. Faluhelyi Magda, Budainé Déry Mária, Dózsa Erzsébet, Kemény Eszter, Kárpáti Ti­bor, Poór Péter, Tcszáry Gá­bor színművészektől. Fekete Mária, Tombor Ágnes, Perei Irén, Börcsök István magán­énekesektől. Hegyesi Aran­ka, Török Ildikó, Kovács Ka­talin, Pacadzisz Aszterisz, Naszády Zoltán láncosoktól, Tas Ildikó, Ruzsik Csaba énekkari tagoktól. Lajos Ist­vánné korrepetitortól Kö­szöntötte (pénzjutalmakat adva át) a nyugalomba vo­nuló kollégákat: Sinkó György magánénekest, Décsy Györgyi színművésznőt. Szász Károly rendezőt, Feke­te Alajos színművészt és Kende Maria énekkari tagot. Belelentette, hogy a Kisszin­házban a napokban kezdő­dik az Egy válás történeté­nek televi/.iós felvétele, s eldöntött már, hogy a JövJ évadban a nagyszínházai Muszorgszkij Borisz Godu­nov című operójávul és Kál' mán Imre Csárdáskirálynő­jével nyitják, a Kisszinháza* pedig Shakespeare Julius Caesar jávai. • A társulati ülést köszönti Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyet' tese elmondta, hogy a lezá­ruló évadban u színház ki' egyensúlyozott, eredményes munkát végzett,' magasabb szinten igyekezett megváló' sítani közművelődési felada­tát. Az igazgató beszámoló­jával nagyjából és egészében egyetértve értékelte az egyes részlegek munkáját, majd szólt arról, hogy augusztusra kerül a várost tanács végre­hajtó bizottsága elé a nagy­színházi épület felújításának témája. Előreláthatóan de­cemberig elkészülnek a kivi­teli tervek, s jövő májusra hozzákezdenek a tetőjavítás­hoz. "Forgó Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője minőségi jutalmakat adott át: Giricz Mátyásnak a világ- és a magyar iroda­lom klasszikus müveinek megszólaltatásaiért, ( Léner Péternek a mai magyar drá­mai alkotások színre vitelé­ért, Horváth Zoltánnak a mai magyar operai törekvé­sek felkarolásáért. A városi tanács nívódíját Pál Tamás zeneigazgató kapta, a magas színvonalú zenei előadáso­kért. Gyermek- és ifjúságvédelem a szegedi járásban A Csongrád megyei tanács vb szegedi Járási hivatalá­ban tegnap, kedden tartot­ták a szegedi járási gyer­mek- éti ifjúságvédelmi mun­kabizottság ülését. A jelenlevők először Szaty­maz és ÜJszentlván közsé­gek albizottságainak beszá­molóját hallgatták meg. Uj­szentivánon négy család 22 gyermeke számára folyósí­tanak havonla rendszeresen nevelési segélyt. Ennek kö­szönhetően a gyermekek fi­zikai és intellektuális fejlő­dése biztosított A gyermek­és ifjúságvédelmi albizott­ság erőfeszítéseinek is része van abban, hogy. a koráb­biakhoz képest kevesebb családnál okoz gondot a szülők italozó életmódja. Szatymazon a csecsemők fejlődését is folyamatosan ellenőrzik, ha szükséges, megelőző intézkedéseket kezdeményeznek. A veszé­lyeztelett környezetben ne­velkedő kiskorúak érdekében rendszeresen beszámoltat­ják a hivatásos pártfogókat. A pártfogói t.lsztct legtöbb­ször az iskolai nevelök, az osztályfőnökök töltik be, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyermekekkel és jól ismerik őket. Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével és képzésével kapcsolatos pe­dagógia! és gyermekvédelmi feladatokról Kusz Györgyné, megyei szakfelügyelő tájé­koztatott. Felhívta a figyel­met arra. hogy e gyerme­kek szellemi fejlődését kü­lönösképpen befolyásolja környezetük. Sérülékenyeb­bek, befolyásolhatóbbak, mint szellemileg egészséges társaik. Az iskolának és a szülőknek megkülönbözte­tett gondossággul kell velük foglalkoznia. A számukra letesített kisegítő Iskolák­ban — Csongrád megyében öl. ilyen van — szakképzett pedagógusok segítségével sa­játítják el a szükséges tan­anyagot. A nehézségek fő­ként az Iskola elvégzése után a munkába állás ide­jén jelentkeznek. Ekkor kü­lönösen fontos, hogy az if­júságvédelmi munkával megbízott támadadmi tiszt­ségviselők figyelemmel ki­sérjék sorsuk alakulását, s segítsék őket. hogy minél könnyebben illeszkedhesse­nek be a társadalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents