Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

Hangszerrel, jó szóval j Új kutató­állomás Kevés ember tud oly sze­mélyes presztízsként örülni a névtelen sikernek, mint ő. Most sem titkolt büszkeség­gel ejti asztalomra a körzeti népfront közművelődési bi­zottságának munkatervét. Tő­mondatos kommentárja ügyel a fontossági szórendre is: „maradéktalanul teljesítet­tük". Aztán .tippeket kér, ja­vaslatokat őszre, merthogy a legutóbbi színházi ankét szé­pen sikerült, folytatni illene. Főhivatása zenész. Csellójá­val ott ül a színházi orches­terben, csípős nyelvű kollé­gái termetére meg hangsze­rére célozva ugratják: Padló Casals. Markó Leó a kultúra szívós agitátora. Csak beszél­getés közben derült ki, a mo­tor negyven éve dolgozik benne. Diákfejjel, a harmincas évek elején került kapcso­latba a munkásmozgalom­mal. Muzsikált, vezényelt a Hétvezér utcai munkásotthon zenekarában, együtt léptek föl a színjátszókkal és a da­lárdával, Juhász Gyulát, Vár­nai Zsenit hallgatták. A há­ború koncertkörúton érte Egyiptomban. A fölszabadu­lás óráitól kapott helyet Sze­ged városi színházában mint gordonkás, később karmes­ter. Már februárban tagja a kommunista pártnak, első pártmegbízatása: létrehozni a zenészek szakszervezetét. Ami március elsején alakult kola megszervezését, öt esz­meg, 350-en voltak. Hamar tendőn át igazgatója az új kontaktust keres az üzemek- intézménynek. Látatlanban kel, hogy a színház művészei elhinném, dokumentumokkal eljuthassanak a munkások bizonyítja, hogy a falakon közé, a hazatérő hadifoglyok belüli oktatói munka megfér javára jótékony hangver- a városi népművelői tevé­senyt hoz tető alá, majd a kenységgel: zenekart, kon­Nemzeti Segély hasonló célú certeket szervez, megkapja a koncertjein dirigál, miközben Szocialista Kultúráért kitün­bemutatkozik a publikumnak tetést. 1960-tól a szegedi ze­Simándy József is. A kom- neiskola tanára, s bár onnan munista párt propagandistá- nyugdíjba ment, a színházi ja 1947-ben, a választási küz- zenekarban változatlanul szá­delemben, Szeged környéki mítanak rá. Az Elnöki Tanács községekben jár, útitársa jubileumi emlékérmét 1970­többek között Komócsin Zol- ^n vehette át. tán. Közreműködésével még A Hazafias Népfront köz­az évben fiatal konzervatö- SS'^SSJ nstakból egyetemi-foiskolai munkája szinte fölbecsülhe­hangszeres együttest hoznak tetten, hiszen egy-egy ren­létre, hogy a hivatásos zene- dezvényre személyesen kéri­karnak utánpótlása legyen. közreműködöket, , intézmények vezetőméi ko­Hasznosan, hiszen többen ma pogtat, hogy közönséget to­Is a szegedi szimfonikusoknál borozzon, mert semmit sem játszanak. bíz a véletlenre. Társadalmi Népköztársasági érdemérem- munkas­mel tüntetik ki 1948-ban. Egy évre rá föloszlatják a színházi operát: többedma­gával a Fővárosi Operetthez szerződik, de néhány eszten­dő múltán visszatér Szeged­re, a közalkalmazottak kul­túrotthonának (ma a Juhász Gyula művelődési központ) igazgatója. És mi fontosabb teendője lehetne, zenekart alapít, Viét évig vezeti. A Népművelési Minisztérium rábízza az orosházi zeneis­N. I. Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadé­mia földrajztudományi ku­tatóintézetének újonnan lé­tesített csákvári kutatóállo­mása. A környezet kutatása és a környezet minősítése céljából létesített állomás munkáját egyhetes környezet minősítésével foglalkozó szimpóziummal nyitotta meg. Tudósdelegóció Bukarestben Nagy Lászlónak, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézete igazgató­helyettesének vezetésével magyar tudósdelegáció uta­zott Bukarestbe a Románia állami függetlensége 100. évfordulója tiszteletére ren­dezett nemzetközi tudomá­nyos ülésszakra. Először a Don Pénteken újítja fel a sze­gedi színház operatársulata a Don Carlost. Verdinek ez az operája évek óta nem ment itt, a szabadtéri játé­kokon is csak 1967-ben, ért­hető tehát, hogy a bemuta­tóknak kijáró szokásos izga­lommal, fokozott várakozás­sal készülnek rá. Kiváltképp, mert vendégkarmester áll az együttes élén, Halász Mihály, aki az utcai plakátok szerint a Hamburgi Opera első karmestere. — Tulajdonképpen csak ősztől — helyesbit a fiatal dirigens, próba után, a zene­igazgatói szobában. — Eddig vendégként léptem jel ott, hi­szen Frankfurtban dolgoztam Christoph von Dohnányi in­tendáns és fözeneigazgató mellett, akivel együtt szer­ződünk ősztől kezdve, három évre, az északnémet városba. Szegedi származású, kül­földön élő fuvolista beszélt róla Pál Tamásnak, így ke­rülhet sor szegedi fellépésé­re. Kolozsvárott született, Budapesten érettségizett, fa­gottot tanult a zeneakadé­mián, hangszeres játékosként szerződött nyugatnémet zene­karhoz. Huszonhét éves ko­rában iratkozott be karmes­ter szakra az esseni főiskolá­ra, később asszisztens volt a Gelsenkircheni Operánál, majd 1975-ben Münchenben, azóta Frankfurtban karmes­ter. Legutóbb Berlinben di­rigált Rigolettót. szívéhez legközelebbi az olasz roman­tikus repertoár, Verdi, Puc­cini — és persze Mozart meg Richárd Strauss. A Don Car­lost először vezényli Szege­den. Rendkívül hízelgőén nyilatkozik a szegedi opera­társulatról, a zenekar hang­vezényli Carlost Halász Mihály, a karmester záskultúrájáról, a szólisták­ról, akik a zsúfolt műsor­naptár dacára nagy odaadás­sal próbálnak. Halász Mihály a május 6-i fölújítást követően még 10-én vezényli a Don Carlost, aztán Pestre utazik és vissza Frankfurtba. I. N. INFO 1977 Kétnapos országos tanácskozás Szegeden Az iparstatisztikusok és Kardos János gyárigazgató­üzemgazdászok május 5-én nak, az MKT megyei szerve­és 6-án Szegeden rendezik zete titkárának elnökletével, meg VIII. vándorülésüket. A élelmiszer-termelési Az országos tanácskozás té- szekció ülését a Magyar Tú­rná ja: ipari közgazdászok a dományos Akadémia szegedi szocialista integrációért, az bizottságának dísztermében ebből adódó népgazdasági, (Somogyi utca 7. I. e. 120-as ágazati és vállalati felada- szoba) tartja Barabás Mik­tokról. A nagyszámú hazai lósnak, a KSH főosztályveze­szakember, s külföldi vendé- tőjének elnökletével. Itt öt gek a tanácskozás első nap- előadás foglalkozik a szocia­jan a Csongrád megyei ta- iista integráció és a magyar nács nagyelőadójában plená- élelmiszer-termelés aktuális ris ülésen vesznek részt. Az kérdéseivel, a húsexporttal ülés elnöke dr. Olle Lajos kapcsolatos feladatokkal, az kandidátus, az MKT elnök- élelmiszer-termelés és a jö­ségi tagja, a Marx Károly vőkutatás összefüggéseivel, az Közgazdaságtudományi Egye- élelmiszeriparunk műszaki tem tanszékvezető tanára. A színvonalával, és természete­témát jelző előadást: ipari 6en Csongrád megye gazda­közgazdászok a szocialista sági szerkezetében betöltött gazdasági integrációért cím- szerepével. Részt vesz az mel dr. Szita János, a köz- TMTPr, ,„-» gazdaságtudományok dokto- INFO 1977 rendezvényén, a ra, miniszterhelyettes, a Mi- közgazdászok VIII. országos nisztertanács Nemzetközi vándorgyűlésén Bálint József Gazdasági Kapcsolatok Tit- államtitkár, a KSH elnöke is. kárságának vezetője tartja. Az első nap délutánján ke­rül sor az ipari és építőipari statisztikai értesítő nívódijai­nak kiosztására is, majd a konferencia résztvevői üze­mekbe látogatnak, és Szeged városával ismerkednek. A vándorülés második nap­ján három szekcióban végzik munkájukat a résztvevők. Az I. nehézipari szekció ülését a megyei tanács nagytermében tartja. Az ülés elnöke dr. Hortváth László kandidátus, a Nehézipari Minisztérium miniszterhelyettese. A szek­cióülésen négy előadást tar­tanak és vitatnak meg. El­sősorban a KGST-országok közötti kooperáció és specla­llzáció szerepéről esik szó. A II. könnyűipari szekció a szegedi városi tanács díszter­mében folytatja munkáját dr. A kimutatások kimutatása Némely dolgok egysze- dogan fogadják társaságuk­rűen nem mennek a fejem- ba az ellenük szóló határo­be. Csak nemrég történt, zatokát is. Hiszen egyre­hogy korlátoztuk — s alig- másra hallom mindenféle hanem helyesen — az admi- intézmények illetékeseitől, nisztratív munkakörbe fel- hogy most, 1977 elején már vehetők számát, illetve lét- olyan iktatószámoknál tar­számstopot rendeltünk el.S tanak, mint négy-öt évvel ezt alighanem jól is tettük, korábban az esztendő vé­hiszen az adminisztrátorok gén. Mert kimutatás kell a száma nálunk már minden- Statisztikai Hivatalnak, a féle parkinsoni törvényt főosztálynak, a trösztnek, a megszégyenítő, szédületes minisztériumnak, a tanács­gyorsasággal gyarapodott, s nak, a szakszervezetnek, a ha nem vigyázunk, lassan­ként egész tízmilliós népes­ségünk íróasztalnál ült vol­na, s vagy ötvenmillió ven­dégmunkást is beszerezhet­tünk volna irodáinkba. Amikor az intézkedés bevételi főigazgatóságnak, a... — szóval nagyon sok helyre, s mindegyik hely megadja a saját szempont­jait Igaz, tiltakoznak is ez el­len az intézmények vezetői. megszületett, több-kevesebb sőt a főhatóságok, felügye­elégedetlenséggel találko- leti szervek vezetői is sej­zott. Az egyik nagy szegedi tik, hogy ez igy nem lesz gyár osztályvezetője is fog- jó. mert ha nem az íróasz­ta a fejét például annak talok, de az akták tengeré­idején, hogy most aztán mi be így nyugodt lélekkel be­lesz vele. Mert — monifotta lefulladhatunk. Odáig is el­— tíz éve öten kényelme- ment már egy felügyeleti sen ellátták az osztály mun- szerv a megértésben, hogy káját, most húszan vannak, tanácskozáson, ahol kü­de így is alig győzik. Ahány Kelendő filmek Az utóbbi hetekben több európai és tengerentúli or­szág filmvállalata és tele­víziós társasága vásárolt magyar filmeket. A Kubai Köztársaság hazánkban járt filmátvételi delegációja négy Játékfilmünket — Fejér Ta­más: A királylány zsámolya, Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék. Bán Róbert Kísértet Lublón és Palásthy György: Tótágas című alkotásait —, valamint Dargai das Matyi című, betöltő rajzjátékfilmjét, és további három gyermekrajz­filmet vásárolt meg. A kanadai CBE televíziós társaság a 26 epizódból álló Kockás fülű nyúl című me­sesorozatot. a nyugatnémet Atlas-film nevű filmvállal­kozás pedig — moziforgal­mazásra — Jancsó Miklós: Szerelmem, Elektra és Pa­lásthy György: Varázsló cí­mű alkotásait vette meg. Május 4-től — hetente egy-egy filmet sugározva — magyar filmciklust mutat be a Spanyol Televízió is, melynek keretében a nézők Attila Lú- Jancsó Miklós: így jöttem, egész estét Makk Károly: Szerelem, Ré­vész György: Utazás a ko­ponyám körül, Sándor Pál: Sárika drágám, Gábor Pál: Utazás Jakabbal és Rózsa János: Álmodó ifjúság című filmjeit láthatják. szerv és felettes főhatóság, mindegyik kimutatásokat kér, és mindegyik külön lönböző intézmények veze­tői panaszkodtak a kimuta­tások hihetetlen burjánzása szempontok alapján. Hét- ellen, javasolta: készítsen nyolc ember más sem esi- egy igazgató kimutatást a nál az osztályon, csak napi kimutatásokról, hányfélét, nyolc órában kimutatásokat hányszor és hány helyre gyárt. Még azt is megje- kellett küldenie. Gondolta, gyezte, hogy úgy látszik, hátha ezzel segíthet vala­„fönt" is több íróasztal van mit. a kelleténél, s az már köz­tudott, hogy egy íróasztal százat csinál, vagyis annyi­nak is képes munkát adni, hogy saját fontosságát kel­lőképpen bizonyíthassa. Természetesen az elége­Az értekezleten meglehe­tős derültséget keltett az ötlet, de csak egy szkepti­kus bekiabáló akadt — Ügy sem ér semmit! — felkiál­tásával. Sajnos, alighanem neki lett igaza, mert azak­detlenség hangja eljutott ták azóta is amőba mód­„felfelé" is, s azóta is ko- ján, osztódással szaporod­moly minisztériumok, ható- nak. Így hát meglehetősen ságok és más fórumok fog- bátortalanul merem meg­lalkoznak azzal, hogyan le- tenni javaslatomat Talán hetne csökkenteni az ad- tovább vinné az ügyet, ha minisztrációt Foglalkozni netán elkészítenék a kimu­foglalkoznak vele, határo- tatások kimutatásának ki­zatok is születnek szép számmal, de hát közben az akták csak vidáman gyűl­nek poros halomba, s bol­mutatását is. Hátha ettől már egy edzett bürokrata is elriad ... Sz. I. Gyulai nyár '77 Éjszakák a lovagteremben A táncosok mozgását ref­lektorfény öleli majd, s a fény a gyulai vár előtti ta­von tükröződik, A Garai Gábor Orfeusz átváltozásai című hangjáték'ából készült darabot, melynek koreográ­fiáját a pécsi balett vezetője, Eck Imre tervezte, július elején láthatja a békési vá­ros közönsége, és az oda­látogatók. Az éjszakai előadások csak az egyik újdonság. Színház lesz a középkori vár lovag, terméből is. Itt Székely Já­nos Dózsa című monodrá­ma ja kerül színre Nemes Le­vente előadásában. A hajdan volt Időket idéző környezet­ben lép fel Berek Kati is. Ruszt József népi passió­játékot rendez a vár előtti téren. A gyulai várszínház jubi­leumi évadja jól érzékelteti, hogy a békésiek igyekeznek az országos érdeklődés kö­rébe kerülni. Azt, hogy a vár a mai magyar történel­mi alkotóműhelye akar len­ni— már az elmúlt években Is egész sor eredeti bemutató bizonyította. Darvas József, Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, Száraz György és Görgey Gábor darabjainak volt itt első premierje. Idén Hernádi Gyula mu­tatkozik be új darabbal Gyulán. A mű még nincs tel­jesen készen, a címe is ideiglenes: Miksa császár. A szerző egyféle magyar don­kihótizmust visz színpadra. A dráma a szabadságharc utáni években játszódik. A rendező: Szinetár Miklós. A másik új darab Pás­kándy Géza Távollevők című — kötetben már napvilágot látott — történelmi komé­diája. Valló Péter állítja színpadra. — Páskándi darabjában két vonulat van — mondta Valló Péter — az egyik drá­mai szál, az író azt kutatja, hogy mi is a hősiesség ter­mészetrajza, a másik ugyan­ércnek a megfordítása. Nem maradnak élmény nélkül a néptánc kedvelői sem a gyulai fesztiválon. Emberöltő címmel folklór­játékot láthatnak július utolsó napjaiban a várban. A hagyományos eszperantó nyári egyetemet is megren­dezik az idén; az egyhetes program során a többi kö­zött Bata Imre irodalomtör­ténész, Ponort Thewrewk Aurél csillagász és dr. Wer­ner Bormann, az Eszperantó Világszövetség alelnöke lesznek az előadók. Júliusban első alkalommal rendezik meg a helyi ifjú­sági napokat. Látható lesz még számos képzőművészeti kiállítás is. Művészeti főiskolák találkozója Első ízben rendezik meg május 6. és 8. között a mű­vészeti főiskolák találkozóját Szentendrén. A Színház és Filmművészeti Főiskola kez­deményezéséhez csatlako­zott az Iparművészeti-, Kép­zőművészeti-, Zeneművészeti Főiskola, az Állami Balett­intézet, az Állami Artista­képző Iskola és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola dzsessz tanszaka. A három napon a város több helyszínén kiállítások­kal, produkcióval mutatkoz­nak be egymásnak és a kö­zönségnek az iskolák hall­gatói.

Next

/
Thumbnails
Contents