Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

2 Csütörtök", 1977. május 26; Magyar—osztrák tárgyalás (Folytatás az 1. oldalról.) let záróokmányának végre­tés-, a baromfi- és a szar vasmar h a- tenyésztés, hajtásáról, a belgrádi talál- tehenenként több mint 6700 kozóróL * Dr. Rudolf Kirchschláger. az Osztrák Köztársaság szó- m<?g. amelyet teljes egészé­literes tejtermeléssel. A kombinátban 800 hektáros öntözőfürt kiépítését kezdték vetségi elnöke és felesége, valamint kísérete szerdán el­ben osztrák szivattyúkkal és vízkijuttaló berendezésekkel látogatott az Agárdi Mező- látnak el. A csemegeszőlő­gazdasági Kombinátba. Az területen az osztrák lansmo­osztrák vendégeket a látoga- ser művelési módszer sze­tásra elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­rint történik a termelés. Dr. Rudolf Kirchschláger el­nácsának elnöke és felesége, ismeréssel szólt a kombinát Nagy János külügyminiszter- munkájáról. Felkeltette ér­helyettes és dr. Nagy Lajos, deklődését, hogy a kombi­a Magyar Népköztársaság nátban nagy számban tevé­bécsi nagykövete. kenykednek felsőfokú és ÜNNEPSÉG BELGRÁDBAN Szerdán este Belgrádban a Jugoszláv Néphadsereg Stadionjában nagyszabású tornabemutatóval, az „Ifjú­ság napja" elnevezésű ren­dezvénnyel zárult a Jugo­szláviában hetek óta tartó ünnepség sorozat, amellyel megemlékeztek az ország államfőjének és a párt elnö­kének, Joszip Broz Titónak 85. születésnapjáról és 40 éves pártvezetői tevékeny­ségéről. VÁLASZTÁSI HADJÁRAT SPANYOLORSZÁGBAN A Spanyol Kommunista Párt kedden este Palma de Mallorcában tartott po­litikai nagygyűléssel kezdte meg választási hadjáratát.. A nagygyűlésen részt vett San­tiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. TIMAR MATYAS MOSZKVÁBAN A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank rendkívüli tanácsülésére dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szer­dán Moszkvába utazott KGST-ÜLÉS ULÁNBÁTORBAN A KGST polgári repülés­ügyi állandó bizottsága má­jus 18—23. között Ulánbátor­__ ban tartotta negyedik ülését legjobb " óllamT gazdaS (^eraltezban ''"megtekintette E™lnek> közé tartozó - Agárdi Me- Gounod Faust című operá- 3 KPM zőgazdasági Kombinát tevé- ját Az osztrák vendégekkel termelési együtt részt vett az előadá­A vendégeket a megérke- szakképesítésű dolgozók, ami réskor dr. Soós Gábor mező- — mint mondta — Jelentős gazdasági és élelmezésügyi szerepet játszik a kiemelke­államtitkár, Zivodi Imre, a dő termelési eredmények el­Fejér megyei tanács elnöke érésében. Örömét fejezte ki, és a kombinát vezetői fogad* hogy az öntözőrendszer meg­ták. valósításában együttműködés Az üdvözlést követően dr. alakult ki a kombinát és Soós Gábor a magyar mező- osztrák partnere között gazdaság szerkezetéről, a Hangsúlyozta, hogy ilyen szocialista átalakítás óta kl- kapcsolatok más területeken alakult nagyüzemek aránya- is hasznosak lehetnek az iról. termelési eredményeiről osztrák és magyar partnerek tájékoztatta a vendégeket, és számára. Ismertette azokat a főbb fej- Az Osztrák Köztársaság el­lesztési célokat amelyeket nöke az Elza-majori tehené­az ötödik ötéves terv a me- szet megtekintése után to­zőgazdaságban és az élelmi- vábbi sikereket kívánva vett szeriparban előirányzott Oz- búcsút a házigazdáktól. vald László vezérigazgató a 11 000 hektáros — és több Dr. Rudolf Kirchschláger mint egymilliárd forint ter- és felesége, valamint kísére­melésl értékével az ország te szerdán este az állami kenységéről, főbb ágazatairól, eredményeiről son Losonczi Pál és felesége, adott ismertetést. Szólt ar- Rácz Pál külügyi államtit­ról, hogy az állattenyésztés- kár, Nagy János, dr. Nagy ben legfőbb ágazataik a ser- Lajos is. Véleménycsere Belgrád előtt Kommentár A kontinens biztonsága és Tavaly november 25— a távolabbi cél: a leszerelés 86-án fontos kérdésekről érdekében mindkét javaslat döntött a Varsói Szerződés rendkívül nagy jelentőségű. Politikai Tanácskozó Testű- Sajnalatos, hogy például a lete. A bukaresti eszmecse- NATO kibővítésére egyre rén elhatározták: a tagorszá- több jel utal: Spanyolország­gok politikai együttműködése bői nemrég népes katonai mechanizmusának további küldöttség járt Brüsszelben, tökéletesítése céljából létre- az Észak-Atlanti Szövetség hozzák a Varsói Szerződés székhelyen azzal a nyilván­külügyminiszteri bizottságát, való céllal, hogy az esetleges A bizottság első ülése szerda NATO-tagság technikai kér­délután kezdődött Moszkvá- déseiről tájékozódjék, ban. A tanácskozáson hét Annyi bizonyos, hogy a szocialista ország — köztük moszkvai eszmecsere jó al­hazánk — diplomáciájának kaimat nyújt a vélemények vezetője vesz részt. és a tapasztalatok kölcsönös Éppen három héttel a kül- megismerésére, s hozzájá­flgvminiszterek megbízottai- rul a szocialista országok nak belgrádi találkozója eredményes belgrádi fellépé­elótt különös figyelem illeti séhez. meg a szocialista országok politikai Integrációja külügy­minisztereinek ülését. Való­színű, hogv elsősorban a Jugoszláv fővárosban június­ban kezdődő tanácskozás­sorozaton követendő össze­hangolt diplomáciai fellépést tárgyalják meg. Helsinkit egyformán értel­mezik Moszkvában és Buda­pesten, Varsóban és Prágá­ban. Az elmúlt hónapokban azonban sok tapasztalatot szerezhettek a vezető diplo­maták, miközben nyugati partnereikkel folytattak tár­gyalást. A közös álláspont kialakítása szempontjából nem közömbösek ezek a ta­pasztalatok, amelyek között bizonyára fontos helvet fog. Inlnak el a magyar diplomá­ciáé is, hiszen igen sok nyu­gati ország képviselőivel folytattunk véleménycserét a belgrádi találkozó kilátásai­ról. Bizonyos, hogy a külügy­miniszteri bizottrüg nagy fi­gyelmet szentel a Bukarest­ben tett Javaslatok sorsának ls. Novemberben a Politikai Tanácskozó Testület a többi között javasolta, hogy a két európai katonai integráció, a Varsói Szerződés és a NATO taglétszámát ne növeljék, s a két szerződés tagallamai kö­telezzék el maRukat, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegy­vert. Gyapay Dénes a KPM légügyi főosztályve­zetőjének vezetésével magyar küldöttség vett részt. SZAVAZAS HOLLANDIÁBAN Helyi idő szerint 19 óra­kor Hollandiában bezárták a szavazóhelyiségeket. Az első jelentések szerint a válasz­tók nagy számban vettek részt a szavazáson, amelyen a törvényhozás úgynevezett második kamarája, a képvi­selőház 150 mandátumáról döntöttek. A közvélemény figyelmét azonban ezen a napon is a dél-malukui ter­roristák által fogvatartott 160 túsz, köztük 105 kisgyermek sorsa tartotta lekötve. A ko­raesti órákig, a szavazás bezártáig a legfontosabb fejlemény az volt, hogy a tárgyalások folytatódtak, bár a terroristák által megjelölt határidő, délután két óra. lejárt. ÜJ ALKOTMÁNY BENINBEN Kotonuban nyilvánosságra hozták Bénin Népi Köztár­saság alkotmánytervezetét. Bénin Forradalmi Néppártja és az ország kormánya által előterjesztett dokumentum szerint a Bénin Népi Köz­társaság a fejlődés szocia­lista útját választotta. Nemzetiségek 8. Az „ír probléma" tu­lajdonképpen 1167-ben kezdődik, a „zöld szigetet" ekkor szállják meg a nor­mannok. A következő szá- éppen kivételezett helyzetük sok Nyugat-Európában írek tÉsához 850 lett...) szavazat ket­50 év elnyomás, megkü­a protestáns tömegek pedig lönböztetések, megaláztatá­végül törvényszerűen zadoitban az angolok leigáz- védelmében félelemmel-düh- vezettek 1968-ban a robba tak a sziget lakossagat, ural- yel fordultak a XIX. század- nashoz. A katolikus tömegek kodo osztalyukat asszimilal- ban már egyre erősebbé vaió öntudatosodását elősegítette tak a kelta-íreket megfősz- ]r nemzeti mozgalmak ellen, az angol munkáspárti kor­tották anyanyelvüktől, de meghódítani nem tudták őket. A XVI. században VIII. Henrik a katolikus írek földjét már vallási kön Az angol parlamentbe egyre mányok jelentős reformpoli­több, az ír nemzeti önrendel- tikája, és főleg az, hogy kezést követelő képviselőt kényszerítették az északír küldtek a sziget katolikus kormányokat az iskolare­lakói, majd az első világhá- formra, az életszínvonal tosbe öltözve rabolja, a szí- borü alatt elöbb sikertelen emelését célzó intézkedések get lakossaga koreben az Jázadás (1916)) majd véres átvételére. Az évek során angiikan aiiamegynaznaK polgórháború (1919—1921) erős katolikus középosztály és egyaltalan nem voltak hívei, u,-n kikényszerítették Ang- egy harcos, a polgárjogi küz­az ír Katolikus egynaz az Hatól szabadságuk elismeré- delmek vezetésére kész ka­Q nvünvaltTi i lol l-jcpcnr, alvoK7. ... ... .... anyanyelvüket lassan elvesz­tő ír tömegek számára az angolokkal szembeni nemze­ti ellenállás fő támasza lett. szabadult fel az angol ura- ggkkel 'kezdődött" A "proles­A vallási ellentétek legéle- lom alól. Az 1922-ben meg­sebben az angol polgári for- alakult Ír Szabad Állam a tolikus értelmiség alakult „o™ cct^r ki- Az északír válság 1968 ^Tr^J^rTl őszén ír polgárjogi tünteté­tánsok a legvadabb terror­ral válaszoltak, pogromokat vadalomban robbantak ki 31'grófságból «ak.26 -ot ka az íreket előbb Cromwell pott meg, az ulsteri 6 gróf­derry katolikus gettóiban. A verta le népirtó háborúban, ság, ahol a protestánsok t^tón8 terrorszervezetek majd 1690 nyaran a kato- mintegy kétharmados tobb- "' válaszul mee. likus II. Jakab oldalára állt ségben voltak, Észak-Iror- tatoK halol ír „lázadókat" Oránlai Vil- szág néven autonómiát ka- tak^ megalakult az^RA az mos seregei tették az angol pott, és az Egyesült Király- k C^™Ue alkotmányos monarchia szol- ság része maradt. 1924-ben lreK «rr°rszervezele­gáivá. A katolikus „lázadó- Észak-Írország miniszterei- Az angol kormány késve, kat" megfosztották földjük- nöke kijelentette: „Észak- rosszul, kétértelműén avat­től, a polgári demokratikus Írország protestáns népének kozott be a válságba. Az Anglia büntetőtörvényei az protestáns parlamentet és egyre több áldozatot követe­írek többségét kirekesztet- protestáns kormányzatot lő merényleteket nem néz­ték a politikai életből, ka- adunk, a katolikusokat pedig hette tétlenül, a katolikusok tolikusok hivatalt nem visel- megtűrjük, ha engedelmes- lemészárlását nem tűrhette, hettek, az angolok a sziget kednek a törvényeknek." A ezért átvette a sziget közvet­iparát, kereskedelmét elsor- kemény protestáns rendőr- len irányítását, katonaságot vasztották. Írországot, Ang- államban az unionisták, vezényelt Észak-Írországba, lia „első gyarmatát" (Engels) vagyis az Angliával való A katolikusok megmentőik­az ingyenes mezőgazdasági egység hívei azért tudtak ként fogadták őket, de az ir szállító szerepére korlátoz- hatalmon maradni, mert fel- társadalmi valóságot nem is­ták. és az olcsó, képzetlen szították a protestáns törne- merő csapatok elsősorban az munkaerő forrásává tették gek félelmét az Ír Köztársa- IRA terroristái után kutat­az angol tőkések. A XIX. 6ágtól, a katolikus kisebb- tak, az angol kormány pedig század első felében a leg- ségtől. Ez az ellenőrizhetet- a válságot elsősorban kato­visszataszítóbb, legantide- len és irányíthatatlan féle- nai eszközökkel próbálta mokratikusabb törvényeket lem kegyetlen, vad, kato- megoldani. A válság politi­eltörölték ugyan, de az ír likusellenes szenvedélyeket kai megoldását hallatlanul parasztság ekkor már egyike ébresztett a protestáns tö- nehézzé teszi, hogy a pro­volt egész Európa legnyomo- megek körében, és olyan po- testánsok többsége hallani rultabb, legszegényebb népé- litikaj légkör kialakulásához sem akar arról, hogy a ka­nek. A nyomor szigetéről vezetett, amelyben semmifé- tolikusoknak jogokat, a ha­évente tíz- és százezrek ván- le demokratikus reform be- tatomban való részvétfűt ad­doroltak ki, és ma Ameriká- vezetése nem volt lehetséges, janak. 1972-ben és 1974-ben ban több ír él, mint szülő- Észak-Írországban ipartel- két általános protestáns hazájukban. sősorban a protestánsok lak- munkássztrájk bénította meg ta területekre telepítettek, Észak-Írország életét, figyel­Az angolok a katolikus az üzemek többségében egy- meztetve mindenkit: a jobb­szigetet megbízható, protes- szerűen nem alkalmaztak 0idali protestáns vezetők táns telepesekkel igyekeztek katolikusokat (a katolikus „ , ,,, , , , széles tömegbázisra támasz­benépesíteni, kevés sikerrel, munkanélküliek aránya sok­A „L^VKL „ szorosan felülmúlja a pro- kodva szállhatnak szembe A varosoKDan a mvataino- testansokét), a katolikusok mindenfajta békés-demokra­kok, katonák, burzsoák dön- kapják a legrosszabb, leg- tikus rendezéssel, tő többsége ugyan angol volt, durvább munkákat, háttér­de a protestánsok számará- be szorítják őket a lakósel­nya soha nem haladta meg osztásnál, bérezésnél, szociá­az / összlakosság 10 százaié- lis juttatásoknál. A félelem, kát A nagy kedvezmények, hogy a katolikusok esetleg a szabad földek főként csak alkotmányos úton valamifé­a sziget északi részébe, Uls- ie hatalomhoz jutnak, a vá­ter 6 grófságába tudtak na- lasztási csalások, önkényesen gyobb számú angol-skót meghúzott szavazókörzetek kul el 86111 kepzelheto ren­telepest csábítani. Az ulste- rendszerét alakította ki ri polgárság Angliával szo- Észak-Írországban. (London­ros együttműködésben felvi- derry-ben egy ír képviselő rágoztatta a sziget északi ré- megválasztásához 2500, egy szén az ipart, kereskedelmet, protestáns honatya bejutta­Az IRA tagjait elsősorban katolikus gettók munka­nélküli fiataljai köréből to­borozza, és ez a tény is vi­lágosan mutatja, a katoliku­sok legteljesebb gazdasági­politikai emancipációja nél­dezés. Karsai László JATE Üj- és Legújabb kori Történeti Intézet Berezeli A. Károly Vánd őrének (Regény) — Vigyázni kell — nevetett ő kissé fölénye­sen az én naivságomon. — Vigyázni kell. kedve­sem, s akkor semmi sem történt... — Se sza­vakat lassan, megfontoltan ejtette ki, mint aki­ben mindez hosszú évek alatt érlelődött meg. A veszélytelenség titkát én is szerettem volna megtudni, de szégyelltem megkérdezni tőle. Va­lami azonban már derengett bennem az Észak felszabadultabb, egészségesebb erkölcseiről. S bár fájlaltam Rosát, elhatároztam, hogy Signe kedvéért itt maradok Nápolyban. Nyilván ő is ezt szeretné, csak macskáskodik és ugrat, hogy erre vonatkozóan még nem nyilatkozott. Reggel majd szóra bírom. — S a férjes asszonyok — feszegettem tovább a szerelem ügyét —, azok is szabadok? — Az már becsületbeli ügy... Az asszonyok gyermekeket szülnek és hűek... Persze, annak nincs akadálya, hogy elváljanak, ha nem érük meg egymást... — fejtette kl a leány világosan, s ahogy most figyeltem őt, úgy éreztem, hogy teljesen megváltozott. Betelt, kielégült, kissé jó­ságos lett, s láttam rajta, hogy pillái is egyre sűrűbben csukódnak le. Nem szóltam többé, s hallottam, hogy Signe néhány perc múlva egyenletesen, szabályosan lé­legzik, mint aki valami nagy létfontosságú mű­vet fejezett be, s most megelégedettségében az édes kimerültség bágyadtságával mély álomba merül. Egy ideig azon töprengtem, hogy milyen életet fogok élni Signe mellett, hiszen ezek után való­színű. hogy a nap legnagyobb részét vele töltöm, s talán még arra is rá tudom venni, hogy az egész évet itt töltse, s velem járjon el az egye­temi előadásokra is, de a külső zsongitó zaj és Signe boldog, alig hallható, tiszta álma engem is elerőtlenített, s hamarosan magam is elszen­deredtem ... * A balkonra nyíló ajtó zöld zsalujának kes­keny résein úgy nyomult be a nappali fény, olyan élesen és erősen, mint a felduzzasztott víz­ár, mely a felhúzott zsilipen utat tör magának. Vakító, sok-sok pengéje belehasított a levegőbe, E hosszú, vékony csíkot metszett a padlóra és a szemközti falra. Kábán eszmélkedtem, s perce­kig tartott, míg el tudtam magam helyezni a tér­ben, de mihelyt észbekaptam, s átnyilallt rajtam az előző napi varázslat, Signe felé nyúltam. De a leány nem volt ott. Egy ideig tompán zsibon­gó tagokkal nyújtózkodtam, ropogtattam a tag­jaimat, s arra gondoltam, hogy Signe talán für­dik a szomszéd fülkében, vagy egyéb sietős dol­ga akadt, de a végén mégiscsak felültem, újra végigtapogattam az összegyűrt takarót, hallga­tóztam, aztán némi szorongással kiugrottam az ágyból. A zsalugáteres ajtóhoz léptem, melyet csak ő csukhatott be, nyilván azzal a szándék­kal, hogy zavartalanabbul aludjam tovább, mert az éjszaka minden tárva-nyitva volt még, s mind­ketten élveztük a levegő fokozatos lehűlését. A becsukott ajtószárnyak ellenére a szobában elég világos volt, úgy hogy nyugodtan körülnézhet­tem. Először a fürdőszobába kopogtattam be, s minthogy senki sem válaszolt, benyitottam. Üres volt. De se a törülközőt, se a szappant nem ta­láltam ott. Nem kívántam indiszkrét lenni, de most már érdekelt, hogy ml van abban a szek­rényben, amelyből kivette tegnap a különös fekete hálóinget. Az is üres volt. Kitártam az ajtószárnyakat, s ahogy a fény teljes brutalitá­sával bezúdult, bennem is minden megvilágoso­dott Az én ruháimon kívül semmi sem volt a szobában, ami Signéé lett volna. Csak a dívá­nyon maradt valami halvány nyoma a tegnapi önkívületnek. Eltűnt Talán nem is volt igaz. Leroskadtam az egyik fotelbe, s görcsösen, szívósan idéztem vissza az elmúlt nap és éj minden pillanatát, hogy el ne veszítsem valóságérzékemet. De a szobán kívül mindent nekem kellett újjáteremtenem, s kezd­tem megérteni a filozófust, aki a világot saját képzeleteként fogta fel. Ordítani szerettem vol­na, hogy Signe arcát, alakját kiformáljam a le­vegőből, hogy érezzem megfoghatóságát, s kezd­tem magamat okolni, hogy nem figyeltem meg kellőképpen, mert nem emlékeztem pontosan a füle formájára, a nyaka ívelésére, mert eleinte csak egységesen,'összegezve ittam magamba őt, a lényére figyeltem fel, arra már nem jutott idő, hogy kicizelláljam, s részleteiben fedezzem föl, mint a nagy műalkotásokat szokás. Belső vilá­gáról is csak homályos elképzeléseim voltak, s most még kevésbé tudtam, hogy gyakorlott rin­gyóval kerültem-e szembe, vagy valami szeszé­lyes különccel, aki egyszerűen megkíván valakit, kiélvezi és sietve túlad rajta. Vagy hónapok hosszú vívódása és többek elej­tése után akadt fel rajtam a szeme, s a felgyü­lemlett érzékiség áradásával éppen engem akart megajándékozni? Illetve saját magát? (Folytatjuk.) * (

Next

/
Thumbnails
Contents