Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

Szombat, 1977. május 28. Portugál szakszervezeti delegáció Szegeden Több nap óta hazánkban tartózkodik -a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének meghívására a Portugál Tex­til- és Ruházatipari Szak­szervezetek Szövetségének küldöttsége, élén Joaquim Jósé Machada Carvalhovala szakszervezet vezetőjével. A delegáció, amelynek tagjai Antonio Fernando Fazenda Sobrat, a Gyapjúipari Dol­gozók Szakszervezete, vala­mint Covilha Adelino Fer­reira Barres, a Portói Tex­tilipari Szakszervezet veze­tője pénteken Szegedre ér­kezett. A portugál vendége­ket a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházá­ban Hajas László, az SZMT titkára fogadta és tájékoz­tatta őket a megye gazdasá­sági, politikai és kulturális életéről, a szakszervezetek tevékenységéről. A délutáni órákban a por­tugál szakszervezeti vezetők a Szegedi Kenderfonógyárba látogattak, ahol találkoztak szakszervezeti bizalmiakkal, szocialista brigádvezetőkkel, majd megtekintették az üze­met és a gyár ifjúsági klub­ját. Ma a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi üzemébe, a textilmüvekbe látogatnak és találkoznak a munkásokkal. Délután Szeged nevezetessé­geivel ismerkednek. Túrázás, táborozás Országiáró diákok megyei találkozója Pusztaszeren A megyei találkozót Szabó G. I-iszló, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg Tegnap Öpusztaszeren ün- vétség megyei honvédelmi nepélyes külsőségek között sportfelelőse köszöntötte, kezdődött el a KISZ Csöng- A háromnapos találkozót rád megyei Bizottsága a Szabó G. László nyitotta megyei tanács művelődés- meg Beszédében méltatta a ügyi osztálya, az MHSZ me- rendezvény jelentőségét, gyei elnöksége, az Eszpressz ameiyet az országos sereg­Ifjusági és Diák Utazasi s2emIe zar az i965-ben a Iroda valamint a megyei Csanyik völgyében első íz­Természetbarát Szakszövet- ben lebonyolított országjáró seg kózos rendezésében az di;-lkok országos találkozója országjáró diakok megyei óta A mogtani verseny elő­talalkozójanak haromnapos hírnöke vaiamint válogató­programja A résztvevő ko- ja is az országosnak) ame. zépfoku iskolai diákokat ta- ,yet az idén Kecskeméten narokat és az elnökségien r9ndeznek. Az ópusztaszerl helyetfoglalókat, köztük dr. három nap méltó és szfn. Horváth Károlynét, a me- Ilot71pás befejezése a tanév­gyei pártbizottság osztálv- rpk is df> hatását és jelen­vezetőjét. Szabó G. Lászlót, tőségét tekintve szinte le­a megyei tanács elnök- mérhetetlen értékű az Edzett helyettesét, Szögi Bélát, ifjúságért tőmegsport-mozga­a szegedi járási pártbi- Iomban- A többlépcsős ver­. • , , . „ senyforma — városi, jarasi. zottság titkárát, Horváth megyei, országos — a tanuló Lajost, a KISZ megyei ifjúság tömegeit vonja be a Bizottságának titkárát és termesze'be való rendszeres Ott Józsefet, a kisteleki gjjjg00' táborozásba, spor­tanács elnökét Lele István, °A találkozón megyénk öt a Kommunista Ifjúsági Sz.ö- város'.bói és a szegedi 1á­i rásból 100 középfokú isko­lai rsapat méri össze erejét A fogászati ellátásról Az elműlt másfél évtized Júlia az országgyűlés sz.ociá­alatt hazánkban megkétsze- lis, egészségügyi bizottságá­rezódött a fogorvosok száma, nak titkára, a vizsgálatot a fogászati munkahelyeké irányító munkabizottság vc­pedig több mint háromszo- zetője volt. rosára nőtt. Az ezzel kap- A tapasztalatokat összege­csolatos építési és berende- ző jelentés a kétségtelen fej­zésl költségek megközelítik lődés megállapítása mellett, ?ők. természetjáró akadályver­senyben, tájékozódási futás­ban és • környezetismereti versenyben. A programban emellett társadalmi munka­akció, ifjúsági nagygyűlés kulturális műsorok és fakul­tatív sportversenvek is sze­repelnek Ez utóbbi kereté­ben a résztvevőknek lehető­ségük nyílik arra is, hogr az Edzett Tfiúsápért tömeg­sportmozgalom követelmé­nvének egy részét teljesft­a kétmilliárd forintot. Ma elsősorban a fogorvosi ellá­már a fogászati rendelők tás gondjait, hiányosságalt, korszerű technikai eszkö- azok okait elemzi. A fogá­zökkel rendelkeznek. Ennek szati ellátásban mutatkozó ellenére nem megnyugtató aránytalanságok, feszülttsé­az a kép, amelyet a KNEB gek oka főként az, hogy a pénteki ülésén tárgyalt je- 6zemélyi és az anyagi-mű­lentés tárt fel, s amelynek szaki. technikai fejlesztés előterjesztője dr. Kaposvári kőzött nincs kellő összhang. Az első napon a diákok először a tájékozódási futó­versenyben álltak rajthoz Majd este a főzőversenyben „csillogtatták" tudásukat. Ma pedig a környezetismereti és a természetjáró "akadályver­seny szólítja rajthoz a részt­vevőket. Uü' El Ül SS KB SP Zoldse yümöksről A kiskereskedelem szerepe Jft „Feladatunk, hogy to­"*• vább növeljük és gyor­sabbá tegyük a zöldség-gyü­mölcs forgalmát, melyet a termelés fokozása mellett az értékesítés korszerűsítésével, kulturáltabbá tételével lehet elérni. Várjuk dolgozóink javaslatát, hogy milyen egy­szerűbb módszerekkel tudnák a zöldség-gyümölcs forgal­mát növelni, az értékesítést könnyebbé, a kiszolgálást kulturáltabbá tenni." Ezek a mondatok a Szegedi Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat felhívásában találhatók meg. Azoknak szól, akik nap mint nap találkoznak a ve­vőkkel, ők nyelik le a pana­szokat, kifogásokat és ők •látják a problémákat, nehéz­ségeket is. A zöldségkereske­delem tulajdonképpen na­gyon összetett feladat. Olyan ez a munka, mint egy cse­csemő, ha elfelejtik tisztába tenni, azonnal visít — mond­ta az egyik neves, szakma­beli vezető. Szeged ellátásában jelentős részt vállal a Szegedi ÉLI­KER Vállalat. Jelenleg 80 üzletében és 15 büféjében kö­telezően előírták a zöldség­gyümölcs árusítását is. Ter­veikben az idén 35 millió fo­rint értékű zöldség és gyü­mölcs eladása szerepel. Ezért még a legkisebb boltokban is árulják a legfontosabb zöldség- és gyümölcsféléket. Az ellátás könnyebb és jobb lehetne, ha speciális zöld­ség- és gyümölcsáruda is működne. Sajnos a kifejezet­ten ilyen jellegű boltok el­sorvadtak és vegyes élelmi­szerüzletekké alakultak át. Ezekben az üzletekben min­dent megtesznek az ellátás javításáért, ez mégsem pó­tolhatja a szakboltokat. Ré­gebben, például 1955-ben még jóval kevesebb lakója volt Sz.egednek, mégis 19 zöldségbolt működött. Ma mar ezekből egy sincs. A Szegedi ÉLlKER-nél szinte a legnagyobb appará­tus a zöldség- és gyümölcs­kereskedelemmel foglalkozik. A múlt évben megközelítő­leg 31 millió forint zöldség­és gyümölcsforgalmat bonyo­lítottak le. A kistermelők ebben 7 millió forinttal vet­tek részt. A központi irány­elvek hatására sok új intéz­kedést hoztak a múlt év augusztusától, különösén a forgalmazás rendjére vonat­koztatva. Kötelezték az üz­leteket, hogy a ZÖLDÉRT által kiadott árakat mara­déktalanul tartsák be. Maxi­málták a kistermelőknél al­kalmazható haszonkulcsot ls. Burgonya és hagyma eseté­ben 12 százalékban, más zöldségféle felvásárlásánál 15, míg gyümölcsnél 20 szá­zalékban jelölte meg ezt a vállalat vezetése. A kereset­tebb cikkek beszerzésének biztosítására pedig kis teher­autót vásároltak, s működ­tetnek. Sok szó esik a minőségről. Szinte valamennyi üzletben elmondták, hogy a ZÖLDÉRT sokszor nem tud olyan friss és jó minőségű árut szállí­tani, mint a kistermelők. Előfordul az is, hogy 700— 1000 forint értékben „rövi­debb" szállítmány érkezik. Pedig több panaszos felke­reste szerkesztőségünket is, hogy a ZÖLDÉRT egyik-má­sik átvevő telepén minden méréskor 2—3 kilóval keve­sebbet mérnek le a tényle­ges súlynál. Nem lehetne na­gyobb figyelemmel végezni ezt a munkát? Egy másik kistermelő azt mesélte el, hogy az élelmiszerüzletben szinte dekára pontosan ve­szik meg tőle a felajánlott portékáját, és eszerint ls fi­zetnek érte. Egyértelmű, hogv az utóbbi sokkal ked­vezőbben hat a termelési kedvre. A gondok között említhe­tő, hogy az üzletekben rend­szerint összezsúfolva kényte­lenek tárolni a zöldség- és gyümölcsféléket, más élelmi­szer- és vegyi áruval. Saj­nos a legtöbb helyen szűkek a raktárak hőmérsékletük, levegőcseréjük nem kedvez a zöldségek tárolásának. Ezért a legtöbb üzletvezető Igyek­szik mindig csak annyi árut felvásárolni, aminek értéke­sítését aznap biztosnak véli. Sokszor előfordul, hogy a délutáni vevők már nem kapják meg a keresett zöld­séget, gyümölcsöt, mert elfo­gyott. Kérdőjel továbbra is, miért sok az áringadozás, így eshetett meg néhány napja, hogy Szeged egyik legnagyobb áruházában négy és félezer forinttal kellett le­csökkenteni a zöldségfélék árát. A zöldborsó ára magas volt, s hirtelen kevesebb, mint felére csökkent egyik napról a másikra. Érdekes eset játszódott Te az újbur­gonyánál ls. Egyik napról a másikra 18 forintról 13 fo­védett korban van már, Igazság szerint nem is lehetne • leváltani. Ezután szólt a főmezőgazdász. Olyan beolvasást sem hallottam még közgyűlé­sen, amilyet ő mondott. Be is rekesztették azon­nal a közgyűlést. Meglepetéssel, de józan lépéssel indult a má­sodik forduló. Bejelentették, lemondott a veze­tőség, egyetlen ember kivételével, és lemondott az elnök is. A közösségért érzett felelősségről tettek bizonyságot, hogy megkönnyítsék a köz­gyűlés munkáját. Fölszólították a főagronómust is, kérje fölmentését, de ő nem kérte. Javaslat: indítson ellene fegyelmit a közgyűlés. Itt szabadult el a pokol. Az indulatokat ha be lehetne fogni, elhajtaná a pesti gyorsot. Föláll az a vezetőségi tag, aki egyedül nem mondott le, és kéri a közgyűlést, ne fogadja el a töb­biek lemondását se, csak az elnökét, de azt föl­mondási idő nélkül, azonnal. Kemény volt, so­káig visszatartott harag látszott benne. A harag érdes volt, sértődést okozott, és a sértést mele­gében és keményen visszautasították. Vesztege­tést említett, testületit mondott. Utána mondta, nem úgy értette, csak személyekre gondolt. Aki ennek a közgyűlésnek minden szavát le­jegyezte, vagy magnóra vette, kétoldalú tanul­ságok halmazát gyűjthette össze. Nem tudom mással jobban jellemezni: nem láttam még köz­gyűlést, amelyre a messziről jött sofőrök is be­ültek volna. Most végighallgatták. Az előterjesztést, együtt akarta napirendre tűzni a közgyűlés elnöksége. Félóra, mire ki­mondták, nem baj. ha külön napirendbe foglal­tatik az elnök, és másikba a vezetőség lemon­dása, ha a közös akarat így kívánja. Jött a kő­vetkező akadály, de ezt nem sikerült áthágni. A többség úgy akarta, azonnal lépjen le az el­nök, addig se maradjon hivatalában, amíg új elnököt találnak. Megalázó és áldatlan huzavona lett ebből is. Igaza volt a törvényesség őrének, aki lemond, maga határozhatja meg, mikor mond le. Az indulatokkal vasat lehetett volna olvasztani. Kímélet lett - volna, ha valaki ki­mondja; legyen belőle nem lemondás, hanem leváltás. Olyan közgyűlésen sem voltam még, ahol a szavazatszedő bizottságba nem szavaznak be va­lakit. Akit az elnökség javasolt, elvetették. Akit lentről ajánlottak, azt is. Végre a harmadik be­futott. Oka lehet ennek is. A főagronómus ellen nem szavazták meg a fegyelmit. Elmondták, érti a dolgát, szükség van rá. Most lenne jó kimondani, kinek volt igaza. Az elnök, 16 éves szolgálat után nem ilyen elbo­csátást érdemelt volna. Tagoktól meg ezt hal­lottam: ez a szövetkezet nem ilyen elnököt ér­demelt volna. Elszabadult a pokol, és a pokol­ban nincsenek angyalok. Nem kezdtem volna bele az írásba, ha nem akarnám elmondani, mit gondolok. A kimon­dottan jó szövetkezetek között tartják számon a szatymazit. A téeszelnök nem díszelnök, abban a székben dolgozni kell. A közgyűlésen ugyan azt mondták, az utóbbi évben nem végezte el­nöki föladatát, kicsúszott a kezéből a tényleges irányítás. Rábizonyult, hogy meg nem érdemelt fizetést is vett föl — természetesen vissza kel­lett fizetnie —, a szövetkezeti Volga menetleve­leiről a hivatalos vizsgálat hétezer kilométert a bizonyíthatóan magáncélra fordított utak rubri­kájába írt — az elnök és a megfelelő jogosít­vánnyal nem is rendelkező gépkocsivezető ro­vására — noha saját jármű használatáért is vett föl útiátalányt az elnök. Megírta már la­punk is, hogy a kilométerek egy része vadá­szatra fordítódott. Messzemenően egyet kell ér­tenünk a közös akarattal: a következmények között első helyen álljon, hogy az elnököt vált­sák le. Akkor is, ha az előző tizenöt évben pél­dásan dolgozott. De mondjuk ki most még egy­szer: az előző jó munka érdemét nem radírozza le a későbbi szándékos vagy akaratlan botlás. És az érdem nem mentesít a felelősség alól. Ha csak tíz évig dolgozott kifogástalanul az elnök, akkor is azt mondom, kíméletet érdemel. Mi lett volna a kímélet? Megmondani neki szemtől-szembe, hogy tévedtél, ha nem vonod le belőle a következtetéseket, leváltanak. Aki személyi ellentéteket vélt bizonyítottnak, aki csupán kanál-tányér csörgést gondolt a nagy vi­ta mögött, az elnöknek ártott legjobban. Nem lett volna szabad engedni — az elnök érdeké­ben nem! —, hogy a kétoldalú kínos erőlködés közben elszabaduljon a pokol. Miért mindig az elnök tisztes elbocsátását mondom, és nem a közgyűlés tisztes elismerését? Mert rendíthetet­lenül hiszem, hogy a közgyűlés kezében hatalom van. és evvel a hatalmával élni is tud. Ha vizsgálat deríti ki, hogy valaki már nem tudna autót vezetni, nem kaphat rá jogosítványt. De régi múltja nem lesz kevesebb vele. Ha vizs­gálat bizonyítja be, hogy valaki már nem ve­zethet szövetkezetet, nincs természetesebb, ne vezessen. Balesetet okozhat, magának is. Ember­ségből védem tehát Széli János múltját, és saj­nálom, hogy eddig fajult az ügye. Horváth Dezső rintra szállították lé az új­burgonya árát, s mivel elfo­gyott a készlet, de sok volt a rendelés, a felvásárló vál­lalat kénytelen volt 25 fo­rintra visszaemelni az árat. Az alacsony ár mögött tehut nem volt készlet, a terrfie­lők pedig nem adták el ilyen áron a felvásárlóknak. Ilyen­kor szokták mondani a bol­tosok, ár volt, de áru nem. Vajon ugyanez megesett vol­na, ha jobban odafigyelnek a szabadpiaci felhozatalra? Esetleg egy lépcsőzetes ár­csökkenés kizárta volna a „bukfencet". Sok függ a boltosoktól és az eladóktól is. Ha kedvvel és lelkiismeretesen foglalkoz­nak ezzel a munkával, nincs is baj. Még a legkisebb üz­let is ki tud tenni magáért Ilyen helyen kevesebb áru kell, de azt gondozni szüksé­ges, hogy a vevő elégedetten vásároljon. A több napos árut is át kell mindig valo­gatni, s leértékelve kitenni a pultra. Még akkor is cél­szerű ezt elvégezni, ha az üzletben már kapható a fris­sebb és az újabb. Igaz. ez többletmunkát igényel. Sok­szor kell a ládákat is moz­gatni, emelgetni. Talán ezért van az, kevesebben vállal­koznak arra, hogy a zöldsé­ges pultok mögé álljanak. Nyilvánvaló, hogy a többlet­munkát valahogyan díjazni kell. A Szegedi ÉLIKER-nél ezért néhány éve már anya­gilag is és erkölcsileg is el­ismerik, értékelik a zöldség­kereskedelemben ^dolgozó el­adók munkáját A kollektív szerződés szerint 200 ezer fo­rint összeget osztanak ki er­re a célra évente, negyed­évenkénti bontásban. AZ üz­letvezető és helyettese, va­lamint a szakszervezeti bi­zalmi dönti el, melyik dol­gozó mennyit kap a zöldség­beszerzésre juttatott pré­miumból. Emellett eladói ju­talom is van, ha a tervezett forgalmat túllépik. Erkölcsi elismerés a szocialista brigá­dok munkájának értékelése­kor a Kiváló Bolt és a Ki­váló Dolgozó cím odaítélé­sekor érvényesül. Mindezek­nél lényeges szempont a zöldség- és gyümölcsforga­lom alakulása. Napirenden van már az önkiszolgáló rendszer bővíté­se. a zöldség- és gyümölcs­eladásnál is. Ez sajnos las­snbban halad, mivel az ipari üzemek nem tudják még az igényeknek megfelelően biz­tosítani a félkésztermékek előállítását, s a friss zöldsé­gek csomagolását. Eddig viszonylag kedve­zően alakult Szegeden a zöldség- és gyümölcsforga­lom. Az Idei első negyedév­ben, 1976 hasonló időszakát figyelembe véve átlagosan alacsonyabbak voltak az árak, szinte valamennyi cikk esetében. Jelentős volt az idei tavaszon a kistermelők szállítása is. A múlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va 40 százalékkal nagyobb értékű árut adtak el az élel­miszerüzleteknek a kister­melők. Érdemes szólni az utcai árusításról is. Szegeden rit­kábban találkozni ilyenek­kel, mint a fővárosban, vagy más vidéki nagyvárosban. Pedig a vevők szeretik, ha szem elé, kiteszik a szép zöldséget, gyümölcsöt. Szíve­sebben vásárolnak az ilyen helyeken. Ennek kihasználá­sa tehát még fokozható. Azok az üzletek, melyek erre mar vállalkoztak, jó eredményekről számolhatnak be. Radics Ferenc 1 l

Next

/
Thumbnails
Contents