Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

2 Kedd, 1977. mfljus 31. 2 Barátsághajó Budapesten Apró Antal fogadást adott a küldöttség tisxtolotéro # Budapest (MTI) a testvéri országok fiaival Antal fogadást adott a kül­Derűs, közvetlen hangú együtt köszöntsék a Nagy döttség vezetőinek tiszte­ünnepség színhelye volt va- Októberi Szocialista Fórra- letére. sárnap reggel a Vigadó tér. dalom 60. évfordulóját. A barátság és a testvériség A Szovjet Hősök emlékmű- Hétfőn délelőtt a barátság , * u , « a testvériség ve előtt tíz szocialista ország hajóúton részt vevő delegá- Iorro hangulatu demonstrá­zászlói lengtek, a zenekar ciók vezetői ellátogattak a ci°ia volt az a nagygyűlés, mozgalmi indulókat játszott Magyar—Szovjet Baráti Tár- amelyet a Pataky István A budapestiek százai lelkes saság székházába. Apró An- művelődési központban tar­éljenzéssel fogadták a ba- tal, az MSZMP Politikai Bi- P rátság hajót, amely a Szov- zottságának tagja, az MSZBT t0ttak- Kóbánya lakOBal jet Baráti Társaságok Szö- elnöke adott tájékoztatást a zsúfolásig megtöltötték a vétségé és a szocialista or- vendégeknek hazánk gazda- színháztermet, s meleg ün­szágok Szovjet baráti társa- sági. társadalmi, kulturális nepléssel köszöntötték a ba­sagainak kezdeményezésére fejlődéséről, szocialista épí- . ,lfQO„)+ „ május 22-én indult el a tő munkánk eredményeiről. ráteag hajÓ utasalt' a tíz Szovjetunióból, fedélzetén Szólt arról, hogy együttmű- szocialista orezág képviselőit, tíz szocialista ország — köz- ködésünk a Szovjetunióval A nagygyűlés végén a tük Kuba, Mongólia és Vi- és a többi szocialista ország- kőbányai úttörők virágokkal etnam — mintegy 200 tagú gal a biztosíték a terveink kö<.,ftntöttzk ainöksée küldöttségével. Országról or- valóra váltásának. köszöntötték az elnókseg szóra halad a Dunán, hogy A tájékoztató után Apró tagialt- Ezután a résztvevők nemzetközi műsort tekin­tettek meg, amelyben köz­reműködtek a szocialista or­szágok művészcsoportjai és a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének tagjai. A forró hangulatú nagy­gyűlés után a barátság ha­jóút részvevői búcsúvaCso­rán vettek részt. Az Amur hajó hétfőn a késő esti órákban felszedte a horgonyt és tovább indult Pozsony felé. Mielőbb meg kell kötni a nemzetközi erőszakkizárási szerződést • New York (TASZSZ) ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­Oleg Trojanovszkij, a Szov- kán folytatódik, jetunió állandó ENSZ-képvl- A Szovjetunió úgy véli, selője átadta Kurt Waldheim- hogy az eltelt Időszak teljes nek, a világszervezet főtit- mértékben alátámasztotta az kárának Andrej Gromiko erőszakkizárási szerződés szovjet külügyminiszter leve- megkötésének Időszerűségét lét. Gromiko a levélben töb- és fontosságát, s ideje konk­bek között megállapítja: rét lépéseket tenni e kérdés A nemzetközi erőszakkizá- haladéktalan megoldása ér­rásl szerződés megkötésére dekében. Ez megfelelne vala­vonatkozó szovjet javaslat mennyi kis és nagy ország világszerte kedvező vissz- alapvető érdekeinek, a nem­hangot keltett. Az ENSZ- zetközi béke és biztonság közgyűlés 31. ülésszaka, ml- megerősítése érdekelnek, után megvitatta és teljes egé- A nemzetközi eröszakki­szében jóváhagyta a javasla- zárási szerződés megkötése tot, felszólította a világszer- kétségtelenül közelebb vin­vezet tagállamait, hogy foly- né az emberiséget ahhoz a tnssák a Szovjetunió által elő- korhoz, amikor lehetővé vá­terjesztett szerződéstervezet lik a háborúk és agressziók tanulmányozását, s mondják veszélyének végleges kikü­el véleményüket és Javasla- szöbölése és a tartós béke talkat A tervezet vitája az biztosítása. Levél a főtitkárhoz Kommentár Az ENSZ főtitkára hogyan változhatna ez meg éppen most? A kérdés nem szónoki, mert van rá pontos, világos, tudományos értékű felelet: az erőszak azért lehet ma már valóban kiküszöböl­hető a nemzetközi kap­csolatokból, mert a világ ma már nem imperialista ha­talmakból és védtelen né­mert a földön már vannak olyan országok Nos, az ok nem is lehetne — és létük meghatározó je­lényegesebb. Olyan javaslat- lentöségű —, amelyek hiva­ról — szovjet — javaslatról talos politikája a tartós bé­— van szó, amelynek meg- ke biztosítása, valósulása a szó legszoro- Az ENSZ főtitkára leve­sabb értelmében új korszak let kapott a Szovjetunió kül­hainalát Jelenthetné a nem- ügyminiszterétől. Nincs em­zetközt kapcsolatokban. Az ber a földön, akinek a szá­ENSZ-közgvűlés 31. üléssza- mára e levél tartalma ne kán beterjesztett indítvány lenne létfontosságú. leve­let kapott Andrej Gromikó­tól. Ez a rövid hir önmagá­ban vitathatatlanná teszi, hogy a téma rendkívüli fontosságú: a külügyminiszterének levele a világszervezet első embe­réhez ritka gesztus, amely­nek tehát eleve alapos oka áll­ván. lényege: az Egyesült Nem­zetek Szervezetének tagálla­mat kössenek szerződéses megállapodást arról, hogy kapcsolataikban végleg és visszavonhatatlanul kizárják az erőszak alkalmazását, sőt az azzal való fenyegetőzés minden formáját is. Hogy miről van — ponto­sabban: lenne — szó, nem­csak azoknak világos, akik átéltek egv vagy két világ­háborút, akik életükben egy­szer vagy többször láttak lángoló házakat, szenvedő sebesülteket és holttesteket azokon n helyeken, amelye­ken máskor diadalmas élet hömpölyög. Hogy mi az erő­szak a nemzetközi porondon, azoknak a fiatalabbaknak ls tudniuk kell. akiknek — szerencséjükre — nincsenek közvetlen élményeik. ök ls tanultak történel­met. ök is olvastak szépiro­dalmat. ök is láttak filme­ket vagv akár filmhíradókat — például Vietnamról. Az emberiség története sajnos, jórészt háborúk, he­lyi és nemzetközi összecsa­pások történelmi időmércé­vel mérve szinte szüntelen sorozata. Éppen ez az — mondhatnák a kétkedők — Harmat Endre Szovjet­bolgár tárgyafások # Moszkva (MTI) Todor Zsivkovnak. a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, az. államtanács elnö­kének vezetésével hétfőn bolgár párt- és kormánykül­döttség érkezett a Szovjet­unióba, hivatalos, baráti lá­togatásra. A Kremlben megkezdőd­tek a szovjet—bolgár tárgya­lások. A tanácskozásokon részt vett Leonyid Brezs­nyev, az SZKP központi Bi­zottságának főtitkára. Alek­szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsénak elnöke, Andrej Gromiko. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere és Konsztantyin Rusza­kov. az SZKP KB titkára. Illetve bolgár részről Todor Zsivkov, valamint a hétfőn Moszkvába érkezett bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. Felelősség az emberiség jövőjéért (Folytatás az 1. oldalról.) viselt irányvonala miatt. Ez is szb ^s akkor az irányvonal nyilvánvaló- inukieáris ernyő' an egyoldalú előnyök szer kezésének veszélyét, még- korlatban, a küszöbönálló ha véletlen konfliktusról van belgrádi találkozóval össze­semmiféle függésben. Mi azt szeret­nem véd nénk, ha ez a találkozó az meg a halálthozó fergeteg- előzetes elképzeléseknek zését célozza az Egyesült Al- tők Ezért van szükség to- megfelelően a helsinki szel­lamok számára. E politika vabbi erőfeszítésekre e lem folytatása és továbbfej­természetesen semmiképp pi-0biéma hatékony, egyete- lesztése lenne, újabb lánc­sem segíti elő a Szovjetunió mes megoldásához. és az Egyesült Államok kö­zötti új, hosszú lejáratú stra­szem az enyhülési folyamat fejlődésében. Elérhető-e ez? találkozót" az — A továbbiakban indít­, , . ,, , , ványozzuk olyan megálln- Elérhető, ha a teglal fegyverzetkorlátozási podas megkötését, amely együttműködés, és nem a vi­megállapodás előkészítését megtiltja a tömegpusztító szályok fórumának tekintik, szerző- fegyVefek új fajtáinak és így készülnek fel rá, és így és megkötését. E dsé kidolgozása mértéktelenül elhúzódott. amúgyis rendszereinek kifejlesztő- bonyolítják le. Nagy fele­sét. Ezen mindenki Igaz, a Szovjetunió és nyerhet az Egyesült Államok kül ÍSTSSSSTgeníinta$: szövetségeseinkkel együtt 41­Dan megtartott genn laiai- #„„,„,„„i, hrtlJv kozója eredményeként márciusi moszkvai csak lősséget vállalna magára az. aki megkísérelné más irány­— A Varsói Szerződésbeli ba terelni a találkozót. — A béke megszilárdítása a legnagyobb emberi jog­nak — az élethez való jog­nak az egyik legfontosabb lást foglalunk amellett, hogy tárgya a helsinki tanácskozás részi ^t0tkt02ánSntokÍralK moVndanTeaf ltomfígyverek biztosítéka. Az életet azon­nyos kőzetedéi a korábban elsőként! bevetéséről eav- ban mi nem egyszerűen lét­nem egyeztetett kérdések né- .... A, melyikében. Mégis őszintén folytatandó meg kell mondani, hogy az tárgyalás, és a probléma megoldása nem­Egyesült Államok vonala csak nem konstruktív, s komoly haladást tó létként értelmezzük. Ma­gától értetődő, hogy a kü­lönféle társadalmi rétegen emiatt tos- Meggyőződésem, hogy és politikai erők különféle leten láthatóan még erőfeszítésekre van ség. A legfontosabb az, hogy az amerikai kormányzat egé­szen reális álláspontra he­esvéíőisl ezzel új lehetőségek nyílná- társadalmi eszmékhez tart­" terű- nak meg. A hagyományos ják magukat. Népünk hat­" fegyverzet csökkentésére ls van évvel ezelőtt komolyan a?y Wil«nft«pn ott <5® mpomásíihntntlanul meg­ük Európában, különösen ott, és megmásíthatatlanul meg­ahol e fegyverek koncentrá- választotta a maga útját ciója igen nagy. — Persze, azok a pozitív nizmus útját. a szocializmus és a kommu­lyezkedjen, az egyenlőség és megoldások, amelyeket em­az egyenlő biztonság Befejezésül bői induljon ki. Ami a Szovjetuniót ^••L, röviden a elvé- lítettem, sok állam és nép szovjet—francia kapcsola­együttes erőfeszítéseit igény- tokról. Ezek helyzetét egé­ille- lik. És mindegyik számára szében véve jónak terület de még többre ti, erről a közelmúltban már széles tevékenységi beszéltem, és most még- nyílik. Nem kétséges, egyszer megismétlem: mi egy olyan hatalom, nem kíméljük erőnket a Franciaország, fegyverkezési hajsza nyiségi és minőségi tartjuk, a°gy s úgy véljük, hogy ennek mint féréséhez megvannak a tar­jelentősen talékok és a feltételek. Meg­az elégedéssel állapítom meg, meny- hozzájárulhatna ehhez korlá- ügyhöz. Figyelmünket meg- ho£y ugyanebbe az irányba tozásáért, sem pedig a köl- ragadta Valery Giscard mutatnak Giscard d'Estaing csönösen elfogadható igaz- d'Estaing elnök 1976. októ- francja elnök gondolatai is ságos feltételek mellett vég- ber 12-1 tévényilatkozata ar- abból a nyilatkozatból vi- ról hogy Franciaország el- " - ­rehajtandó leszerelésért ..•Ü^H vott harcban. Ha nem le- kötelezte magát az általános het azonnal kimozdítani he­lyéből az ide tartozó prob­lémák sokasága által alko­tott kőtömböt, egyesapásra megítélve, amelyet e hét ele­jén hallottunk a televízió­— Tudjuk, hogy az or­szágaink közötti jó viszony és teljes hatékony leszere- ban lés eszméje mellett. Ez fon­tos nvilatkozat. t,«Dil — Többször volt már al­megoldani a háború utáni kalmam arról beszélni, hogy években felhalmozódott ösz- milyen kedvező hatást gya- litlkát messzemenően támo­szes kérdéseket, akkor miké- korol az enyhülés az egész gátja a francia nép, szek vagvunk a részleges in- nemzetközi légkörre. Nem lá- iránt tézkedésekre. Végtére is a tok okot ennek az értékelés- őszinte „részleges" nagyon szerény nek a megváltoztatásara. táplálnák. Nepeink z intéz- Mégis helyénvaló megálla­bármelyi- pítanl, hogy az enyhülés né­elodázná hol egyfajta há- nyugvást szült. — Üjra és űjra hangsú kifejezés ezekre az kedésekre. hiszen kük végrehajtása bizonyos mértékben a ború veszélyét, megkönnyí­tené a fegyverkezési hajsza lyozni kell, hogy a béke és tö­terhét, amely a dolgozó megekre hárul. — Miről van szó? — Azzal kezdem, nukleáris fegyverek elterjedése megengedhetet­len. E fegyverek birtoklásé amely szovjet emberek baráti érzelmeket szilár­duló kontaktusainak meg­különböztetett jelentőséget önáltató meg- tulajdonítunk, a szovjet­francia viszonyban az utób­bi évtizedekben végbement kedvező fejlődés tartóssá­gának és mélységének biz­tosítékát látjuk benne. Ügy tervezem, hogy Párizs­Giscard d'Estaing elnökkel, és más az enyhülés ügyének min denki ügyének kell lennie. Amit a béke megszilárdítása hogy a útján elértünk, az nem vég- három hét múlva további ső határ, hanem csak új ak- ban találkozom ciók kiindulópontja. Mi ké­szek vagyunk a cselekvésre, francia állami és politikai nak újabb országra való s reméljük, hogy Franciaor- vezető személyiségekkel. Be­szag is ebben az irányban mélem. hogy ez a találkozó fog haladni. lehetővé teszi számunkra. kiterjedése egyikük bizton ságát sem növeli, és sem­miképp sem segítheti elő a mostanáig kialakult vi­Az európai biztonsági hogv újabb lépést a francia—szovjet tegyünk együtt­értekezleten résztvevő va­szonylagos egyensúly meg- lamennyi országnak módja működés, a béke és a nem­őrzését. Növeli viszont a van arra, hogy jóakaratát zetközi enyhülés me<?szilér­kelet- ismét demonstrálja a gya­nukleéris konfliktus ditásának útján. (MTI) Bercxoli A. Károly Vánd őrének (Regény) 12. Sorrento híres erről, ezt már Nápolyban ls mondogatták, s most végigsétálhattam az ala­csony, élénken zöldellő fák alatt, melyek már ér­lelték zamatos gyümölcseiket, és édes, fanyar illatot árasztottak. Egy asszony kisért, amíg ál­mélkodtam a dúsan megrakott lombokon, és sa­játságos nyelvjárásban fejtette ki, hogy télen, biztonság kedvéért, gyékénytakarókat feszítenek ki a fák fölött, mert a narancs karácsony táján érik meg, s a széljárás itt sem mindig kedvező, ök különben néha áprilisig, májusig sem szedik le a narancsot, hogy fzesedjék, édesedjék a gyü­mölcs, s néha különösen hat, hogy egy fán együtt díszeleg a parázsló, gömbölyű termés, és a fehé­ren pompázó tavaszi virág. Már füttyentett a hajócska, amikor megtele­pedtem a népes fedélzeten. * A sorrentói félsziget nyúlványát már megke­rülte a kis gőzös, amiker kezdtem magam kipró­bált, vén tengeri farkasnak képzelni. Szorongá­som, hányingerem elmúlt, már nem meresztet­tem a szememet sem olyan kétségbeesett erőlkö­déssel egy távoli hullémtaréjra, pedig a víz itt is hányódott, csapódott, és semmivel sem volt kíméletesebb, mint a korábbi útszakaszon. Felke­rekedtem hát, s valamivel bátrabban ténfereg­tem ide-oda a fedélzeten. Sok hely ugyan nem maradt a „gyalogosok" számára, mert a fedélze­tet alaposan megrakták ládákkal és kosarakkal, nyilván italokat, gyümölcsöt és zöldségféléket szállítottak a partvidék eldugottabb, vagy éppen létogatottabb vidékeire. A piroscaío túljutott már a félsziget csúcspontján, a Punta della Campa­nellén is, amikor felszabadulva egy kissé a test gyöngesége alól, végre kedvemre elbámészkod­hattam és gyönyörködhettem a rám zúduló szép­ségekben. Mert mihelyt a hajó elhagyta Secca del Cavallót is, mely sziklás hegyfokként ugrik előre, s pajkos, viháncoló játékra kényszeríti a mély redőkben feléje áradó habokat, alig néhány kilométernyire már feltűnt a kis Positano, a mö­götte tornyosuló szakadékos hegyvonulattal, s a fényes tálcaként előtte csillogó, majdnem szabá­lyos öblöcskével, s a látvány egyszeriben a szi­vembe nyilallt. Olyan pillanat volt ez megint, amelyben egész valónkkal veszünk részt, ösztö­neink, érzékszerveink egyszerre zsongultak és éberek, mert csak azért működnek és azért vég­zik kötelességüket, hegy egyre több és részlete­sebb táplálékot nyújtsanak a bénitó gyönyörűség számára. S ilyenkor szellemünk megszűnik észle­lő gépezet lenni, talán éppen azért, hogy minden egyéb élettevékenységünk zavartalanul élje ki önmagát. De szellemünk se kapcsolódik ki az él­mény nagyszerűségének élvezetéből, még ha háttérbe húzódik és halványan dereng is csupán, mert amíg szinte elalál, önkéntelenül rögzít, vés, farag, s oly kimoshatatlan képet vetít emlékeze­tünk csodavásznára, mely ettől a pillanattól kezd­ve bármikor újra felidézhető. Es bár tudatosan nem ellenőrizzük a „fényképezés" véglegesítő módszerét, s a látvány rószletel sem világosod­nak meg előttünk a „felvétel" pillanatában, ha újra felidézzük a képet, mégis a valóság jelenik meg számunkra, s csak akkor fedezzük fel az emlékezés merengő, nyugodt folyamatában, hogy minden bokor és fűszál rajta van a képen, s hogy olyan házak, hegyek, formák nyomódtak belénk végleg, amelyekre akkor ügyet sem ve­tettünk. Maga a falucska, amelyet hegykaréj ölel kö­rül, s amelynek lapos tetejű, felül gömbölyde­den kipúposodó házai (beleértve a kupolás templomot is) a mór építkezést idézték, alul, az öböl körül terebélyesedett ki, s hely hiányában legyezőszerűen szétnyílva tört egyre magasabbra. Utolsó kis kockás házikói már fent, a komoran égbe meredő hegyek gyér fái közül villantak elő, felélénkítve igy a kopár sziklák rideg világát. A falucskát, éppen a közepén, mély völgy szelte ketté, s az így támadt szakadék két félelmes hegycsúcsot választott el egymástól. Az utcák és utak különben lépcsőzetesen emelkedve tagolták ízekre a sűrűn beépített völgykatlant, ahol két irányba csoportosulva, teraszosan épültek egy­más fölé a tömör házsorok. Köztük, s előttük a kertekben narancs és citrom virított, s itt-ott csomós lombjával kitűnt egy-egy pálma is, jelez­ve, hogy itt nemcsak az építkezés, hanem a klí­ma is afrikai. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents