Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

2 Kedd, 1977. június 21; Lakodalom A nóta is szól róla, mi­szerint: Lakodalom van a mi utcánkban... Kedves esemény, mégha nem is vagyunk rá hiva­talosak, meg nem is lehe­tünk, hiszen a mi utcánk­ban sok ezer ember lakik. Csakúgy, mint azok utcá­jában, akik a Tarján biszt­ró környékén a Budapesti körúton laknak. Így aztán zavar is több ezer embert egy-egy biszt­Túbeli lakodalom. Azokat is, akik ott szeretnének szombat este vacsorázni (és sokan vannak, mert jó főztjük hire elterjedt — és mert nincs is más hely, ahová mehetnének!) — vagy egy pohár sört meg­unnának ott. De azokat kiváltképp zavarja, akik nem tudnak aludni az ün­nepi. s hajnal felé már hamisítatlan lakodalmi ri­csajtól. A lakodalom szervezés szempontjából egyszerűbb, s megvan a tisztes haszna is — hogyne vállalnák el a vendéglátósok! Aztán nem kis gond Szegeden, hiszen nagyobb, 80 főt meghaladó rendezvények­re, lakodalmakra csak a Szeged étterem vállalkoz­hat. S talán majd a meg­nyíló Hági — ha úgy dön­tenek. És a bisztrót úgy ter­vezték, hogy alkalmas le­gyen rendezvényekre is, g ezt annak rendje-módja szerint engedélyezik is. Vállalati ünnepséget, tö­megsze i-vezeti rendezvényt és lakodalmat egyaránt Viszont — s ezt maga az üzletvezető asszony is így mondja — a bisztrót, amelyből még ráadásul a városnyi városrészben csak egy van, tömegigények ki­elégítésére, s nem rendez­vényekre építették. A bisztrósokat két oldal­ról is ostromolják: a tö­meg a rendezvények ellen, mások a rendezvényekért. Mégiscsak a tömegek kívánságának kellene ér­vényesülni. Amíg nincs más, új biszt­ró, új étterem, nem kelle­ne a kereskedelmi osztály­nak engedélyeznie a lako­dalmak rendezését! Az es­küvők talán csak nem maradnának el emiatt... Sz. M. Ásványkutatás A Bajkál—Amur vasútvo­nal építése még az elején tart, de már a vasútövezet gazdasági meghódítását is megkezdték. A BAM mentén elterülő kelet-szibériai vidék 100—200 kilométer széles sávja — geológiai kutatások bizonyítják ezt — bőségesen rendelkezik ásványi kincsek­kel. Ezek kiaknázására 15— 20 éves tervek készüllek. Egy nagyobb szénmedence feltá­rása már is folyamahan van. Az itt kitermelt szénnel az egész távol-keleti körzet el­látása megoldható. Az el­múlt hónapokban megkezd­ték egy másik fontos ásvány, az azbeszt föltárását is. A vasútvonal a jelek sze­rint kedvező távlatokat te­remt ahhoz, hogy a távol­keleti országrészt jobban be­kapcsolják a szovjet gazda­ság vérkeringésébe. Nyári napforduló Az északi féltekén június 21-én, a nyári napforduló (szolszticium) idején kezdő­dik a nyár. A napforduló az az időpont, amikor a Nap évi látszó mozgása a legna­gyobb — ekkor legmagasab­ban delel a horinzont fölött. Ezt nevezik a csillagászati nyár kezdetének, mely elté­rő a meteorológiai nyártól. Az idei csillagászati nyár Június 21-én, kedden 13 ó<ra 14 perckor veszi kezdetét; ek­kor a Nap 3 óra 46 perc­kor kel és 19 óra 44 perckor nyugszik. Ezen a napon leg­hosszabb a nappal (15 óra 58 perc) és legrövidebb (8 óra 2 perc) az éjszaka. Tud­juk. hogy az évet négy év­szak határozza meg: ezek kö­zül a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlöségig (szep­tember 23.) terjedő idő fog­lalja magában a csillagászati nyarat. Ekkor Földünk észa­ki félgömbjére a napsugarak nagyobb szög alatt esnek, a Nap tovább tartózkodik a látóhatár fölött, mely tei-mé­szetszerúleg a hőmérséklet emelkedését vonja maga után. A Nap delelési magassága azonban folyamatosan csök­ken. ezáltal rövidülnék a nappalok, s az őszi napéj­egyenlőségkor vége a nyári évszaknak. A négy évszak tartama csillagászatilag: Tavasz = március 21-től június 21-ig 92 nap 19 óra. Nyár = június 21-től szeptembey 23-ig 93 nap 15 óra. ösz = szeptem­ber 23-tól december 21-ig 89 nap 19 óra. Tél — december 21-től március 21-tg 89 nap 0 óra. Az évszakok időtarta­mának összege egvező a tró­pikus év hosszával. A mi mérsékelt övezetünk­ben a csillagászati számítás­tól eltérő, mintegy 3—3 hó­nap tartamú, meteorológiai­nak nevezett hőmérsékleti — időjárási évszakot haszná­lunk. A meteorológiai évszakok kezdete és hossza: Tavasz = március l-től május 31-ig, Nyár = június l-től augusz­tus 31-ig, Ösz = szeptember l-től november 30-ig, Tél = december l-től február 28-ig (szökőév esetében 1 nappal több). A táblázatok egybevetésé­vel a meteorológiai általában három héttel előzi meg a csillagászati évszak kezdetét. A meteorológiai nyár idő­szakát tekintve, az időjárás­tól függően — voltak és lesz­nek enyhe, kellemes, vala­mint a rendkívüli forró és mindent elpusztító nyarak. Ez utóbbiak közül például az 1718-as év nyarát említve, arról emlékeznek, hogy eb­ben az évben, az égető hőség következtében az összes ve­lés, füvek, fák, kiszáradtak, minden növény megsemmi­sült, a folyók, tavak elapad­tak, s olv Ínség következett, hogv a fák rüsveit, gyökere­it. sót az elhullott állatok te­temeit. kutvát. macskát is megették. E példátlan nélkü­lözést tetőzte még, hogy az ország egyes részein járvány ütött ki. mely tömegestül igen nagy számban pusztítot­ta a lakosságot. Ezzel szemben jól tudjuk, hogv a kedvező időjárású envhe nvarak bőséges ara­tást, gazdag termést gyújta­nak, m»lvek biztosítják a vi­rágzó életet. Nagy Joachim Hatszáz év után — fiatalítás A prágai Újvárost, amely ugyanazokat a jogokat él­vezte. mint az Óvároe, IV. Károly császár 1348-ban ala­pította. Három év alatt 60 kőházat építettek, kiépítették az úthálózatot, s a kolosto­rok, templomok után a vá­rosháza alapjait is megvetet­ték. A 600 éves újvárosházá­ról az első írásos emlékek 1377-ből valók. A városháza tornyát 1452­ben emelték, 1520 és 1526 kö­zött építették át a homlok­zatot kora-reneszánsz stílus­ban. Egy villámcsapás kö­vetkeztében 1559-ben megsé­rült a torony és a keleti 6zánV egy része. Akkor, a felújítás során létesítették az oszlopcsarnokot, valamint a déli szárny földszintjén a reneszánsz mennyezetet. A barokk kor építészete is több nyomot hagyott az épület­komplexumon. Az újvárosházát 1962-ben nemzeti kulturális emlék­hellyé nyilvánították, és el­készítették teljes rekonst­rukciós tervét- A több lép­csőben végrehajtandó újjá­építéssel előreláthatóan 1985­re készülnek el. Jelenleg a 70 méter magas városháztor­nyon dolgoznak. A munka befejeztével reprezentációs és kulturális célokra használják majd az épülettömböt, (BU­DAPRESS—PRAGOPRESS) Cukor­szövetség A karib-tengeri és latin­amerikai cukortermelő orszá­gok mindig jó „vadászterü­letet" jelentettek az agráripari, élelmiszer-ipart monopó­liumoknak. A kiszolgáltatott­ság ellen kötötték 1974-ben Mexikóban azt az egyez­ményt, amely egyesítette en­nek a régiónak cukorterme­lőit, akik a világ össztermé­sének több mint 57 százalé­kát adják. A GEPLACEA nevű szervezet, amely a szer­ződés nyomán létrejött, ez év tavaszán hatodik közgyűlését tartotta Havannában, 22 or­szág részvételével. A szerve­zet érdekvédelmi szövetség, bizottságai többek közt piac­kutatással, technológiai se­gítségnyújtással foglalkoz­nak. Ügyviteli titkárságának székhelye Havanna. A GEPLACEA-ban egye­sült 23 ország 1975-ben 12 170 ezer tonna cukrot exportált. Ebből 5744 ezer tonnát szál­lított Kuba, amely a világ el­ső cukorexportőre, s külke­reskedelmének 80 százalékát teszi ki a cukor. (BUDA­PRESS—PRENSA LATINA) Lehetőséget kapnak a fiatal kémikusok Beszélgetés az MKE megyei csoportjának munkájáról A Magyar Kémikusok Egyesületének Csongrád megyei den fáradságot megér, ugyan­csoportja 360 tagot számlál. Hosszú ideig jobbára két sze- is a megyei vetélkedők során gedi egyetem oktató és kutató intezeteiben dolgozó szak- a résztvevő fiatalok többsége emberek érdeklődésének megfelelően tevékenykedett a csoport, a közelmúltban viszont megtalálták annak lehető­ségét, miként vonhatók be a közös munkába a Csongrád megye iparában dolgozó kémikusok. A szakemberek társa­dalmi tevékenységéről dr. Fejes Pál egyetemi tanárral, a csoport elnökével beszélgettünk. — Legérdekesebb, legmoz­galmasabb a csoport jelene. Mégis, foglaljuk össze rövi­den a múltat! — A megyében dolgozó rosal fiataljainak részvételé­vel. Fiatal szakembereink számos vitát, előadást tartot­tak a kör megalakulása óta, az elmúlt hónapokban azon­kémikusok munkáját 1948- ban ~ remélhetőleg csak ál­ban fogták össze, akkor ala- ~ alábbhagyott a kult a megyei csoport. Né- lendül|t­hány évig, jó szakemberek ~ Biológia-kémia szak­meglepő hozzáértésről és lel­kesedésről tett tanúságot. A diákokkal való találkozástól azt is reméljük, hogy köze­lebb kerül egymáshoz az egyetem és a középiskola. Ha fiatal egyetemi oktatóink az egyetemi felvételi előkészí­tőkben való részvétellel, pél­damegoldó verseny szervei zésével, az egyetemi munka megismertetésével a középis­kolában és módon kapcsolat­ba kerülhetnének a középis­kolás diákokkal, bizonyára „próféták" lehetnének a sze­gondját viselték Tszerve^t- osztályunk jó másfél éve gedi egyetem szűkebb pát­nek, az ötvenes években dolgozik az OTVosi intézmé- riájában ls azonban mindinkább hanyat­lott, a hetvenes évek elején pedig mélypontra Jutott a munka. Jó ideig jóformán csak papíron létezett a cso­port. Két és fél éve az egye­sület mindössze nyolcvan tagot számlált, működőképes szakosztálya nem volt. Ak­nyek, az élelmiszeripar, a _ a legújabb jelentős ese­KÖJÁL s más munkahelyek mény az MKE megyei cso­szakembereinek bevonásával, portjának életében: idén E területek sok vegyészt március 9-én megalakult az foglalkoztatnak, noha alao- ipari szakosztály. Milyen igény alapján hozták létre? — Az iparban dolgozóknak egyedül kevés a lehetőségük a továbbfejlődésre. Növekvő feladataikat pedig csakis úgy oldhatják meg, ha újabb és újabb ismereteket szereznek. vetően más a profiljuk. Ki­derült, hogy a szakemberek­ben nagy a szakmai tovább­fejlődés igénye. Ügy is mond­kor,"aTeze°tős^"föíújftására baV-ukÍ„, fölisn?ertfk; h°gy határozta el magát az intéző fejlődésük megkívánja a fő­bizottság, s ez a vállalkozás ya™atos' kozos munkát. Je­sikerrel járt. Azóta a föllen- lenle8 csaknem nyolcvanan Az ipari szakosztály célja a dülés jellemzi a csoport tevékenykednek a szakosz- megye iparában és mezőgaz­munkáját talyban, majdnem mindany­- Mivel jellemezhettük a nyian diPlf>mások. legtöbb­~JzXr J J jük fiatal. A Szegedi Akadé­tejioüest. miai Bizottság is tervezi ha­— Például azzal, hogyket éve életre hívtuk a fiatal Ünnepi hetek Sopronban A soproni ünnepi hetek vánításának 700. évfordulójá­ünnepélyes megnyitóját jú- ról. Az elkövetkező három daságában tevékenykedő ve­gyészek munkájának össze­hangolása, tapasztalatcseré­jének, találkozásának a kö­sonló célú munkabizottság telező kapcsolatokon kívüli . . .. , ... , , létrehozását, amelyben in- megszervezése. Az ipari szak­KemiKusoK Korét. Azért ta- kóbb a tudományosan minő- osztály bázisa jelenleg első­tál.] uk ezt nagyon enyeges- sített szakemberek tevé- sorban az olajipar, a szegedi nek, mert a fiataloknak le- kenykednének. Az MKE gumigyár, a BUDALAKK, a hetoseget kell teremteni ah- biológia-kémia szakosztálya szövetkezeti és az élelmi­hoz, hogy tarsadalmi szer- ^ a SZAB mo„fe,el6 mun- szeripar, de van mód más vezetben szakmai szereples- kabizottsága közötti össze- iparágakban dolgozó vegyé­hez jussanak. Ügy erzem er- bangoU tevékenységet, bizto- szek befogadására is. Noha a re immár van mod. Tavaly sítandó, mindkettő munkáját vegyészek munkája külön­szimpoziumot rendeztek a egy VPzetö irányítja. böző, találunk közös érdek­fiatal kémiiíusok; számos _ Az or^nhnn eisőként lődési területeket. Ilyen a színvonalas eloadas hangzott SZPge^ kAmikusok alakítót- korrózió elleni védekezés, az el, amely az egyesu.et lanja- t(Jk oktatási szakosztályt. ipari üzemek környezetszeny. méovedig tavaly a második nyezése, az ipari vízgazdái félévben. Miiven feladótok megoldását várják ettől a csoporttól? — Számos kémia—fizika, kémia—biológia szakos ta­nár dolgozik Csongrád me­dvében, legtöbbjük ma már teljesen elszakadt ban is helyet kapott. Most nemzetközi tanácskozás ren­dezésének lehetőségét fon­tolgatják, Szeged testvérvá­nius 24-én este tartják meg héten 37 kulturális és sport­^HHH^l ^P rendezvényi láthatnak a város Beloiannisz terén. A deklődők. Kilenc kiállítás 20. alkalommal megrendezés- várja a látogatókat. Erre az re kerülő eseménysorozatnak időszakra esik a soproni If­külön rangot ad, hogy az júsági Napok, a Nyári Egye­idén emlékeznek meg Sopron tem, valamint a Nyári Mű­szabad királyi várossá nyíl- vésztelep megnyitása is. kodás, a biztonságtechnika, az automatizálás és a kemi­zálás. A szakosztály prog­ramjában kollektív szakta­nácsadások, tapasztalatcsere­kirándulások, konzultációk, pályázatok, vetélkedők, szak­f>7 erve- mai bemutatók, filmszemlék, tem tői. tgv aztán félő, hnev szakmai viták szerepelnek. E nem készülhetnek föl kellő- fórumokon az Ipari szakosz­k érmen úi oktatási forrnék tályba lépett vegyészek so­bevezptésére. illetve nlkal- kat tehetnek azért, hogy a rnnzá<ára. A szakosztályban sok Új ismeretet szereznot. nek: emeHe+f elmondhatják, mii ven problémádat látnak, Szegeden, Illetve a megyé­ben fölhalmozódott vegyé­szeti tapasztalatok az ioar fejlesztését szolgálják. Nem nvütan javaslatokat tehet- csupán a felnőtteket, a diá­nek. A szakcsoport tanulmá­nyi versenyeket is szeretne szervezni. Ez a munka min­HAZASSAG I. kerület Szeged: Csonka Ferene és Szabó Rózsa Erzsébet. Szűcs István és Varga Piroska Erzsé­bet, Krajkó András és Fodor Margit, Tapasztó Béla és Wálsz­har Klára, Kormányos Ferenc és Vass Sára Katalin, Csányi Ferenc és Nyári Katalin Ilona, Szabó Jenő és Sárkány Edit, Vas Ferenc és Szúnyog Kata­lin, Tarnai Gábor és Pálfi Má­ria Erzsébet, Aranyi Sándor Ta­más és Almás! Eleonóra And­rea, Fodor Szilveszter és Fara­gó Mária, Szokai Imre és Ber­náth Márta Aranka, Balázs Zol­tán és Rózsa Mónika Szilvia há­zasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Nagymihály István László és Daróczi Mária, Ujj Károly és Kiss Mária Anna, Hu­szár István Gábor és Gárdián Mária Erzsebet, Szekeres István és Császár Gizella, Roz.inka Pé­ter Lajos és Adám Zsuzsanna, Nagy Zoltán és Nagy Katalin, Áchim András és Németh Zsu­zsanna, Deák Józsel és Antal Éva, Tóth Ferenc Imre és Ju­hász Eva Mária, Péter László és Csányi Éva, Farkas Mihály Já­nos és Dudás Edit Julianna há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Papdi Istvánnak és Dobó Máriának Roland István, Veszelovszki Antalnak és t)r­döh Piroskának Antal, Német­Krisztin .Tózsef Bélának és Ko­vács Erzsébetnek Hajnalka Krisztina. Ördög Istvánnak és Abrahám-Tandari Arankának Atttla, Belovai Sándornak és Terhes Máriának Gábor, Kasza László Mihálynak és Nagy Má­riának Katalin. Boros Mihály­nak és Sévtty Veronikának Csa­ba. Brandt Tibornak és Miklós Margit Editnek Tibor Ervin, Családi események Földi Jánosnak és Somogyi Má­riának János Sándor, Tartóczki Istvánnak és Kerepesi Piroská­nak István. Török Lajosnak és Török Juliannának Róbert La­jos, Rutai Józsefnek és Makhaj­da F,rzsébetnek Beáta. Kálmán Istvannak és Bárány Mária Te­réziának Krisztián István. Iván Andrásnak és Terhes Julianná­nak Tamás, Paparánszki Gyulá­nak és Schimanovszky Rozáliá­nak Orsolya, Fodor Sándornak és Kisjuhász Irénnek Tamás, Ferencz Lászlónak és Sipos Ilo­nának Krisztián László, Kvak Mihálynak és Korom Gizellának Katalin, Aszódi Attila Pál, Tóth­Dóra, Wtndecker Lajosnak és Dobrai Beatrixnek Szabolcs ne­vű gyermekük született. III. kerület Szeged: Karsai Sándornak és Bite Rozáliának Róbert, Rónai Antalnak és Keresztes Ilona Máriának Viktor, Almosdi Lászlónak és Papdi Máriának Szilvia, Dani Józsefnek és Sza­bó Irén Katalinnak Andrea Szil­via, Kurucsai Lajosnak és Ki­rály Ilonának Lajos Tamás, Fü­lek! Imrének és Lovasi Veroni­kának Renáta, Kelemen László Ferencnek és Szocsin Margit Zsuzsannának Beáta Gréta, Sza­bó Zoltánnak és Gál Rozáliának Csilla Julianna, Szűcs Szilvesz­ternek és I.ebák Etelkának Krisztián Szabolcs, Varga Fe­rencnek és Bcrnáth Rozáliának Damcl, Szögi Ferencnek és Árokszállási Trérmek Katalin írén. Fogas Imrének és Csikota Gyöngyinek Anna, Kiss József Sándornak és Ocskó Máriának Attila Csaba, Kiss József Lajos­nak és Kelemen Máriának Ani­ta, Németh Józsefnek és Dobó Ilonának Gábor. Tóth Ferenc Imrének és Rigó Irénnek Iván, Tasnádt István Lászlónak és Krajczár Piroskának Zoltán Zsolt, Zsótér Sándornak és Kis Klára Annának Katalin nevű gyermekük születe.tt. HALALOZAS I. kerület Szeged: Dr. Kovács Béláné dr. Szentklarai Mária Eva, Lippai Istvánné Lovászi Julianna, Kos­Farkas Mártonné Kappan-Tőth Tóth Veronika, Jakab Lajos,_ör­dög Sándor. Somodi István, Mé­száros Mátyásné Maróti Veroni­ka, Székely Arpédné Imre Pi­roska. Szalai Istvánné Gugolya Rozália, Csányi Péter Pál, Sze­redai József Lajos. Hegyesi Er­zsébet, Varjú István, Furkó Ele­mér. Bartusz Ferencné Szabó Pördi Balázs, Pásztor Endréné Zsiga Rozália, dr. Imre Mihály, dr. Szűts Tibor Endre, Csapó Antalné Turóczi Etelka, Heffner István, Tóth Imréné Katona Irén meghalt. III. kerület Szeged: Tóth Sándor, Füzesi Lajos, Kanalas Andrásné vif­nyei Veronika, Párkányi Károly Zoltánné Kiss Piroska, Ratki István, Horváth Istvánné Csőzik Rozália. Borbély Pál, Balogh Ferenc, Nemes-Nikolin Jánosné Hamzsek Etelka, Szekulics Ist­ván, Mészáros Lajos. Bata Szil­veszterné Hévízi Mária, Csáki Jánosné Mátyás Lídia, Lukács András, Lajkó Sándor, Tóth Im­re, Balla Ferencné Ruppert Ju­lianna. Zstlinszki Hona, Pudler Manó Andor, Rácz Károly, Ma­ráczi István meghalt. kokat is szeretnénk bevonni a közös munkába: novem­berre korrózióvédelmi vetél­kedőt tervezünk, amelyre j középiskolásokat és szak­munkástanulókat hívunk meg. — Várható-e a közeljövő­ben újabb jelentős állomás az MKE megyei csoportjá­nak életében? — Föltűnő változás nem várható, úgy érzem, nincs már elhanyagolt szakmai te­rületünk. Jövőre viszont nagy vállalkozásba kezdünk. Sokan talán nem tudják, hogy Mádon, ugyanott, ahol néhány évtizede perlitet lel­tek, értékes zeolitok is talál­hatók. Ezek az agyagásvá­nyok a jövőben szerephez luthatnak a szerveskémiai ioarban és a környezetvéde­lemben is. Ebben a témakör­ben jövő őszre szimpóziumot terveztünk a nemzetközi zeo­lit-szervezet, az Internacio­nal Zeolite Association tá­mogatásával. A részvételt máris több neves külföldi székemhez vállalta. A kémikusok megvei eso­nO'"t.ÍR az MTESZ etririk leg­oWVoJlesebben fejlődő szer­vezete. Az intenzív munka mind tönb szakembert, vonz; erve az évre néldául 38 elő­adást szerveznek és 1109 halleatőra számítanak. A nrrvgramnk több mint felét már megtartották, habár még félévhez sem érkeztünk. Szilák József 1 y

Next

/
Thumbnails
Contents