Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

5 Csütörtök, 1977. június 16; Párbeszéd egy szófukar emberrel Szekeres Vilmost délután kerestem fel. Délutáni műszakban dolgozik, mondták. A találkozáskor szinte első mondata ez volt: „Bent vagyok már reggel hattól, meghibásodott az egyik kompresszor, ilyenkor itt kell lenni. .Amúgy' délutános lennék." Harmincöt éves, 1971 óta dolgozik az Universal Vegyiés Kultúrcikk Ipari Szövetkezetben. Azelőtt a Vas- és Fémipari Ktsz-nél volt, ott szabadult géplakatosként, majd estin elvégezte a gépipari technikumot. Az Universalnál tmk-s csoportvezető. Nős. két kisgyerek atyja — s idén május 1-től a Nehézipar Kiváló Dolgozója. Markáns arcú, komoly tekintetű ember. — A műszaki emberek zárkózottabbak, elmélyültebbek. keveset beszélnek. Afféle „szakmai betegség" ez— S vajon miért? — Nézze, itt olyan speciális viszonyok vannak, hogy az ember kedvére alkothat. Más ez, mintha csak vassalfémmel dolgoznánk. Mindennan más feladatok, egyik pillanatról a másikra sürgősen és precízen elvégzendő karbantartási munkák. Kisüzem ez, itt félnapos kiesés már érzékeny veszteséget jelent. — Mit követel mindez? — Éppen ez az! Rugalmasságot, körültekintést, türelmet. Itt nem a szavaké a porond, hanem a gondolkodásé, a döntéseké, a tetteké. — S ön hogyan találhatja meg ebben a szakmában — önmagát? — Nagyon erős a kíváncsiságom minden új iránt. Ha valamit nem tudok megoldani bennük, idegesít, fejtörésre késztet, így aztán néha az ember „hazaviszi" a munkát. Munka közben valahogy nem tudok unatkozni. Tizenhat éve vagyok a szakmában, úgy érzem, nem csökkent az érdeklődésem. Nem hiszem, hogy valaha is belefásulnék. ) — Mit tesz hozzá mindehhez a magas elismerés? — Akármilyen elcsépelt dolog is: a többiek szeme azóta jobban rajtam van. Kötelezettségeket jelent. Sokat alakít az emberen. — Sazabad idő, hobbi? — Kevés a szabad időm. Az OKISZ hároméves vezetőképzőjére járok, munka és tanulás összefügg. Nagyon szeretem a technikát, az autót különösen. Ami a szakmával kapcsolatos, az végeredményben mind hobbim. Ennél többet nem is igen mond Szekeres Vilmos, voltaképpen elég keveset. Mégis: valahol nagyon sokat. D. L. vagy Egy ügyes háziasszony mindent be tud szerezni. Igaz, leleményesnek is kell lennie. Tudja, hová jött áru, és mi, hol fogyott ki. S ezért elutazik Kecskemétre, Békéscsabára, vagy Kistelekre, mert ott új ülőgarnitúrát, étkészletet, nagyon szép szőnyeget... lehet kapni. Ha farmerra, vagy divatos, indiai vászonból készült ingre van szüksége, akkor busszal átmegy Szabadkára. De miért kell néhány dologért utazni? Sokan örülnének, ha eltekinthetnének ettől a mozgástól, és Szegeden mindent megkaphatnának. Országszerte nyitnak a nyári napközi táborok A nyári napközi táborok egy része már megnyílt, a többség az ünnepélyes tanévzáró, a blzonyítvanyosztás utáni napokban tárja szélesre kapuit a gyerekek előtt. Az Oktatásügyi Minisztériumba eddig beérkezett — nem teljes körű — jelzésekből arra lehet következtetni, hogy az idén ismét több gyerek vehet részt napközi táborban: két éve mintegy 31 ezer, tavaly már 34 és fél ezer általános iskolás nyári napközis programjáról gondoskodtak szervezetten. Az idén ez a szám várhatóan tovább emelkedik. Székesfehérvárott. a kiserdOben például jelentős társadalmi segítséggel tavaly nyitották meg a tábort és az idén tovább fejlesztették, itt 300 napközis töltheti kellemes körülmények között a vakációt. Fejér megye bodajki, gajavölgvi megyei táborában öt váltásban, váltásonként 480 gyermekről gondoskodnak. A sárbogárdi járásbeli Vajtán ugyancsak ezekben áz években épül kl a járási tábor, az idén kéthetenként 200—200 gyereket varnak ide. Békéscsabán a városi tanács nagy összeggel támogatta az idén is a 360 helyes tábort. Felelősségteljesen gondoskodik a többségében munkasgyerrnekekről a nagy iparvidék, Borsod is. Miskoieon három tábor működik és Borsod megye mintegy 2200 túborozója közül 1600 az egész nyarát töltheti jó körülmények között, felügyelet t mellett. A táborozások lebonyolítása a pedagógusokra vár, és a tapasztalatok szerint a tavalyinál vonzóbb programokat állítottak össze az idei nyárra. Sok helyütt ebbe a munkába bevonják a pedagógusképző intézmények hallgatóit, és a nyugdíjas nevelöket is. ! Völgy kirándilókiak Sopron legszebb völgye, a gesztenyésekkel és fenyvesekkel határolt Tacsi árok, kedvelt kirándulóhely. Nemrégen itt készült el a Sopron környéki parkerdők legújabb létesítménye, az 5000 négyzetméteres vízfelületű víztározó, melyet a közeli hegyek hét forrása táplál. A Tacsi árok most újabb értékkel gazdagodik. Kő Pál szobrászművész készít emlékműlet a Dachauba elhurcolt soproni mártírok emlékére. A képzőművészeti alkotást az erdei tó szomszédságában helyezik el. Szegedi orvosok Szabadkán A jó árunak nem kell cégér, és a vásárló fölöslegesen nem tesz egy lépést sem, ha a hozzá legközelebbi üzletben megkapja azt, amire szüksége van, ami tetszik neki. Bizonyítja ezt a nemrégen nyílt Sevró női cipőbolt is, ahol a megnyitás után napokig sorban álltak a lányok éa asszonyok. Csak az első nap 220 ezer forint értékben adtak el a divatos cipőkből. (Más cipőbolt átlagos napi forgalma 50—70 ezer forint.) Amikor elnéztem a hosszú sort és a tolakodó asszonyokat. felvetődött bennem a kérdés: másutt nincs cipő? A válászt gyorsan megkaptam, roskadásig tele vannak az üzletek áruval, de... és itt érdemes elgondolkozni, mert nem is a cipőről, hanem a kereskedelemről általános szemléletéről és így helyzetéről kívánok néhány megjegyzést tenni. Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén többen felvetették, hogy a Sevróhoz hasonló üzleteket kell nyitni. Nemcsak cipőboltot, hanem kötöttáru és különböző divatos ruhák üzleteit. Olyanokat, ahol a vásárlói igényekért többet tesznek a kereskedők. Mert áru valóban van, a kereskedelem évről évre fejlődik. bővül az üzlethálózat, egyszóval nagyon sok jót lehet elmondani kereskedelmünkről. Igazságtalanok lennénk, ha csak a mérgünket fújnánk örökösen. Mi akkor a baj? A divat igényei nem érvényesülnek olyan gyorsan, mint ahogy azt várni lehet. Némelyik kereskedelmi vállalat későn és lassan veszi észre a vásárlók elvárásait. Hogy milyenek ezek az elvárások? Nehéz megfogalmazni és végül is a kereskedőknek a dolga, hogy időben felismerjék. Mert például ma a fiatal lányok és asszonyok a gézíngekért minden pénz megadnának, ha lenne az üzletekben —, de holnap már mást vennének. Amikor a jerseyt már minden üzletben lehetett kapni, akkor ment ki lassan a divatból. Évekkel ezelőtt a Szegedi Ruhagyár igazgatója megmutatta azokat a farmeröltönyöket, amelyeket a franciáknak készítettek megrendelésre. Akkoriban kezdett nálunk ez a szabadidő öltözék népszerű lenni. A farmerőrület csak egy évvel ezután tört kl. Nos, akkor azt a választ kaptam, a kereskedelmet nem érdekli a farmer, mert nincs piaca, nem tudják eladni. Ezért nem is rendelik meg. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy abban az időben például az NSZK-ban a népszerű farmerekből egy év alatt 30—35 millió darabot is eladtak.) De a szegedi vásárló nem esett kétségbe, kiváltotta az útlevelet, átment Szabadkára, és megvette a farmert. A vászonnadrágot csak azért említem, mert pillanatnyilag ennél a cikknél érezhető legjobban a divat szerepe, diktátuma. De más példát is említhetek. A nyolcadik szezon után Évadzáró a szimfonikusoknál Együttműködési megállapodást írt alá kedden Szabadkán dr. Etela Raicsics, a szabadkai Egészségügyi Központ igazgatója és dr. Bogát* László, a Szegedi Kórház-Rendelői ntézet igazgatója. A két intézmény vezetői a jövőben rendszeresen kicserélik a tudomány és az oktatás terén szerzett tapasztalataikat. A Szegedi Kórház-Rendelői ntézetet képviselő küldöttséget, amelynek tagja volt dr. Bódis Lajos, a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezető főorvosa, dr. Deák György, a kórház-rendelőintézeti pártszervezet titkára, Ördög János gazdasági igazgató és Földvári László, személyzeti osztályvezető, fogadta az ottani népfront-bizottság, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége helyi elnöke, Szirovicza Antal, s Palicson vacsorát adott a szegedi vendégeknek. Társadalmi munka A Szegedi Konzervgyár és vidéki telepeinek szocialista brigádjai — a csepeli felhíváshoz csatlakozva •— közel 15 ezer 300 óra társadalmit munkát ajánlottak fel. EdüBg 73 brigád teljesítette időarányosan vállalását: 30.93 őri" dolgoztak. Társadalmi munkájukkal az üzemi higiénia javításához járultak hozzá, rendbehozták sportpályájukat, segítettek a gyermeki BRuzmeny ck felszerelésének felújításával és bekapcsolódtak a népfront városi bizottságának felhívására indult parkosítási mozgalomba. Mindehhez még hozzájön, hogy az idén eddig a gyár 350 dolgozója vett részt kommunista szombat társadalmi munkájában, s volt oiyan szombati műszak is, amelynek eredményeként 52 ezsr forintot fizettek be a gyermekintézmények fejlesztésére. Tegnap tartotta évadzáró értekezletét Festő utcai székházában a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Meszlényi László szb-elnök üdvözölte a tagokat, Nagy Imre, a zenekar titkára mondotl beszámolót, végezetül Pál Tainas vezető karmester adott ál pénzjutalmakat. önálló intézményként nyolcadik szezonját zárja a szimfonikus zenekar, s az elmúlt évad valamivel könynyebb volt a tavalyinál, mindenekelőtt az egyenletesebben alakuló próbarend miatt — mondta beszámolójában a zenekari titkár. — A bemutatók és a srinházi operai felújítások nem tolódtak el, vagy ha igen, kedvezően a zenekar számára; ezenkívül tervszerűbb beosztással is igyekeztek elkerülni a filharmóniai koncerteknek és a színházi opera-előadásoknak előrelátható torlódásait azzal, hogy a darabokat kéthárom hónappal korábban kezdték el próbálni. A szezonban 343 szolgálatot teljesítettek, 136 előadást. Arányaiban: a színház 209 szolgálatot, ebből 107 előadást igényelt, az Országos Filharmónia 95 szolgálatot (22 hangversenyt); az egyéb kategóriába pedig 39 szolgálat (7 előadás) tartozik. Ez utóbbihoz sorolhatóak az ünnepi műsorok, a hanglemezfelvétel, a rádióhangversenyek, az egyetemistáknak adott koncertek. A filharmónia szolgálatszámainál több mint négy próba jut egy hangversenyre, amit Nagy Imre nehezményezett: javasolta, hogy a zenekar műsorait rövid időn bejül többször és több helyen mutassák be. Gazdaságtalan — hangoztatta —, hogy egy hangverseny műsorát hat-tíz, vagy még több próbával megtanulják, azután egyszer elhangzik, és hetven embernek több mint egyhetes művészi munkája kamatok nélkül marad. „Sajnos, nagyon nehezíti munkánkat, hogy papíron minden állasunk betöltött, mégis szinte állandóan 8—10 ember hiányzik szülési szabadság, sorkatonai szolgálat stb. miatt. Ezek az ideiglenes hiányok, ideértve a hoszszabb ideig tartó betegségeket is, azért okoznak súlyos gondokat, mert a hiányzó zenészek pótlása megoldatlan. Szegeden nincsenek olyan muzsikusok, akiket hosszabb távon kisegítőként lehetne alkalmazni, vidékről, Budapestről pedig senki sem szerződik pár hónapra, fél évre vagy egy teljes szezonra sem." Az idézet a tavalyi beszámolóból való. de ma is érvényes. A zenekar jelenlegi létszáma csak éppen elég valamely nagyobb hangversenyhez, vagy operai előadáshoz — a zenekari titkár magánvéleménye szerint egyenesen kevés. Ha valakit pótolni kell, az rendszerint telefonálásokkal, útiköltségekkel, szállodákkal, honoráriummal megközelíti a hiányzó zenész havi fizetését. Az elmúlt esztendőben több hangszert tudtak vásárolni, az együttes ellátottsága mégsem kielégítő, részben az anyagiak hiánya, részben a beszerzési nehézségek miatt. Égetően szükségük lenne jó vonós hangszerekre, amit csak magánkereskedők árulnak hébe-hóba. akkor is borsos áron. A hosszú évek óta húzódó lakásin6ég szerencsére a múlté mar; a jelek szerint mindenkit el tudnak helyezni a közeljövőben. N. I. A megyei tanács kereskedelmi osztályának jelentése megállapítja: „A bútorértékesítés növekedési üteme elmaradt az országos átlagtól. Ebben szerepet játszott a kínálat hiánya is." Másik példázat ugyanabból a beszámolóból: „az egy főre eső ruházati fogyasztás megyénkben az országos átlag alatt van. Ez indokolttá teszi a forgalom tendenciáinak elemzését". A kedves vásárló tehát vár. Mert ha nem tetszik valami, inkább nem vásárol, ugyani3 több ruha van a szekrényében, vagy elutazik más városba, hogy divatosabb bútort. kabátot vegyen. A menynyiségi igények már régen átcsaptak a minőségibe. Ez örvendetes, hiszen az életszínvonalunkat dicséri, és eh életünk velejárója. Sajnos tobb kereskedelmi . vállalatnál még egy kicsit régimó* dián gondolkoznak. Szerintük a kereskedelem egyenlő az elosztással. „Ez van, ezl kell szeretni, magára vessert a vevő, ha nem tetszik." A» .ilyen mentalitás mellett nem |lehet csodálkozni azon, hogy csak kullognak az események után és az úgynevezett, divatos árukat akkor dobják » piacra, amikor már kiment a divatból, nem kell senkinek. Jobb lehetne a kereskedelmi szervek kezdeményezőkészsége, többet ajánlhatnának, többet kockáztathatnának. Mert a vállalkozó kedv any • nyira elválaszthatatlan ettől a szakmától, mint az élettói a levegő. Nemrégen több órás tanácskozáson felsorollak azokat a szemléletbeli hiányosságokat, amelyek nehezítik az előrejutást. A felszólalók a kényelmességet, a lassúságot említették a legalapvetőbb kereskedelmi gondok okaként. Igaz, szervezeti változások is szükségesek ahhoz, hogy Szeged rangjához, s közigazgatási szerepköréhez méltó kereskedelemmel rendelkezzen. Például a divatos áruk fórumát úgy is lehetne növelni, ha a HÖDIKÖT a budapestihez hasonló mintaboltot nyitna itt. Valószínű, hogy ez a vállalkozás a hódmezővásárhelyi gyárnak sok hasznot hozna és a szegedi vásárlók örülnének egy ilyen üzletnek. Az is jó lenne, ha több nagykereskedelmi vállalat központja Szegedre telepedne. Így talán az ipar, a nagy- és kiskereskedelem kapcsolata szorosabbra válna, és az áruk hamarabb kerülnének az üzletekbe. Természetes, hogy változna a helyzet, ha az üzlethálózat gyorsabban bővülne. Tudom, hogy ehhez pénz kell. De írásom nagyobb részében arról szóltam, ami nélkülözi az anyagi befektetést, s ami annál több forintot és örömet hozna. Ez pedig a jó kereskedői szellem, ami gyakran hiányzik. Halász Miklós Ajándékok a győri múzeumnak Értékes alkotásokkal gyarapodott a győri Xantus János múzeum képtárának gyűjteménye. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész legutóbbi, Győrött rendezett kiállításának emlékérc két munkáját ajánlotta fel a múzeumnak. Az egyik, az önarckép jellegű tollrajz, amely az alkotót állítja elénk munka közben. A másik lap mitologikus hangulatú: a művész és a világ közötti kapcsolatot kelti életre. Opitx Gyöngyi, a fiatalon elhunyt Rudnay-tanítvány munkáiból több értékes darabot őriznek a győri képtárban. A közelmúltban húga egy soroza* kitűnő akt-tanulmány odaajándéküzásaval gyarapította a múzeum Opitz Gyöngyi életművét felölelő gyűjteményét.