Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

P&rtéfc, 1977. május 6. Folytatta munkáját • a iaKoz Csütörtökön reggel osztályülésekkel folytatódott a Ma- ságtanát feldolgozó, a bérrel, gyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése. a profittal, és az adóztatás Az Akadémia közgyűlése csütörtökön délután a Vár- kérdéseivel kapcsolatos vizs­ban levő kongresszusi teremben, Pach Zsigmond Pál elnök- gálatokat. Számottevő ered­etével, együttes üléssel folytatta munkáját. Részt vett az mények születtek a szocia­vlesen Ovcri Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának lista irodalom kutatása té­tagja. a Központi Bizottság titkára. macsoporton belül is. Az ülés elsőként bizottságot küldött ki az Akadémia elnökének jelölésére, majd szavazatszedő, illetve határozat- Egyebek közt befejeződött szövegező bizottságot választott. Ezt követően Szentágothai a tízkötetes „Magyarország János, az Akadémia megbízott elnöke mondotta el az Aka- története" összefoglaló mű 8. démia elnökségének beszámolóját. kötete, elkészült a 6. és a 7. kötet kéziratának első vál­Szentágothai János egye- Kevéssé érvényesül azon- tozata. Jelentősek az ideoló­bek^ között rámutatott: Kü- ban az a szemlélet, amely a giatörténet és a gazdaságtör­lönösen fontos impulzust je- kutatást, a műszaki fejlesz- ténet kutatásában elért ered­lent az Akadémia számára test, a termelést és az érté- mények. Elkészült a magyar az az elemzés, amely az 1969. kesítést egységes rendszernek néprajzi lexikon, a magyar évi tudománypolitikai irány- tekinti. Pedig itt lenne azal- néprajzi bibliográfia hármá­éi vek valóra váltását érté- kalom és mód a természet- dik kötete, és a szakemberek keli. Az értékelést az Akadé- és társadalomtudományok egy mai magyar falu társa­mia elnöksége ez év már- együttműködésére. dalmi és kulturális viszonyait dúsában kibővített rendkí- ' Elmondotta Szentágothai elemezték. Ugyancsak az el­vüli ülésén vitatta meg. János: figyelemmel az igen telt időszak eredménye a ma­— Egyöntetű volt az a vé- bonyolulttá vált és megnehe- gyar nyelv történeti-etimoló­lemény, hogy a tudomány- zült világgazdasági helyzetre, giai szótárának 3. kötete, és politikai irányelvek az el- felmérve a realitásokat, nincs „A finn-ugor nyelvtudomány múlt nyolc évben jelentős más űt a nemzeti jövedelem- alapja" című munka, hatással voltak a hazai tu- bői a kutatásra fordítható . . , dományos életre, a tudomá- eszközök legcélszerűbb ki- alTa 1S' ogy sza" nyos alkotó tevékenységre és használására, mint a kutatá- tudományos munka se­a tudománynak a társadalmi sok közötti - a ma igénvei- fíte.tte . a környezetvédelem életben betöltött szerepére. nek megfelelő - fontos'sági fontosságának a felmerését. Nem iiyerl egyöntetűen sorrend kialakítása, a nem- Az akadémiai kutatóhelyek elismerő az elnökség állás zetközi együttműködésben többsége az 1972—75. közötti pontja, ha arra keres választ, tartalékok feltárása és időszakban végzett • munka kielégítően fejlődött-e az el- felhasznalasa es az ezek döntően a tervekben megje­múlt nyolc évben a hazai tu- összegezése alapjan megho- lölt célok megvalósítása er­dományos kutatás színvona- zott ,döntések la, figyelembe véve a foko- végrehajtása. fegyelmezett dekében folyt. Ezek az évek a kutatók szemléletváltozásé­Ó6Ó lá™d»lml Igényt « a Ezután Márta Ferenc. « tXS^tL nSSTvÍÍ r* —- rr " srssrssz,^ A vizsgalat ertekelesevei egy- Akadémia tevékenységéről. de/es.en erosodott az a to­behangzóan számos területen , T, , . , rekves, hogy tevekenyseguk­, ,„ . x , , Márta Ferenc a kutatasok kel mindinkább a tarsada­jelentos a )e}lodes; fokozol- eredrnényeiről szólva a tár. jom> a népgazdaság fejlödé­tabb mértékben elégítik ki a sadalomtudományi kutatások se szempontjából fontos fel­kutatások a társadalmi szüle- közül kiemelte a modern ka- adatok megvalósítását szol­scgletet. pitalizmus politikai gazda- gálják. mm Üzem a szélén A szükség, a munka ko­vácsolta közösséggé az ügyes kezű mórahalmi asszonyokat a Dobó-tanyán. Évekkel ez­előtt, amikor a tanyavilág lakóival elindultak a fel­emelkedés liftjei., fölfordult az eddigi megszokott életfor­ma. A technikai újdonságok, a televízió, a villamos gépek lekötötték az ott dolgozókat, és a gyors változás, a nagy tempó bizonyos mértékben el is szakította őket egymás­tól. Felbomlottak a zárt ta­nyai közösségek. Keresni kellett a formáját az újnak. Korábban a Szegedi Kon­zervgyár megállapodott a mórahalmi Haladás Szakszö­vetkezettel, hogy a falu szé­len, a volt központi irodát, régebbi nevén Dobó-tanyát átalakítják. Meg is tették. Vettek bele néhány hosszú asztalt, széket, meg ami kel­lett, kilökték a közfalakat, átalakították a pincéket. Nem került milliókba, mégis lett belőle a célnak megfe­lelő épület, kihelyezett kon­zervgyári üzemrész. Ma már ott tartanak, hogy paradi­rTrn^káSP1,mtanfret^i rabolunk, körük négyelünk, halmi telephelyen. Például otth™lybmfeldogozná a őszibarackot felezünk, ősszel Bitófalvi Vincéné és a hú­kornye^ homok termés é t. meg szeleteljük a pritamin­Terv van rá, mondta Do- es a cecet paprikat. I gL^ leS a te­bó Szilveszter, a szakszóvet- Nagyon babramunkának lepen& hiszen befőttes üveg­kezet elnöke hogy az idén tűnik. ötmillió doboz kon- re vaIÓ lemezlapkákat pré­megtoldjak, bővítik az epu- zei-vból utat lehetne rakni selnek Taval 18 minió le. etet mindezt azért, hogy jo Szegedig. A 4700 mazsa be- mezt készítettek. Az idén korulmenyeket teremtsenek főttből pedig jóllakhatna na- ennél jóval több lesz igéf. a telszáznal tobb dolgozonak. ponta az egész falu. ték a mórahaimj asszonyok, nak az Tsfzonyok MaVm^ Van munka bőven, mindez ^tnének ez nélkülözhetetlen nem riasztja vissza a kör- dolgozni mint a múlt ev­Mtt retóálnak itt a köves nyék asszonyait, lányait, ben, amikor nem volt selejt, út melktü dombon az^ mert évről évre főbben kérik B^ara meg » tartjak a szonyok tavasztól őszig, ősz- ™aguka a közösbe. Sot, már szavukat! tői tavaszig' a férfiak is ide szoktak. Do­- Amikor' nincs gyümölcs- Szilveszter, a s^ksmvet­szezon, konzervet törülge- kezet elnöke megállapította: tünk, válogatunk. A megfe- — Nem is annyira a jö­lelő méret szerint osztályoz- vedelem miatt jönnek, a tár­zuk, és ládákba rakjuk — saság, a vidámság hozza őket mondta Ambrus Béláné. a egybe. Mindenki annyit dol­telep vezetője. Tavaly majd- gozik, amennyi jólesik, per­nem ötmillió konzervet kel- sze azért fegyelem és rend lett kézbe venni. Molnár József felvétele Csomagolják a konzervet a mórahalmi telepen Akkor gyümölcsöt da- jasok is találhatók a móra­Halmozodo N em panaszkodom, de a múltkor há­rom órát szántam egy beszélgetésre a szegedi Felszabadulás Tsz 10—12 tagjával, ez az idő azonban kevésnek bi­zonyult. A népgazdaság idei tervei és a megvalósításhoz szükséges helyi tenniva­lók elnevezésű téma ürügyén, életünk min­den elképzelhető öröme és bánata szóba került, az egyik fölvetés szülte a másikat úgyannyira, hogy az izgalmassá élénkült politizálásnak nem akart vége szakadni. Sőt, amikor kényszerítő körülmények miatt mégis meg kellett szakítanunk d jelenle­vőket felforrósító eszmecserét, az volt az érzésem: az észrevételek, a javaslatok, s főleg a kérdések nem hogy megcsappan­tak volna, hanem — miután egyre jobban fölnyitogattuk egymás szemét — mind több dolgot szerettünk volna tisztázni. Halmozódnak tehát a kérdések. Reagá­lunk, válaszolgatunk rájuk, néha-néha ma­gyarázkodunk. Érdekes ellentmondás: lép­ten-nyomon értekezünk, tanácskozunk egymással, egyre természetesebb a beosz­tottait és a vezetők eszmecseréje, hétköz­napi feladat lett a rendszeres tájékoztatás, nem újság ma már a kendőzetlen, nyílt párbeszéd igazgató és munkás között, szó­beli politizálásunkban nincsenek titkok, vagy kényes kérdések, őszintén szoktunk válaszolni bármilyen problémára — mégis .szaporodnak a kérdések. Talán rosszak á módszereink? Türelmetlenek aligha va­gyunk, a mellébeszélés nem kenyerünk, a visszatetsző jelenségek szépítgetésére sem­mi szükségünk nincs. A „tessék elhinni, ez így van" módszer nevetséges, a kommunis­ta, aki egy cseppet is ad magára és komo­lyan veszi a dolgát, ilyen „meggyőzéssel" nem is próbálkozik. Aki a párt és a nép igazságának szószólójává szegődött, jórészt tisztában van vele, hogy csakis érvelés­sel, gondolatébresztő okfejtésekkel lehet az emberek figyelmét megragadni, bizalmukat megnyerni. De hát hol van akkor a hiba? Erre rögtön sokan rávághatnák, hogy minde­nütt, ahol közös dolgainkat szorgalmazzuk. Igen, ezúttal azonban arra kell válaszolni, hol van „hézag" mindennapi politikai te­vékenységünkben, vagyis miért gyűlnek garmadába a kérdőjelek, annak ellenére, hogy különös gondot fordítunk a lakosság jó hangulatára, nyugalmára. És itt ko­rántsem a tévedések, meg a mulasztások dominálnak, hanem az olyan tünetek, amelyek sok tekintetben újak, s amelyekre népesebb gyűléseken — ahol párbeszédre alig van lehetőség — igen nehéz kielégítő választ adni. Életszínvonal-politikánkban például Szegeden is sokan ellentmondást látnak: csupán a bérek és az árak viszo­nyát értik alatta, s alig esik szó az úgy­nevezett borítékon kívüli juttatásokról. Nyilván, alaposabb eszmecserét igényelne legtöbb munkahelyen ennek a régi ügy­nek a tisztázása, hogy ne csak azt méltá­nyolják az emberek, amit forintban zseb­re dughatnak, hanem azt is, amit a napkö­zi és az óvoda, a gyógyítás és az üdültfetés, a javuló lakáshelyzet és az olcsó közleke­dési lehetőség jelent számukra. Akik úgy vélik-hiszik, hogy a szomszéd rétje zöl­debb, azok vajon tudnak-e a többi szocia­lista ország hasonló gondjairól? Az újsá­gok erről keveset írnak, mondván, megvan kinek-kinek a maga baja, de élő szóban kár lenne elhallgatni, hogy ami a közbol­dogulást illeti, nincs semmi szégyellniva­lónk. Ilyenkor nyilván az is kiderülne azonban, hogy sok tekintetben hátrányban vagyunk szomszédainkhoz képest, s ennek nem csupán nyersanyagszegénység az oka, hanem egy kicsit a sajátos magyar hozzá­állás is: Naz a szemlélet tudniillik, hogy nem hajt bennünket a tatár, a szocializ­must magunknak is építjük, nemcsak az unokáinknak, tehát szükségtelen agyonra törni magunkat. Szoktuk mondani, nagyon sok okos em­ber él közöttünk, némelyekben egy-egy professzor veszett el szinte. Amikor azon­ban egyesek közülük a kétszerkettő egy­szerűségű közgazdasági fogalmakat, össze­függéseket sem akarják megérteni, akkor rögtön kételkedni kell a fene nagy hozzá­értésben. Gondoljuk csak meg: ahol ml nem vagyunk jelen, ahol félrehúzódunk az időszerű és eleven kérdések megválaszolás sától, ott rögtön rákapcsolnak az örök okoskodók, akik szeretnék elhitetni, hogy az isten mindent tud. de ők egy kicsit min­dent jobban tudnak. Amikor azt mondják a kommunisták, hogy nem tudhatjuk, mit hoz a holnap a világgazdaságban, tehát ne­künk az egész magyar népgazdaság alap­kérdéseit kell megoldani, akkor „kincstá­ri szöveget" emlegetve, rögtön közbevág egy nem egészen jóindulatú állampolgár: „Imádkozzunk tehát a válságmentes kapi­talizmusért, hogy ne legyen káros hatással a szocialista életszínvonalra?" Aligha kell bizonygatni, hogy az ilyen ember nem érti, vagy nem akarja érteni: a magyar nemzeti jövedelem több mint 40 százalékban a kül­kereskedelemből jön össze, s ha a mi ter­mékeinket a szokásosnál olcsóbban veszik meg nyugati piacokon, akkor ez komolyan megnehezíti elképzeléseink megvalósítását, a csak dollárért kapható korszerű beren­dezések beszerzését. S az is fékez, késleltet bennünket a fejlődésben, hogy Csongrád megye 21 téeszében búzából még mindig 30 mázsa alatt termeltek hektáronként, ho­lott az 50 mázsás termés is elérhető. Ugyancsak gondunk az is, hogy csupán tíz közös gazdaságban értek el 3000 literes tej­hozamot. 17 téeszben nedig a 2000 litere­set sem produkálták. Ki javít ezen a helv­zeten és hogyan? Csakis az érdekelt szak­emberekkel való folyamatos tanácskozá­sok. vagy ha úgv tetszik, viták révén lehet közös nevezőre jutni a gyakran emlegetett korszerűség és rugalmasság kérdésében. S okan föl teszik kérdésként azt is: ha olyan jól tudjuk, mit kellene csi­nálni, miért nem fogunk tüstént hozzá? Miért van az például, hogy évek óta emlegetjük a korszerű munka- és üzemszervezés jelentőségét, mégse hala­dunk vele valami gyorsan? Aztán ki tehet arról, hogy a munkaversenyben rejlő hal­latlan energiát több helyen az eladhatatlan termékmennyiség halmozására fordították? Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy ml mindig minden föladatról rengeteget be­szélünk, de mintha nem értenénk egymást, csak nehézkesen fordulunk a helyes irány­ba? Talán a kényelmesség játszik közre, Esetleg az érdekek ütköződése. amikor az egyén nem a népgazdaság fejlettségétől várja maga és családja tartós boldogulá­sát. Megeshet, hogy hiányzik a szakmai hozzáértés, azonkívül a korszerűsítés anya­gi fedezete is. De éppen azért kellene nemcsak állandósítani, hanem tartalmá­ban még tovább gazdagítani az üzemeken, intézményeken belüli véleménycseréket, hogy ki-ki vállalja a maga felelősségét a célravezető határozatok végrehajtásáért. Ka például a szocialista brigádok tagjai látják, kinek mi a konkrét dolga, feladata, sokkal nehezebb lesz nekik az esetleges rossz vezetési bizonyítványt megmagyaráz­ni. Ahol a munkást beavatják az üzem gondjaiba, netán csakugyan lehetővé teszik számára, hogy megnyugtatóan értesüljön a létező összes problémáról, akkor való­színűleg nemcsak a kérdések, hanem a hasznos javaslatok is megsokasodnak, a „tessék elhinni!!" típusú választ azonban nem fogadja el. Sok-sok kérdésre válaszolunk mostaná­ban, de ezen a téren is nőnek az igények. Mondom, nem azért, mert elhanyagoljuk az információt, hanem éppen ellenkezőleg: a mind teljesebb válaszadásokkal fölkel­tettük az emberek érdeklődését közös dol­gaink iránt. Élesztgessük, tápláljuk ezt a figyelmet és bizalmat. F. NAGY ISTVÁN M. T. ban? És a gyümölcsözezon­Nemcsak fiatalok, nyugdí­Május 7"től Volán-szombatok Miután a szabad hétvége- lakosság rendelkezésére áll ken ér rá jobban mindenki, — jelentette be csütörtöki akkor nagyobb a kapacitás tájékoztatóján Tapolcai Kál­is, ezért a Volán a más muri- mán, a Volán Tröszt vezér­kából felszabadult tehergép- igazgatója. I járműveivel elsősorban a A Volán-szombatok ­amikor az építőanyag-ipari vállalatokkal, a kavics- és kőbányákkal — a TÜZÉP­telepekkel és más kereske­delmi vállalatokkal együtt­működve egész napos lakos­sági fuvarozási műszakot tartanak — a legtöbb Volán vállalat területén, május 7-én 1 kezdődnek. Uj rádiócsalád Űj asztalirádió-család gyártása kezdődött a székesfehér­vári Videoton gyárban. A három alaptípus közül a Bada­csony készülék digitális órával, közép- és két ultrarövid­hullámsávval rendelkezik, a Füred és a Csopak pedig rö­vid- és, középhullámú vételre alkalmas. Kitüntetés vörös­kereszteseknek A szociális társadalmi gon­doskodásban kiemelkedő munkát végzett aktivistákat tüntettek ki csütörtökön — a Vöröskereszt világnaphoz kapcsolódóan — a Magyar Vöröskereszt országos köz­pontjában. A Vöröskereszt országos vezetősége által ta­valy alapított kitüntető em­lékérmét Hantos János főtit­kár nyújtotta át 22, a társa­dalmi szociális gondozásban hosszú ideje tevékenykedő aktivistának. i

Next

/
Thumbnails
Contents