Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

Szombat, 1977. június 25. 5 Kihajolni veszélyes! Gyerekkorunkban anyáink ezeregyszer is elmondták, ne hajolj ki az ablakon! Nézd az utcát, a vonat mellett száguldó tájat, de a fejedre, kezedre vigyázz, és ki ne essél! Nagyablakos, panoráma autóbusz. És déli kánikula. Jólesne valahonnan egy kis szél, legalább valami levegőmozgás. Az ablakok, ahol lehet — néhány tolóablakos autóbuszon lehet — ütközésig nyitottak. Még az is kevés. Tízéves forma kisfiú — először csak a kezét nyújtja ki a levegőért. Aztán ki is kukucskál. Milyen érdekes onnan kívülről nézve az utca forgalma! Közeleb jönnek az útszéli fák és közelebb az autóbuszt előző teherautók. Akár el is érhetné valamelyiket. Senki nem szól rá. Az autóbusz-vezető a viszszapillantó tükörből látja az ablakból kihajoló gyereket. És a követőit, ökmár felnőttek. Csak még nem eléggé. A kővetkező megállónál a vezető hátraszól: az ablakon ne tessék kihajolni! Vitatkoznak. Idegesség, kánikula ... Mivel is egyenlő? ötven-száz ember utazik a pilóta mögött, vigyáznia kell rájuk is, nemcsak az ablakon kihajolókra. Most mit tegyen? Behúzza az ablakot, szó nélkül visszaül a helyére. Mögötte méltatlankodás. A veszélyhelyzet felismerése nélküli morgolódás. Vannak azért néhányan, akik értik, hogy a buszvezető semmi rosszat nem tett. P. K. Július 3. ! i Nemzetkőszövetke nap A mozgalom hagyományaihoz híven július első vasárnapján — immár 55. alkalommal — világszerte megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. A hatvan ország 330 millió szövetkezőjét képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége most közzétett nyilatkozatában a tartós béke biztosítósát elősegítő, az igazságos társadalmi és gazdasági rendszert szolgáló szövetkezeti elvek világszerte történő elterjesztését, valamint az együttműködés szélesítését tűzi ki zászlajára. (MTI) SBdséiiE'őlf Sörmérés nélkül Jó úton a Vasutas művelődési hát A nemrégiben rendezett közművelődési fórumon vetették föl: ha nincs italkimérés — büfé sincs, mert így — haszon nélkül! — senki 6em vállalja, hogy szendvicsekét és üdítő italokat áruljon a kultúrházakban. Szabó Zoltánná, a Vasutas művelődési ház igazgatója így fogalmaz: — Ha nincs szesz, nincs haszon. — A büfé tehát megszűnt? — Igen. Tulajdonképpen a mi helyzetünkben még örülni is lehet ennek, hiszen ezt a művelődési házat néhány éve még nem a legjobb jelzőkkel emlegették Szegeden. Bizonyára tudja, így hívták: a „Kapca". — Az ilyen ragadványnevelcben mindig van valami kifejező, valami pontos ítélet... — Tagadhatatlan. Művelődési házunkat az itt rendezett össztáncok és az itt működő kocsma tette híressé, sőt hírhedtté. — Mikor lesz a Vasutas művelődési ház valóban a művelődés háza? — Ügy gondolom, hogy a legjobb úton vagyunk efelé. Szívós és folyamatos munkával elértük, hogy az itt működő tizenegy szakkör tagjai már valóban otthonuknak érzik a házat. Az, hogy egyegy program nem múlhatott el öt hordó sör kimérése nél» kül — már szerencsére csak emlék. Az össztáncműsorokat le is állítottuk. Többször előfordult ugyanis, hogy bejöttek hozzám az irodába: menjek ki rendet csinálni, mert verekszenek a nagyteremben. Szüksége van-e a fiataloknak erre? Bizonyára nincs. A lemezlovasprogramokat igénylik, érthetően, de a rendbontást nem. — A nem túl hízelgő örökséggel nyilván nehéz megküzdeni ... — Nem volt nehéz, igaz, könnyű sem volt. Szerencsére mindezt már múlt időben mondhatom. Az elénk rajzó, lódó jövő pedig még a mánál is szebb. Rövidesen elkezdődik a művelődési ház bővítése. A Rákóczi utcai oldalon új szárny épül, hét új helyiséggel. Egy folyosórendszer köti majd össze az épülettel. Ezek a szobák elsősorban oktatási célokat szolgálnak maid, de lehetőséget adnak a népművelés komplex és kiscsoportos formáinak megvalósítására is. — A bővítés nyilván lehetővé teszi, hogy jobban megfeleljenek szerepüknek, hiszen ez a művelődési ház egyben három megye müve. lödési módszertani központja is. — Természetesen. Szeretnénk, ha jól működő szocialista brigád klubunk példát adna mindhárom megye vasutasainak, de ugyanezt mondhatom a könyvtári munkáról is. Nálunk 12 ezer kötetnyi könyv van a könyvtárban, de Vásárhelyen és a vasutasok szállójában is van letéti könyvtárunk. Reméljük, hogy a mi munkánk ls segít abban, hogy a dolgozók olvasóvá váljanak. Az itteni körülményekről még elmondom, hogy a bővítés során lehetőség nyílik arra is, hogv folyóirat-olvasót létesítsünk. Mennyibe kerül a beruházás? — Pontosan nem tudom megmondani, hiszen nem. csak új szárny énül, hanem a régit ls felújítják. Az építkezés összes költsége körülbelül 12 millió forint. P. F. Antológia — angolul A Corvina kiadó és a New York-i Columbia University Press közös gondozásában lírai antológia jelent meg — Modern hungarian poetry címmel —, I amely a kortárs magyar költészetet hivatott megismertetni az angol nyelvű olvasóközönséggel. Negyvenegy mai költő versei szerepelnek a kötet lapjain. Kassák Lajostól és Füst Milántól kezdve napjaink sokat ígérő tehetségeiig. A faiskolából nézve M

Igen egyszerű logika: • ha gyümölcsöt akarunk termelni, fát kell ültetnünk; ha fát akarunk ültetni, oltványokat kell szereznünk. Volt ró példa, hogy ezerszámra kellett tűzre vetni a nagyon jó csemetéket, mert nem vette senki, most Inkább azt hallani, és ezt lehet olvasni is hivatalos jelentésekben: többek között azért telepítenek kevesebb szőlőt és gyümölcsöst, mint amennyire szükség lenne, mert nincs elegendő oltvány. Ha ennyire egyszerű, a kérdés is egyszerű: miért nem nevelnek eleget a faiskolákban. A Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezet faiskolája esik hozzánk legközelebb, Bódi Jánosnak, a szövetkezet elnökhelyettesének, és Szóráth Gyulának, a nagy hagyományokkal rendelkező faiskola vezetőjének tettük föl tehát a Kérdést. Sok apró részletre is kitértünk beszélgetés közben, mert kiderült, hogy innen nezve sok más is látszik. Az őszibarackkal kezdtük: — Évekik tartott, amíg sorban kihuzlgáltók a barackfákat —, mert kiöregedtek, vagy nem volt érdemes bajlódni velük —. és nem ültettek Helyettük Évek óta emelkedett ennélfogva a barack ára. tehát látni lehetett, hogy szükség lesz megint oltványra. Most égetően kellene. Mennyi van? — Négyezer. — Mennyi kellene? — Szinte hisztérikus az igény iránta: legalább 200 ezer. Természetesen nem országos igény ez, a mi körzetünkben ennyit könynyen el tudnánk adni. — Mikor lesz? — Sajnos, sokára. Idén összegyűjtjük a magcr., és elültetjük. A vadbai'ack magja lenne a legjobb, de arra nem is száni-thatunic. Jövőre beszemezzük, és a harmadik év őszén eladhatjuk. Még újabb három év kell természetesen, mire arról gyümölcsöt kóstolhatunk. — Tavaly nem ültettek eleget? — Hetvenöt mázsa magot sikerült szereznünk csak, el is ültettük valamennyit. Sok eshetőséget leszámítva is legalább 400 ezernek kellene lennie ebből is, de kipusztította az áprilisi fagy és a fácán. — Fagyot nehéz riasztani, de fácánt lehet. — Sokszor ott tanyázik, éppen a riasztóágy u tövében. Nem zavartatja magát. — Radikálisabb módszer? — Lelőni nem szabad. Megálltunk néhány szóra a barackmagnál ls. Baromfitartásnál az úgynevezett tojótörzsek garantálják az utónpótlást, mert régen rájöttünk, hogy az alkalmanként összegyűjtött tojásokból nem lesz mindig olyan csirke, amilyet szeretnénk. A párhuzam egyszerű: törzsültetvények kellenének a legjobb vadbarackból. Kitalálták persze a kertészek a szaporítás másik, gyorsabb módját ls, a zölddugványozást — évente kétszer is elvégezhető —, de külön beruházás szükséges hozzá. Termálkertészet szomszédságában érdemes lenne belevágni. Ha fagy sincs, és fácán sincs, akkor sem biztos, hogy van barackfaoltvány. • Ebben a gazdaságban most összesen 320 ezer gyümölcsfát nevelnek, és már most tudják, hogy az igényeket követve 1980-lg 000 ezerre lesz szükség. Ha ismerik a termelők terveit, azonnal igazodnak hozzá, de a tervekbe sok minden beleszól. Legfőbb tényező az állami támogatás. Ha sikerülne a mostani egészséges szándékot bölcs belátással tartósítani, a gyümölcstermesztés minden ága beállhatna a tőle telhető legeredményesebb szintre. Almából nevelik a legtöbb csemetét ebben a gazdaságban. Meglepett, amikor hallottam, hogy a jonatán kilenc, és a Starking tíz változatát szaporítják. Kevesen keresik a vadalanyú oltványokat, Inkább azokat, amelyek kicsi fát, de nagy termést adnak, és természetesen azokat, amelyek a lisztharmatnak jobban ellenállnak. Sok olyan újfajta van, aminek a nevét ls nehéz lenne elősorolni, de sajnos sok régi fajta már csak nevében ismerős, hírmondója sincs már. A szentiványl, a nyári fontos alma, a Kláraalma, a selvemalma vagy az árpával érő körte, a szekfűkörte, a lucskos körte -tiind kiment a divatból. A faiskola nem foglalkozik velük, nyári gyümölcs alig van, mert a mai húsz-huszonöt éves korosztály nem is ismeri őket, tehát igényesem lehet rá. Mindnyáian tudjuk, kellene a nyári gyümölcs, állítóla" az árak miatt ment ki a divatból. A nagyüzem tönkremenne, ha mondjuk száz hektáron árpakörtét termelne, néhány fa pedig másképpen jelentene ráfizetést. A kistermelő azért mondott le róla, mert a kereskedelem nem nyúlt érte, és természetesen a kereskedelemnek is megvan a maga indoka. A "nyári gyümölcs hamar romlik, mire a mostani, hosszúra nyúlt láncolat végén a fogyasztóhoz jutna, ehetetlenné válna. Mondhatnánk, majd az új, nagy teljesítményű hűtőházak segítenek a gondon, de valószínű, hogy nem segítenek. Ha a hűtőházból kerül a nyári gyümölcs a boltok meleg raktáraiba, és pultjaira, akkor is tönkremegy. Vágott csirkét nem lehetett árulni addig, «míg a boltok nem rendelkeztek hűtőpulttal, ugyanúgy kellene a zöldség- és gyümölcskereskedelemnek is a nűtőalkalmatosság. Faiskolában erről beszélni? Mondhatná bárki. ml köze mindehhez annak, akinek a metszőolló és a szemzőkés a kenyérkereső szerszáma. Pedig még számolgatni is kezdtünk, és oda jutottunk, hogy a hűtés ára megtérülne, ha nem kellene a tönkrement portékát kidobni, vagy gyümölcs esetében pálinkát főzni belőle. A faiskolából, a termelési sor küszöbéről sok minden látszik, de természetesen nem oldható meg itt minden. Piackutatók. kereskedelem. konzervgyár, hűtőipar, élelmezési szakember, közgazdász, és ki tudja, kl kellene még ahhoz, hogy a régen áhított összhang létrejöjjön, és az évenként ingadozó, ingadozásával súlyos, valutáris károkat is okozó gyümölcstermelés olyan szinten állandósuljon, amilyet természeti adottságaink megengednek, piaci lehetőségeink pedig mekövetelnek. Horváth Dezső , A KISZ-tagokkal pórt tömegkapcsolataival ÍR indokolni, hiszen a közvélemény régebben még ilyen színvonalú volt. Most gyökeresen más a helyzet: a közvélemény ma már nem helyesli, hanem általában elítéli azt a magatartást, amikor párttag egyházi szertartáson vesz részt, viszont elvárja, hogy ott legyen az egyházi temetésen. A párt reálisan számol ezzel a körülménnyel is, noha, a kérdés megítélésében nem a közvélemény a döntő, hanem a párt elvi politikája, a pártfegyelem erősítése, a párttagsággal járó követelmények fokozása. szembeni követelmények némiképpen eltérőek. A KISZ a párt kommunista ifjúsági szövetsége, és egyben az egész magyar ifjúság egységes szocialista szervezete. Ebből az elvből kt'ndulva a KISZ szempontjából a vallásosságot alapelveiben a párttagsággal szemben támasztott követelményekhez hasonlóan ítéljük ugyan meg, de messzemenőleg figyelembe véve a KISZ eltérő sajátosságait, konkrét körülményeit is. A lényeg abban foglalható össze, hogy a KISZ szervezeti szabályzata nem tekinti eleve kizáró oknak a vallásosságot, vagyis a KISZ reálisan számol azzal, hogy tagjai közé vallásos világnézetű fiatalok is bekerülhetnek, viszont a KISZ-ben, mint kommunista ifjúsági szervezetben, a vallás nem magánügy. Tehát a KISZ szempontjából két dolgot kell egymástól világosan megkülönböztetni. Az egyik annak megítélése, hogy ki lehet a KISZ tagja, a másik pedig az, hogy a KISZ-tagok esetében közömbös-e a világnézeti meggyőződés, magánügy-e a vallásosság. Arra, hogy ki lehet a KISZ tagja, egyértelmű választ ad a szervezeti szabályzat, amely helyesen nem írja elő követelményként a tudatos ateista meggyőződést, lehetővé téve azoknak a fiataloknak a felvételét is, akik valamilyen módon vallásosak. Az adóit körülmények K: vei, a különböző helyek sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni ezt az elvet is. Más és más lehet a helyzet, eltérhetnek a világnézeti követelmények, mondjuk, a nehezebb körülmények között dolgozó községi KISZ-szervezetek, tanyaközpontok stb., illetve a nagyüzemi fiatalok, vagy egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az utóbbiaknál magasabbra lehet állítani a mércét, fejlettebb világnézeti szintet lehet megkövetelni, de egyetlen területen sem lenne helyes eleve ateista meggyőződéshez, kiforrott materialista világnézethez kötni a KISZ-be való felvételt, hiba lenne kimondani, hogy akinél kimutatható valamiféle vallásosság, az nem lehet KISZtag. A KISZ az Ifjúság kommunista nevelő iskolája, a KISZ-es élet a párttagságra való felkészülés egyik legfontosabb erőpróbája, a kommunistává válás kezdete. Ezért a KISZ-korosztálytól nem lehet eleve megkövetelni a kiforrott világnézeti meggyőződést, s a KISZ-be való felvételnél sem lenne helyes az ateista világnézet kizárólagosságát kimondani. Tudjuk, hogy a materialista meggyőződés az ateista világnézet tudatos vállalásához vezető út nem mindenkinél egyforma: vannak, akiket gyermekkoruktól az űj világnézet szellemében neveltek, s minden átmenet nélkül kialakul bennük az ateista világnézeti meggyőződés, másokat viszont vallásos hatások is érik, s vagy vallásossá válnak, vagy pedig keveredik bennük a régi és az új világnézet. Megfígyelhefő T^Tü Snézete először vallási közömbösséggel párosul, a vallásos világnézettől való eltávolodás első időszakában még nem alakul ki benne a tudatos ateista meggyőződés. Ez különösen jellemző a fiatalok világnézeti fejlődésére, s nem kevés azoknak a száma, akik a fenti értelemben nem rendelkeznek teljesen kiforrott materialista világnézettel. Róluk a KISZ n.em mondhat le, tömörítenie és segítenie kell őket abban, hogy világnézetük magasabb színvonalra emelkedjék. Ebből következik, hogy a vallás a párthoz hasonlóan, a KISZ-ben sem magánügy. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a KISZ egyetlen világnézete, a marxizmus—leninizmus elfogadására, materialista, ateista meggyőződésre neveli tagjait, s ezért a KISZ-tagság egy részének világnézetében meglevő vallási előítéletek ellen is fellép, ami eszmei harcot jelent. Ennek eszköze a világnézeti nevelés, a KISZ-tagság meggyőzése a marxista —leninista világnézet helyességéről, igaz* ságáról, valamint arról, hogy a vallás, mint hamis tudat, kibékíthetetlenül ellentétes a marxizmus—leninizmus világnézetével. A KISZ-ben sem lenne helyes megengedni a vallásos nézetek terjesztését, hiba lenne teret nyitni a vallás befolyásának, a hittételek elfogadásának. A KISZtagsággal járó követelmény, hogy az ifjú kommunisták ne vegyenek ránt egyházi szertartáson, kivéve az egyházi temetést, ne támogassák, ne segítsék az egyházak, a hitfelekezetek vallási tevékenységét, mulassanak példát a marxizmus—leninizmus iránti elkötelezettségükkel, éljenek a szocialista erkölcs és életmód szellemében. Körültekintően, nagy hozzáértéssel kell folytatni a vallásos világnézet maradványaival rendelkező KISZ-tagok nevelését, figyelve arra, hogy nem egyforma mélységben él bennük a vallási tudat. A vallásosság különben is jórészt érzelmi töltésű, mindenképpen hiba lenne megbélyegezni, kigúnyolni azokat, akik még nem mindenben szakítottak a vallási előítéletekkel. A marxizmus—leninizmus tanításaitól eltérő világnézeti meggyőződést is tiszteletben tartva, nem tehetünk azonban elvi engedményeket, nem lehetünk közömbösek a vallásossággal szemben, nem mondhatunk le arról, hogy a KISZ minden tagját segítsük az űj világnézet elfogadásában, erősítsük ifjúságunkban a szocializmus ügye és eszméink iránti tudatos elkötelezettséget. DR. FÖLDI PAL Á