Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

Vasárnap, 1977. május 29. 11 Korai felismerés eredményes gyógyítás N

agyanyáink még félteK a ..röggönyózéstől", rettegve álltak be a csudálatos masina vallató négyszögébe. Néhány évtized alatt nemcsak népszerűek és rendszeresek lettek a szűrővizsgálatok, de áldásos tevékenységük nyomán szinte teljesen csatát vesztett a nem ls olyan régen „magyar betegségnek" bélyegzett tuberkolózis. Szinte nem múlik el Delta-adás anélkül, hogy legalább néhány képben, egy-egy újabb információ közléséig ne láthatnánk-hallhatnánk az orvostudomány, ezen belül ls a radiológia legújabb eredményeiről, új eszközeiről, berendezéseiről. Már mindennapi jelenünk látómezejében újabb szűrővizsgálatokra, a rákszűrések elterjedésére és elterjesztésére készülünk, újabb csatanyerés reális reményében. Ennek a széles körű és szerteágazó tudományos tevékenységnek bázisai a röntgenklinikák, radiológiái osztályok, intézetek. (Dr. Kelemen János egyetemi tanár lassan egy esztendeje áll a SZOTE Röntgen Klinikájának élén. Huszonegy évi debreceni tevékenység után, Sövényt Ervin professzor halálát kővetően vállalta el ezt a jelentős és megtisztelő feladatot, ö mondja, hogy az itt tapasztalt emberi megértés és kollektív segítés biztos alapja annak, hogy a Röntgen Klinika kollektívája eleget tudjon tenni a követelményeknek.) — A klinika szervezeti egységét, felépítését 1958-ban Szenes Tibor professzor, az intézet első igazgatója teremtette meg, munkássága nyomán a SZOTE Röntgen Klinikája világszerte elismert, tudományos központtá fejlődött. Szenes professzor ma is naponta bejár, szaktanácsadóként, vesz részt az intézet munkájában. A SZOTE Röntgen Klinika önálló szervezeti egység, az egyes gyógyító egységek röntgendiagnosztikai és sugárterápiás feladatait öt épületben elhelyezett részlegeiben látja el, kielégíti a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet, nőgyógyászat és gyermekklinika ilyen irányú igényeit. Nincs önálló épületünk, kissé szűkösen vagyunk, de a fejlődést jelentő első lépés már szinte jelen idő. A Szemészeti Klinika mellett épül egy különleges igényeket kielégítő húszágyas, daganatos betegek sugárterápiás, belgyógyászati és gyógyszeres kezelésére is alkalmas épületrész. Az Egészségügyi Minisztérium 30 millió forintot biztosított a sugárterápiás osztály építésére, készek a tervek, biztosított a kapacitás. A helyi építőipar megértő támogatásán, gyors és nem könnyű — a sugárveszély különleges biztonsági berendezéseket igényel — munkáján múlik, hogy végre megoldódjon a Dél-Alföld daganatos betegeinek hatásos sugárkezelése, az országban hetedikként megkezdje gyógyító működését a radioaktív kobaltágyú. Egyre tisztábban körvonalazódnak a távolabbi tervek is. Az egyetem 410 ágyes Ideg- és Elmeklinlkát épít, ahol helyet kap egy 500 négyzetméteres, korszerűen felszerelt röntgenosztály is. Az elképzelések szerint 1985-ben lesz kész a beruházás, akkor — az egyetem jelenlegi tervei alapján — felszabadul az Idegklinika épülete és otthont ad a Radiológiai Klinikának. (Száz éve sincs, hogy Wilhelm Conrad Röntgen, német fizikus foglalkozni kezdett a sugárzások tulajdonságaival, s a róla elnevezett módszer és eszköz felfedezéséért elsőként kapta meg a Nobel-dijat. De mi is az a radiológia?) — A radiológia az Ionizáló sugárzások orvosi alkalmazáséval foglalkozó szaktudomány. Érdeklődési körébe tartozik a sugárfizika és sugárbiológia. A radioaktív sugárzás felhasználásával végzett diagnosztika — vagyis felismerés, meghatározás — tulajdon, képpen orvosi célokra alkalmazott sugárfizika, míg a sugárzó anyagokkal végzett gyógyítás — azaz sugárterápia — a sugárbiológia alkalmazott szakága. Az orvosi radiológia egyik fontos szakterületét, a radioaktív izotópok alkalmazásával végzett orvosi beavatkozásokat a SZOTE-n az I. sz. Belklinika korszerűen felszerelt, önálló izotóp osztálya végzi Csernai László professzor vezetésével. A Röntgen Klinika az orvosi röntgendiagnosztika és sugárterápia feladatait látja el. Ezen orvosi szakág célja, minél közelebb kerülni az emberi szervezethez, minél jobban megismerni azt, a legkisebb károsodás és fájdalomokozás nélkül minél többet megtudni róla. (A radiológia meglehetősen géphez, mégpedig bonyolult és modern gépekhez kötött szakma. A tudományos-technikai forradalom az orvostudományt sem hagyta érintetlenül. A műszerek, eszközök, berendezések fejlődése ls hétmérfóldes csizmákkal halad. Legkorszerűbb műszereinek, eszközeinek erkölcsi amortizációja körülbelül öt év, vagy annál is kevesebb. A radiológiát egy neves tudós az orvostudomány légierejének nevezte, utalva arra, hogy a hadsereg legköltségesebb, leghamarabb elavuló, dé leghatásosabb és leggyorsabb fegyverneme a légierő.) — A radiológia erősen technikához kötött. Szerencsére a magyar orvosi műszereket gyártó MEDICOR világszínvonalú eszközöket készít — de nem mindent. A nagyobb teljesítményű, különleges igényű gépeket külföldről kell beszereznünk, s ezek nagyon devizaigényesek. Most is tárgyalások folynak a Szegeden működő kitűnő szívsebészeti osztály részére egy sajátos igényeket kielégítő, speciális feladatokra alkalmas gépegység beszerzéséért. A ml legfontosabb feladatunk, hogy a Szenes professzor által megteremtett technikai bázist állandóan, a lehetőségek figyelembevételével fejlesszük. Lépéstartás a világszínvonallal nemcsak óhaj, kívánság, hanem sürgető szükség is. Technikai bázisunk fejlesztéséhez tartozik például a sötétkamrák — hívás, rögzítés, szárítás —• automatizálása. Fontosnak tartjuk u sugárterápia korszerűsítését, hiszen ma már nagyenergiájú sugárforrásokkal, lineáris gyorsítókkal, kobaltágyúkkal, mind hatásosabb eszközökkel dolgozik az orvostudomány. Ezért várjuk nagyon sugárterápiái osztályunk — reméljük hamarosan meginduló és gyorsan elkészülő — megepitését. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez országos érdek, a korszerű betegellátás alapvető feltétele. Hogy a legmodernebb eszközökről is szóljak: a radiológiában a szívátültetéshez hasonló szenzációnak számított a számitógépes rélegrízsgálat, a komputertomográfia kidolgozása. Ennek az új röntgenmódszernek a lényege, hogy a sugárforrásból kibocsátott vékony sugárnyaláb csak a kívánt részen halad át, a hagyományos módszernél részletesebb információt ad. Az elnyelődést és gyöngülést nem filmen rögzítik, hanem finom mérőeszközökkel észlelik. A mérési adatokat memóriaegység tárolja és dolgozza föl, majd a több ezer méréspont adatalt értékelve akár számszerűen, akár kép formájában ernyőre vetíti. Ezek a legmodernebb eszközök is minden esetben az embert szolgálják, a gyógyulást segítik. Terveink szerint a SZOTE új klinikai épülettömbjének röntgenrészlege ilyen berendezéssel is rendelkezik majd. (Egyetemi intézet lévén hármas feladatnak kell megfelelni minden klinikai egységnek. Egyszerre tudományos alkotóműhely, gyógyító intézmény és oktatóközpont, A siker nagymértékben függ a személyi és tárgyi feltételektől, de attól is, hogyan tudnak lépést tartani a világban folyó kutatásokkal, a szakterület legelső vonalának eredményei milyen módon, mekkora fáziskéséssel érkeznek a Tisza-parti szobákba?!) — A személyi feltételek kifogástalanok. Huszonöt egészségügyi szakdolgozó és huszonegy orvo6 dolgozik a klinikán, három közülük kandidátus. Valamennyien jólképzett, tájékozott kutatók. Utánpótlásukról sem feledkezünk meg, képezzük azokat az orvosokat, akik a már említett sugárterápiás osztályon fognak dolgozni. Tudományos kutató munkánk centrális témája a gyógyszerhatás és a szervek, szervrendszerek vérkeringése. Ezekről a kérdésekről szólt nemrégiben megtartott tanszékfoglaló előadásom is. Célunk, hogy egy-egy terület vérellátásának kóros elváltozásait a beteg legkisebb terhelése mellett felismerjük, az elváltozásokat a lehető legkorábban diagnosztizáljuk, s megteremtsük a feltételeket a mihamarabbi kezeléshez. Foglalkozunk tehát a hagyományos módszerekkel és újszerű, gyógyszerhatásban végzett eszközös vizsgálatok és röntgenvizsgálatok együttes alkalmazásával, valamint röntgenvizsgálatok és gyógyszeres-terápiás hatások kombinációjával. Oktatási tevékenységünk alapja, hogy a kikerülő orvosok birtokában legyenek azoknak a sugárbiológiai és sugárfizikai ismereteknek, amelyek alapján betegeik radiológiai vizsgálatát kezdeményezik, és nekünk jó kérdéseket tesznek föl. Nagy örömünkre szolgál, hogy sokan látogatják speciál-kollégiumalnkat, s több tudományos diákköri pályamunka készült már itt. Kutatóink tudományos tájékozódását szolgálja a hozzánk járó húsz külföldi folyóirat, melyekből a legmodernebb áramlatokról is naprakész szellemi Információkat szerezhetünk. Nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolatokat, melyek immár behálózzák az egész világot a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig. Igen hasznosak a nemzetköri tudományos fórumokon való aktív részvételek. Itt kötődnek a személyes, a tudományos életben szinte már nélkülözhetetlen személyes barátságok, kollegtális kapcsolatok. A friss, naprakész információ pedig mindinkább fegyver a, gyógyítás szolgálatában. A klinika egyik orvosi vizsgáló-helyiségében, mely inkább egy sci-fi laboratóriumhoz hasonlít, hatalmas röntgenkép ernyője alatt idősebb asszony fekszik. A beteg nyirokereibe olyan gyógyszeranyagot adtak, melynek segítségével pontosan és biztonságosan diagnosztizálható nyirokereinek elváltozása. A képet három monitoron egyszerre láthatjuk, a látottakat képmagnó rögzíti, a mozgásjelenségeket filmezni és fotózni is lehet. A vágó-és keverőasztalt, a sötétkamra-berendezéseket sok filmes megirigyelné. Ez a bonyolult technikai apparatus a gyógyító munkát szolgálja. A tudomány és a technika fog össze az emberért. TANOI LAJOS 8elányi György: Virágok köveznek virágok arcszínű virágok szívemet befonják köveket virágzók hajnallá hasítani köd-ülte éjszakát virrasztása indulok fölverni embernyi szép-hdzát virágzó szavamat kövekké formálom vigyázza utamat virrasztó halélom Ben ke László: Búcsú a fejőkétől Eltűnsz fejőkém? El, Te elavult tejszagú szerelemmel telt edény, mi hasznot hajt a kép, képed szívem zugában. Leülepszik a vér a sugárutakon s a motorizált esti csók hiába robog göndör illatért. Fejőkém az isten tudja mért hozott eszembe a benzingözös környezet. Elakad az emlékezet s a mindenható ész nem tárol limlomot. Ég veled. Ti szegény marháim jól tejelő haszonállatkáim, tőgyetekröl hullott levél a gazda-kéz — hát bőgjetek egy utolsó mélabúst. A gépírás ártalmai A

z írógéppel végzett irodai műnkét úgy tartják számon, mint jellegzetes női foglalkozást. Van Igazság ebben, hiszen az évente megrendezésre kerülő gépíróversenyeken csak elvétve található egy-egy férfi a több száz jelentkező között. Pedig — s ezt kevesen tudják — a gépírás ugyancsak „férfias" munka, már ami az erőkifejtést, az igénybevételt illeti. Megállapították, hogy a napi hét-nyolc órai folyamatos gépírás legalább anynyira igénybe veszi a szervezetet, mint például a kőnnyebbfajta lakatosmunka. A gépírónő — szerényen számolva — napi 30—40 ezer leütést végez, s egy billentyű leütéséhez 25—30 dekagrammnyi erőkifejtésre van szükség. A szorzást elvégezve: naponta mintegy 750—1200 kilogrammnyi nyomást fejt ki az ujjaival — még ha apró részletekben is. A Szovjetunióban — nem véletlenül — a háborús jegyrendszer idején a gyors-gépírónők ugyanannyi kenyeret kaptak, mint a nehéz fizikai munkát végző férfiak. Ma már terjedelmes szakirodalom foglalkozik a gépírásból és főként az ülőmunkából eredő egészségi ártalmakkal. A kutatások eredményeit feldolgozó tanulmányok részint az írógép kezelése által elsődlegesen kiváltott, a munka által közvetlenül igénybevett testrészekben (kéz, kar) jelentkező károsodásokat, részint a gépírási munkában tágabb értelemben részt vevő réglókat — tarkó, vállak, hát, belső szervek, alsó végtagok — érintő megbetegedéseket írják le. A kutatók egy része a hivatásos gépírói munka közvetlen következményének tekinti az ínhüvelyek, az ín- és Izomtapadás helyének megbetegedéseit Többen viszont tagadják az ilyen közvetlen összefüggést és az ínhüvelygyulladást a gépelés közben elfoglalt helytelen testtartás következményének tekintik. Mások úgy vélik, hogy az ínhüvelygyulladások okát az állandó Izomfeszültségben kell keresni. Ez utóbbiak szerint a gépírónők jelentős része nem képes ellensúlyozni azokat a nehézségeket, amelyek a törzs egyhangú, sztatikus körülményeiből az izomzatra hárulnak. Olyan kutatók is akadnak, akik az Ínhüvelygyulladás okát kizárólag egyéni adottságokon, a periférikus véredények kedvezőtlen reakcióképességén alapulónak tartják. Az ülőmunkával kapcsolatos betegségek elsősorban civilizációs problémák. Az ülés magában véve nem feltétlenül ártalmas; a döntő tényező a mozgáshiány. A gépírónők — általában az irodai munkát végzők — esetében gyakoriak a keresztcsonttáji és váll-, tarkótáji fájdalmak, amelyeket az elégtelen izomműködés, a lazítás hiánya okoz. Az ágyéktáji merevség érzése később húzó izomfájdalmakba mehet át. A hát-, nyakszirt- és vállizomfájdalmak, a láb és alszár dagadása, a lab zsibbadása, a „reumás" izomfájdalmak, az általános Idegesség mind bizonyíthatóan a comb alsó felületére, különösen a térdhajlat közelében gyakorolt nyomás következményei. Az ülöhelyzet megváltoztatása útján az ilyen panaszok Ideiglenesen megszüntethetek, tartós terhelés esetén azonban fokozott mértékben jelentkeznek. A túlterhelésből származó károsodások fájdalmas tünetcsoport kialakulására vezethetnek. Tartós természetellenes testtartás következménye lehet a hatgerinc-megbetegedés, isiász, derékzsába, nyakszirt-ideggyulladás és különböző belső szervi betegség. Ma még kevés helyen vizsgálják meg, hogy a gépírónő számára megfelelő-e gépasztalának és székének alakja, magassága. Igaz, hogv legtöbb esetben a bútortervezők sincsenek figyelemmel a munka közben elfoglalni javasolt optimális helyzetre. Az ergonómiailag helyesen és átgondoltan kialakított Irodabútoroknak biztosítaniuk kellene a hátrahajló testtartást, a fej, az aleombok és a láb külön alátámasztásával, villamos Írógépen dolgozók esetében még az alkar alátámasztását is. A másolnivalót a legtöbb gépírónő maga elé helyeri a gépasztal jobb vagy bal oldalára és szemrontó munkával olvassa a szöveget. Pedig csupán egyszerű, sorvezetős iratállványra lenne szükség és kevésbé romlana a szem, nem fáradna annyira a derék. A gépírónők e fontos egészségügyi problémája országosan mintegy 50—60 ezer személyt érinthet, nem is beszélve az adatfeldolgozási kártyákat lyukasztók — lényegében hasonló munkát végzők — egyre emelkedő számáról. Mindnyájuknak nagy szükségük lenne a munka szüneteiben rendszeres testmozgásra, izomlazításra. Sz. A.