Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

2 Péntek, 1977. június 17. Nagyváradon befejeződtek a magyar-román tárgyalások Közlemény Kádár 3ános és Nicolae Ceausescu találkozójáról Kádár János beszéde Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ts Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—16-án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Népköztársaságban ós Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaságban. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgozói, párt- és állami szgrveinek képviselői szívélyesen üdvözölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A targyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. Közlemeny A román fél részéről táiékoztatás hangzott el a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a sokoldalúan tejlett szocialista társadalom építéséről. Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt és állam külpolitikai tevékenységéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt vezette román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemreméltó eredményeit és további sikereket, kívántak a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásához. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai hogyan valósulnak meg a gvakoétátbán, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevékenységet fejt ki a magyar párt és az állam. Román részről nagyra értékelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével árt el a fejlett szocialista társadalom építésében és űjabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép érdekel közösek, céljaik azonosak a szocialista építő munkában, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két ország barátságának erősítése, kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, és a Román Kommunista Pórt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus, a proletárinternacionalizmus. valamint a szolidartlás, a Jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a kölcsönös tisztelet és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján, az 1972-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése szellemében. Kiemelték a pártkapcsolatok meghatározó jelentőségét a két ország politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének továbbfejlesztésében. Megerősítették elhatározásukat, hogy a két párt a jövőben is a pórtközi Kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalósok során megállapították, hogv a Magyar Népköztársaság *s 8 Román Szocialirta Köztársaság gazdasági kipcsolatai figyelemremőfóan fejlődnek, elsősoraz áruforgalom területen, arrely a Jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz képest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sikerült elérni a gyártásszakosításban és a kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a Kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjóból fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formálnak jelentőségét, a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek feltárósóval és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttattak elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket tesznek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű találkozó alkalmából aláírták az árucsere-forgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kishatárforgalmi egyezmény módosításáról szóló megállapodást., a főkonzulétusok kölcsönös felállításáról szóló egyezmenyt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbításáról szóló egyezményt A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésében, a kölcsönös megismeres és bizalom elmélyitéseben, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született arról, hogy továbbra ls bővítik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a művészet területén. a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—romén kulturális és történész vegyesbizottság tevékenységét ls. A felek egyetértően úgy értékelték, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem alakulasanak, a sok évszázados szomszédságnak a következmenye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, a nemzetiségek jogegyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista epiteaének, a népeik közötti barátság, a magyar— román baráti kapcsolatok elmélyítésének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmus szellemének és a nemzeti kisebbségek jogai, érvényesítésére, védelmére vonatkozó az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az Illető országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább efősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt ésl a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycserére került sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet alakulásáról. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növekedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyozták, hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért. a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimperialista, demokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társadalmi átalakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés. a nemzetközi biztonság és együttműködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állásfoglalások helyességét. Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulna földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyeslik a szemben álló katonai tömbök egyidejű felszámolását. Üdvözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egv, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ közgyűlése leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszaka öszszehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásában. A két ország az egységes egészet képező helsinki záróokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások valóra váltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségüket: tevékenyen közreműködnek a belgrádi találkozó munkájában, s annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdításéiban és elmélyítésében, az európai kontinensen. A két párt és ország szo. lidáris a nemzett függetlenségért, a társadalmi haladádásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az újragvarmatosítás. a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. Hangsúlyozták: a KözelKeleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tartós béke. ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független állam alapítása jogát; s garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton történő igazságos rendezését a világ más térségeiben is Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándékát. hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének további erősítéséhez a marxizmusleninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalom átalakulásáért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagv jelentőségű a kommunista és munkáspártok törekvéseinek egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért. az együttműködésért és a társadalmi haladósért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozó és megbeszélés; amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magvar részről megerősítették a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Népköztársaságba. Román rész. ről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára NICOLAE CEAUSESCU. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Romár. Szocialista Köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról.) ternacionalizmus elvei alapján, az 1972-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönős segítségnyújtási szerződés szellemében még gyümölcsözőbbé tehetjük együttműködésünket minden területen. Az erre irányuló közős munkánkban támasz— kodhatunk az eddig elért eredményekre? JelenY-gi öteves tervünk a magyar—román gazdasági kapcsolatok jelentős fejlődésével számol. Megállapodást kötöttünk a kishatárforgalmi sáv kibővítésére; szaporítjuk az évi átléptsek számát is. Egyetértettünk abban, hogy kölcsönösen főkonzulátust nyitunk Debrecenben, illetve Kolozsvárott — ahogy ezt Ceausescu elvtárs említette. Népeink érdekei azt követelik tőlünk, hogy közös erőfeszítésekkel haladjunk tovább országaink kapcsolatainak építésében, népeink barátságának elmélyítésében. Ehhez kedvező feltételekkel rendelkezünk. Szomszédságunk jó lehetőséget biztosít gazdasági együttműködésünk bővítésére, különösen a korszerű együttműködési tormák, a termelési szakosítás es a kooperáció fejlesztéséi e, lakosságunk közvetlen érintkezésére, a széles körű határ menti együttműködésre. Megbeszéléseinken az a benyomásunk alakult ki: mindkét fél részéről megvan a készség, hogy a barátság, az együttműködés, az internacionalizmus szellemében kellő figyelmet fordítson kapcsolataink megoldást igénylő kérdéseire. Szilárd meggyőződésünk, hogy baráiságunk, szövetségünk és együttműködésünk további elmélyítéséért végzett munkánk egyaránt szolgálja népünk javát, és a testvéri szocialista országok közös érdekeit, t> hozzájárul a szocializmusért, a haladúsért és a bekéért világméretekben folyó harc sikeréért. Kedves Elvtársak! Barátaink! Bizakodással és azzal a reménnyel utazunk vissza hazánkba, hogy találkozónk cs tárgyalásaink jól szolgálják közös törekvéseinket. Biztosíthatom önt, kedves Ceausescu elvtárs, hogy mi a magunk részéről mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy még hatékonyabb legyen országaink együttműködése minden területen, és tovább erősödjék népeink barátsága. Ismételten megköszönöm kedves vendéglátóinknak a szives fogadtatást és vendéglátást; további sikereket kívánunk a Román Kommunista Pártnak, a Román Szocialista Köztársaság népeinek, minden dolgozójának. Emelem poharam — Cicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének és munkatársainak egészségére; — pártjaink, országaink, népeink internacionalista együttműködésére, barátságára; — közös ügyünkre: a szocializmusra, a békére! — fejezte be poharkószóntőjét Kádár Jáno6. Kádár János és kísérete Csütörtökön délután Nagyváradon, a Bihar megyei pártbizottság székházában befejezte tárgyalásait Kádár János és Nicolae Ceausescu. A zárótárgyalásokat csakúgy, mint az előző eszmecseréket szívélyes légkör jellemezte. Mindkét fél termékenynek és gyümölcsözőnek értékelte a megbeszéléseket. amelyek megfeleltek az előzetes várakozásoknak, jól szolgálták a népeink közötti megértést, a két testvérpárt együttműködésének bővítését és hozzájárultak a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. A tárgyalások befejezése után Kádár János és Nicolae Ceausescu a megbeszélések eredményeit rögzítő közleményt írt alá. Az ünnepélyes aktuson Jelen voltak a két vezető politikus kíséretének tagjai is. A kétnapos határ menti, baráti találkozó hivatalos programja ezzel befejeződött. A Központi Bizottság első titkára Nicolae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsiban hajtatott a megvei pártbizottság székházából a nagyváradi pályaudvarra. ahol búcsúztatására a város több ezer lakója gyúlt össze. Kádár János szívélyes búcsút vett a román párt. és államvezetőiöl. a többi vezető román politikustól és a nagyváradi házigazdáktól, s különvonaton magyar idő szerint néhány perccel 6 óra előtt visszaindult Budapestre. Csütörtökön este hazaérkezett Nagyváradról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és kísérete. A Keleti pályaudvaron Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Bor. boly Sándor, Győrt Imre, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külüevmlniszter és Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jetert volt a fogadtatásnál Con.stantln Cimbru. a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Magyar—román egyezmény lőkonzulátusok felállításáról és a kishatárforgalmi egyezmény módosításáról Csütörtökön Nagyváradon —a kétnapos határmenti baráti találkozó alkalmából — aláírták azt a jegyzőkönyvi megállapodást, amely rögzíti, hogy Kolozsvárott magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus létesül. Ugyancsak aláfrták>azt az egyezmenyt, amely a kishatárforgalom 1969-ben született egyezményt módosítja. A módosítás értelmében az eddigi 15 kilométeres kisha. tárforgalmi határsáv a jövőben 20 kilométeres lesz, az évente lehetséges utazások száma pedig az eddigi hégyről tizenkettőre növekszik. A két dokumentumot Ros. ka István magyar és Constantin Oancc román kül? íisvminiszter-heiyettes írta alá.