Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

12 Vasárnap. 1977. május 22. nyilatkozat a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokról • r,enf (MTD megoldatlan kérdésben a két Háromnapos talalkozojuk végeztével szombaton haza- fél állaspontja közeledett utaztak Genf magas rangú vendégei, Andrej Gromiko egymáshoz. Egyetértettek to­szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, akik vabbá abban, "hogy folytatni kétoldalú tárgyalásaikat megelőzően, szerdán — Kurt fogják az összes megoldatlan Waldheim ENSZ-főtitkár jelenletében — alaírták a kör- kérdések megvitatását, még­nyezeti hadviselés tilalmáról szóló sokoldalú nemzetközi pedig azzal a céllal, hogy egyezményt. mielőbb megkötésre kerüljön A szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokról, egy új megegyezés. amely amelyekbe magas rangú SALT-. illetve Közel-Kelet-szak- felváltja a hadászati támadó ertnkel is bevontak, szombaton délelőtt közös nyilatkozatot fegyverrendszerek korlátozá­adtak ki. sát célzó néhány intézkedés­„ „ , re vonatkozó Ideiglenes „Azoknak a megbeszélé- a hadászati támadó fegyver- egyezményt seknek folyományaképpen, rendszerek korlátozására vo- X A Gromiko és Cyrus amelyek 1977. március végén natkozó és a vlagyi vosztoki R. Vance beható eszmecserét , m, r le „ Moszkvában, megállapodáson alapuló új folytatott a közel-keleti ren­S1J;*"zsnyev: az egyezmény előkészítésének dezés problémájáról is. SZKP KB főtitkára es A. A. helyzetét, tekintetbe véve az Gromiko, az SZKP KB Po- azóta lezajlott megbeszélések litikai Bizottságának tagja, a eredményeit A két fél Szovjetunió külügvminiszte- egyetértett abban, hogy a re, másfelől Cyrus Vance, az genfi megbeszélések szüksé­Egyesült Államok külúgymi- gesek és hasznosak voltak, nisztere között. A. A. Gromi- és hogy előrehaladás történt Nemzetiségek Nyugat-Európában Mindkét fél abból indul ki, hogy a béke és a nem­zetközi biztonság érdekelt szolgáló legfőbb feladatok egyike az állandósult közel­keleti feszültségforrás kikü­ko és Cyrus R. Vance má- a további tárgyalások közös jus 18—20-án Genfben ta- keretének kialakításához. A _h°'2Le «£. flé„réíC;°e" ,f°ntf lálkozott. véleménycsere Részletesen megvizsgálták képpen néhány, korábban ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT A Sri Lankai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­MAGYAR—OSZTRÁK SZAKSZERVEZETI MEGBESZÉLÉSEK Virizlay Gyulának, a SZOT nács elnöke táviratban üdvö- titkárának vezetésével május zölte William Gopallawa köz- 15—21. között az Osztrák társasagi elnököt. Lázár Szakszervezeti Szövetség György a Minisztertanács el- (ÖGB) vendegeként szakszer­nöke Sirimavo R. D. Banda- vezeti küldöttség tartózko­ranaike miniszterelnök-asz- dott Ausztriában. A küldött­szonynak fejezte ki jókiván- ség a SZOT és az ÖGB kö­sagait ez alkalomból. zött kialakult rendszeres munkakapcsolat kereteben BASZK NACIONALISTÁK tanulmányozta az osztrák SZÁMŰZÉSE szakszervezetek kulturális A spanyol kabinet, pénteki neveI6 tevékenységét a szak­ülésén döntést hozott arról, ^rvezeti oktatas formait, hogy 23 baszk politikai fo- módszere,t a szakszervezeti golynak - köztük öt halál- tiszt^gvtselők tovabokepzé­rafteltnek - engedélyezik az sének re"dszeréV A kuWott­ország elhagyasát, illetve seg szombaton hazaérkezett, száműzik őket. A Suarez kor­mányfő elnöklete mellett megtartott kabinet ülésén az az álláspont alakult ki, hogy a baszk nacionalista foglyok száműzetése hozzájárulhat a jelenlegi feszült belpolitikai helyzet enyhítéséhez és a ha­marosan sorra kerülő á'talá­nos választások nyugodtabb körülmények közötti megtar­tásához. szeren hárul a genfi közel­7 -_, Jly _ keleti békekonferenciára, ar­ra a nemzetközi fórumra, amelyet éppen azért hívtak életre, hogy megtárgyalja a közel-keleti probléma rende­zését az összes érintett felek érdekében. A felek, megerősítve, hogy a genfi konferencia két társ­elnökének, a Szovjetuniónak és az Egyesült. Államoknak kölcsönös erőfeszítései alap­vető jelentőségűek az igaz­ságos, tartós és szilárd közel­keleti béke szempontjából, megegyeztek abban, hogy kö­zös erőfeszítéseiket a konfe­rencia munkájának 1977 őszén való újrafelvételére irányít­ják, elismerve a gondos elő­készítés fontosságát. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió e célból havonta konzultációkat tart washing­toni. illetve moszkvai nagy-' követel szintjén. Megálla­podtak továbbá abban, hogy a közel-keleti konfliktusban közvetlenül érintett felekkel való kontaktusaikban is ilyen irányban fognak munkál­kodni." PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT SZÍRIÁBA Szombaton pártmunkás­küldöttség utazott Szíriába, Győri Imre Varsóban Budapest (MTI) propaganda osztályanak Győri Imre, a Magyar Szo. lyettes ^t6*' he­cia.ista Munkáspárt Közpon Győri ImrP szombaton dél­ti Bizottságának titkára a eIőtt megérkezett Varsóba. Lengyel Egyesült Munkás- A vendéget a repülőtéren párt Központi Bizottságának Jerzy Lukaszewicz. a LEMP meghívására szombaton né- KB titkára fogadta, majd sóba 'X^K^t^ * ™ KB **»eté­van dr. Mána Gyula, a Köz- ben megkezdődtek a hivata­SllsUM^- pontl Bí*>ttsá« agi*ciós és ,OS tárgyalaSOk" kaspárt és az. Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja kö­zötti együttműködési mun­katerv alapján. A küldöttsé­get. Fodor László, az MSZMP KB agit.-prop. osztályának osztályvezető-helyettese ve­zeti. 7. „Flamandok, wallonok, ezek keresztnevek. Bel­ga. ez a családi név" — írta még a 19. században egy lel­kes belga költő, de a 20. Flamandok és wallonok biztosítják a kétnyelvű falvak­ban, kisvárosokban a francia nyelv jogait. Louvain 500 éves kétnyelvű egyetemét a „Ki a wallonokkal Flandria­századi belga történelem nem ]onia gazdasági fejlődése pe- bo,!" jelszavával tüntető eL igazolta a kóHó opfimizmu- dig « egész országot átfogó ™kult. nacionalisták tobb sát, a franciául beszélő wal- raci0néUs gazdaságpolitika evesf harc ( "ta" J"ama"d Ionok és a hollandul beszélő hjónva miatt iSi elmaradt az egyetemmé tettek ugyan, de flamandok ellentete utcai orszaeos átlaetól A II világ- ez csak tovabb elezte 3 fe" tüntetesekben. összetűzések. háb08út köve^ ^telj'es gaz- a két nyelvcsoport ben jut kifejezésre, egymást dasagj fejlódes. elsősorban •k07,0tt­követő kormányválságok, a lakosság 80 százalékát al- A flamand nacionalizmus éles hírlapi és parlamenti kotó flamandok földjen, az erő pozíciójából tárgyai­viták tudatják a világgal: a Észak-Belgiumban éreztette va igyekszik visszaszorítani két nyelvi közösség máig hatását. A nemzeti és nem- a gazdasági-politikai-kultu­sem forrt egységes nemzetté. zetközi tőke szívesebben fek- ralis élet minden területéről A mai Belgium területe tette pénzét a remek föld- a wallonokat. Ennek a poli­hosszú századokon keresztül rajzi adottságú Flandriába, likának egyik természetes autonóm városokból, tartó- mint Wallóniába, mivel a következménye, hogy a 10 mányokból állt. önálló, füg- hagyományosan „vörös" Dél milliós Belgium mintegy 3.5 getlen (tehát Franciaország- munkésszervezeteinél a ma- millió wallon lakosságának tói és Hollandiától egvaránt guk szempontiából joggal körében egvre erősödik a független) egységes állammá ítélték biztatóbbnak a ke- Franciaországhoz való csat­1830-ban, a franciabarát- resztény-szocinlista. szelíd- lakozók tábora, wallon burzsoázia vezetésé- ökonomista flamand szak- Mindkét oldal naeionalis­vel vált. A flamand paraszti szervezeteket. Flandria gaz. tái dühödten méregetik néptömegek, melyek az or- daságilag messze maga mö- Brüsszel elvben kétnyelvű, szág északi részén élnek, gött hagyta Wallóniát az el- de gyakorlatban belga érzel­nem vettek ugyan aktívan múlt két évtized során. mű — franciául beszélő 1 részt a holland uralom lerá- M)ndezek „ ténvezök hoz_ milliós lakosságát. Európa zásában. de eevetértettek ve- . flo„.nH_wnl fővárosának is nevezik ezt a le. mert bigott katolikusok í'n ^nLek várost, a NATO, a Közös lü'S^1 í ! ! A militáns flamand naciona- Piac székhelye is itt van. de ^Sféíin mint a'holí j^^íSTSS ** él6k tÖbbSége land-protestánsokat. KSf "KE ba" t A mai flamand naeionalis- Terfv„ a Belga Kommunis- gium "városában szeretne ták joggal hangsúlyozzák, ta Pat4 egyik vezetője joggal élni. 1830-tól 19?0-ig a wallonok Alapította meg: „Ma a fia. A legut6bbl, 1974-es yá­uralkodtak Belgiumban, csak m».nHnir nnw része a bur­azt felejtik hozzátenni, hogy ^tótfáJldvSkítvI. la5Ztások szertnt a a wallon és az ..elwallono- problémáit, nom az osztály- ^^ tagú képviselőházban a, sodott" flamand burzsoázia. harc szernszögéből ítéli meg szélsőséges flamand nacio. S TSZSSfXÜL - "J« nyelvi és kulturális nalisták 22, a francophonok Belgiumban 1900-ig a hiva- szabadsága fejében kész meg- 25 képviselővel rendelkez­talos nyelv kizárólag a fran- engedni a cselekvési szabad- nek, 72 képviselője van a cia volt, a francophon veze- sagot a monopóliumoknak. Keresztény Szocialista és 59 zető réteg kezében volt az gazdaságl és sZOciális téren." a Szocialista Pártnak. De egyházi-hivatalnoki-katonai . . , , _ apparátus is. Belgiumban a A kulturális autonómiát nem szabad elfelejtenünk, tökéletes francia nyelvtudás követelő flamand és a gaz- hogy e két utóbbi nagy sokáig egyet jelentett a fia- dasagi decentralizációt sür- párt két, sőt olykor ha­getó wallon nacionalisták rom szarnyra (flamand— mandok számára a társadal­mAffUmandTtöbbSége ha- Wpése az 50-fW-as éyéft- VallOn-belga vagy brüsz. gyományosan hivő kato- ben egy bonyolult, és sok. te- széli) szakadt az elműlt évek likus, royalista, konzervatív, kintetben következetlen poli- során. A pártfegyelern kor. A wallon néptömegek ha- tikai.nyelvi decentralizáció- látait a nyelvi-gazdasagl vezetett Az országot .3 viták szenvedélye sokszor és rendíthetetlen antikleriká- nyelvi határvonallal osztot- lerombolja (jó példa er­iisok. (Ma Belgiumban az ak- ták föl, 1 flamand, 1 wallon re a legutóbbi, 1977. tív vallásgyakorlók 80 száza- nyeivűre és Brüsszel 2 nyel- február—márciusi belga kor­íott'kuí'^héz a 19e,f£ázkad vű státust kap0tt Bár a mó- "^alsag). megbenitva ez" közepétől kezdve támogatta dositott alkotmány még a ki- zel a parlament, a kormány a wnjloniai liberális felvilá- csiny német anyanyelvű erejét. A flamand és wallon gosult áramlatokkal szemben r.éptöredék nyelvi-kulturális tőkések, a valódi gazdasagi­a flamand nacionalistákat. . jt jg péidamutató gon- társadalmi feszültségeket (az akik kezdetben a valóban lé- „,,KK. , tezó gazdasági-nyelvl-kultu. dossaggal igyekszik biztosi- utóbb, években egyre növek­rális megkülönböztetések el- tani, a flamand és wallon vő munkanélküliség, infla­len küzdöttek. nacionalisták kegyetlen par- cio), éppen a néptömegek, A wallon burzsoázia gaz- lamenti, sőt olykor utcai har- elsősorban a munkásosztály dasagi-polittkai hatalmának ^at vívnak egymással nyel- megosztása, a nyelvi-kulturá­m^ncéí^Sam ** védelmeert-elterjeszté- U. ellentetek felszítósa útján. A wallon nacionalisták ma- séért. A flamand naeionalis- akarjak levezetni, és sajnos, napság joggal mutatnak rá: tak Flandriaban csak a hol- sokszor sikerrel alkalmazzák a szénmedencék lassan kime- ]and nyelvet tűrik megaka- ezt a módszert. hft£S Tv^tette^r. d^yozzak a d szülőket Karsa.1 László ges jelentőségét a Közös abban, hogy gyermekeiket JATE, Uj-és Legujabbkorl Piacba való belépéssel, Wal- francia iskolába írassák, nem Törteneti Intézet AZ NKP PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására 1977. május 16. és 21. között latogatást tett Magyarorszá­gon a Német Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége, amelyet Ulrich Stroheker, a baden-württembergi vezető­ség titkárságának tagja ve­zetett. A küldöttséget fogad­ta Ráez Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB köz­igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. A de­legáció látogatást tett Szol­nok megyében, valamint több állami és társadalmi intéz­ménynél, ahol a szocialista demokrácia fejlesztésének Időszerű kérdéseit tanulmá­nyozta. A Német Kommu­nista Párt küldöttsége szom­baton elutazott Budapestről. Borczoli A. Károly Vándorének (Regény) A drámáról, s a színpadművészetről való cse­vegés, amely elég nehézkesen, hol németül, hol olaszul folyt, mindkettőnket fellelkesített, én is elárutam neki, hogy az irodalmi műfajok közül a dráma vonz a legjobban, s ezen a téren sze­retném kifejteni feltételezett képességeimet, ha hazám ezt lehetővé teszi. Szinte egymás szájából kapkodtuk ki a szót, mindketten a másikat akartuk meglepni rend­kívüli ötleteinkkel, ő színpadi trükköket sorolt fel, amelyek között a mozgatható bábuk, szava­lókórusok, architektonikus hatások, fényeffektu­sok, s egyszerű lepedők felváltva szerepeltek, én meg őrült drámatervekkel borzongattam, alkotó elemeikre szakadt emberekkel, akiknek lelki ösz­szetevől megszemélyesülnek. s lejátsszák azt az elhatározást, amíg a hős odáig jut, hogy megfojt­ja hűtlen szeretőjét. — Ezt a belső világot szeretném dramatizálni — mondtam, s ő kitalálta azonmód a díszleteket is hozzá, amelyek vöröslő drapériákból, s az el­fojtott, s megláncolt ösztönök fantasztikus, ha­muszínű, zsákruhás figuráiból álltak volna; ezek előterében vivta volna élet-halál harcát polgári zubbonyba bújtatva a Józan Esz a Szenvedély lángpaílost tartó arkangyali alakjával. Felbon­tási terveimet még halmoztam is, mert a követ­kező a faji szétkülönültség lett volna egyetlen emberen belül, ami nálunk, vagy olasz vidé­ken sok színt rejt magában, hiszen a legtöbben Európa, Ázsia, esetleg Afrika legkülönbözőbb népeiből gyúródtak egységes nemzet tagjaivá. Ö, a tiszta fajú viking, ezen meglepődött, s jót mu­latott a groteszk ötleten, de már ehhez is vázol­ta fura terveit, amelyekben, persze, a különböző népeket jellemző etnográfiai külsőn lett volna a hangsúly. A lázas beszélgetésbe annyira belemeleged­tünk, hogy észre sem vettük az Idő múlását. Pe­dig az árnyékok kezdtek megnyúlni, s a perzselő hőség után fokozódott a késő délutáni illatok ereje. — Holnap reggel akar elutazni? — kérdezte Signe hirtelen, s arcán újból megjelent az a be­telt nyugodtsag, mely egyben talán belső vilá­gának álarca is volt. — Ez a szándékom — dadogtam kissé meg­zavarodva, mert lehetetlennek tartottam ebben a pillanatban, hogy ezt a Signét máris elveszít­sem és soha többé ne lássam. De ő más világból való volt, a zárkózott, észak­ról vetődött ide, ahol mindenkit meghagynak olyannak, amilyen, senkit nem kérlelnek és sen­kit nem akarnak jobb belátásra bírni, mert az elszigetelt, az önmagában elégséges személyt tartják a legfőbb értéknek. Signének sem rán­dult meg egyetlen arcizma sem, s a világért sem árulta volng el, hogy sajnálja hirtelen támadt barátságunk megszakítósát. Egyetlen szóval sem akart rávenni, hogy halasszam el egy-két napig az utazast, hiszen nekem olyan mindegy, s az ő kedvéért ezt megtehetnem. Bármilyen más nó ezután a felhevült diskurzus után ezt tette vol­na, s talán még biztató mosollyal is gyöngítette volna férfias elszántságomat, de Signe egysze­rűen tudomásul vette, kedves megeiegedettség­Rel nyelt egyet s intve könnyedén, hogy men­jünk innen, sudár termetével hirtelen felmagas­lott előttem. — Gyerünk — mondta aztán —, itt hama­rosan bezárjak a kapukat. — S kék-sárga ruhá­jában, aranyló hajával úgy libegett mellettem, mint maga a napsugár, amely áttört a kék ég­bolton. Tökéletes ellentéte volt Rosanak, s míg megilletődve ballagtam mellette, egyre a kettő­jük lénye kavargott, vívott bennem, s alaposan meggyötört a dilemma, hogy melyiket helyez­zem a másik fölé. A végén bele kellett törőd­nöm, hogy két világ ez, két életérzés, tz, mámor és rejtelem, észak és dél, fénylő, hűvös hegy­csúcs és süppedékeny, nyirkos völgy: Signe a maga értelmével, világosságával, nyugodt biz­tonságával valóban a nappal, a színek, fények és kemény árnyékok tiszta birodalma, mely utót mutat és tájékoztat e pompázó káprázatban és gazdag sokféleségben, Rosa pedig buja nőstény­ségével, fülledt, tespedt lomhaságavál az éj, a pára, a lecsapódó harmat langyossága, tenyésze­te és csiklandó érzékisége, s a határtalanul szétterülő sötétség nyugtalanító, hűvös sejtelme, melyet a felszított képzelet sóvárogva vagy szo­rongva egy több titokkal tűzdel téle. De Rosa elveszett számomra, s Signe itt van. Micsoda őrültség, hogy ez is a fény cikkanasa csupán, mert tőle is el kell szakadnom! (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents