Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

2 Csütörtök, 1977. június 16; Kádár János és Nicolae Ceausescu tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) let végrehajtó szovjet nép iránti érzéseit az évforduló tiszteletére indított széleskö­rű szocialista munkaverseny­ben is kifejezi. Szocialista építőmunkánk közben nem csekély akadá­lyokat is le kell küzdenünk, de minden okunk megvan arra. hogy bizakodva tekint­sünk a jövőbe. Terveink vi­lágosak és'reálisak, a dolgo­zó nép hatalma szilárd, a nép követi a pártot, s meg­bízható barátaink és szövet­ségeseink vannak. Kedves Elvtársak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életben. Egy­idejűleg van Jelen és hat az enyhülés történelmet for­máló irányzata, és az impe­rialista körök különböző el­lentámadásai az enyhülés el­len. Mi továbbra i6 azt tart­juk. hogy a nemzetközi erő­viszonyoknak, amelyek az enyhülés tendenciájának alapját képezik, hosszú tá­von- meghatározó a szerepük a nemzetközi folyamatok alakulásában. Ezzel össze­függésben különösen fontos az, hogy még összeforrottabb és egységesebb legyen a szo­cialista országok közössége, még szélesebb legyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért. a leszerelésért, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná vál­jék. A siker záloga a szo­cialista közösség egysége és összefogása minden haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével • és támogatásával folytatja kül­politikai vonalát. Erőfeszíté­seit a Varsói Szerződés tag­államaként. közös állásfog­lalásaink és kezdeményezé­seink szellemében a szocia­lizmus. a haladás, a ' béke erőinek növelésére összpon­tosítja. Szolidáris a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom harci oszta­gaival a demokratikus ki­bontakozásért vívott harc­ban; támogatja a népek nemzeti felszabadító harcát; a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok köl­csönösen előnyös együttmű­ködésének fejlesztésén fára­dozik. Tisztelt Ceausescu Elvtárs! Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befeje­zésül kifejezzem azt az őszinte reményemet, hogy mostani találkozónk újabb lendületet ad a magyar— román kapcsolatok fejlődé­sének. Biztosíthatom önö­ket, hogy kapcsolataink erő­södésében továbbra is meg­határozó szerepet tulajdoní­tunk pártjaink szoros együtt­működésének. Meggyőződé­sem, hogy kapcsolatainknak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján történő erősítésével tesszük a leg­jobb szolgálatokat népeink­nek, a közös szocialista cé­loknak. A kölcsönös bizalom alapján és a közös erőfeszí­tések nyomán erősödik né­peink testvéri barátsága, és még gyümölcsözőbb szakasz­ba jut együttműködésünk. Emelem poharamat — Ceausescu elvtárs és valamennyi kedves román vendégünk egészségére; — a Román Szocialista Köztársaság felvirágoztatásá­ra; — országaink együttműkö­désének elmélyítésére; — a szocializmust építő magyar és román nép meg­bonthatatlan barátságára! Nicolae Ceausescu válasza Nicolae Ceausescu válaszá­ban a következüket mondta: Tisztelt Kádár János Elv­társ! Kedves magyar Elvtár­saink és Barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa és kormá­nya, valamint a magam ne­vében tolmácsolhatom ön­nek, kedves Kádár elvtárs és kedves magyar barátainknak legszívélyesebb üdvözletün­ket és elvtársi jókívánsá­gainkat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszeretet, amellyel a baráti Magyaror­szág földjén fogadtak, a me­leg fogadtufá'st. afrieiyben Debrecen- lakossága részitett. A fogadtatásban népeink egymás Iránti tiszteletét és megbecsülését, az országaink és pártjaink közötti jószom­szédi, baráti és együttműkö­dési kapcsolatok megnyilvá­nulását látjuk. Örömmel állapítom meg. hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti ba­ráti, együttműködési és köl­csönös Segítségnyújtási szer­ződés előírásainuk szellemé­ben pozitívan fejlődnek gaz­dasági, politikai, müszaki­ludományos és kulturális kapcsolataink. A román— magyar árucsere-forgalom az 3971—1975-ös ötéves tervidő­szakban 2,2-szeresre nőtt. 1980-ig ez az áruforgalom megkétszereződik. A ma megkezdett kétna­pos. debreceni és nagyváradi találkozónkon és megbeszé­léseinken minden bizonnyal széles körű véleménycserére lesz. alkalmunk a román— magyar kétoldalú és nemzet­közi kooperáció és együtt­működés eszközeiről, és, út­jairól népeink, n szocializ­mus és a világbéke érdeké­ben. Valóban minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy együttműködésünket erőtel­jesen fejlesszük. Országaink szomszédosak, s a szocialista és a kommunista társadal­mat építik. Népeink gyors haladását a szocizmus útján csakis az együttműködés és a tartós barátság révén biz­tosíthatjuk. Történelmi múl­tunkban valóban sok olyan közös mozzanat van, amikor országaink haladó személyi­ségei. haladó erői erősítet­ték a szolidaritást, közösen harcoltak az elnyomás ellen, a két orsz-ág és nép javára. Pártjainkra — a Román Kommunista Pártra és a Magyar Szocialista Munkás­pártra —, kormányainkra és természetesen a/ elsó tit­kárra. illetve a főtitkár­ra hárul az a felelősség* teljes feladat, hogy biz­tosítsák a népeink közötti barátság és együttműködés fej'űdését. Szeretném kifejezni meg­győződésemet, hogy a né­peink iránti felelősségérzet­től áthatva úgy fogunk cse­lekedni, hogy biztosítsuk szá­mukra a szocialista és, a kommunista jövőt, az együtt­működést és a barátságot. Ami a román népet illeti, jelenleg minden erejét arra összpontosítja, hogy megva­lósítsa a sokoldalúan fejlett szocialtsta társadalom meg­teremtésének a Román Kom­munista Part XI. kongres'z­szusán kidolgozott program­ját. Biztosítani akarjuk az oi-szág gazdasági-társadalmi fejlesztési programjának megvalósulását, s egyben egész népünk anyagi és szel­lemi életszínvonalának eme­lését. Az egész nép, orszá­gunk mindért dolgozója, nem­zetiségre való tekintet nél­kül ebben az irányban mun­kálkodik, töretlenül meg­valósítja a Román Kommu­nista Párt politikáját, amelv teljes mértékben megfelel létérdekeinknek. Tudjuk, hogy az Önök or­szágának dolgozói is kiemel­kedő eredményeket érnek el a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésében, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, XI. kongresszusán hozott határo­zatok megvalósításában, ör­vendünk ezeknek a sikerek­nek. s újabb eredményeket kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, a szocialista épí­tésben. a nép életszínvonalá­nak emelésében. Abból indulunk ki. hogy a Romániában, akaresak u Magyarországon és az ösz­szes szocialista országokban elért sikerek hozzájárulnak a szocializmus világtekinté­lyének és befolyásának nö­veléséhez, a haladás és a béke általános ügyéhez. Románia megkülönbözte­tett figyelmet fordít az ösz­szes szocialista országokkal, az űj rendszert építő népek­kel való barátság, együtt­működés és szolidaritás erő­sítésére. Ugyanakkor sok­oldalúan fejlesztjük kapcso­latainkat a fejlődő orszá­gokkal, a fiatal független ál­lamokkal, az el nem kötele­zett országokkal. Aktívan támogatjuk a népeknek a kolonializmus és a neokolo­nializmus felszámolásáért, a fajüldöző és apartheid­politika ellen vívott harcát. A békés egymás mellett élés szellemében együttmű­ködési kapcsolatokat tartunk fenn. társadalmi rendszerre való tekintet nélkül a világ összes államaival és aktívan részt veszünk a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatain­kat szilárdan a teljes jog­egyenlőségnek. a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozasnak, a kölcsönös előnyöknek az elvére, az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyege­tőzésnek a mellőzésére ala­pozzuk. Az európai biztonság és együttműködés megvalósí­tása érdekében azzal az el­határozással veszünk részt a ma kezdődő belgrádi össze­jövetelen, hogy a munkála­tok újabb erőteljes lendüle­tet adjanak a helsinki doku­mentumokban foglalt elő­írások megvalósításának, amelyek egységes egészet je­lentenek mind a széles körű és korlátlan gazdasági, mű­szaki-tudományos és kultu­rális együttműködés fejlesz­tése tekintetében, mind pe­dig főként az európai kato­nai készültségcsökkentésre való áttérés tekintetében, ami nélkül nem lehet szó bekéről es biztonságról Európában. Általában ügy véljük, hogy határozottab­ban kell tevékenykedni az általános és elsősorban a nukleáris leszerelés megva­lósításáért. Úgy véljük, meg kell te­remteni a feltételeket ahhoz, hogy nagyságra való tekin­tet nélkül az összes államok egyenlő jogokkal vegyenek részt a nemzetközi élet komplex problémáinak meg­oldásában. Ilyen értelemben fontos szerep hárul az Egye­sült Nemzetek Szervezetére. Tisztelt Kádár Elvtárs! Kedves Elvtársak és Ba­rátaink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyar­országon vannak román nemzetiségű, Romániában pedig magyar nemzetiségű állampolgárok. Minden egyes ország problémáinak' meg­oldása természetesen az il­lető pártra és államra hárul. Mi arra törekszünk, hogy a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építése so­rán nemzetiségre való tekin­tet nélkül az összes dolgo­zóknak a legjobb munka- és életkörülményeket biztosít­suk, lehetővé tegyük szá­mukra személyiségük teljes kibontakoztatását. Abból in­dulunk ki, hogy az állam­polgároknak aktívan részt keli venniük az összes tevé­kenységi területek vezetésé­ben, abból, hogy mindenki­nek lehelösége legyen a sa­ját nyelvén hozzájutni a tu­domány és a kultúra vívmá­nyaihoz. Véleményünk sze­rint annak a körülménynek, hogy államaink területén nemzetiségek vannak, való­ban pozitív tényezőt kell jelentenie, összekötő hidat — hogy ugyanazokat a sza­vakat (T+p tpál't­jaihk és' ne^nk-kozíwti tar­tós együttműködés fejlődésé­ben a szocializmus és a kom­munizmus építésének útján. Szeretném kifejezni én ls még egyszer azt a meggyőző­désemet, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehe­tőségeket nyitnak meg a ro­mán—magyar együttműködés fejlődése előtt. Bár sok min­dent megvalósítottunk ed­dig, úgy vélem, még nagy perspektíváink vannak — és mindent meg kell tennünk, hogy együttműködésünk és különösen termelési kooperá­ciónk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbeszéléseink kétségtele­nül ahhoz is hozzájárulnak, hogv nemzetközi együttmű­ködésünket szorosabbá fej­lesszük. Szolidaritásunknak, a többi szocialista országgal és a más haladó és antl-, imperialista erőkkel való együttműködésünknek az erősítésével egyre cselekvőb­ben fogunk hozzájárulni a biztonság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben ürítem poharam az orszá­gaink, pár/jaink és népeink közötti barátságra és együtt­működésre; a baráti magvar nép jólé­tére és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelen levő többi ma­gyar elvtárs egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimpe­rialista erők egységére és együttműködésére; a világ összes népeinek bé­kéjére és együttműködésére! Brezsnyev nyilatkozott a Le Monde-nak o Párizs (MTI) — Úgy gondolom, senki számára sem kétséges, hogy a helsinki megállapodások az államok közötti kapcsolatok^ az európai és az Európán kívüli helyzet pozitív befolyáso­lásának jelentős potenciálját foglalják magukban — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Le Monde hasábjain szerdán — öt nappal franciaországi uta­zása előtt, és a belgrádi értekezlet megnyitásával egyido­ben — megjelent Interjújában. Az Európában megvalósuló békés egymás mellett, élés és az ideológiai harc közötti összefüggésre vonatkozó kér­désre válaszolva, Brezsnyev egyebek között kijelentette: — Az utóbbi években jelentős haladás történt, abban az irányba, hogy Európa a tartós béke és biztonság föld­részévé váljék. Véleményünk szerint ez a cél elérhető, mindazonáltal meg vagyunk győződve árról, hogy az ideo­lógiai harc, vagyis az eszmék harca ekkor sem fog meg-' szűnni Ebben nincs semmiféle ellentmondás. Mivel a föl­dön különböző társadalmi rendszerű államok élnek, illetve élnek együtt, az e rendszerekre jellemző különböző véle­mények. eszmék, ideológiák fennmaradnak és semmiféU egyezmény nem fogja megszüntetni őket. Csak az élet. a történelmi gyakorlat és a tettekkel való bizonyítás adhai választ a két társadalmi rendszer és ideológiák között fo­lyó vitára. Természetesen, mi, kommunisták mélyen meg vagyunk győződve a szocialista rendszer felsőbbrendűségé­ről, arról, hogy a szocialista és kommunista eszmék jpbban megfelelnek a társadalom és minden ember reményeinek és életfontosságú érdekeinek. Brezsnyev részletesen beszélt a szovjet—francia kap­csolatokról is. Szavazás Spanyolországban O Madrid (MTI) Szerdán reggel 9 órakor — magyar idő szerint 8 óra­kor — szerte Spanyolország­ban 42 OOü szavazóhelyiség­ben jeléntette ki ünnepélye­sén a választási bizottság elnöke: „a szavazás megkez­dődött"! A szavazáson tpbb mint 23 és fél millió spanyol állampolgar választja meg ötezer-háromszáznegyven­három jelölt közül az új cortes háromszázötven kép­viselőjét. és kétszázhét sze­nátorát. A jelöltek több tu­catnyi párthoz, illetve párt­szövetséghez tartoznak. • A szavazás végeredménye ma válik ismertté. Ma Nagyváradon folytatódnak a tárgyalások Szerdán délután a megyei pártbizottság székházában folytatódtak Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszé­lesei, a két kíséret tagjainak részvételével. A tárgyalásokat — ame­lyeken a két ország belső helyzetéről tájékoztatták egymást, és a kétoldalú kap­csolatok helyzetét beszél­ték meg — a barátság, a szivélyesség légköre jelle­mezte. A felek tárgyszerű, konstruktív szellemben vi­tatták meg a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseket. Mindkét fél öröm­mel nyugtázta az eszmecsere létrejöttét. Kifejezte remé­nyét, hogy a megbeszélések — a kölcsönös szándékoknak, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság népei érdekeinek meg­felelően — ú] lendületet ad­nak az együttműködés to­vábbi fejlődésének. A kétnapos határ menti baráti találkozó első mun­kanapja a késő délutáni órákban ért véget. Nicolae Ceausescu szerda este kíséretével együtt haza­utazott Debrecenből. A re­pülőtéren a román vendége­ket Kádár János és kíséreté­nek tagjai búcsúztatták. A határ menti baráti ta­lálkozó előzetes programjá­nak megfelelően ma, csütör­tökön Nagyváradon folytat­ják a munkát. találkozó Milos Minics beszéde e Belgrád (MTI) Milos Minics jugoszláv külügyminiszter a belgrádi találkozón ezeket mondotta: Ezzel a találkozóval foly­tatódik a közel két évvel ezelőtt Helsinkiben megkez­dett jelentős folyamat. Nap­jainkban — elsősorban az európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek kö­szönhetően az enyhülés a konferencia összes résztvevő állama népeinek olyan ügyé­vé vált, amelyhez mindegyi­kük alkotó módon hozzájá­rulhat, s amelyben életbe­vágó érdekeit látja. A helsinki záróokmány el­fogadásával, amely egységes, kiegyensúlyozott, átfogó és dinamikus dokumentum, olyan nagy kötelezettségeket vállaltunk magunkra, ame­lyeknek — meggyőződésem szerint — teljes egészéijen tudatában vagyunk. Tekin­tet nélkül arra, hogy elege­dettek vagyunk-e ebben a Helsinki csúcstalálkozó óta eltelt viszonylag rövid, alig kétéves időszakban elért eredményekkel, úgy vélem senki sem vitathatja el, hogy ezek az európai és a nem­zetközi valóság részévé vál­tak. Bizonyos vagyok, hogy Önök is osztják meggyőző­désemet: az enyhülés csak akkor válhat tartós, mindent átfogó folyamattá, ha az a Helsinkiben elfogadott elve­ken nyugszik. Véleményünk szerint más út nem létezhet. Nem következhet be ha­nyatlás, megtorpanás. Mind­annyian tudjuk, hogy most még csak a Helsinki záró­okmányból eredő célok meg­va'ósításának kezdetén tar­tunk. Tudjuk, hogy hosszú és bonyolult folyamatról van szú. Feladatunkat körülmé­nyesebbé teszi az, hogy lé­teznek bizonyos sötét erők, amelyek ellenzik az enyhü­lést és amelyek minden, esz­közzel, kezdve a propaganda kampánytól a nyomás kü­lönböző fajtáin át egészen a terrorakciókig, igyekeznek aláaknázni a nemzetközi enyhülést, valamint a biza­lom erősítésére, Európa és a világ biztohságára és ál­lamai együttműködésére tett eróíeszítéseket; A Helsinki utáni európai és világhelyzet igazolta a konferencia folyamatosságá­nak szükségességét, amit ez­zel a találkozóval valósí­tunk meg. Előkészítjük a résztvevő országok képvise­lőinek találkozóját, amelyre az idén ugyancsak Itt, Belg­rádban kerül sor. Az ezt megelőző széles körű akti­vitás azt mutatja, hogy az i; zejövetelnek nagy politi­kai jelentőséget tulajdoní­tunk. Kiderült, hogy a kon­ferencia folyamatossága rendkívül fontos, a ' záróok­mány elveinek megvalósítása szempontjából. Indokoltan sokat várunk a belgrádi ta­lálkozótól. Jó alkalom lesz ez arra, hogy áttekintsük az eddig megtett utat és hogy megállapodjunk a Helsinki­ben kitűzött célok gyorsabb és határozottabb megvalósí­tásában. Biztosíthatom Önöket ar­ról, hogy Jugoszlávia, mint házigazda, mindent megtesz a találkozó munkája legked­vezőbb feltételeinek biztosí­tására. A ma kezdődő ' elő­készítő találkozó nagy fon­tosságú feladatát a helsinki záróokmány rögzíti. A sike­res előkészítés megteremtheti a szükséges feltételeket a belgrádi találkozó sikeréhez és ezzel a Helsinkiben meg­kezdett erőfeszítések folyta­tásához. A külügyminiszter beszéde után szünet következett, majd a résztvevők sorsolással dön­töttek a csütörtöki tanács­kozásuk elnökének személyé­ről. A tisztséget az első ülé­sen Hollandia küldöttségé­nek vezetője tölti be. Az első napi tanácskozás ezzel véget ért. Röviddel ezt követően Milos Minics ebé­det adott a delegációvezetők tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents