Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Szerda; 1977. június 22. a Folytatódott Párizsban szovjet-francia csúcstalálkozó # Párizs (MTI) Rambouillet-ben kedden reggel 10 órakor folytatódtak e tárgyalüsok Leonyid Brezsnyev, az SZKF KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök között. A tár­gyalások befejeztével Leonyid Brezsnyev Párizsban meg­koszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját a Diadalívnél, majd fogadást adott a Szovjetunió párizsi nagykövetségén a nemzetgyűlés francia—szovjet csoportja, illetve a Francia —Szovjet Baráti Tarsaság vezetői tiszteletére. Ezután Jacques Chirac polgármester meghívására rövid látogatást tett a párizsi városházán. Este Giscard d'Estaing köztár­sasági elnök adott vacsorát az Elysée-palotában Brezsnyev és a szovjet küldöttség tiszteletére. Leonyid Brezsnyev és Gis­card d'Estaing kedd délelőtti tanácskozasa szintén bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgyaláson Barre francia miniszterelnök, vala­mint a két ország külügymi­verek elterjedésének meg­akadályozásáról is, rámutat­va, hogy szerinte a kérdés nemzeti megoldása nem le­hetséges, meg kell találni a megfelelő kereteket ahhoz, hogy nemzetközi megállapo­nisztere is. A megbeszélés dást dolgozzanak ki. A fran­két és fél óra hosszat tartott, cia álláspont szerint a nuk­Brezsnyev bevezetőben a leáris fegyverek elterjedésé­feszültség enyhítésének kér- nek megakadályozása a vi­déseiről beszélt. Az SZKP lágbéke fenntartásának igen KB főtitkára, a Legfelsőbb fontos eleme. Ezzel kapcso­Tanács Elnökségének elnöke latban örömmel nyugtázta, ezt a témát a helsinki záró- hogy a két fél erről is kö­okmány fényében vizsgálta zös nyilatkozatot ad ki. meg. Mindkét fél megállapí- A leszerelés kérdéseiről totta. hogy a záróokmány szólva Giscard d'Estaing azt aláírása óta Európában ked- mondotta, hogy Franciaor­vező folyamatok mutatkoz- szág katonai helyzetét nem­tak. de mint Leonyid Brezs- zetközi megállapodások nél- megszüntetni. Más azonban hoz. Röviden utalt a nyu­gateurópai integráció kér­déseire is. A francia elnök határo­zottan leszögezte, hogy a nemzetközi helyzet megíté­lésében, a problémák érté­kelésében a Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azo­nos, vagy közel áll egy­máshoz. Mivel Giscard d'Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő saj­tóértekezleten az újságírók megkérdezték Leonyid Zam­jatyin szovjet szóvivőt, mi ezzel kapcsolatban a szov­jet fél álláspontja. A szov­jet szóvivő rámutatott: a francia elnök által aláhú­zott feltételek szerepelnek a Helsinkiben elfogadott zá­róokmányban, a Szovjetunió mind ezeket, mind a záró­okmány más előírásait is tiszteletben tartja. Giscard d'Estaing a feltételek kö­zött említette az ideológiai küzdelem mérséklését is. Zamjatyin ezzel kapcsolat­ban kijelentette: az ideoló­giák küzdelmét nem lehet nyev rámutatott, változatta- kül nem lehet a „minimális nul nem következett be az biztonság" szintje alá szorí­enyhülés katonai téren, ho- tani, de kormánya nem zár­lott a politikai folyamatot kőzik el az elől, hogy részt ennek kell alátámasztania. vegyen a megfelelően ellen­I.eonyid Brezsnyev szólt a őrzött és általános leszerelés hadászati fegyverrendszerek kérdéseinek megvitatásában, korlátozásáról folyó szovjet— Mint mondotta, a leszerelést amerikai tárgyalásokról is és csak ilyen módon lehet „ve­szélyek nélkül" megvalósíta­ni. A francia elnök utalt or­szága és a NATO kapcsola­taira, majd ugyancsak rövi­den. foglalkozott a közel-ke­leti kérdéssel és az afrikai problémákkal is. Hangsú­megállapitotta: Vance ame­rikai külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalások, illetve a diplomáciai színtű megbeszé­lesek alapján egyelőre nem lehet haladásról beszélni. A Szovjetunió elvi álláspontja értelmében a két ország új megállapodásának a vlagyi- lyozta. hogy Dzsibuti rövide­vosztoki megegyezésen kell sen független állammá válik, alapulnia és tekintetbe kell és — mint mondotta — az új vennie az egyenlő biztonság állam számára a nemzetek elvét. közösségének kell biztosítani Brezsnyev megelégedéssel a független létet, állapította meg, hogy a fe- Az európai kérdésekről •zültség enyhítését illetően a tJiscard d'Estaing csak rö­Czovjetunió cs Franciaország viden beszélt, ezen belül le­eiezetei sok tekintetben egy- szögezte, hogy Nyugat-Berlin •teesnek és kifejezte megelé­gedését azzal kapcsolatban |s, hogy a két fél megegye­tett együttes nyilatkozat ki­irtásában erről a kérdésről. VgyBnakkor nem titkolta: a •zovjet felet aggodalommal lölt! el, hogy egyes nagyha­talmak olyan politikát foly­tatnak, amely nem felel meg •z enyhülés szellemének és Igy ellentétes a helsinkiben elfogadott elvekkel. Az Eu­rópa két része közötti feszült­ség kiélezése nem segíti elő c béke megszilárdítását,, a to­vábbi enyhülési — hangztat­•a Brezsnyev. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke utalt arra, hogy Francia­ország részt vesz a NATO te­vékenységében és az utóbbi Időben megerősítette kapcso­latait annak egyes katonai szerveivel is. Giscard d'Es­taing válaszában azt mondot­ta, hogy Franciaország csu­pán a politikai együttműkö­désben vesz részt, katonai politikája független és azt ki­zárólag az ország érdekei ha­tározzák megJ A két fél rövid eszmecse­rét folytatott a közel-keleti helyzetről és megállapította, hogy megítélésük sok vonat­kozásban azonos. Giscard d'Estaing francia elnök a nemzetközi kérdése­ket áttekintve hét nagyobb témakörrel foglalkozott. Az enyhülésről szólva azt mon­dotta, hogy az alapvető ele­me Franciaország külpoliti­kájának, mindazonáltal sze­rinte az enyhülés megvalósu­lásának különböző feltételei vannak. Üdvözölte azt n tényt, hogy a két fél erről közös nyilatkozatot fogadott el és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia részt­vevői belgrádi tanácskozásá­nak is az envhülési folya­matot kell szolgálnia, az, ag­resszivitás elkerülésével. A francia államfő klfettet­te nézeteit a nukleáris íegy­kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodás­ez a küzdelem és más a be­avatkozás az országok bel­ügyeibe. Az amerikai Egye­sült Államok az új elnöki tanácsadó, Brzezipski elmé­lete szerint most „ideológiai küzdelmet" folytat, valójá­ban azonban ez beavatkozás a szocialista államok bel­ügyeibe, nem küzdelem, ha­nem háború, sokban emlé­keztet Adenauer és Churchill korszakának hidegháború­jára. Ezt a beavatkozást ter­mészetszerűleg nem lehet ideológiai küzdelemnek mi­nősíteni. Valery Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában vacsorát adott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének tiszteletére. A vacsorán Giscard d'Es­taing és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. A vacsora meleg baráti légkörben zajlott lc: A Száva-palotában Konstruktív munkalégkör # Belgrád (MTI) egy ülést tartottak, s a mun­Kedden Belgrádban a 33 kát szerdán, ma folytatják, európai ország. valamint A jugoszláv fővárosban Kanada és az Egyesült Al- egyébkénV úgy tudják, hogy lamok képviselői folytatták a konferencián részt vevő tanácskozásukat az őszi belg- 9 európai semleges és el nem rádi találkozó előkészítéséről, kötelezett ország — miután napirendjének meghatározá- képviselőik mar eddig is sáról. A konstruktív munka- több külön megbeszélést légkörben folyó vita alapját folytattak — a közeljövőben, — mint ismeretes — egy esetleg már ma ugyancsak javaslatot terjesztenek elő az őszi találkozó napirend­jét illetően. szovjet és egy közös angol­amerikai Indítvány képezi. A delegációk kedden csak György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) szovjetellenes, aki alábecsü­li a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtörté­nelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommuniz­mus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, 'a testvéri szolidaritás és az ál­talánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kom­munista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a tár­sadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt mélyen át­érzi ezt, szolidáris a kapita­lista világban dolgozó kom­munista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kom­munista mozgalom legyőzhe­tetlen ereje. Kádár János elvtárs, pár­tunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: „A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekint­jük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi ér-' dekek egyeztetését, az egy­ségre való törekvést, az egy­más kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdések­ben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján." Valljuk — és gyakorla­tunkban az élet igazolja —, hogy a szocializmusért, a tár- [ sadalmi haladásért folytatott! harcban nélkülözhetetlenek i a nemzeti sajátosságok fi- i gyelembevételével hasznosí­tott nemzetközi tapasztala­tok. Október szelleme, orszá­gaink internacionalista poli­tikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példójá a leg­haladóbb társadalmi rend­szerű országok gazdasági összefogásának és együttmű­ködésének. Bizonyítéka an­nak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymással ellentétes folya­matok, hanem gyümölcsö­zően egymásra ható ténye­zők. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXV. kong­resszusán Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazda­sági együttműködésének fej­lesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak köl­csönös, nagy ga-dasagi előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjá­nak o megerősítéséről." S valóban a szocialista vi­lágrendszer államai közötti létrejött új típusú kapcsola­tok, a KGST keretében meg­valósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szo­cialista gazdasági integráció — közösségünk országai fej­lődésének pótolhatatlan for- Októberi Szocialista Forra­lása. Ugyanakkor a világ dalom évfordulóját, népe. számára vonzó példa. amely mind magasabb szín­vonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsö­nös előnyökre épülő nemzet­közi munkamegosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is eró­A csepeli dolgozók szocia­lista munkaversenyt kezde­ményeztek a forradalom hat­vanadik évfordulójának tisz­teletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalom­má vált, sőt — öröj^lnkre — nemzetközi visszhangra is södnek, ugyanakkor növek- talált. Népünk alkotó törek­szik befolyásuk és tekinté- vése is a Nagy Október esz­lyük a világban. méjét fejezi' ki. Szívből kö­Tisztelt Elvtársak! szöntjük a Szovjetuniót, a Pártunk XI. kongresszusa kommunizmust építő szovjet határozatainak útmutatásait népei, világraszóló nagy tör­követvg, népünk a fejlett ténelmi sikereiket. Udvözöl­szocialista társadalom fel- jük a Szovjetunió új alkot­építésén munkálkodik. Mé- mányának tervezetét, ameiy lyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfontosabb nemzetközi fel­tétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátsá­gunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vál­lalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait." Tisztelettel és szeretette! köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy gitség Tanácsa közös felada- erősödjék tovább a testvéri taiból. szocialista országok meg­Egész dolgozó népünk ar- bonthatatlan egysége és örök ra készül, hogy világtör*é- barátsága — m°ndotta be. nelmi jelentőségéhez mél­tóan ünnepelje meg a Nagy fejezőstül Lázár György, a Minisztertanács elnöke. ilADIOmEX SALT-TARGYALAS GENFBEN Kedden Genfben megtar­tották a stratégiai fegyver­rendszerek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások soron következő ta­nácskozását. SZOVJET .,„, HADGYAKORLAT Amin nevét és nincs hír a hétfőre tervezett ünnepség­ről sem, amelyen egy nappal korábbi bejelentés szerint a» elnök részt kíván venni. BEGIN ÁTVETTE A KORMÁNYFŐI HATÁSKÖRT tiw Menahem Beginj ízrael új miniszterelnöke kedden át­Július >11. ée 16. között vette-,a kormányfői haláskört .Kárpátok" ideiglenes élne- Jichak -Rabintól. vezéssel hadgyakorlatot ter­veznek a Szovjetunióban, Luck, Ivov és Rovno térségé­ben. A gyakorlaton, melynek célja a különféle haderőne­mek együttműködésével kap­LENGYEL KATONAI KÜLDÖTTSÉG HAJDÜ-BIHAR MEGYÉBEN A hivatalos baráti látoga­csolatos kérdések kidolgozó- tásra hazánkba érkezett Woj­sa, a Kárpátok melléki kato- ciech Jaruzelski hadseregtá­nai körzet egységei — szá- hornok, a Lengyel Egyesült razföldi és légierők — vesz- Munkáspárt Politikai Bizott­nek részt, mintegy 27 ezer ságának tagja, nemzetvedel­fös létszámban. mi miniszter vezette lengyel katonai küldöttség kedden Hajdú-Bihar megyébe látoga­tott. Elkísérte vidéki útjára a delegációt Czinege Lajos hírügynöksége- vezérezredes, honvédelmi mi­NINCS HlR AMIN UGANDAI ELNÖK HOLLÉTÉRŐL A nyugati ket változatlanul foglalkoz­tatja Idi Amin ugandai el­nök eltűnésének híre. Bár sem konkrét megerősítés, sem cáfolat nem érkezett, tény, hogy Amin tartózkodási he­lyéről senki nem tud. En­tebbe és Kampala körül a hadsereg és a rendőrség egy- nöke kedden fogadta Shukri ségei lezárták az utakat és Sabri al-Hadithi rendkívüli a kormányépületek őrségét és meghatalmazott tiágyküve­megerősítették. Hasonló biz- tet, az Iraki Köztársaság új tonsági intézkedéseket lép- magyarországi nagykövetét, tettek életbe az entebbei aki átadta megbízólevelét. A nemzetközi repülőtéren és a megbízólevél átadásánál je­kenyai—ugandai határon. Az len volt Garai Róbert kül­ugandai rádió nem említi ügyminiszter-helyettes. niszter és a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai tanácsá­nak több tagja. MEGBlZÖLEVÉL­ATADAS Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­Berczeli A. Károly Vándorének (Regény) 27. Az ember szorong és felszabadul, megtörik és gyönyörködik, valóban csak a katarzis élme-j nye fogható ehhez az érzéshez, amely azzal tisz­tit meg es emel föl, hogy lesújt és parannyá nyomorít. A víz sima, csak a csónak feneké­hez vagy oldalához paskolódnak az apró fod­rok, hullámok, az ég könyörtelenül távoli, s a tenger testvére abban ls. hogy kék, hogy be­láthatatlan, s hogy a csillagok mint elérhetetlen kikötök faroszai mintegy tudatosítják ezt az embertelen messzeséget. Közben a lapátok üte­mesen megmerülnek a vízben, s apró loccsaná­suknak is kétféle értelme van: az ember hősi küzdelméről árulkodnak, erőfeszítéséről és nagy­ságáról. hogy legyőzze ezt az. iszonyú elemet, s ugyanakkor riadt, ki-kifulladó erőlködés ez, amelynek zaja, zöreje, a szív vergődő dobo­gásához hasonlít. Aki nem érezte át még a végzet fogalmát, mely a görög világban az is­tenek föle tornyosult irtóztató hatalmúval, az ráébred itt, kint a nyílt tengeren, egy apró, bil­legő ladikban. Pedig a ladik zajos a halászbokortól, amelynek feje Giovanni, az én kedves fuvarosom és hor­dárom. Most is bozontos a feje, csapzott és csillogó, szeme huncut és élénk, s mindig mond valamit, amitől derül a társasag, de amit én alig értek. Néha Adolfo lefordítja olaszra, de így sem fogom fel sokszor, annyira sajátos, annyi­ra a tengeri es halászati életre vonatkozik. S én alföldi vagyok, homok, puszta és síkság küldöt­te. Mennyire más világ ez! Bár a halászat Sze­geden is ősi foglalkozás, s én gyerekkori pecázás közben gyakran megfigyeltem a Tiszán a vízi embereket, akik hol pöndörhálóval, hol kerítő­hálóval dolgoztak, vagy a varsakat szerelték fel a par.t menti kanyarokban. A Tisza-partján is hallottam gyakran a puttyogtatásokat, amellyel a harcsákat, a Tisza nagy ragadozóit csalogat­ták föl a mélységből, hogy kimozdítsák őket nyugalmas, iszapba merült tespedésükből, s va­lami fondorlattal rajtuk üssenek. De ez mas volt, itt fénnyel tévesztették meg a tenger ál­latait, s hálóval meregették ki őket, vagy szi­gonyokat vágtak a hátukba. A karbidlámpa, tükröző ernyőjével, a csónak orrára volt felakasztva, s egy idősebb férfi ke­zelte, aki ritkán szólt, akkor is inkább hümmö­gött. nyilván ő volt a korelnök, s ezt bölcses­ségnek tetsző hallgatásával éreztette. De Gio­vanni vidám ötletein és humoros bemondásain ő is heherészett csöndesen, a maga módján, s szinte állandóan pöfékelt. Mögötte ketten ültek a merítőhálók és szigonyok kőzött, készen a re­mélt zsákmány elejtésére. Ezek izmos, elszánt fiatal legények voltak, Giovanninál is fiatalab­bak, s ők voltak a leghangosabbak. Nyilván most töltötték tanulóéveikel, s a jó tanulók ősei szokása szerint Giovanninak, a mesternek min­den egyes szavát, még ha ostoba vagy sületlen volt is az. élénk, térdcsapkodó hahotával fo­gadták. Ezeken is csak egy csíkos trikó feszült, ellentétben a lámpakezelövel, aki vén tengeri róka lévén, nem bízott az időjárásban, fancsali arccal leste az eget, s egyetlen percre sem vált meg összeizzadt, kifényesedett kabátjától. A szi­gonyosok után mi következtünk Adolfóval, mint vendégek, mögöttünk két, nem éppen bizalom­keltő ember evezett, s a csónak farában Gio­vanni ült a vezér és a kormányos. Ez volt a halászbokor. A két evezős gépiesen ráncigálta a súlyos lapátokat, néha megköpködték a mar­kukat is. Elég sebesen haladtunk, szélcsend volt, s már a Li Galli szigetek közelébe értünk. Ál­talában innen kezdve szoktak halászni, de rha messzebbre merészkedtek, talán a kedvünkért. Lehet, hogy valami rendkívüli teljesítménnyel akarták nevezetessé tenni számunkra a kirán­dulást. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents