Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-15 / 113. szám
ÍM I . VILÁG wo proletárját, egyesüljetek! IO SrJL* ÍT sa\ vb — DELMA6YAR0RSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 113. szám 1977. május 15m vasárnap Ára: 1 forint Győri Imre Rúzsán Kiváló lett a Népszabadság Tsz Szép napsütéses idő köszöntötte szombat délelőtt a rúzsai tájat és embereket, akik ünnepi közgyűlésre igyekeztek a falu művelődési házába. A Népszabadság nevet viselő termelőszövetkezet életében első ízben jutott ez az elismerés, kitüntetés gazdaközösségnek: Kiváló Szövetkezet címet nyertek a téesz tagjai. Amikor Zahorán János főkönyvelő, a közgyűlés elnöke a tagságot üdvözölte. a vendégek között köszöntötte Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság első titkárát, Bibók lstvánnét, a választókerület országgyűlési képviselőjét, Tóth. Imrét, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, dr. Kiss Imrét, a járási tanácsi hivatal elnökét, Széli Ferencet, e TOT főosztályvezetőjét, s Ábrahám Vincét, a megyei téeszszövetség titkárát, aki előzőleg a rúzsai Népszabadság Tsz elnöke volt. A tagság élőtt Gyuris Dezső elnök 6zámolt be a közösség munkájáról, a tavalyi évben elért igen szép és tiszteletre méltó eredményekről. Rúzsa község kis település, a 300Ü lakos közül ma is tanyákon él a többség, a szövetkezet, is a kicsik közé tartozik, hiszen mindössze 2000 hektáron gazdálkodnak ötszázan, akik közül 300 ember aktívan vesz részt a termelómunkában. A szövetkezet fő profilja a növénytermesztés és kis mértékben az állattenyésztés. Zöldséget — elsősorban fűszerpaprikát és paradicsomot —, valamint burgonyát, gabonát, kukoricát termelnek. Gyümölcsösük kic6i, 12 hektáron almafákat ültettek. Az elnök elmondta beszám< lójában a tavalyi termelési eredményeket. Igazán dicséretes a törekvés, a szorgalom, amelynek eredményeként élre törtek. Huszonnyolcmillió ' forint értékű árut adtak a népgazdaságnak, jövedelmüket jelentősen növelték. fűszerpaprikából hektáronként 90 mázsás termést takarítottak be, paradicsomból megháromszorozták a korábbi eredményt, s 371 mázsa volt a hektáronkénti termés mennyisége, burgonyából 106 mázsa, s tessék figyelni; búzából egy hektárról átlagban 34,1 mázsa volt a termés. Azért is érdemes ezt az adatot megjegyezni, hiszen a homoki vidéket ismerő émberek jól tudják, hogy valamikor dicsekedni lehetett 6—7 mázsás rozzsal is a futóhomokon, de a ruzsaiak meghonosították — s igen jó eredménnyel — a kukorica termesztését is határukban. Kitűnt a beszámolóból, hogy mindezeket az eredményeket nem az „óhajoknak" köszönhetik, hanem annak a ténynek, hogy kihasználták a párt és a kormány által lehetővé tett állami támogatást, följavitották a földjeiket, s egy 70 ezer köbméteres. 50 hektár területű víztározót alakítottak ki, s így öntözni is képesek földjeik egy részét. A gépesítésre is áldoztak: a ruzsaiaknak van Rába—Steiger traktoruk, a teljes gépi fölszerelésekkel, s ezt a géprendszert a szomszédos szövetkezetekkel közösen használják. A szövetkezet támogatja a fiatalságot, hogy jó kedvvel és örömmel maradjanak a faluban, ösztöndíjat adnak a mezőgazdasági szakmákat taBefejeződtek a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Sztane Do/anc elutazott hazánkból Sztane Dolanc és a küldöttség tagjai szombaton el- Szocialista Szövetségi Közutaztak hazánkból. A Keleti pályaudvaron Biszku Béla, társaságban folyó szocialista az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- építőmunka eredményeiről, zottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság tit- országaik gazdasági fejlődekára, dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi tének és tarsadalmi-politikai osztályának vezetője búcsúztatta. Ott volt dr. Vitomir életének időszerű eseményeiGasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa- ről. Kölcsönös tájékoztatásra ság budapesti nagykövete. került sor az MSZMP XI, „.,._, „ . ., , és a JKSZ X. kongresszusa A Magyar Szocialista Mun. ügyi osztályának vezetője, határozatai végrehajtásának káspárt Központi Bizottsága Varga István, a KB osztály- menetéről és tapasztalatairól, meghívására 1977. május 12 vezető-helyettese. Megelégedéssel állapították —14. között baráti látogatást A baráti légkörben lefolyt meg, hogy népeik javára jól tett hazánkban Sztane Do- tárgyalásokon tájékoztatták fejlődnek az MSZMP es a lanc, a Jugoszláv Kommu- egymást a Magyar Népköznisták Szövetsége Központi társaságban és a Jugoszláv (Folytatás a 2. oldalon.) Bizottsága Elnöksége Végre- . » * Acs S. Sándor felvétele Győri Imre átadja a Kiváló Szövetkezel kitüntetést igazoló oklevelet Gyuris Dezső elnöknek. Előtérben, balról jobbra: Jáhni László, dr. Koncz János és Ábrahám Vince nuló ifjaknak. S szép, hogy si szerkezetet alakítottak ki. az idős emberekről sem fe- Hivatkozott beszédében a KB ledkeznek meg, nyugodt éle- titkára Erdei Ferencre, aki tet biztosítanak számukra. a szövetkezeti mozgalom Ezután Győri Imre szólalt "agy harcosa volt, s aki fel. A Központi Bizottság tit- gyakran hangsúlyozta, hogy kára megköszönve a szíves eljön az ae idő, amikor a meghívást, átadta Kádár János személyes üdvözletét, jókívánságait a szövetkezet gazdaközösségének, majd gratulált a ruzsaiak szép eredményeihez, kitüntetésükhöz. Meleg hangon emlékezett vissza a közel másfél évtizeddel ezelőtti időkre, amikor Komócsin Zoltánnal együtt részt vettek a rúzsai szövetkezetek közgyűlésén, és bizony nem 6ok jót tapasztaltak akkor. Mégis bízva bíztak a falu kommunistáival együtt abban, hogy a szövetkezeti mozgalom a mezőgazdaságban is győzelemre jut, s jólétet, fölemelkedést biztosít a parasztságnak, és velük együtt az egész nemzetnek. Fölvázolta Győri Imre a szövetkezeti mozgalom elmúlt évtizedeit, a nehézségeket, azokat a változásokat, amelyek az utóbbi esztendőkben végbementek, majd így folytatta: — A rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet múlt évi eredményeit vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy az átgondolt tervezésnek, a körültekintően, gondosan megszervezett munkának, a helyes politikának, az állami támogatás céiszerü, oko6 felhasználásának beérik a gyümölcse. A szövetkezet életében az 1974-es esztendő fordulópontnak számított. Ettől kezdve — sok-sok elnökváltás után — határozott fejlődés indult meg a szövetkezetben, és fokozatosan megvalósult a tagság és a vezetőség közötti összhang, az adottságoknak megfelelő ésszerű termelési szerkezet megválasztása, a tagság öntudatos, fegyelmezett munkavégzése, a helyes üzem- és munkaszervezés megteremtése, az újabb, fejlettebb termelési módszerek széles körű alkalmazása. Hangsúlyozta Győri Imre, hogy a ruzsaiak igen jól sáfárkodtak az állami támogatások lehetőségeivél, jól ismerték föl az együttműködésekben rejlő lehetőségeket, megváltoztatták a hajdani monokultúrát és jó. lermeléhomokvilágban is tisztes ter(Folytatás a 2. oldalon.) hajtó Bizottságának titkára. Kíséretében volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának elnöke, dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Boriszlav Milosevics, a JKSZ KB Elnöksége külügyi osztályának osztályvezető-helyettese és Andrej Zseljeznik. az Elnökség Végrehajtó Bizottsága titkárának kabinetfőnöke. Sztane Dolancot fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Magyarországi tartózkodása során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket a JKSZ küldöttségével. A megbeszélésen részt vett dr. Berecz János, a KB külMájus 18—26. Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, amelyet a HUNGEXPO rendez a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban, négy világrészből 29 ország és Nyugat-Berlin 1700 kiállítója mutatja be figyelemreméltó termékeit. A külföldi kiállítók száma megközelíti az ezret, s ennek több mint fele egyéni kiállítóként, jelenik meg árucikkeivel a budapesti vásárcentrumban. A szocialista országok hivatalos kiállításai mellett hivatalos és kollektív kiállítáHEB-rizsgálat kezdődik Környezetvédelem Ha egy vállalat, üzem vezetőjének most íeltennénk a kérdést: ön mit tett az 1976/II-es törvény végrehajtásáért, alighanem nagyot nézne: melyik törvény is az? Ha az egészségügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1970-ben alkotott 9-es számú együttes rendeletéről faggatóznánk, hasonló pillantás lenne a válasz. Ám, ha a kérdések megfogalmazásakor elhangzana a vezérszó: környezetvédelem, biztosan „kapcsolna" minden megkérdezett. Ki-ki a saját szakterületéről szólva elmondaná, milyen gondokkal küszködik, hogy drága a szűrőberendezés, a gyárkémény tehát tisztítatlanul ontja a füstöt, hogy a szennyvíztisztító felépítésének ezer akadálya van, hogy az üzemi hulladék megsemmisítésének feltételei csak öt-tíz év múlva teremthetők meg, hogy az építkezések 9arából kikapaszkodó teherautók kerekeit lehetetlenség minden indulás előtt megtisztítani, és így tovább. . Sokféle szállal kapcsolódik mindennapi életünkhöz a környezetvédelem, ugyancsak alapos vizsgálódásnak kell tehát lennie annak az elemzésnek, amely a környezetvédelmi és köztisztasági intézkedések végrehajtásának tapasztalatait összegezi, mely az esetleges hatástalanság okait próbálja feltárni. Nem a teljesség igényével, hanem az emberi környezetet közvetlenül befolyásoló, alakító tényezők feltérképezésével, tehát „csupán" a levegő, a víz, a közterületek tisztaságának felmérésével kezdődik meg még ebben a hónapban a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság dr. Csaja Klára vezette munkabizottságának kétlépcsős vizsgálati programja. A vizsgálat első felében Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és részben Makón a városi tanácsok illetékes osztályain tájékozódnak majd a többnyire közegészségügyi, illetve műszaki felkészültségű szakemberek. Népi ellenőrként gyűjtenek adatokat arról, rendelkeznek-e a tanácsok környezetvédelmi tervvel, s ha igen, ennek végrehajtásához milyen pénzeszközök állnak rendelkezésükre, illetve miként használják fel azokat. A környezetvédelemben érdekelt vállalatok ellenőrzésének következményei, a társadalmi szervekkel, a lakossággal tartott kapcsolatok hatékonysága, a közérdekű bejelentések foganatja — mértéke lehet majd az öszszehasonlító vizsgálatnak. Ezt egyébként adatokkal is alátámasztják: az üzemek levegőt, vizet szennyező hatásának pontosításával, a kifizetett bírságok összegének, a városi víz- és csatornahálózat, a szeméttelepek állapotának, a társadalmimunkaakciók értékének felmérsésével pontos kép alkotható majd egy-egy város erőfeszíA NEB a KÖJÁL ellenőrző szerepének, s beavatkozásainak foganatját is vizsgálja majd, s a tájékozódás második felében azokat a vállalatokat keresik fel a népi ellenőrök, amelyek „hivatásos" védelmezői a városok tisztaságának, illetve azokat, amelyek feliratkoztak a környezetszennyezők listájára. Megkérdezik többek között, hogy az évek alatt kifizetett bírság összege vajon nem fedezte volna már a szűrőberendezés költségeit, s hogy a bírságot milyen számlán, kinek a terhére számolták el... A vizsgálat lezárásaképpen — a következtetések megerősítésére, hitelesítésére — városszemlén bizonyosodnak meg a népi ellenőrök és a közreműködő aktivisták az utcák, a villamos- és buszmegállók tisztaságáról, shogy például van-e elég hulladékgyűjtő, milyen gyakran ürítik a kukákat, konténereket. A népi ellenőrök májusi környezetvédelmi, köztisztasági vizsgálatának alaposságát az adatszolgáltatók őszintesége segítheti', segítségükre okkal, s remélhetőleg joggal számítanak hát a megyei népi ellenőrzési bizottság szakemberei. son mutatja termékeit Anglia, Ausztria, Belgium, Hollandia, Franciaország, Japán, az NSZK, Olaszország. Egyéni kiállítóként vesznek részt a vásáron Dánia, Finnország, Liechtenstein, Svájc, Svédország, az USA és NyugatBerlin egyes érdekelt cégei. A Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár 9 árucsoportra bontva mutatja be a ma. gyár és a külföldi kiállítók termékeit. A műszeripar; a híradástechnika, irodagép, és számítástechnika; az energiatermelés és villamosgépgyártás; a fémmegmunkálás és a kohászat; az építőipar, a klímatechnika, a vízgépek; a kereskedelmi, valamint a vendéglátóipari gépek és berendezések; a közlekedés és anyagmozgatás; a faipari gépek; a vegyipar és a bányászat szektoraiban rendezett bemutatók mellett környezetvédelmi kiállítást rendeznek. Számos világcég már évekkel ezelőtt kooperációs kapcsolatokat létesített magyar vállalatokkal. Ilyen régi ismerősként vesz részt a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron 1977-ben is a svéd Volvo cég. Jelen van a BNV-n a Siemens cég, a holland Philips elektromos és elektronikus műszerei, adatfeldolgozó és telefonrendszerei mellett rangos elektroakusztikai készülékeit is kiállítja. Az IBM adatfeldolgozó és irodagépeket, a dán Rex Rotary és a svéd Lindaco másolóberendezéseket, az Ericson vasúti jelzőrendszereket, telefonközpontokat és készülékeket. Jelen lesz árucikkeivel a BNV-n a svájci Brown Boveri AG, a Montedison konszernhez tartozó Carlo Erba cég és a General Electric. A magyar kiállítók 26 400 négyzetméter fedett és 20 500 négyzetméter szabad területen csaknem 750 vállalat, szövetkezet, kutatóintézet és üzem termékét, exportkínálatát mutatják be. A Tavaszi Nemzetközi Vásár 1977-ben is, mint a ko. rábbiakban — egyebek között — a kelet—nyugati kereskedelemnek is mind jelentősebb fóruma és közvetítője kíván lenni. S ahogy eddig. természetes, hogy a BNV-n kiépített új kapcsolatok a megteremtett keretek. az adott és kapott impulzusok további számszerűleg is mérhető külgazdasági eredményekben realizálódnak.