Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

Kedd, 1977. mfljus 31. 5 Fiatalok muzsikusklubja A fiataloknak, akik sze­retnék megismerni a „nép­zenélés" élményét, lehető­séget biztosít a szegedi KI­SZÖV klub, mely régóta otthont ad különféle népze­nei rendezvényeknek. Most. muzsikus-klubjába várja azt a bármely 15—20 éves fia­talt, aki vállalkozik arra, hogy megismeri és megta­nulja — a magyar és más népek zenéjében használatos hangszereken — a népi já­tékmódok Előnyös bármilyen klasszikus hangszer ismerete, de jelentkezhet mindenki, aki szeretne megismerkedni a muzsikával, hiszen a hang­szeres tanulás mellett, me­lyet az adott hangszerhez értő muzsikus, vagy népmű­vész irányít. Sor kerül első­sorban népzenével foglalkozó előadásokra is. A nyár elejé­től működő klubban zene gyűjtésére, eredeti hangfel­vételek hallgatására is le­hetőség nyílik. Kisorsolták a lottó májusi tárgynyereményeit — a 19. hét szelvényeire Hétfőn Budapesten, a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság Münnich Ferenc utcai székházában kisorsolták a lottó május havi tárgynyereménycit — a 19. hét szelvé­nyeire. Az alábbiakban közöljük a szegedi totó—lottó körzeti iroda területén vásáiolt és nyereménnyel kisorsolt szelvé­nyeinek a számát, valamint a nyereAiényt. * A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a = Zsiguli személygépkocsira utalvány. b = 50 000 forint ötletutalvány. c = 15 000 forintos Otthon lakberendezési utalvány, d — 10 000 forintos vásárlási utalvány, e = 9000 forintos Ki mit választ-utalvány. f = 7000 forintos Tetőtől talfkg-utalvány. g = 5000 forintos vásárlási utalvány, h •= 4000 forintos Konyhafelszerelés-utalvány. i = 3000 forintos „Textil"-utalvár.y. j •» színes televízió. k = 20 000 forintos Zenesarok-utalvány. 1 — 10 000 forint értékhatárig televízió vásárolható, m = 9100 forint értékhatárig televízió vásárolható. n = 70ÖO forint értékhatárig hűtőgép vásárolható, o = 6000 forint értékhatárig hűtőgép vásárolható, p = 6000 forint értékhatárig háztartási félsz, vásárolható, r «= 4500 forint értékhatárig háztartási félsz, vásárolható, s = 2500 forint értékhatárig táskarádió vásárolható. g h e i d h d d e f f k h d e 7152 881 n 7 154 135 i 7 167 309 g 7 176 275 f 7 179 619 i 7 196 667 d 7 200191 c 7 202 673 g 7 221 129 d 7 258 568 7 263 952 7 265 939 7 270 941 7 272 418 7 273 565 7 286 617 7 297 855 7 306 363 7 334 776 7 351 185 7 353 867 7 355 383 7 370 331 7 404 305 7 475 475 i 7 479 380 1 7 480 521 h 7 501 339 m 7 520 012 1 7 521 515 i 7 526 314 d 7 526 664 j 7 562 549 d 7 565 603 1 7 566 137 h 7 579 982 1 7 594 664 g 7 599 077 f 7 615 520 d 7 639 679 7 646 743 7 653 480 7 655 263 7 665 284 7 668 753 7 676 398 g 7 685 052 e 7 701 935 e 7 716 662 g 7 723 177 d 7 725 514 f f d d h R h 7 727 010 1 7 734 300 d 7 736 888 e 7 742 762 e 7 756 465 g 7 765 997 h 7 768 458 d 7 773 550 j 7 784 420 e 7 785 237 d 7 797 988 h 7 800 060 o 7 800 522 g 7 801671 i 7 803 227 d 7 823 032 k 7 831 126 o 7 834 586 b 7 835 868 g 7 838 654 h 7 866 937 i 7 871 689 s 7 891431 e 7 895 682 i 7 909 218 g 7 927 626 n 7 952173 f 7 978 799 f 7 980 218 h 7 985 326 i 7 990 937 o 7 993 389 e 24 352 906 55 403 718 55 408 637 55 412 510 55 417 628 55 434 707 55 438 431 55 674 741 55 685 395 g 55 700 255 f 55 700 514 h 55 714 237 i 55 717 108 61 012 659 61 022 512 i 61 028 853 61 053 155 61 053 176 61 071 812 h P P e 1 a h h d i 61 088 615 e 61 122 800 e 61 136 993 f 61 138187 k 61 158 497 g 61 159 340 b 61 170 471 61 184 931 61 184 932 61 194 265 61 199197 m 61 212 438 g 61 212 726 61 249 715 61 260 278 61 301 206 61 303 227 61 315 856 61 323 268 n 61 334 602 i 61 334 636 j 61 336 248 i 61 340 213 f 61 356 576 m 61 366 923 h 61 408 176 d 61 412 884 d 61 417987 k 61 432 625 g 61 439 642 d 61 441 896 c 61 442 358 61 445 736 61 451 831 61 452 612 61 464 725 i 61 466 853 f 61 468 098 n 61 497 222 f 61 498 909 g 61 502 519 1 61 507 318 f 61 525 823 f 61 525 937 g 61 557 778 d 61 557 789 i 61 571 329 h 61 574 486 j 61 589 189 d 61 6Ő1 237 d 61 626 976 f 61 634 008 f d e b h A nyertes szelvényeket 1977. június 20-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTF-fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság (1875 Budapest V., Mün­nich Ferenc utca 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Színjátszó tábor Pécsett Az Ifjúsági Zenei Tábor több éve eredményesen dol­gozik Pécsett, s június 27_én új tábor nyitja kapuit: a színjátszóké. Lényege: ama­tőr színjátszók és rendezők szakmai képzése elméleti és gyakorlati formában. A gya­korlati munka 27-én kezdő­dik. Ekkör találkoznak a hi­vatásos rendezők és színé­szek azokkal az amatőr szín­játszókkal, akik a nyárból 6 hetet szakmai fejlődésük érdekében feláldoznak. P. Hacks: Szép Helénájának próbáját Ascher Tamás irá­nyítja, több amatőr-rendező asezisztálásávai, Bregyán T'éter, Csákányi Eszter és más színészek közreműködé­sével. G?'i lösz! ó Magyar Passió címmel régi magyar komédiákból összeállított műsor rendezését kezdi el. Amatőr színészek az ország legkülönbözőbb együttesei­ből érkeznek: Debrecenből, Budapestről, Sárbogárdról, Miskolcról. A tábor második hetében amatőr rendezők vesznek részt a próbákon, s elméleti előadásokat hallgat­nak. Vekerdy Tamás gyakor­lati bemutatóval tart elő­adást tapasztalatairól. Len­gyel György, a Madách Szín­ház rendezője, Meycrhold, SztanyiszJavszkij, Brecht színházáról beszél, Osztoviís Levente, az Európa Könyv­kiadó főszerkesztője, a mű­sorokkal kapcsolatos drama­turgiai kérdésekről. A rendezők a második hét után hazautaznak, s a ha­tódik héten érkeznek vissza. Az eltelt idő alatt a két cso­port felkészül, és a tettyei romok között bemutatja a kész produkciót, amit egy héten keresztül minden este játszanak a pécsi közönség­nek, sőt a szigetvári és siklósi várban is. Körkép '77 Ünnepi irodalmi es! Szegeden Divatba jöttek az interjúk. Hogy a művek helyett-e, nem tudom. Tény viszont, hogy mai napság nem iro­dalmi est az, ahol nem ké­szít valaki, újságíró, vagy irodalomtörténész nyilvános beszélgetést az írókkal. Az­után megszólalnak a fonto­sabb dolgok, a müvek is, de csak: az után. E divattal még nem ls volna baj. Megismerni azt az embert, akinek írásait szíve­sen olvassuk, semmiképpen sem hátrány. Van azonban az interjúknak egy hátul­ütője; jelesül, hogy időben a kérdezőnek csak néhány röpke perc adatik reájuk. Ezalatt pedig ... Van a né­zőnek egy olyan érzése, hogy egy-egy író zanzájával ta­lálkozott. A rádió meg a té­vé a példa rea; fontos, tehát embert megmutató interjú rövid idő, egy-két perc alatt nem születhetik. Minimum három fertályóra szükségel­tetik hozzá. A könyvhét szegedi ünne­pi estjén a fentiek miatt volt nehéz helyzetben a há­rom meghívott írót bemuta­tó irodalomtörténész; mit mutasson meg, mire irányít­sa a közönség figyelmét? Zavarban volt. De ez nem az ő hibája, hanem a for­máé. Azt hiszem, jobban kel­lene bízni a közönségben, el kelíene hinni, hogy a tol­mácsolt mű az esetek döntő többségében többet mond, mint egy nyúlfarknyi nyi­latkozat. Divatról van szó, amit nem ártana elfelejteni; és már csak azért sem, mert oz az est is azt bizonyította, hogy' igazából az alkotások voltak csak átütőek. És an­nak ellenére is, hogy a pró­za — ami tulajdonképpen nem pódiumra szánt műfaj — uralkodott. Ezen is volna értelme gondolkodni, amikor valaki kitalál egy műsort! Az est. vendégei Csurka István, Dobai Féter és Ko­lozsvári Grandpierre Emil voltak. Műveiket Avar Ist­ván, Kertész Péter, Orbán Tibor és Szabó Sándor tol­mácsolta. Az írókkal Pomo­gáts Béla beszélgetett. A műsort Török Tamás ren­dezte. Petri Ferenc 0 könyvhét eseményei A mai eseménysor rend­hagyó irodalomórával kez­dődik ; Ördögh Szilveszter látogat a Tömörkény gim­náziumba. 11 órakor Ko­lozsvári Grandpierre Emil dedikál a Lenin körúti Tö­mörkény könyvesboltban, délután háromkor ördögh Szilveszter. A Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinátban ugyanekkor kezdődő író­olvasó találkozó vendege Annus József. Fél órával később a könyvutcában Csurka István dedikál, majd 16 órakor a Vasutas Műve­lődési Ház irodalmi színpad ad műsort. Este Csurka István a móravárosi fiók­könyvtárban. Ördögh Szil­veszter a Vasutas Művelő­dési Házban találkozik ol­vasóival. Van-e szegedi műhely? Gomiiocz Zoltánra Gombocz Zoltánra, a ma­gyar nyelv történetének ku­tatójára emlékeztek ma dél­előtt, születésének századik évfordulóján. Délelőtt meg­koszorúzták a Mező Imre úti temetőben levő sírját, dél­után pedig fe'avatták' em­léktábláját Budapest XI. ke­rületében, a róla elnevezett utca, valamint a Ménesi út sarkán levő házon. Van-e szegedi műhely? — kérdezte cikkének címében D. Fehér Zsuzsa művészet­történész, a Művészet 1973 augusztusi, szegedi számá­ban. Gondolatainak végén, összefoglalásképpen akkor a köx'etkezőket írta: „A sze­gedi műhely most van szü­letőben. De ez a műhely nem beltenyészet útján ala­kul ki. StiUirisan éppen any­nyira összetett, mint a sze­gedi valóság, az ellentmon­dásokkal teli társadalmi fej­lődés. E fejlődés fókusza pedig a fiatalok csoportja, akik befele és kifele úgy tudnak egyszerre figyelni, hogy környezetük, egyénisé­gük a heves kifejezés őszin­teségében ütközik egymás­sal." Négy esztendővel ké6Őbb a műsorszerkesztő, D. Fehér Zsuzsa a Művészeti Magazin szegedi számában sem tudott ennél többet mondani. Hogy milyen képet nyújtott e vá­ros művészeti arculatáról, s vajon néhány évvel ezelőtti sorai valósággá értek-e, azt sokféleképpen értékelhetjük. Igaz, hogy a televízió e rendszeresen jelentkező soro­zata döntően képzőművé­szet-centrikus, ám sohasem arisztokratikusan. Mindig is figyelt a társművészetekre, elsősorban az építészetre és a zenére. A szegedi magazin­szám a bőség zavarával küszködött. Nehezen lehetett eldönteni a képernyő előtt, vajon kedvcsináló képes­könyvet, vagy élő, valódi problémákkai foglalkozó, képzőművészeti életünk eredményeivel és gondjaival felelősen foglalkozó műsort látunk-e?! Ami talán a leg­feltűnőbb volt a 45 perc so­rán. hegy a múlt és az épí­tészet irányába tolódott el a műsor. Néhány izgalmas kérdést ugyan felvetett D. Fehér Zsuzsa, és Trogmayer Ottó beszélgetése a század­Á júniusi Tiszafáj „A jelenkori magyar iro­dalom legnagyobb vigasza Sütő András. Azt lehetne hinni, hogy bizonyos lévén a karátban, most már köny­nyen kezeli az anyagot, az ércet. Egyre szigorúbban, igényes ösztönévei mind ke­ményebb kőzetet keresve" — írja az ötvenéves Sütő And­rásnak ölelését küldő Ily­lyés Gyula, a Tiszatáj leg­újabb számában. A születés­nap természetesen apropó csupán a romániai magyar irodalom egyik legjelentő­sebb alkotója emberi-művé­szi pályájának megrajzolá­sához. Nevelőjének Sütő András — Móricz, Veres Pé­ter és Tamási Áron mellett — Illyést tekintette. A fia­tal Sütőben pedig Balogh Edgár az elsők között látta meg a tehetséget. Jelképes (és nem mindennapi), hogy az Anyám könnyű álmot ígér és a Csillag a máglyán szerzőjét most Illyés Gyula és Balogh Edgár köszönti. Az életmű egészét értékeli lírai hangú esszéjében Czine Mihály „Nagy dolog, amit cselekedett. Még a tamáso­ka: is meggyőzte: a realiz­mus lehet modern; a népi­ség nem halott" — írja Czi­ne. Űj versekkel Agh István, Raffai Sarolta, Csikl László, Magyari Lajos, Horgas Béla és Téglásy Imre szerepel. A júniusi szám versanyagából külön kiemeljük Tornai Jó­zsef párbeszédes költemé­nyét (A Szűzavató). Feszült légkörű, tragikumba tor­kolló írás Annus József Kis­harang című elbeszélése. A feldolgozott életanyag gaz­dagsága, a társadalmi és lé­lektani fogékonyság az élet­utak. jellemek sokféleségét hozza magával a filmszerű­en pergő történetben. Páskándi Géza írása (Köl­tői nyelvünk egyéni változa­tai és a táj) a két világhá­ború közötti erdélyi líra je­lentős alakjáról, Dsida Je­nőről szól ugyan, az izgal­mas esszé azonban általáno­sabb, elméleti kérdéseket is érint. A magyar munkásmozga­lom történetével szorosan összefonódott, fennállásának századik évébe érkezett Nép­szaváról két tanulmány is olvasható a júniusi Tiszatáj­ban. Kemény G. Gábor túl­zás nélkül hatalmasnak mondható anyaggal doku­mentálja a nemzetiségi kér­désnek a régi Népszavában való jelentkezését. Hegyi András a lap fejlődési sza­kaszait vázolja, és a Nép­szava történetének „máig is érvényes tanulságait" emeli ki. A Kelet-európai Nézőben Lagzi István Jaroszlótól Danckáig címmel a lengyel­országi Rákóczi-emlékün­nepségekről ad körképet. Balta Gyula A hetvenes évek című, a szovjet kritikai Iro­dalomból válogatott kötetet méltatja. A kritika rovatban — részben — néprajzi tárgyú könyvekről találunk bírála­tokat. Vargyas Lajos A ma­gyar népballada és Európa című monumentális művé­ről Katona Imre ír. Gál Ist­ván Bartók összegyűjtött le­veleinek kiadását elemzi. Kosa László az utóbbi egy­másfél év néprajzi kiadvá­nyainak egy részét 6zemlézi. Győri Klára parasztönélet­írását Tamás Gáspár Miklós ismerteti. Füst Milán Napló­járól Reisinger János, Szem­lér Ferenc verseiről Pomo­gáts Béla, Kárász József no­velláiról Horpácsi Sándor írt bírálatot. A Szegedi Nemzeti Szín­ház Kisszínházának két elő­adásáról (Madách: Az ember tragédiája, Maróti Lajos: Egy válás története) közöl kritikát a Tiszatáj Bulla Ká­roly és Petri Ferenc tollá­ból. Itt olvasható Annus Jó­zsefnek a Gulácsy Teremben rendezett együttes tárlatot megnyitó beszéde. A júniusi szám illusztrációi is ennek a tárlatnak az anyagából ke­rültek ki. forduló és a két háború kö­zötti esztendők izgalmas kí­sérleteiről, máig eléggé nem méltányolt alkotóiról, de a kérdésfelvetésnél, az érintés­nél többre nem vállalkoz­hattak. Különösen vérsze­gényre sikeredett a kortárs szegedi művészek bemutatá­sa. Nem attól, hogy kiket szólaltattak meg, és mutat­tak be — hiszen Szathmáry Gyöngyi, T. Nagy Irén, Pa­taki Ferenc és Zoltánfi Ist­ván méltán reprezentálják a mai szegedi képzőművészet első vonalát —, hanem azért, mert a beszélgetések és be­mutatások is elsietette!:, el­kapkodottak voltak. Éppen arra nem adtak választ, amit 73-as cikkében Fehér Zsuzsa felvetett, hogy tudni­illik: Van-e szegedi műhely? Nem Szegeden néztem a Művészeti Magazin ezen adását. Környezetem leg­alábbis nem volt elfogult, mint én. Mégis észrevették, hogy milyen sok a képi kli­sé. Ugyanazok a beállítások, kivágások sorakoztak a mű­sorban, váltották egymást az adás során, amelyeket any­nyiszor látunk, amiket any. nyira ismerünk nemcsak mi, szegediek, hanem mindazok, akik valamit is tudnak erről a városról. Jó volna egyszer már friss szemmel felfedez­ni ennek a városnak azt az arcát, amelyik legalább any­nyira szép, eredeti, mint.az ismert, de annál újszerűDb, gazdagabb, több. A szegedi művészettel or­szágos fórumokon is egyre többet foglalkoznak. Ez nem lehet véletlen. Az itt élő al­kotók tehetsége, alkotóked­ve, tiszta szándéka minden­nek záloga. A Művészet sze­gedi száma, Szelesi Zoltán Szeged képzőművészete című, nagyszerű tanulmánya s a mostani Művészeti Magazin­adás is egy folyamat részel, egy teljes és igaz kép mo­zaikkockái. Nyilvánvaló, hogy egy 45 perces műsor­ban nem lehet mindent el­mondani egy ekkora város vizuális művészetének min­den összetevőjéről: a hagyo­mányokról, nagyjairól, a kortárs művészet eredmé­nyeiről, s gondjairól. Egyet azonban el kellett volna döntenie az alkotóknak: lát­ványos, néha művészkedés­re csábító turistacsalogatót, vagy a televízió profiljából még mindig hiányzó valós, mindennapi gondokat és eredményeket föltáró, egész­séges vitára alapot adó. Iz­galmas műsort készíte­nek-e?! - ... I X. L.

Next

/
Thumbnails
Contents