Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

4 Kedd, 1177. máin. 2-fc Fecskék a Belvárosban Szeged Belvárosának han­gulatához tartozik a csapa­tosan cikázó, kecses fecskék látványa. A fehér hasú, fehér farkfe­dőtollu molnárfecske város­lakó madár. Valamikor szik­lákon fészkelhetett, majd az ember környezetébe szegőd­ve a lakótelepek „szikláira ", az epületekre telepedett Nyálával kevert sárgo­lyócskákból készített fészket az ereszek, erkélyek alá, a falburkolat díszeire tapaszt­ja. Fészeképítésre alkalmas ház azonban nem sok van. Így esik meg, hogy egy-egy alkalmas épületrészen, mint a Szegedi Nyomda épületén, a Kárász utcában, városunk egyik legforgalmasabb he­lyén — 15—20, félgömb ala­kú fészek ls szorong egy­egy kis helyen. A szegedi ornitológusok egyesülete az elmúlt év­ben — próbaképpen — felmérte Szeged két kerüle­tében a fecske „lakosságot". Az I. kerületben, a város szívében, a „kőrengetegben" 1800 lakott molnárfecske fészket találtak. A II. kerü­letben, ahol igen sok a ker­tes ház, mindössze 170 pár költött. A régebbi, kevésbé mo­dernizált viszonyokhoz ké­pest. nem nagy ez a szám. Mégis, ha meggondoljuk, hogy egy fecskepár 4—5 fió­kát nevel fel májusban, majdnem ennyit a júliusi második költésből, megálla­pítható, hogy városunkban még jelentős molnárfecske állomány él. Számitásunk szerint múlt év júliusában mintegy 18 000 molnárfecske tevékenykedett a fenti két kerületben. Környezetvédelmi szem­pontból nem is olyan kis do­log ez. Egyrészt a fecskék főleg legyekkel, szúnyogok­kal táplálkoznak, amelyeket a városban, a legsűrűbben lakott helyeken szednek ösz­sze. (Az etetés időszakában, naponta szinte testsúlyukkal azonos súlyú mennyiségben). Nagyon hasznos és fontos tisztasági és közegészségügyi munkát végeznek tehát, amellyel egészségünket vé­dik, nyugalmunkat segítik eló. Másodsorban igaz gyönyö­rűségére szolgálnak az em­bernek. A dolga után siető, | felgyorsított életmódú varos-' lakó közelebb érzi magához a természetet, ha egy villa­násra rácsodálkozik a ka­vargó, csivitelő fecskecsa­patra. Egy kis meleget érez a szíve táján, ha szemébe ötlik egy-egy fészek és a fé­szeknyíláson nyakukat nyúj­togató fiókák, meg a villám­gyorsan oda röppenő, rovar­táplálékot szállító anyama­dár. Szép lenne, ha molnárfecs­ke népességünk zavartalanul fennmaradhatna, sőt gyara­podna és — egyéb különle­gességei mellett — fecskéi­ről is nevezetes lenne váro­sunk. Mindenesetre biztató jelnek tűnik e vonatkozás­ban az a magatartás, ame­lyet az építőknél egyes épü­letek karbantartásánál meg­figyelhetünk. A házak tataro­zásánál nem verik le a fecs­kefészkeket (Oroszlán utca). Az épületek felújításakor a fészkeket is befestik, így azok beleolvadnak- a fal szí­nébe, a fecskék pedig tovább tevékenykedhetnek. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a fészkek ilyen módon való megőrzésével a városi ta­nács illetékesei is egyetérte­nek és azt támogatják. Dr. Marián Miklós Tanácskozás Haza és emberiség A béke- és barátsági hónap országos programjának egyik kiemelkedő eseményé­re kerül sor május 24-én Szentendrén, ahol „Haza és emberiség" címmel béketa­nácskozást rendez az OBT, közösen a Magyar Írók Szö­vetségével, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­vel, a művészeti szövetsé­gekkel és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulattal. A tanácskozásra azzal a céllal és feladattal készül­nek, hogy művészeti ágaza­tonként összefoglalják és ér­tékeljék azt a hozzájárulást, amelyet a Magyar Népköz­társaság írói és művészei al­kotásaikkal, munkásságuk­kal a népek közötti kölcsö­nös megbecsülés, egymás kulturális érdekeinek jobb megismerése érdekében, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­dokumentumában foglalt alapelveknek megfelelően tettek és tesznek. Kétszáz írót, költőt, szí­nészt, filmest, zenészt, kép­ző- és iparművészt, építészt, táncost és fotóművészt vár­nak az eseményre. Dobozy Imre, a Magyar írók Szö­vetségének elnöke mond megnyitót. A Minisztertanács megtárgyalta Több műszak Az ősi Khiva újraélesztése Megkezdték Üzbegisztán ősi városának, Khivának ál­talános rekonstrukcióját. Az építészek az újjáépítés során arra törekszenek, hogy hűen adják vissza az évezredes város történelmileg kiala- úem lesz. kult képét; megőrizzék a ré­gi templomokat, mecseteket, kereskedelmi központokat, a védelmi berendezéseket. A lakóházakat az üzbég nemzeti hagyományoknak megfelelően rekonstruálják. Ezek az egy-kétemeletes há­zak verandával, balkonnal épültek, és a házhoz kis kert tartozott. A ház-„negyedek­ben" van egy nagyobb közös kert ls, ahol — mint régen — a vendégeket fogadják, a családi ünnepeket rendezik, s ahol a kenyérsütő is talál­ható. Az első régi városnegye­dek már felépültek — törté­nészek, művészettörténé­szek irányításával. Khivában — ebben a cso­dálatos idegenforgalmi köz. pontban — iparfejlesztés (APN) A három műszak a ma­gyar gazdaságban egyre ke­vésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két, vagy három műszakos munkarendet. Így aztán, pél­dául az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyütt­ható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hat­tized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizi­kai dolgozók, munkaidejük­nek mindössze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az ipar­vállalatok termelő kapacitá­sát — a gépeket, a berende­zéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesít­ményű importgépeket — fo­lyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, s gondolom felesleges külön is magya­rázni, hogy mit Jelent ez, a munka termelékenysége, gaz­daságossága szempontjából. A számítás pontos volt Az kétségtelen, hogy a vál­tott műszakban végzett mun­ka zavarja az ember bioló­giai és társadalmi életét. Bi­zonyítható, hogy egyes be­tegségek gyakoribbak azok­nál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvi­tel zavarairól nem is beszél­ve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — el­lenérv: a több műszak, a fo­lyamatos munkarend nem kifizetődő. Sem az egyénnek, — a viszonylag alacsony mű­szakpótlék miatt —, sem a vállalatnak, amely a jelek szerint inkább viseli a ter­melőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében meg­növekedett bérköltséget Korábban már szakembe­rek kiszámították, hogy pél­dául a jelenlegi éjszakai pót­lékot legalább 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalásá­ra. Nos, úgy látszik a számí­tás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén el­fogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi át­lag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzs­bér 40 százalékára, a máso­dik műszak eddigi 3 száza­lékos pótlékát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folya­matos munkarendben dolgo­zók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés, az iparban, az élelmiszer-kiskereskede­lemben, és a vendéglátóipar­ban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két, 250 ezren pedig három mű­szakban dolgoznak. A kor­mány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelé­sének anyagi fedezetét rész­ben központi pénzügyi ala­pokból, részben pedig a vál­lalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A pénz nem minden A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösz­tönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni. Á volokalamszki országút A mai „ötvenes" forradal­márokra valószínűleg kevés „háborús könyv" volt olyan nagy hatással, mint Alek­szander Bek: A voloka­lamszki országút-ja, amely most ismét megjelent az Eu­rópa Könyvkiadó gondozásá­ban. Borisz Polevoj Egy igaz ember című regényével együtt első szocialista olvas­mányai közé tartozott so­kaknak a felszabadult Ma­gyarországon, s feledhetet­len élményt nyújtott drámai erejével és erkölcsi ragyogá­sával. Ebben a fölemelő szépprózában nem keveseb­bet bizonyít be a szerző, mint azt. hogy a becsület erősebb a halálnál, s hogy a közösséget cserbenhagyó és eláruló gyávaság alyan bűn, amelyet nem lehet, nem sza­bad megbocsátani. Pedig a félelem a bátra­kat is iszonyúan csábítgatja a gyávaságra. Amikor Kur­batov együtt futott a töb­biekkel. a félelem valóság­gal üvöltötte a fülébe, hogy elpusztul, odavész a fiatal élete, megölik, vagy örökre nyomorékká teszik a néme­tek. tehát meneküljön, ahogy csak tud, rejtőzzön el vala­hol. A másik, a jobbik énje azt mondogatta, hogy meg­futamodni szégyen és gyalá­zat, a gyávát megvetik, ezért álljon meg, harcoljon, to­vább. legyen méltó fia a ha­zának — ez a hang azonban, mintha erőtlenebb lett vona. „Öh, milyen szükség lett vol­na e kegyetlen lelki tusa pillanatában, amikor a mér­leg seroenyője hol egyik, hol másik oldalára billent, amikor a katona lelke szin­te kettéhasadt, milyen szük­ség lett volna ebben a pilla­natban a parancsszóra..." Arról szól ez a nagyszerű regény, hogy a háborúban nem meghalni kell hősiesen, hanem küzdeni az életért úgy, hogy közben legyőzzük az ellenséget. A legizgalma­sabb lapok arról adnak hi­teles képet, hogy miként vá­lik hétszáz önfejű, fegyelme­zetlen emberből szilárd ka­tonai közösség. Az író, mint az események hű krónikása azt is érzékletesen ábrázolja, ho­gyan törik meg a félelmetes német hadigépezet ereje a szovjet katonák gyakran em­berfelettien hősies ellenállá­sán. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Enyedi József és Hull­na Zsuzsanna, Csobán József és Császár Zsuzsanna, Zatykó Jó­zsef és Dobó Ilona, Tóth József János és Vlnnal Anna, dr. Mach­nlcz András és Szugylczkt Ilona, Jólárt János és Fehér Mária, Ürge László és Bezdán Éva, Kó­csó Béla és Domonkos Éva, Pa­tlk Ferenc és Kispéter Erzsébet, Müller Ferenc és Dobó Ágnes, Mészáros László és Farkas Már­ta, Zentai Zoltán és Váczi Éva Andrea, Feli János Zoltán és Móra Erika Edit, Borza Zoltán és Bálint Margit, Erdélyi István és Gortva Emese Terézia, dr. Temesvári Péter István és Oéi Klára, Rlk Ferenc István és Végh Erika házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Dobó József és Pet­róczi Mária Magdolna, Benárilc Adám és Ezsiás Mária Erzsébet, Papdl József György és Kurun­czi Mária, Godó János és Zsem­beri Klára, Szarka-Kovács Jenő és Nagy Anna házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Vass Sándornak és Pál Erzsebet Máriának Szilárd Sándor, Vlcsat Árpádnak és Sá­gi Erzsébetnek Zsolt, Pintér Já­nosnak és Iványi Ilonának Já­nos, Dékány Ferencnek és Csa­nádi Erzsébetnek Péter, Patyi Benő Jánosnak és Balogh Vero­nika Gizellának Ditta, Donkó Pálnak és Kuruez Mária Erzsé­betnek Ildikó. Cztrok Albertnek és Balogh Júlia Máriának Csaba, Gérdián Istvánnak és Abrahám­Kttdmön Rozália Erzsébetnek Péter, Kecse-Nagy Bálintnak és Jánosi Margitnak Ivett, BorbAs Imrének és Tóth Erzsébetnek Gellért, Temesl Károly Tibornak és Nemes-Nagy Ibolyának Szil­via. Apró Istvánnak és Patkó Terézia Piroskának Győző Csa­ba, Varga László Endrének és Magyar Juliannának Judit Ág­nes, Kas7a Lajos Púinak és So­mos Mária Franciskának Mag­dolna Ilona, Frank rmrének és Molnár Ilonának Adrián Imre, Tanács Vincének és Tarsoly Ju­liannának Vince Csaba, Török Gábornak és Sarkadl Ibolyának Mónika Ibolya, Keresztes Mi­hálynak és Dora Hona Erzsébet­nek Eva Csilla, Szentkutl End­rének es Drles ner Eva Máriá­nak Andrea. Masir Venczelnek és Kis Irénnek Katalin. Slg­mond Györgynek és Szóríth Klárának Györgv. Bóka Róbert­nek és Fehér Katalinnak Virág Éva. Herédi Zoltán Jánosnák és Bérnáth Katalinnak Katalin. Bar­tók Istvánnak és Szögi Ilona Évának Szandra, Terhes Sándor Istvánnak és Nagvgyörgy Rozá­liának Csaba Sándor, Duda Er­nő Gyulának és dr. Borsodi An­nának Eva Marianna. Ilovai Jó­zsefnek és Erdődl Máriának Ró­bert, Borbis Jánosnak és Gubl­Családi események na Ágnesnek János, Vincze Sán­dor Imrének és Lajkó Máriának Sándor, Simon Józsefnek és VI­da Julianna Franciskának Atti­la, Banfl Józsefnek és Kovács Irénnek József, Pataki István Józsefnek és Tóth Katalinnak Krisztián. Keller Lajosnak és Bódl Hona Ibolyának Krisztián László, Horváth Imre Istvánnak és Fejes Irén Erzsébetnek Krisz­tián. Molnár József Oergelynek és Verrasztó Ibolya Évának At­tila Viktor. Rádal Jánosnak és Földi Erzsébetnek Tibor Zsolt, Szabó István Józsefnek és Far­kas Katalin Zsuzsannának Zsu­zsanna, Papp Istvánnak és Far­kas Jolánnak Attila, Borgulya Jánosnak és Molnár Zsuzsanná­nak Réka, Kovács Benedek Im­rének és Zslvln Zsuzsannának Benedek Béla, Károlyi Sándor­nak és Nagy Katalin Annának Róbert, Oszlár Györgynek és Nagymihály Klárának Krisztián, Kiss Lászlónak és Zsórt Erzsé­betnek László, Vigh Sándornak és Gazsó Éva Zsófiának Erika, Vlgh Jánosnak és Turf Honának Zsolt János, Baksa Ferencnek és Terhes Juliannának Anikó. Kendi Györgynek és Papp Mártának György, Hantos Ádámnak és Tóth Gyöngyinek Adám József, Biró Lászlónak és Molnár Anna Juliannának Eliza. Zsurka László­nak és Arky Évának László Pé­ter. Bálint Antal Károlynak és Czékus Ételnek Andrea, Süveg János Mihálynak és Boldizsár Margitnak János, Czeigersmidt Sándor Lászlónak és Szekeres Mária Honának Laura. Nemcsok László Lajosnak és Holló-Szabó Erzsébetnek Attila, Masa Miklós Lajosnak és Papp Piroskának László, Császár Sándornak és Bozsó Rozáliának Katalin. Rácz János Imrének és Koncz. Aranka Emíliának András János, Budai Zoltánnak és Rozinán Edit Má­riának Edit. Orbán Gábor László­nak és Döme Éva Eszternek Ta­más, Varga Sándornak és Tóth Magdolnának Anita. Hatvani Já­nosnak és Hankó Máriának Zso't János, Fodor Tamás Lajosnak és Rózsa Mária Magdolnának Krisz­tián, Domokos Józsefnek és Ha­lász Margitnak József Márk, Nagy Károly Almádnak és Ku­tyik Margitnak Tamás, Csókást Sándornak és Bárkányi Julian­nának Tibor, Tóth Andrásnak és Kapás Aranka Magdolnának At­tila, Berg Henriknek és Szabó Margitnak Henrik, Nagy Ferenc­nek és Beeskei Ibolyának Kata­lin, Kovács Tamásnak es Kiss Katalin Máriának Krisztina, Hor­váth Jánosnak és Argyelán Mar­gitnak Katalin, Horváth Ernő­nek és Gél Máriának Zsolt ne­vű gyermekük született. III. kerület Szeged: Molnár Antalnak és Simon Ágnes Évának Ágnes, Bozóki Ferencnek'és Pintér Pi­roskának Tibor, Kovács Gábor­nak és Pignlcz.kl Matildnak And­rea, Ménesi Miklósnak és Far­kas Ildikónak Miklós, Turu Ist­vánnak és Fátyol Juliannának Gizella Judit, Balogh Jánosnak és Bogoly Arankának János. Bárkányi Mihálynak és Czékus Margitnak László, Somogyi Ist­vánnak és Prágai Annának Ta­más, Nagy Lajosnak és Abra­hám-Furus Máriának Beáta, Pap Jánosnak és Orosz. Katalinnak János. Táborosi Mihály László­nak és Árendás Máriának Mi­hály, Újvári Lászlónak és Ba­ráth Erzsébet Veronikának Ba­lázs László. Fodor Gyula Ist­vánnak és Tanács Mária Erzsé­betnek Andrea. Herceg Sándor­nak és Nagy Terézia Erzsébet­nek Petra Andrea, Illés György­nek és Hla Jolánnak György, Seller Zoltán Károlynak és Nyá­ri Gizellának Dóra Nikoletta. Orünezveig Jánosnak és Sándor Etelka Erzsébetnek Tünde, Bo­dó Gyulának és Tóth Mária Idá­nak Mária Hona. Gáti László Józsefnek és Kővágó Hona Mag­dolnának Attila László, Pálkuti István Jánosnak és Apró Gizel­lának Anikó, Simon Istvánnak és Orcsik Teréziának Ágnes, Ba­laton Sándornak és Várnagy Ho­nának Barbara. Nagy Sándornak és Király Margitnak Péter Sán­dor. dr. Rácz Györgvnek és Ga­lambos Erzsébetnek Adrienn, Szabó Ferencnek és Kusz Klá­rának Dánlei Ferenc nevű gyer­mekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Szobácsl József István, Gyémánt Mihály, Vincze József­né Zsemberl Rozália. Bozóki Jó­zsefné Gyulai-Kása Terézia. Sze­tet László, Nagymihály István. Truth Ferenc, Posztolányi János, Christ György, Varga Árpád Ist­vánná Kovács Katalin, Mnsa Nándor, Szobota JOzsefné Gila Mária, Czirok Julianna, dr. Re­mény Alaiog Adám, Farkas An­talné Haska Mária, Vér Antal Illés meghalt. III. kerület szeged: Blczók Györgyné Szűcs Anna, dr. Romvári Tibor, kfi­hály Istvánné Bélinazky Ilona, Kuthy Géza József, Forró Má­tyás, Szőke JOzsefné Kiss Ágnes, Szűcs István, Vörös Sándorné Szóké Katalin. Tóth Jánosné Schauer Erzsébet, Pozsgai vitá­lyosné Berki Matild, Osznovics Péter Pál. Dobosné Laki Kata­lin. Buzanszki Antal. Vehman istvánné Vas Hona Piroska, Já­Jas Endre, Bata Antal, Szlovák Mliiáty. Pankotai Jenő Ferenc meghalt. hogy ezzel majd automata kusan megoldódik a több műszakos munkarend általá­nos elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végülis egyetlen dilemmában össze­gezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb mű-' szak? Mert sokan ebben lát­ják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar ál­lóeszközállományának átla­gos „életkora" eleve illuzóri­kussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általá­nos bevezetését Sok az el­avult, az öreg, a korszerűt­len gép, ezek folyamatos munkarendben való működ­tetése többe kerülne, mint amennyi haszonhoz juthat­nánk ily módon. Ezzel kap­csolatban csak annyit: a ke­vesebb gépet, a viszonylag szűkös óllóeszközállományt is kihasználhatnák gazdasá­gosabban. Egyelőre ugyanis távol va­gyunk attól, hogy a fejlet­tebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszerve­zésével pótolhatnánk a má­sodik, vagy a harmadik mű­szak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés, minden idevágó határozat el­lenére gyermekcipőben to­pog, a teljesítménykövetel­mények alacsonyak, á ter­melékenység intenzív módon történő emelésének lehetősé­gei felett a vállalatok több­nyire nagyvonalúan elsikla­nak. Ilyen körülmények kö­zött különösen nagy luxus lemondani arról a tartalék­ról, ami a több műszakos munkában rejlik. Kikényszeríti a jobb munkát És még valami: a műszak­pótlék felemelése olyan je­lentős mértékű, hogy a dol­gozók jó része számára ezerw túl lényegesen rokonszenve­sebb lesz a második, vagy a harmadik műszak vállalása. Am a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, ener­giára, karbantartásra, az egész munkarend megszerve­zésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a terme­lés pontos, rendes kiszolgá­lására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szük­ség van mindarra, ami sok helyen, ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a mű­szakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttétele­sen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását, jobb meg­szervezését. Vértes Csaba Űj kémfilm A Sasnak jelentem cím­mel kémfilmprodukció ké­szül a Budapesti Filmstúdió gondozásában. Forgatóköny­vét egy. a hatvanas években megtörtént esetből — Fakan Balázs dramaturg közremű­ködésével — egy nyugalma­zott rendőr alezredes írta, saját élményei alapján. A történet egy pesti nyomdá­ban játszódik, ahol egykém­csoport rendszerellenes röp­iratok készítésére és terjesz­tésére akarja beszervezni a nyomdászokat. Az új kém­film vezető szerepeit többek között Bujl.or István. Szirtes Adóm, Bitskey Tibor és KáU dy Nóra játssza. > •

Next

/
Thumbnails
Contents