Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

VILÁG PROtsafcTOEGYÉSStjCE 67. évfolyam 107. szám 1977. május 8., vasárnap Ára: 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP JA A győzelem napja B arátom havi átlagban tizenöt forintof költ „fegy­verkezésre". Játékpisztolyokat, puskákat vásá­rol a gyermekének. Igaz ugyan, hogy a második világháború után született egy olyan-elv, hogy fegyve­rek nem lehetnek gyermekjátékok — de mégis. Az ő kiadása azonban mégiscsak elenyésző összeg ahhoz a négyszázmilliárd dollárhoz képest, amit a világ orszá­gai évente katonai célokra fordítanak. Egy emberöltővel a győzelem napja, a fasizmus^ felett aratott történelmi győzelem után, meghökkentő ez a szám. S újra megdöbbent, hogy élénkül az im­perialista körök hidegháborús próbálkozása. Pedig a közeledés, a békés egymás mellett élés minden reáli­san politizáló ország érdeke, s történelmi tendencia is, ahogyan ezt számos politikai és gazdasági egyezmény bizonyltja. Igaz ugyan,hogy a burzsoá propagandagé­pezet álhíreket kohol a szocialista világrendszerről. Mondjuk ki: illúziókban ringatja magát. A szabadság, az emberség, a demokrácia, a jogrend ugyanis csak a mi oldalunkon jelenti valódi tartalmát, mert megva­lósulása a szocializmus lényegét adja. "*A világ Helsinki után most Belgrádra tekint. 1975­ben a részt vevő államok azt a meggyőződésüket fe­jezték ki a finn fővárosban, hogy szélesebb, világmé­retű összefüggésben az értekezlet fontos összetevője az európai biztonság megszilárdítása és az együttműkö­dés fejlődése folyamatának. Világos tehát, hogy az im­perializmus erői ezt a békeóhajt igyekeznek megtorpe­dózni akkor, amikor a Szovjetunió fegyverkezéséről, valamiféle fenyegettetésről röppentik fel hírlapi ka­csáikat. Pedig a Szovjetuniótól mindig idegen volt az erőpozíció politikája. Akkor, amikor a Reichstagra rákerült a vörös zászló, az a perc nemcsak a fasizmus végóráját jelen­tette, hanem azt is, hogy egy sor országban végre felvir­radhatott a szabadság napja — a szocializmusé. A szocializmusnak pedig a béke a természetes állapota. Nem véletlen, hogy néhány nappal a győzelem napjá­nak 32. évfordulója előtt nyílt meg a lengyel főváros­ban a békeépítők világközgyűlése, amelynek felhívása a többi között ezt mondja: „Varsó, a hamvaiból újjá­született város, a béke szimbóluma, örömmel várja minden ország és földrész képviselőit, akik egy hábo­rúmentes világot, a biztonság, a fejlődés, a társadalmi igazságosság és az együttműködés világát kívánják felépíteni." Érthető, hiszen a béke minden értelmes embernek létérdeke. A békesség érdeke kívánja, hogy mind a 35 részt vevő ország az enyhülés megszilárdításának aka­rásával üljön le a belgrádi tárgyalóasztalhoz. A berlini barátsági nagygyűlésen Kádár János mondta erről: „Ebben a törekvésben változatlanul számítunk a tőkés országok reálisan gondolkodó politikai tényezőire, min­denkire, aki felelősséget érez a Helsinkiben megkez­dett út folytatásáért, a kontinens és a világ népeinek békés, boldog jövőjéért." A béke ügyét semmivel nem lehet elgáncsolni, s Hel­sinki szellemét sem. Annál is inkább, mert olyan tőkés országok, ahol még a munkához való jog sincs bizto­sítva, igen furcsa, ha emberi jogokról beszélnek. Európában 32 esztendeje béke van. A barátom, kisfia, akinek fegyverkezésére havi átlagban 15 forin­tot költ a papája, nem tud semmit az igazi fegyverek­ről. a világégésről, a hitleri fasizmusról, a krematóriu­mokról, a lángoló katonavonatokról. így is van jól! A világ természetes állapota a béke. Ám ahhoz, hogy a békét értékelni tudjuk, emlékeznünk kell a há­borúra is. Hogy harcolni tudjunk ellene, hogy ne is­métlődhessék meg soha. A nemzetközi enyhülés támo­gatásával a szocialista világ van offenzívában, ám a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűsé­gét egyre inkább felismerik a tőkés országok reálisan gondolkodó politikusai is. A második világháború az ö számukra is döbbentő példa volt, olyan, aminek nem szabad megismétlődnie. H olnap béke- és barátsági hónap kezdődik Ma­gyarországon. A magyar és a nemzetközi béke­mozgalom sokrétű tevékenységet dokumentáló fotóanyag két nagy autóbusszal járja majd a megyé­ket és városokat. Május 18-ra összehívták az Országos Béketanács ülését, amelyen a magyar küldöttek a Varsóban ezekben a napokban tanácskozó világköz­gyülésröl számolnak be. S a győzelem napja egyben azt is jelenti: a béke napja. A békéé, amikor nem hallgatnak a múzsák, amikor mosolygó fiúk és leányok születnek mosolygó anyáktól, amikor értelmes optimiztól átitatva él és lé­legzik az emberiség. P.F. Ma Koszorúzási ünnepség KGST-munka­bizottsági ülés Szegeden A Gabonatermesztési Kti­tatóintézetben a KGST „Me­zőgazdasági növények neme­sítése és vetőmagtermeszté­se" címmel a Koordinációs Központ (Odessza) 12. téma operatív bizottsága május 9-én, hétfőn Szegeden egy­hetes munkaülésre ül össze. Az első ülés 1975-ben Bern­burgban (NDK) volt, amely széles körű programtervet •állított össze „a vetőmagter­mesztés biológiai alapjainak kidolgozása és a vetőmag< minőségének javítására szol­gáló folyamatok tanulmányo­zása" témakörben. Szegeden a bizottság munkájában hét ország (BNK, CSSZSZK, LNK, MNK, NDK, RSZK, SZU) 25 kutatója vesz részt. Az ülést dr. L. K. Szecsnyák, a 12. téma nemzetközi ku­rátora nyitja meg a két év munkáját, s a jövőbeni fel­adatokat összefoglaló előadá­sával. A bizottság többek között megvitatja a 12. témá közös kutatási eredményeinek a nemesítésbe és a termesztés­be való bevezetésének lehe­tőségeit, s áttekinti a neme­sítési vetőmag-termesztési fo­lyamatban alkalmazott ter­minológia egységesítését cél­zó tervezetet. A munkaülés elősegíti a KGST-országok a nemesítésben és a vetőmag­termesztésben kialakult kap­csolatainak további fejleszté­sét májusa aso aranyat ir Népes a határ — Palánfáznak Szeszélyes a természet nem egyformán osztja se a jót, se a rosszat Ha vala­ki most receptre mérné az esőt, a szegedi járás homo­ki közösségei még türelmet­lenkednének, míg a Tisza— Maros szögében levők mesz­sze elkerülnék, nehogy kap­janak belőle. Az a helyzet, hogy Röszke, Ásotthalom, Rúzsa, Zákányszék határá­ban a szél már komoly ká­rokat okozott ott nagyon várják az esőt, ugyanakkor Tiszaszigeten. Újszentivánon, Szőreg környékén, a Ma­ros mentén még nem tud­nak teljes erővel dolgozni a belvíztől. Népes a határ, s a májasi eső aranyat ér. Azt kérdez­tük a szegedi járás néhány közösségétől, milyen időt rendelnének, ha lehetne? A rúzsai Napsugár Ter­melőszövetkezetben Lipták László elnök mondja: — Ilyen maradjon egy hétig. Ugyanis péntek vir­radóra jól megázott a ha­tár, és most is lóg az eső lába, de néha kikandikál a Nap, és ez a palántaülte­tésre a legalkalmasabb idő. Már megijedtünk a napokon át hatalmas porfelhőt kava­ró széltől, mert a paradi­csoraágyásokat — több mint 30 hektárt — mind behord­tá homokkaL A gépi fezedésű paradi­csom más talaj-előkészítést kíván, mint a hagyományos, s mivel a rúzsai közösség is Molnár József felvétele Kübekháza határában Csányi Imre traktoron á Varga János vágják a takarmányt tagja a soroksári SZPR­rendszernek, így szakszerűen és pontosan elmunkáltók a földet ahhoz, hogy hétfőtől az öt palántázógép dolgoz­ni tudjon. Eddig öt hektár­ra már elültették a para­dicsomot. s tervezik, ha to­vábbra is ilyen marad az idő, nemsokára bepalántáz­zák mind a 193 hektárt. Et­től várnak az idén bő ter­mést és jó pénzt Annál is inkább, mert a gyümölcsö­sükben az áprilisi fagy ko­moly károkat okozott. A fű­szerpaprika ültetésével még várnak, nehogy majd a nép­Építési beruházások, foglalkoztatottság, ellátás mjm Összesítés az első negyedévről A fasizmuson aratott győ­zelem 32. évfordulóján ko­szorúzási ünnepséget ren­dez ma, vasárnap az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei városi ta­nács és a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A Széchenyi téri emlékműveké nél délelőtt 11 órakor he­lyezik el a párt és tömeg­szervezetek, a vállalatok, in­tézmények képviselői a ke­gyelet, a tisztelet virágait. A Dugonics-temetőben, vala­mint a Belvárosi temetőben délelőtt 10 órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség. Az idei esztendő első ne­gyedében a beruházási kedv újabb lendületet vett: a hely­beli pénzintézetek által fi­nanszírozott körben 841 mil­lió forintot fordítottak beru­házásokra — olvashattuk a KSH megyei igazgatóságá­nak legutóbbi kiadványában. Kitűnik az is, hogy a beru­házásokban az építkezések aránya újra emelkedett a gé­pi beruházások és egyéb cé­lú kifizetések terhére. A leg­nagyobb szegedi beruházás a 6,3 milliárdos kőolaj- és földgázipari létesítmények sora — bár némi késedelem­mel — tovább gyarapodik, s eddig közel 5,5 milliárd „fo­gyott el" a teljes összegből. Idén átadják a II. számú gázfeldolgozó üzemet és az olajmező adatgyűjtő és fel­dolgozó központját. A leendő csongrádi vízlépcső beruhá­zási tervezetét átdolgozták, s hamarosan megtárgyalja az Állami Tervbizottság. A megyei székhelyű építő­ipar 1977. évre 3,3 milliár­dos munkát tervezett, ami folyó áron számítva 10,3 szá­zalékkal több az előző évi­nél. Ezen belül az állami építőipar 9 százalékos, a szö­vetkezeti építőipar pedig 20 százalékos termelésnövelés­sel számol. Az év első ne­gyedében az építőipar közel 600 millió forint értékű épí­tési és szerelési munkát vég­zett el — összehasonlító áron számítva 13,7 százalékkal többet az 1976. I. negyedévi­nél. Az országos ebben az ágazatban 10,3 százalékos növekedés volt. Az iparon belül a szövetkezetiek terme­lése az átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Érde­mes itt megemlíteni, hogy a szocialista építőiparban a fog­lalkoztatottak száma az év elején 1,6 százalékkal csök­kent, így a termelésemelke­dés teljes egészében a mun­katermelékenység 15,6 száza­lékos növekedéséből szárma­zott. Ügy tervezik, hogy az álla­mi építőipari vállalatok eb­ben az esztendőben 2700 la­kást építenek, amelyeknek 77 százaléka korszerű paneltech­nológiával készül. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy az első évnegyedben nagyon ne­kilendültek volna a lakásépí­tésnek, hiszen mindössze 130 lakást adtak át, s 689 lakás építését kezdték el. Fokozni kell a tempót, ha azt akar­ják, hogy maradéktalanul eleget tegyenek kötelezettsé­geiknek, s valóban ebben az évben épüljön föl az ígért 2700 darab új otthon. Megtudhatjuk a statisztikai hivatal jelentéséből, hogy megyénkben a nem mező­gazdasági ágazatokban össze­sen 106 ezer embert foglal­koztatnak, 0,2 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. Jelentősebb létszám­növekedés csak a szolgálta­tás területén volt, ahol a fi­zikai dolgozók száma 5,3 szá­zalékkal emelkedett. Hogy melyik területen mennyien dolgoznak? Az iparban 66 300, az építőiparban 13 400, a ke­reskedelemben 16 600, a köz­lekedésnél 5400 és a szolgál­tatás területén 4700 ember talál munkaalkalmat. Mennyit keresnek, s mire költik pénzüket az emberek? Kiolvasható az adatokból, hogy a megye lakosainak központi forrásból származó bevétele 1977 első negyedé­ben — az egy évvel korábbi alacsonyabb szinthez képest — dinamikusan nőttek. A bérből és fizetésből élők át­lagbére 7 százalékkal halad­ta meg az egy évvel koráb­bit. Jelenleg az iparban az átlagkeresetek havi összege 3236 forint (plusz 2,4 száza­lékkal magasabb a korábbi esztendő hasonló időszakához mérten), az építőiparban 3369 (plusz 10 százalék), a keres­kedelemben 2892 (plusz 1,6 százalék), a közlekedésben 3479 (plusz 23 százalék), s a szolgáltatásban 3172 forint, plusz 4,6 százalék. A kiskereskedelmi forga­lom az előző évi ütemet meg­haladva 9 százalékkal emel­kedett. A megelőző idősza­koktól eltérően a ruházati forgalom jelentősen, 7 száza­lékkal bővült. Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket vásárolták a lakosok, s ezen belül is a személygépkocsik forgalma nőtt. hit szerint fagyosszenteb megtréfálják a gazdaságot. Nem áll jobban a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet sem, hiszen a fagy náluk sem kímélte a gyümölcsösö­ket Örömük, hogy a szemes és a silókukorica már a föld­ben van. Várják a párás meleget, mert jót tenne a duggatott és a helyre ve­tett hagymának, fűszerpap­rikának. Nem kíván viszont esőt a 250 hektár szálasta­karmány, a 150 hektárnyi füveshere és a 100 hektár­nyi lucerna, miután az első kaszláshoz nekifogtak. Nem etetik fel frissen, hanem bekazalazzák a termést Dolgoznak a takarmányt betakarító gépek a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz-ben is. A kübekházi határban Csányi Imre traktoros, Csó­ti Károly gépkezelő és Var­ga János kazlazó a tehenek­nek vágták a keveréktakar­mányt. Molnár Imre fő­mezőgazdász az időjárásra tréfásan megjegyezte: „Szí­vesen átadnánk az esőt másnak". Mindezt azért, ten­nénk, mert 400 hektárnyi vetetlen kukoricaföldjük van még. Több mint ezer hektáron már befejezték ezt a munkát, de a belvíz jócs­kán késleltette a gépeket. Zákányszéken a Május 1.' Szakszövetkezetben az eső miatt abbahagyták a perme­tezést. Csúcs Lajos főmező­gazdász arra a kérdésre, hogy palántáznak-e már, ezt válaszolta: — Még várunk vele, ki­számíthatatlan az idő. Fű­szerpaprikából 80 hektárt közösen, 20-at pedig a tagok egyénileg ültetnek. Azért van munkájuk bő­ven. Vegyszerezik a 177 hektár gyümölcsöst, és ahol kell kapálják, szellőztetik a földet. Készítik a talajt pa­radicsomnak, több mint 50 hektáron. Elvetették a ku­koricát, de nem az egészet, mert még 100 hektár híja van a tervnek. A járási hivataltól kapott adatok szerint május elejé­ig a szegedi járás szövetke­zetei 8438 hektáron vetet­tek kukoricát és ha így ha­ladnak a munkák, időre tel­jesítik az előírtakat, és az idén 16 ezer 956 hektár ter­mésére számithatnak. A Sze­ged megyei városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályán elmondták a városi gazdaságok 5 ezer 861 hektáron termesztenek ku­koricát és ennek több mint felét. 3 ezer 327 hektárt el ia vetették. M. T. 1 l

Next

/
Thumbnails
Contents