Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

Hajtásválogatás és kötözés Szűr, kacabáj, csizma kiskert A szőlő a házi kérték és hobbi kertek legkedveltebb növénye. A szőlőtermelés azonban rendszeres gondozást kíván egész esztendőben. A gondozás egyik fontos munkája a nyár eleji hajtásválogatás és kötözés. E munka elvégzésének időpontja: június második fele. A hajtás válogatásnál az a szempont, hogy legalább 25—40 centiméteresek legyenek a veszszök. Ilyenkor már jól megkülönböztethetők a fürtkezdemények. A hajtásválogatás a tavaszi metszés kiegészítő művelete. A felesleges, elsűrűsödő hajtásokat el kell távolitani, hogy a tőke jobban fejlődhessen. így a meghagyott hajtások erősebbek lesznek. Érdemes a hajtasváiogatással egyidöben az erősen fertőzött, vagy valamilyen okból elpusztult reszeket eltávolítani. A liajt ás válogatáskor kell leszedni a fattyúhajtasokst, illetve vadhajtásokat is a szőlőtőkékről. Nem szabad elfeledkezni a hónaljhajtások leszedéséről sem. A hajtásválogatás mellett a másik fontos teendő a kötözés. Ha elmulasztjuk, a szőlő hajtásai támasz hiányában a talajon elterülnek, és a szél is könnyebben kitördelheti. A földön elterülő hajtások lassabban nőnek, és több hónaljhajtás fakad. Kevesebb fény jut a tőke belső leveleihez, és a talajban telelő kórokozó gombáktól könnyebben fertőződhetnek, mint az időben támaszhoz rögzített hajtások. A talajon fekvő virág is rosszabbul termékenyül, a bogyók pedig könnyebben elrothadnak. A fejlődő fürtök beszennyeződhetnek, megsérülhetnek, a Kapáiások és permetezések során. A lehajló hajtásokat a peronoszpóra, a lisztharmat, s a szürkerothadás könyebben megfertőzi, s a lombozatot, valamint a fürtöket egyaránt gyorsan tönkreteheti. Általában háromszor, négyszer szükséges elvégezni a kötözést. A karós művelésű tekék hajtásait a karó körül gondosan elrendezzük, s úgy kötözzük meg. Az alacsony, középmagas, magaskordon és lugasmüvelésnél a szőlők hajtásait függőlegesen, ferdén, vízszintesen és lefelé hajlítva, ívelt helyzetben rögzíthetjük a huzalokhoz. Különösen ügyeljünk e munka végzésénél arra, hogy a leveleket, fürtöket ne kössük át, és ne zsúfol ,uk a lombozatot. A fürtok lehetőleg szabadon legyenek, így érheti a legjobban a napfény. A kötözéshez különlele anyagokat használhatunk ter Legismertebb a raffia, egy kilogramm 1000—1200 méter hosszú, és a műanyag szál, melyből egy kilogramm 2500—3000 rnéiernyi. Olcsóbb, ha elhasznált fóliazacskókat szabdalunk fel. Évtizedek óta javasolt ápolási munka a termőhajtasok tekurtítása. Ezt a hajtásválogatással és a kötözéssel egyidejűleg célszerű elvégezni. A bekurtítás lényege, hogy a termőhajtásokon a legfelső fürt felett csak 8—10 levelet hagyunk meg, a hajtas többi részét eltávolítjuk. Igv a termővesszőn levő levelek a szükséges tápanyagokat a fürtökhöz szállítják, s ez kedvezően hat a bogyók növekedésére. Ezzel jelentősen befolyásolható a terméseredmény. , SZALAY CSILLA A

z első adatok a szegedi népviselet múltjából a XVI. század elejéről valók. A szegedi viselet hosszú időn keresztül megőrizte az ősi hagyományokat, erre utalnak a következő ruhadarabok is: báránybőr sipka, felsőszűr, állatbőr mente, suba. nyári gatya. A nőknél is az egyszerű vászonból készült ruha volt a jellemző. A ruházat anyagában és szabásában komoly változásokon ment keresztül a századok folyamán. Meg kell jegyezni, hogy a férfiak ruházata jobban ragaszkodott a régihez, a nők viseletében a megszokás mellett a divathoz való alkalmazkodás kezd érvényesülni. A város viselettörténetében megkülönböztetünk alsóvárosi és felsővárosi viseletet. A XIX. század közepéig ezeknél a viseleti csoportoknál a jellegzetesség megmaradt. A férfiaknál és a nőknél a ruházatot három csoportra osztották: alsó- és felsőruha, nyári és téli ruha, ünneplő és hétköznapló. Az alsóruhák anyaga századokon keresztül vászon volt. A férfiaknál derékon alul érő ing (népiesen üng), valamint felül ráncba szedett és bokáig érő bővebb fehér gatya. A XIX. sz. első évtizedeiben az ing nem ért derékig, a gatya is rövidebb volt, az alsóvárosiaknál sokráncú, és a térdnél csak kevéssel ért lejjebb. A „borjúszájú" inget csak a juhászok viselték. A felsőruha anyagában és formájában is más volt, mint az alsóruha. De más volt a földműves, a halász, a hajós és a céhmester ruhája is. A férfi hétköznapi viseletében a legrégebbi a télen—nyáron használt juhbőrből készített felsőruha, a suba. A bokáig leérő subát virágkivarrásokkal díszítették a két vállon (tulipán, rózsa, rozmaring), az aljára írhaszegély került, feljebb almás- és hálóvarással csipkézték (fűrészcsipke). A nyaki résznél fekete báránybőr gallért alkalmaztak. A suba mellett a leghasználatosabb felsőruha a szűr volt. A juhászok, csordások, béresek, kanászok ruházatát képezte, de az alsóvárosi tanyai népnél is megtalálható volt. A szegedi szűr szintén hoszszü, bokáig érő, bő ruha, de gallérral és ujjal volt ellátva. Szegeden a szűrt többféle színes fonállal díszítették, de az elmúlt században fekete vagy piros fonalat használtak, ez volt a divat. Az ujjas ködmön juhbőrből készült, melynek két oldalát zsebbel és az elejét keskenyen végigfutó kivarrott dísszel láttak el. Ez a felsőruha valamivel térden fölül ért. Az alsóvárosi földművesek és a felsővárosi hajósok a nagyon kevés virágdíszű ködmönt viselték. A fehér kankó és a szűrdolmány viselete a török korszakban terjedt el. A XVIII. századi feljegyzések alapján kétféle kankót hordtak, egy hoszszabbat, melyet guba néven ismertek, és egy kisebbet, szűrkankót. Nemcsak az egyszerűbb lakosság, hanem a polgárság is viselte. A szegedi népre jellemző volt, hogy télen mindig nadrágot viselt, báránybőr süveget és sipkát, lábbelije bocskor, saru és csizma volt. A XVIII. században hatóságilag rendelték el, hogy a ruhaanyag abaposztó legyen. A régebbi férfiruházat között találjuk a legszínesebb felsőruhát, a bokáig érő téli mentét, amelynek színe kék vagy vörös volt. A mentéhez felhasználtak ezüst borítást, arany rojtozást, selymet, a XIX. században a mentét sújtásokkal és láncokkal díszítették. A mente alatt viselték a dolmányt, amely ujjal vagy ujjatlanul készült, a legmutatósabb volt a „karasia remek dolmány", amely szattyánnal volt bélelve. Díszítése selyem, illetve arany zsinórozású volt. A nadrágot két felől gombbal és sújtással, a szegényebbek irhával kivarrva viselték. A nyári nadrág béleletlen volt, három zsinórral díszítve. A nadrág abaposztóból készült, de használtak bőrnadrágot is. Viselték a hosszú kalpagot, nyusztból, nyestből, görénybőrből süveget, a lengyel fekete süveget, télen a legjobb volt a báránybőrből készült. A XIX. sz. elején állandóvá vált az alacsony kerek kalap. A lábbelik közül használatos volt a térden alul érő, magas szárú kordováncsizma és a szegényeknél a bocskor. A nők alsóruhája a nyitott, gallértalan ingből állott, amely derékig ért, és rövid ujjú, valamint a lejjebb érő pendely egészítette ki. Az ing ujját és a nyakrészt vékony fehér pertlivel húzták össze. Az ing felett régebben aranycsipkés selyem pruszlikot hordtak a nők. A XIX. század elején már kezdett elterjedni, sőt általánossá válni a csipkés pruszlik, olykor dió nagyságú gombokkal. A selyem pruszlik később elveszitette díszítését, és föléje az ujjas testhezálló kacabáj került, amely formájában hasonlított a ködmönkéhez. A kacabáj nemcsak virágos selyemből, hanem más szövetből is készült, bélése sötétebb színű posztó volt, ha széleit zsinórozták, akkor téli felsőruhaként is viselték. A kacabájon kívül nyáron réklit, vizitlit és „levesznek hívott, nem testhezálló felsőruhát is viseltek. Ezek anyaga karton és batiszt. Egyenes háttal szabott „levest", vizitlit és réklit a deréknál a felső szoknya fölé kötötték, a kötény szalagjával. (Leves: nyári lebegő aljú bluz.) A kacabáj elöl végig gombolható volt, a szegedi női viselet legtipikusabb ruhadarabja. A bélelt mente a XIX. század elejétől kezdve már nincs használatban, talán a téli prémes csurakot tekinthetjük utódának. A csurak nem testhezálló, egyenes hátú, bőre szabott, alul szélesedő, róka-, menyét- vagy nyestbőrrel 12—15 cm szélességben egészen körül prémezett, s szintén szőrmével vagy báránybőrrel bélelt téli felsőruha, bő ujjakkal, melyeknek alsó végén és a galléron is prémdíszítés volt. A nöi téli ruházat fekete vagy sötétkék posztó, de volt hasonló színű selyem és bársony is. Az asszonyok és lányok a nyakra nagy selyemkendőt kötöttek, de csak ünnepélyes alkalomkor. Nyáron kisebb selyem- vagy batisztkendőt viseltek. A lány az eladósorba a nagy rojtos seryYmkendővel lépett, maga a kendő a legrégebbi darabja a női ruházkodásnak. A szoknya egykor alig ért térden alul. de aztán általánossa vált a bokáig érő. A szoknya anyaga karton, festő, batiszt volt. A városban viselt párta fehér selyemből vagy meggyszín bársonyból, félholdat képező formával, általában fehér gyönggyel ékesítették, s a fejtetőt övezte, hátul fehér bíborszalagdísszel. A lányok ünnepélyesen mindig fejkendő nélkül jártak. Az asszonyok az ünnepeken mindig szép virágos selyem fejkendőt viseltek. A felsővárosi lányok, természetesen a jómódúak, arany fülbevalót, nyakláncot, gyűrűt is viseltek; míg az alsóvárosiak és a tanyaiak legfeljebb egy-két sor ezüstláncot egy nagy ezüst Mariással, elvétve egy-két gyűrűt vagy fülbevalót hordtak. Piros kalárist a nyakban Szegeden csak a XVIII. század elején viseltek. A lábbeli félék közül használatos volt a papucs, a kecskebőr cipő, de a szegényebbeknél még a bocskor is, botossal (vastag harisnya) együtt. DR. FÜR JÓZSEF A jövő hét a múltban időjárás Az 190Ó—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek. szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfele. lőnek, átlagosnak. J ú n i u s Július 27 28 29 30 1 2 3 Középhőmérséklet 21,4 20,8 20,7 21,0 21,0 21,6 21,8 °C Atl. maximum 26,8 26,0 26,1 26,6 263 27,2 27,6 °c Atl. minimum 16,0 15,6 15,3 15,3 15,5 16,0 16,0 °c Legmagasabb 35,5 38.8 36,8 37,0 38,7 36,1 37,5 °c hőmérséklet 1935 1935 1938 1938 1950 1950 1950 Legalacsonyabb 8,9 9,3 9,6 8,7 7,8 7,9 9,0 °c hőmérséklet 1972 1958 1913 1960 1962 1960 1921 Péter-Pál Péter-Pál napjához igen sok hagyomány, szokás, babona fűződött. Sok helyütt e napon, holdvilágon kezdték meg az aratást, énekszóval vonulva a munkába: (vízszintes 2. és 70. számú sor). Kedves szokás volt a többi közt Péter-Pál napján, hogy (17. számú sor) lányok kalásztekerccsel megkötözték (19. számú sor) és csak váltságdíjért (függőleges 1. számú) szabadították ki kényelmetlen helyzetéből. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő). 13. Női név. 14. Hatalmas termetű ember. 15. Pépszerű etel. 16. Vissza: könnyezik. 18. Folyadékot tölt. 20. Végtag. 21. Esztendő. 22. Vonatkozó névmás. 24. Országos Rendező Iroda. 26. 27. Kutyatulajdonosok fizetik. 28. Közép-afrikai emlősállat 29. T. É. 31. Matka. 33. Alma... Kazahsztán fővárosa. 34. V. A. 35. Mennyei. 37. Gyümölcs. 39 Helyez. 40 Testtáj 41. Söprű készül belőle. 42. Testőrség, valogatott katonai egyseg. 43. Győri sportegyesület. 44. Kérdőszó. 45. Helyrag. 46. Vissza: elöd. 47. Két névelő. 49. LZT. 51. Fölé. 52. Megfélemlített. 53. Pléh. 54. Sértetlen. 56. Magasztos hangulatú költemény. 58. Edény. 59. Bérezik Zoltán. 60. Fél hanggal magasabb a G-nél (német). 62. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 64. Nyom. 85. Jómagam szintén. 67. Szamtani alapműveletet végez. 69. Neves labdarúgónk. 70. (Beküldendő). FÜGGŐLEGES: 2. Római ezerotvennegyes. 3. E. G. S. 4. Gallium vegyjele. 5. Vés, karcol. 6. Vissza: skandináviai pénzegység. 7. Fiatal ökör. 8. Komárom megyei kozseg. 9. Arzén vegyjele. 10. Igevegzódés. 11. Nyakat védő, ruhakiegészítő. 12. Göngyöleg. 17. (Beküldendő). 19. (Beküldendő). 22. Durva posztó. 23. Női név. 24. Indítéka. 25. Após. 30. Tüzelő. 32. Égés mellékterméke. 34. Erdőkerülő. 36. Vajké• szítés mellékterméke. 37. Vaspálya. 38. Vízzel tisztit. 39. Azonos betűk. 47. A kifogástalan. 48. Duna menti község, Zenta mellett. 49. Néz. 50. Nyom. 55. Régi űrmérték. 57. Melyik helyre? 59. Európai főváros. 61. Egyenletes. 62. Nehézipari Minisztérium. 63. Szeszes ital. 64. Műveltető ige képzője. 66. Tagadószó. 67. Kossuth Lajos. 68. Biztató szócska. 69. Helyrag. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: Nemzetközi brigád parancsnoka — Vörös Hadsereg tisztjeként — Elrabolt kazányi aranykészletet. A megfejtők közül sorsolással nyertek, es személyesen vehetnek at vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Gubi Ferencné, Szeged, Felső Tisza part 22., Apró Imre, Szeged, Francia u. 29., Somogyi Attiláné, Szeged, Pápai u. 2/A, Fövényes Andrásné, Szeged, Szilléri sor 5/B, Szabó Anna, Szeged, Cserzy Mihály u. 26. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanacsköztársasag útja 10. ' 1 * 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 13 • 14 9 15 16 • • 17 • 16 9 19 9 20 21 • 22 23 9 24 25 • 26 mi 27 • 28 V 29 30 V 31 # 32 $ 33 • 34 35 36 # m 37 38 9 n 39 40 41 42 * 43 © 44 V # 45 46 • 47 48 • • 49 • 50 # 51 # 52 9 53 • 54 55 36 56 57 # 58 # 59 60 61 IHi m 62 63 • # 64 55 55 67 • 66 # 69 — L 70 • • —