Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-24 / 120. szám
4 Kedd, 1177. máin. 2-fc Fecskék a Belvárosban Szeged Belvárosának hangulatához tartozik a csapatosan cikázó, kecses fecskék látványa. A fehér hasú, fehér farkfedőtollu molnárfecske városlakó madár. Valamikor sziklákon fészkelhetett, majd az ember környezetébe szegődve a lakótelepek „szikláira ", az epületekre telepedett Nyálával kevert sárgolyócskákból készített fészket az ereszek, erkélyek alá, a falburkolat díszeire tapasztja. Fészeképítésre alkalmas ház azonban nem sok van. Így esik meg, hogy egy-egy alkalmas épületrészen, mint a Szegedi Nyomda épületén, a Kárász utcában, városunk egyik legforgalmasabb helyén — 15—20, félgömb alakú fészek ls szorong egyegy kis helyen. A szegedi ornitológusok egyesülete az elmúlt évben — próbaképpen — felmérte Szeged két kerületében a fecske „lakosságot". Az I. kerületben, a város szívében, a „kőrengetegben" 1800 lakott molnárfecske fészket találtak. A II. kerületben, ahol igen sok a kertes ház, mindössze 170 pár költött. A régebbi, kevésbé modernizált viszonyokhoz képest. nem nagy ez a szám. Mégis, ha meggondoljuk, hogy egy fecskepár 4—5 fiókát nevel fel májusban, majdnem ennyit a júliusi második költésből, megállapítható, hogy városunkban még jelentős molnárfecske állomány él. Számitásunk szerint múlt év júliusában mintegy 18 000 molnárfecske tevékenykedett a fenti két kerületben. Környezetvédelmi szempontból nem is olyan kis dolog ez. Egyrészt a fecskék főleg legyekkel, szúnyogokkal táplálkoznak, amelyeket a városban, a legsűrűbben lakott helyeken szednek öszsze. (Az etetés időszakában, naponta szinte testsúlyukkal azonos súlyú mennyiségben). Nagyon hasznos és fontos tisztasági és közegészségügyi munkát végeznek tehát, amellyel egészségünket védik, nyugalmunkat segítik eló. Másodsorban igaz gyönyörűségére szolgálnak az embernek. A dolga után siető, | felgyorsított életmódú varos-' lakó közelebb érzi magához a természetet, ha egy villanásra rácsodálkozik a kavargó, csivitelő fecskecsapatra. Egy kis meleget érez a szíve táján, ha szemébe ötlik egy-egy fészek és a fészeknyíláson nyakukat nyújtogató fiókák, meg a villámgyorsan oda röppenő, rovartáplálékot szállító anyamadár. Szép lenne, ha molnárfecske népességünk zavartalanul fennmaradhatna, sőt gyarapodna és — egyéb különlegességei mellett — fecskéiről is nevezetes lenne városunk. Mindenesetre biztató jelnek tűnik e vonatkozásban az a magatartás, amelyet az építőknél egyes épületek karbantartásánál megfigyelhetünk. A házak tatarozásánál nem verik le a fecskefészkeket (Oroszlán utca). Az épületek felújításakor a fészkeket is befestik, így azok beleolvadnak- a fal színébe, a fecskék pedig tovább tevékenykedhetnek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fészkek ilyen módon való megőrzésével a városi tanács illetékesei is egyetértenek és azt támogatják. Dr. Marián Miklós Tanácskozás Haza és emberiség A béke- és barátsági hónap országos programjának egyik kiemelkedő eseményére kerül sor május 24-én Szentendrén, ahol „Haza és emberiség" címmel béketanácskozást rendez az OBT, közösen a Magyar Írók Szövetségével, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a művészeti szövetségekkel és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. A tanácskozásra azzal a céllal és feladattal készülnek, hogy művészeti ágazatonként összefoglalják és értékeljék azt a hozzájárulást, amelyet a Magyar Népköztársaság írói és művészei alkotásaikkal, munkásságukkal a népek közötti kölcsönös megbecsülés, egymás kulturális érdekeinek jobb megismerése érdekében, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumában foglalt alapelveknek megfelelően tettek és tesznek. Kétszáz írót, költőt, színészt, filmest, zenészt, képző- és iparművészt, építészt, táncost és fotóművészt várnak az eseményre. Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke mond megnyitót. A Minisztertanács megtárgyalta Több műszak Az ősi Khiva újraélesztése Megkezdték Üzbegisztán ősi városának, Khivának általános rekonstrukcióját. Az építészek az újjáépítés során arra törekszenek, hogy hűen adják vissza az évezredes város történelmileg kiala- úem lesz. kult képét; megőrizzék a régi templomokat, mecseteket, kereskedelmi központokat, a védelmi berendezéseket. A lakóházakat az üzbég nemzeti hagyományoknak megfelelően rekonstruálják. Ezek az egy-kétemeletes házak verandával, balkonnal épültek, és a házhoz kis kert tartozott. A ház-„negyedekben" van egy nagyobb közös kert ls, ahol — mint régen — a vendégeket fogadják, a családi ünnepeket rendezik, s ahol a kenyérsütő is található. Az első régi városnegyedek már felépültek — történészek, művészettörténészek irányításával. Khivában — ebben a csodálatos idegenforgalmi köz. pontban — iparfejlesztés (APN) A három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két, vagy három műszakos munkarendet. Így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizikai dolgozók, munkaidejüknek mindössze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, s gondolom felesleges külön is magyarázni, hogy mit Jelent ez, a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. A számítás pontos volt Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kifizetődő. Sem az egyénnek, — a viszonylag alacsony műszakpótlék miatt —, sem a vállalatnak, amely a jelek szerint inkább viseli a termelőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében megnövekedett bérköltséget Korábban már szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára, a második műszak eddigi 3 százalékos pótlékát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos munkarendben dolgozók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés, az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben, és a vendéglátóiparban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két, 250 ezren pedig három műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A pénz nem minden A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni. Á volokalamszki országút A mai „ötvenes" forradalmárokra valószínűleg kevés „háborús könyv" volt olyan nagy hatással, mint Alekszander Bek: A volokalamszki országút-ja, amely most ismét megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában. Borisz Polevoj Egy igaz ember című regényével együtt első szocialista olvasmányai közé tartozott sokaknak a felszabadult Magyarországon, s feledhetetlen élményt nyújtott drámai erejével és erkölcsi ragyogásával. Ebben a fölemelő szépprózában nem kevesebbet bizonyít be a szerző, mint azt. hogy a becsület erősebb a halálnál, s hogy a közösséget cserbenhagyó és eláruló gyávaság alyan bűn, amelyet nem lehet, nem szabad megbocsátani. Pedig a félelem a bátrakat is iszonyúan csábítgatja a gyávaságra. Amikor Kurbatov együtt futott a többiekkel. a félelem valósággal üvöltötte a fülébe, hogy elpusztul, odavész a fiatal élete, megölik, vagy örökre nyomorékká teszik a németek. tehát meneküljön, ahogy csak tud, rejtőzzön el valahol. A másik, a jobbik énje azt mondogatta, hogy megfutamodni szégyen és gyalázat, a gyávát megvetik, ezért álljon meg, harcoljon, tovább. legyen méltó fia a hazának — ez a hang azonban, mintha erőtlenebb lett vona. „Öh, milyen szükség lett volna e kegyetlen lelki tusa pillanatában, amikor a mérleg seroenyője hol egyik, hol másik oldalára billent, amikor a katona lelke szinte kettéhasadt, milyen szükség lett volna ebben a pillanatban a parancsszóra..." Arról szól ez a nagyszerű regény, hogy a háborúban nem meghalni kell hősiesen, hanem küzdeni az életért úgy, hogy közben legyőzzük az ellenséget. A legizgalmasabb lapok arról adnak hiteles képet, hogy miként válik hétszáz önfejű, fegyelmezetlen emberből szilárd katonai közösség. Az író, mint az események hű krónikása azt is érzékletesen ábrázolja, hogyan törik meg a félelmetes német hadigépezet ereje a szovjet katonák gyakran emberfelettien hősies ellenállásán. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Enyedi József és Hullna Zsuzsanna, Csobán József és Császár Zsuzsanna, Zatykó József és Dobó Ilona, Tóth József János és Vlnnal Anna, dr. Machnlcz András és Szugylczkt Ilona, Jólárt János és Fehér Mária, Ürge László és Bezdán Éva, Kócsó Béla és Domonkos Éva, Patlk Ferenc és Kispéter Erzsébet, Müller Ferenc és Dobó Ágnes, Mészáros László és Farkas Márta, Zentai Zoltán és Váczi Éva Andrea, Feli János Zoltán és Móra Erika Edit, Borza Zoltán és Bálint Margit, Erdélyi István és Gortva Emese Terézia, dr. Temesvári Péter István és Oéi Klára, Rlk Ferenc István és Végh Erika házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Dobó József és Petróczi Mária Magdolna, Benárilc Adám és Ezsiás Mária Erzsébet, Papdl József György és Kurunczi Mária, Godó János és Zsemberi Klára, Szarka-Kovács Jenő és Nagy Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Vass Sándornak és Pál Erzsebet Máriának Szilárd Sándor, Vlcsat Árpádnak és Sági Erzsébetnek Zsolt, Pintér Jánosnak és Iványi Ilonának János, Dékány Ferencnek és Csanádi Erzsébetnek Péter, Patyi Benő Jánosnak és Balogh Veronika Gizellának Ditta, Donkó Pálnak és Kuruez Mária Erzsébetnek Ildikó. Cztrok Albertnek és Balogh Júlia Máriának Csaba, Gérdián Istvánnak és AbrahámKttdmön Rozália Erzsébetnek Péter, Kecse-Nagy Bálintnak és Jánosi Margitnak Ivett, BorbAs Imrének és Tóth Erzsébetnek Gellért, Temesl Károly Tibornak és Nemes-Nagy Ibolyának Szilvia. Apró Istvánnak és Patkó Terézia Piroskának Győző Csaba, Varga László Endrének és Magyar Juliannának Judit Ágnes, Kas7a Lajos Púinak és Somos Mária Franciskának Magdolna Ilona, Frank rmrének és Molnár Ilonának Adrián Imre, Tanács Vincének és Tarsoly Juliannának Vince Csaba, Török Gábornak és Sarkadl Ibolyának Mónika Ibolya, Keresztes Mihálynak és Dora Hona Erzsébetnek Eva Csilla, Szentkutl Endrének es Drles ner Eva Máriának Andrea. Masir Venczelnek és Kis Irénnek Katalin. Slgmond Györgynek és Szóríth Klárának Györgv. Bóka Róbertnek és Fehér Katalinnak Virág Éva. Herédi Zoltán Jánosnák és Bérnáth Katalinnak Katalin. Bartók Istvánnak és Szögi Ilona Évának Szandra, Terhes Sándor Istvánnak és Nagvgyörgy Rozáliának Csaba Sándor, Duda Ernő Gyulának és dr. Borsodi Annának Eva Marianna. Ilovai Józsefnek és Erdődl Máriának Róbert, Borbis Jánosnak és GublCsaládi események na Ágnesnek János, Vincze Sándor Imrének és Lajkó Máriának Sándor, Simon Józsefnek és VIda Julianna Franciskának Attila, Banfl Józsefnek és Kovács Irénnek József, Pataki István Józsefnek és Tóth Katalinnak Krisztián. Keller Lajosnak és Bódl Hona Ibolyának Krisztián László, Horváth Imre Istvánnak és Fejes Irén Erzsébetnek Krisztián. Molnár József Oergelynek és Verrasztó Ibolya Évának Attila Viktor. Rádal Jánosnak és Földi Erzsébetnek Tibor Zsolt, Szabó István Józsefnek és Farkas Katalin Zsuzsannának Zsuzsanna, Papp Istvánnak és Farkas Jolánnak Attila, Borgulya Jánosnak és Molnár Zsuzsannának Réka, Kovács Benedek Imrének és Zslvln Zsuzsannának Benedek Béla, Károlyi Sándornak és Nagy Katalin Annának Róbert, Oszlár Györgynek és Nagymihály Klárának Krisztián, Kiss Lászlónak és Zsórt Erzsébetnek László, Vigh Sándornak és Gazsó Éva Zsófiának Erika, Vlgh Jánosnak és Turf Honának Zsolt János, Baksa Ferencnek és Terhes Juliannának Anikó. Kendi Györgynek és Papp Mártának György, Hantos Ádámnak és Tóth Gyöngyinek Adám József, Biró Lászlónak és Molnár Anna Juliannának Eliza. Zsurka Lászlónak és Arky Évának László Péter. Bálint Antal Károlynak és Czékus Ételnek Andrea, Süveg János Mihálynak és Boldizsár Margitnak János, Czeigersmidt Sándor Lászlónak és Szekeres Mária Honának Laura. Nemcsok László Lajosnak és Holló-Szabó Erzsébetnek Attila, Masa Miklós Lajosnak és Papp Piroskának László, Császár Sándornak és Bozsó Rozáliának Katalin. Rácz János Imrének és Koncz. Aranka Emíliának András János, Budai Zoltánnak és Rozinán Edit Máriának Edit. Orbán Gábor Lászlónak és Döme Éva Eszternek Tamás, Varga Sándornak és Tóth Magdolnának Anita. Hatvani Jánosnak és Hankó Máriának Zso't János, Fodor Tamás Lajosnak és Rózsa Mária Magdolnának Krisztián, Domokos Józsefnek és Halász Margitnak József Márk, Nagy Károly Almádnak és Kutyik Margitnak Tamás, Csókást Sándornak és Bárkányi Juliannának Tibor, Tóth Andrásnak és Kapás Aranka Magdolnának Attila, Berg Henriknek és Szabó Margitnak Henrik, Nagy Ferencnek és Beeskei Ibolyának Katalin, Kovács Tamásnak es Kiss Katalin Máriának Krisztina, Horváth Jánosnak és Argyelán Margitnak Katalin, Horváth Ernőnek és Gél Máriának Zsolt nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Molnár Antalnak és Simon Ágnes Évának Ágnes, Bozóki Ferencnek'és Pintér Piroskának Tibor, Kovács Gábornak és Pignlcz.kl Matildnak Andrea, Ménesi Miklósnak és Farkas Ildikónak Miklós, Turu Istvánnak és Fátyol Juliannának Gizella Judit, Balogh Jánosnak és Bogoly Arankának János. Bárkányi Mihálynak és Czékus Margitnak László, Somogyi Istvánnak és Prágai Annának Tamás, Nagy Lajosnak és Abrahám-Furus Máriának Beáta, Pap Jánosnak és Orosz. Katalinnak János. Táborosi Mihály Lászlónak és Árendás Máriának Mihály, Újvári Lászlónak és Baráth Erzsébet Veronikának Balázs László. Fodor Gyula Istvánnak és Tanács Mária Erzsébetnek Andrea. Herceg Sándornak és Nagy Terézia Erzsébetnek Petra Andrea, Illés Györgynek és Hla Jolánnak György, Seller Zoltán Károlynak és Nyári Gizellának Dóra Nikoletta. Orünezveig Jánosnak és Sándor Etelka Erzsébetnek Tünde, Bodó Gyulának és Tóth Mária Idának Mária Hona. Gáti László Józsefnek és Kővágó Hona Magdolnának Attila László, Pálkuti István Jánosnak és Apró Gizellának Anikó, Simon Istvánnak és Orcsik Teréziának Ágnes, Balaton Sándornak és Várnagy Honának Barbara. Nagy Sándornak és Király Margitnak Péter Sándor. dr. Rácz Györgvnek és Galambos Erzsébetnek Adrienn, Szabó Ferencnek és Kusz Klárának Dánlei Ferenc nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Szobácsl József István, Gyémánt Mihály, Vincze Józsefné Zsemberl Rozália. Bozóki Józsefné Gyulai-Kása Terézia. Szetet László, Nagymihály István. Truth Ferenc, Posztolányi János, Christ György, Varga Árpád Istvánná Kovács Katalin, Mnsa Nándor, Szobota JOzsefné Gila Mária, Czirok Julianna, dr. Remény Alaiog Adám, Farkas Antalné Haska Mária, Vér Antal Illés meghalt. III. kerület szeged: Blczók Györgyné Szűcs Anna, dr. Romvári Tibor, kfihály Istvánné Bélinazky Ilona, Kuthy Géza József, Forró Mátyás, Szőke JOzsefné Kiss Ágnes, Szűcs István, Vörös Sándorné Szóké Katalin. Tóth Jánosné Schauer Erzsébet, Pozsgai vitályosné Berki Matild, Osznovics Péter Pál. Dobosné Laki Katalin. Buzanszki Antal. Vehman istvánné Vas Hona Piroska, JáJas Endre, Bata Antal, Szlovák Mliiáty. Pankotai Jenő Ferenc meghalt. hogy ezzel majd automata kusan megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végülis egyetlen dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb mű-' szak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar állóeszközállományának átlagos „életkora" eleve illuzórikussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkarendben való működtetése többe kerülne, mint amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag szűkös óllóeszközállományt is kihasználhatnák gazdaságosabban. Egyelőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszervezésével pótolhatnánk a második, vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés, minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben topog, a teljesítménykövetelmények alacsonyak, á termelékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. Kikényszeríti a jobb munkát És még valami: a műszakpótlék felemelése olyan jelentős mértékű, hogy a dolgozók jó része számára ezerw túl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik műszak vállalása. Am a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, energiára, karbantartásra, az egész munkarend megszervezésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen, ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását, jobb megszervezését. Vértes Csaba Űj kémfilm A Sasnak jelentem címmel kémfilmprodukció készül a Budapesti Filmstúdió gondozásában. Forgatókönyvét egy. a hatvanas években megtörtént esetből — Fakan Balázs dramaturg közreműködésével — egy nyugalmazott rendőr alezredes írta, saját élményei alapján. A történet egy pesti nyomdában játszódik, ahol egykémcsoport rendszerellenes röpiratok készítésére és terjesztésére akarja beszervezni a nyomdászokat. Az új kémfilm vezető szerepeit többek között Bujl.or István. Szirtes Adóm, Bitskey Tibor és KáU dy Nóra játssza. > •