Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Szerda, 1977. június 22. 5 Ej, mi a kő...? prj Acs S. Sándor felvétele Tegnap, kedden reggel egy olvasónk telefonon fölhí­vott. s elmondta, hogy a béketelepi téglagyári kubikgödör szélére — ahova különben törmeléket, földet hordanak fel­töltés céljából — több teherautónyi, útépítésre használatos bitumennel kevert kőzúzalékot billentettek ki. „Még gő­zölög is az építőanyag" — mondta. Azt gondoltam, vala­ki tréfál, hiszen különös, hogy útépítő anyagot ilyen nagy mennyiségben a szemétlerakóra vigyenek. Különben is annyi a kátyú a szegedi utakon, hogy oda illenék a bitu­menes kőzúzalék. S lám, igaz volt az értesítés. Ott találtuk a kupacokat, egymás mellett négyet is. Egy-egy kupac egy-egy billenős teherautó rakománya. Nem tudom hány köbméter, de any­nyi bizonyos, sok kátyút, úttesten alattomosan meghúzódó gödröt be lehetett volna vele temetni. S az a legszomo­rúbb, a béketelepi téglagyárhoz vezető aszfaltút is olyan gidres-gödrös, hogy művészet volt a finom útépítő anya­got odaszállítani. Talán egyszerűbb lett volna, ha menet közben a kátyúkba rakják. De egyáltalán, kik és miért vitték a kubikgödör töltelékévé a bitumenes útépítő anyagot? G. I. I könyvterjesztő müszakváltáskor érkezik A Kulturális Minisztérium az idősebb generáció kedveli ból 300-an fizetnek elő A Kiadói Főigazgatósága és a jobban. világirodalom remekel című SZOT kulturális, agitációs és — Es a fiatalok? sorozatra, propagandaosztálya a mun- — őket inkább a modern — Az újszegedi szövőgyár­kahelyi könyvterjesztés és az mai irodalom érdekli. ban a bérosztályon dolgozik. olvasáskultúra népszerűsítése — Az üzemi könyvterjesz- — Nyilván arra gondol, ügyében végzett több éves tök sokszor panaszkodnak, hogy ez megkönnyíti a mun­kiemelkedő munkájáért elte- hogy nekik csak olyan köny- kámat, igaza is van. Ezen az merésben részesíti... — meg- vek jutnak, amelyeket a bolt osztályon minden dolgozó hatottan olvassa a szöveget nenj tud eladni... Bálint Lászlóné: — Én így mondanám: pa­— Tíz éve terjesztem a naszkodtunk. Amióta a könyvet, a 'kultúrát a gyár- Könyvterjesztő Vállalat kü­ban. lönboltot nyitott az üzemi bi­— Megéri? zományosoknak, ez a gon­— Természetesen. Ezért is dunk megszűnt. Néhány csinálom. Az elmúlt évben könyv persze így százezer forint volt a könyv- cikk. megfordul, és legalább két­szer; amikor hozzánk jön dolgozni, vagy amikor távo­zik a gyárból. Ez ad módot arra, hogy mindenkit megis­merjek. Az ismeretség pedig a könyvterjesztői munka ta­is hiány- Ián legfontosabb eleme. Olvasó nemzet vagyunk-e forgalom. Idén meghaladja — Melyek elsősorban? már? A vita ma is tart erről maid a százötvenezrei ,s ~ Sokan keresik Petöfi a kérdésről. Tény azonban, majd a szazotvenezret is. sóndor és Ady Endre ^sze- hogy Bálint Lászlóné és a Ez mit jelent? gyűjtött költeményeit. Hiába, többi könyvterjesztő munká­— Körülbelül annyit, hogy — A legnépszerűbb köny- ja segítség ahhoz, hogy azzá minden egyes dolgozó évente vek? legyünk. 150 forintot költ könyvre. Mondanom sem kell, hogy ez nagy dolog. — Elárulna-e valamit a terjesztés műhelytitkaiból? — Szívesen, annál is in­kább, mert nincsenek titkok. Műszakváltáskor szoktam le­menni a műhelyekbe, fgy az­tán mindenkivel találkozom. Sokan épp a ruhájukat kap­ják föl, de már mondják, hogy ezt vagy azt a köny­vet tegyem bele a szaty­rukba. — Mit olvasnak a gyáriak? — El sem hinné, hiszen pontosan fordítva gondolná az ember — mondja nevetve —, a szerelmi történeteket — A gyár 1300 dolgozójá-P. F. Hány négyzetcentiméteres a disznákaraj ? Növekszik a sertéshúsfo- módon országosan pontos gyasztas, s ez részben a ja- nyilvnátartást készíthetnek, vuló kínálattal magyarázha- Az adatok szerint 32,8 negy­tó. De nemcsak a mennyisé- zetcentiméterről JJ7,5-re nőtt gi termelés fokozódik — a keresztmetszet, a sertések mindinkább olyan fajtákat tehát nagyobb súlyú értékes tenyésztenek ki, illetve im- húsárut adnak, éppen a leg­Színházi napok Debrecenben Huszonöt esztendővel ez­előtt kezdte meg működését e debreceni Csokonai Szín­tláz operarészlege, ebből az alkalomból kedden egyhe­tes ünnepségsorozat kezdő­dött a városban, s a ha­gyományos debreceni szín­házi napokon egy héten át operaelőadást tartanak. A kedden délben tartott jubi­leumi társulati ülésen részt vettek azoknak a városok­nak a küldöttségei is, ahol n debreceni társulat operát játszolt, s a városok "kép­viselői — Miskolc, Salgótar­ján, Szolnok, Nyíregyháza — város tanácsa nevében — kitüntetéseket. emléklapo­kat nyújtottak át az ün­neplő operai tagoknak, (MTI) A Fáklya új száma Tavaly a francia televízió­ban szovjet hetet, az idén a szovjet televízióban francia hetet rendeztek. A francia 'ele vízió hete záróaktusa­ként, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a moszkvai tévében elhangzott beszédét közli a Fáklya leg­újabb száma. A Szovjetunióban nyilvá­nosságra hozott és vitára bocsátott alkotmányterveze­tet részletes cikk ismerteti. A lap mellékletet is tartal­maz. Ez közli Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, az alk'otmánybi­zottság elnökének az SZKP KB május 24-i plénumán az üj szovjet alkotmányterve­zetről tartott előadói beszé­dét. Ugyancsak Itt olvasható Leonyid Brezsnyevnek a le­szerelésről. a szovjet—kínai és a szovjet—japán kapcso­Közúti balesetek Halálos kimenetelű közle­kedési baleset történt a 47. számú úton, Kopáncs köze­lében. Muskó István 19 éves asotthalmi (József Attila u. 8.) lakos személygépkocsit vezetett Szeged felől Vásár­hely irányába, utasokat is szállítva, s egy kerékpáros előzése után elveszítette ural­mát járműve felett. Amint visszatért a jobb oldalba, le­haladt az útpadkára, de fel­tehetően nagy sebességgel, mert amint balra visszarán­totta a kormányt, a kocsi fel­borult, s még ötöt pörgött. Egy Dacia jött velük szem­ben Vásárhely irányából, ve­zetője észlelte is a Wartburg keresztbefordulását és rög­tön fékezétt. Szerencsétlen­ségre az utolsó pörgéskor az egyik hátsó ülésről kizuhant az úttestre Börcsök Imréné 23 éves ásotthalmi (Mező Imre u. 15.) lakos, s a már odaérkező Dacia halálra gá­zolta, majd a következő pil­lanatban ósszeüközött a fel­borult autóval. A balesetet előidéző Muskó István és másik utasa, a 26 éves Túri Ferenc (Asotthalom, Felsza­badulás u. 33.) súlyosan meg­sérültek, a kár a két járműn eléri a 7Q ezer forintot. A Kopáncsnál történt sze­rencsétlenségnek a gyakor­latlanság és a figyelmetlen­ség egyaránt közvetett oka volt, hasonló ok miatt ke­rékpáros-baleset is történt a 43. számú úton, Szeged— Sőreg között: Hütner Ildikó 15 éves gimnáziumi tanuló, szegedi (Szőregi út 41.) lakos lakásuk felöl a város köz­pontja felé kerékpározott, majd a Szőregi út 80. szá­mú ház előtt irány jelzés nél­kül balra kanyarodott. A kö­vetkező pillanatban összeüt­között az őt már motorke­rékpárján előző Gulácsi Fe­renc 25 éves kiszombori (Rá­kóczi u. 4.) lakossal. A bal­esetben vétlen motoros sú­lyosan, míg a diáklány köny­nyebben sérült meg. latokról, az Asahi japán lap főszerkesztőjének adott interjúja. Képekkel gazdagon illuszt­rált riportban 'számol be a Fáklya a Csuvas ASZSZK életéről: ellátogat a csebok­szári gépgyárba, az Elektro­mos Mérőkészülékek Gyárá­ba és a T—330-as hernyótal­pakat készítő traktorgyár­ba. A Csuvas ASZSZK cs Heves megye között fennál­ló, egyre gazdagodó testvéri kapcsolatról, a csuvas kultu­rális életéről, s fővárosunk távlati fejlesztési tervéről, a magyar és csuvas nyelvészek közös munkájáról is olvas­hatunk. Riport vezet el Andrijan Nyikolajev űrhajós, a Szov­jetunió kétszeres hőse szü­lőfalujába, Sorselibe. A Fáklya-vetélkedő dön­tőjén holtversenyben díjat nyert másik brigádot a lap mostani száma mutatja be. A Betűk szárnyán a Szov­jetunió körül címmel meg­rendezett vetélkedő nyertes, a Kender-Juta és Textil­iparban dolgozó Várkonyi szocialista brigádról szól ez a riport. Cikksorozat indul a szo­cialista demokráciáról. A kilenc folytatásban megje­lenő téma első részét közli a Fáklya. portálnak, amelyek kevesebb zsírt és több húst adnak. A 20—10 évvel ezelőtt ismert fajták — például a manga­iicak — jóformán teljesen I eltűntek a telepekről, az j ólakból. Mégpedig azért, mert nem feleltek meg a kö­vetelményeknek, inkább a zsírterrneiésük dominált, nem pedig a húselőállítás. Az állattenyésztési íelügye­, , löségen pontos adatokat vc­Shinbun ^net- arról, hogy milyenek a követelmények manapság egy korszerű fajtával, hib­riddel szemben. Az elmúlt tíz év adataiból kitűnik, hogy csak azok a fajták marad­hattak „lábon", amelyek a tenyésztés jól kimutatható paramétereit, szakmai muta­tószámait hosszú távon és egyenletesen „hozzák". Egyetlen gazdaság, vagy háztáji termelő számára sem közömbös, hogy a tartott faj­ta mennyi takarmányból ál­lít elő egy kilogrammnyi húst. Nyilvánvalóan az is fontos, hogy hány nap alatt éri el az állat a végsúlyt. Hiszen a termelési költsége­ket jórészt ezek a tényezők határozzák meg. Az elmúlt tíz év termelési mutatói a tenyésztői munka korszerűsödését igazolják. Az állatok napi súlygyarapodá­sa 620 grammról 668 gramm­ra növekedett. Tehát a kor­szerű fajták és hibridek, amelyek teljesen vagy rész­ben felváltották a régieket, gyorsabban híznak, előbb érik el a kívánt súlyt, mint „elődeik". A háziasszonyoknak is so­kat mond. hogy nagyobb lett a karaj. (Természetesen nem véletlenül, hanem a tudatos állattenyésztői munka jóvol­tából.) A vágás után a vá­góhidakon tudniillik mérik a karaj keresztmetszetét, ily keresettebb karajból. Ot sípszó Szeizmikus mérések A rádió kedden hajnal­ban a szokásostól eltérően fél óránként adott pontos idő­jelzést a geofizikusok kéré­sére, segítségül nemzetközi szeizmikus mérésekhez. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szeizmikus főosztályán el­mondták, hogy két éve a környező országokkal együtt széles körű földkéregkutatási méréseket tartottak az alpi hossz-szelvény mentén. Az akkori mérésekhez szerez­tek most magyar és cseh­szlovák tudósok bizonyos ki­egészítő adatokat. A szeizmikus rezgések ke­letkezéséhez szükséges rob­bantások időzítéséhez adott jelzést többször is a Kos­suth Adó öt sípszava. A Vas megyei Hosszúpereszteg ha­tárában hajnali öt órakor pontosan az ötödik sípszó elhangzásakor robbantottak, hatását a rezgések terjedé­si idejét egyrészt a- csehszlo­vák partnerek, másrészt Győr környékén a magyar szakemberek mérték. A csehszlovák geofizikusok ugyanígy pontosan fél 6­kor robbantottak, s ennek eredményét regisztrálták a Győr környékén elhelyezett magyar berendezésekkel. A szeizmikus rezgéseket egyéb­ként a magyar és a cseh­szlovák szakembereken kí­vül osztrák, román és goszláv geofizikusok is gyelték. (MTI) lu­fi­Színpad az erűdben A komáromi Városi Ta- ri színpadot, torna- és sport­nacs kezdeményezésére kul- pályát, turistaszállót rendez­turális és sportközpontot ala- nek be az erőd helyiségei­kitanak ki a híres igmándi ben. A város valamennyi in­erődben, amelyet a múlt tézménye és szerve felaján­század második felében épí- lotta, hogy társadalmi mun­tettek egy régi földvár he- kával segíti az új elképzelé­lyén. Az érdekes objek- sek megvalósítását, tum műemlékjellegét meg- Az erőd első új létesítmé­őrlzve, többek között ifjú- nyének, a- szabadtéri szín­sági klubot, múzeumot, ven- padnak az építését már uieg­deglátó egységeket, szabadté- kezdték. Rádiófigyelő Jupiter és Jupiterné Ha a mikrofon nem tech- szág-világ nyilvánossága ni kai eszköz volr.a, néha bi- előtt ki is mondja, avagy ki­zonyárq beszüntetné a mun- nyilatkoztatja, sőt a társa­kát, sztrájkba fogna, egy- dalomra, a történelemre hi­szerűen süketnek színlelné vatkozik. Az ostobábbja magát. Néha ugyanis szőr- „csak" Amerika felfedezésé­nyűségekbe viszik bele a ri- re és Napóleonra, mert mint porterek; leteszik egy tucat- ismeretes Amerikát is férfi nyi féldecis pohár közé a fedezte fel és Napóleon is talponállóban, ahol két do­log is art membránjának; a pálinkagőz meg a riport­alany szövege. Petress Ist­ván hétfői műsorának (Mi. férfiak) egyik riportjában például azt kellett hallgat­férfi volt. Az már többször előfor­dult a rádiózás történetében, hogy a hallgató ámult-bó­mult; az hogy a riporter is ezt tegye, kevesebbszer. Most viszont még a kitűfiő, ruti­nia a mikrofonnak, hogy egy nos Petress István is csak akadtnyelvü férfiú mi- hümmögni tudott néha. ként óhajtja letörni fele­sége derekát a legteljesebb kocsmai nyilvánosság előtt, ha az esetleg arra szólítja fel. hogy térjen haza a csa­ladi fészekbe (ha egy ilyen ember otthona egyáltalán családi fészeknek nevezhe­tő!), ahol serdületlen gyer­meke várja Hát tényleg itt tartanánk, a despotizmus, a kényúrság, az „én tartom el az asszonyt, fogja be a száját" korában? Pedig az a bizonyos eltartás már régen nem igaz, legfel­jebb. de nem általánosan, a valamivel több fizetés té­nye ... Kíváncsi volnék, hogy kik A nagyképűen ostoba fér- beszéltek ebben a műsorban, fiúval sem volt kellemesebb dolga a mikrofonnak. Ott azt. a süketelést kellett vé­gigszenvednie, hogy a férfi­nemnek joga van randevúz­ni, kalandokat keresni és találni, más ember asszonyá­val etyepetyézni, míg a fe­ség az ugyebár történelmi tiszte szerint otthon mos, társadalmi jelenségek főz. vasal, takarít, vigyáz a attól javulnak meg gyerekre, és repes, ha mind­ezért nem kap két pofont. „Amit szabad Jupiternek, azt nem mindig szabad — Jupiternénak!" ez volt a műsor mottója, amely an­nak jegyében született, hogy bármennyire határozott egyenjogúságra utal is a tár­sadalmi légkör; a gyakor­latban furcsa jelenségként tapasztaljuk, hogy a férjek egy része másként mér ma­gának, s másként az asz­szonynak. A furcsa az egészben az, hogy ezeket az ásatag tév­eszméket egy sor férfiú or­kiváncsi volnék, hogy hang­jukat esetleg felismerve, mit szóltak feháborító nézeteik­hez feleségeik, és azért, mert nem hiszem, hogy bármelyi­kük ugyanakkor is ezt mond­ta volna, ha megkérdezik a nevét és a címét. Gyanítom, hogy bizonyos nem hogy fonákságairól rádióműsor készül; ám remélem, hogy az ilyen rádióműsor nem hiába születik. Ha én fel­háborodtam, biztosan felhá­borodott más is, ez pedig előreviszi a dolgokat. Most már csak azt kellene elérni, hogy azok, akiken felhábo­rodtunk, elszégyelljék magu­kat. Talán egyszpr ez is meg­történik ... és ha csak egyet­len nappal korábban, mint enélkül a műsor nélkül, ak­kor már Petress István és a mikrofon megtette a dolgát. Petri Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents