Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

3 Szombat, 1977. április 16. Munkások-vezetők beszélgetése A múlt havi tapasztalatokról Hála a kitartó pártpoliti- kellene a KGST-re támasz- elégtelen a tsz-ek, a felvákának, szinte teljesen kiko- kodnunk.' Ha külkereskedel- sárló és értékesítő szervek pott már a köznyelvből ez a műnk stabilitásával főleg árszabályozó szerepe. Sokaformula: „lementek a nép nyugati piacokon időnként kat bosszant, hogy a Marx közé". Nincsenek lefüggö- nehézségeink vannak, ezen téri piaccsarnok boltjaiban, nyözött autók, kiveszőfélben garantált minőséggel é6 s a város nagyobb üzleteivan a sértő lekezelés, sőt a mennyiséggel lehetne segíte- ben délután már nincs friss felületes, csak a látszat ked- ni. Az importból származó áru, sőt a burgonya néha véért való véleménykutatás gépek gyors termelésbe állí- olyan rossz minőségű, hogy is. Ma már szinte természe- tásának elhúzódása károkat kár pénzt adni érte. A kézites módon érintkeznek a ve- okoz — tették szóvá az olaj- szerszámgyárban hangsúzetők a munkásokkal, úgy- ipari dolgozók. lyozták, erélyesebben kelleszólván mindennapos köztük onk-_ kmíwt.. WneA- ne útJát rekeszteni a renda kapcsolat. Ez a természe- ^f1 h^v^ anvaeellá- kívül magas ••™:lszek" iöve" tes. s annak a föltétele, hogy tást a r^sz munklzfrvL delmeknek, mert ez nincs jó minél ' zokkenómentesebben ^ ?_ „ Ti hatással a munkáspoUtikánkEzer brigádvezetS a feladatokról tudják megoldani a feladatokat, teljesíteni a terveket. A zést, mondván, hogy ez is egyik oka a munkaidő alatti " cseiieneéseknek A házevár- Ds ami örök téma: a közmunka^ztalyrol szóto part- ^n a^rnkaiegyelem ró a lekedés. Elsősorban az ülhataTndsrareJJebbeneSevált0ak ^^ ezek a gyümölcsöző találkoAULjJVllt. w sadalmi vezetők, illetve a tek; A DÉLÉP-nél hangzott ^ndig, veszik fel őket munkások (dolgozók) szeres eszmecseréje révén. * Szegeden február középéIti JJ^rvJiJ'jJ: dolgozók "száma. " Az IKV-nál lakozásra. A gumigyáriak, a ^J ziiS ^ Lr?, ! és másutt is dicsérték az új pincegazdaságiak kérték, tesek. Kulonbozo ipari üzem- munkaer6_közvetítési rend_ hogy az M-42-es járatra, a ffiS™.szert. bevezetése haszna zsúfoltság enyhítése végett, meg renaszereseooe vaitaK ga érdekében "eréiyeSebb lomról bejáró ruhagyári zások a párt-, állami és táre központi _imézkedést sürget- jondja, ^ hogysem a el kérdésként az is, hogy az helyközi járat autóbuszai. r " adminisztratív létszámstop Másutt azért nehezteltek, elérte-e a célját, mert többek mert a hajnali villamosjáramegítélése szerint még min- tok indításánál néha nem dig magas a nem termelő gondolnak a megfelelő csatff volt, a hiba csak az, hogy csuklós buszokat irányítsaa vállalatok némelyike nem nak. Ugyanitt nehezményeztartja be a kormányt endele- ték, hogy az M-es járatokon tet. Az újszegedi kender- kétszeres a viteldíj. isnél, közlekedési vállalatnál, termelőszövetkezetben összesen 35 helyen, közel négyszázan vettek részt a találkozókon, főleg szociális- . klfoeásolták az ta brigádok tagjai, többsé- gyenge págükben fizikai munkások. Az foiaKDan vegzett gyenge paérdemleges véleménvcserét ^választás elokeszito mun- Mint látható, az üzemek elősegítette, hogy rendsze- kat> •»?! szintén oka a mun- dolgozói egyáltalán nem körint csak 10—15 embert hív- kaerotiianynjut. itt-ott a tar- zömbösek a népgazdaság tak meg a decemberi párt- sadalmi, tulajdon vedelmevel gondjai, s a helyi kérdések határozat és az 1977 évi 18 ,bajok vannak A kábel- iránt. Javaslataikat arra ilgazdaságpolitikai feladatok Ryarban elhangzott panasz ietékes szervek, személyek helyi végrehajtásával össze- szennt,,a selejtgyartás ha- megvizsgálják, s a városi függő problémák megvitalá- nyag kezeles eltulajdonítás pártbizottság gondoskodik Bára megítélésénél és a felelosseg- arról hogy az intézkedésekMindjárt ide kívánkozik, revonáskor különbséget tesz- ről tájékoztassák az alaphogy egyre jobbak a tapasz- "ek., ,vezetolc es munkasoK szervezeteket falatok. Két évvel ezelőtt Kozott* Legközelebb — májusban indultak ezek a dialógusok. * — várospolitikai kérdésekről Azóta rendszerint azt emelik beszélgetnek szegedi munki jelentéseikben az előadók, Ar- és bérkérdések is szó- kásokkal, értelmiségiekkel hogy a felelősség, az őszinte ba jöttek természetesen. Az alkalmazottakkal a város poszókimondás, a segíteni aka- olajiparnál észrevételezték, etikai, állami, társadalmi rás egyik fő jellemzőjük. A hogy nincs mindig összhang vezetői, megjelentek tájékozottságról a társadalmi és a vállalati és politikai érettségről, a érdekek között, ezért elsősorpárthatározatok lényegének ban a fogyasztási cikkeket ismeretéről, az üzem, a vá- többször szabályellenesen ros, a megye, az ország drágítják. Másutt úgy vélték, gondja-baja iránti nagy ér- hogy a szükséges árrendezédeklődésről adtak tanúbi- seket hosszabb időre, tartózonyságot. sabban kellene megoldani. Legtöbb helyen élénken mert akkor kevésbé foglal foglalkoznak a népgazdaság koztatná a lakosságot. A ruegyensúlyi helyzetével, ezzel hagyáriak változatlanul makapcsolatban az Üj Élet Tsz- gasnak tartják a zöldség- és ben fölvetették: még jobban gyümölcsárakat, s szerintük C

songrád megye vállalatainál, szövetkezeteinél 4238 szocialista brigádban csaknem 47 ezren dolgoznak. Hogy mennyire eredményesen, s milyen körülmények között, arról mostanában többet beszéltünk a szokásosnál, készülve a szocialista brigádvezetők ötödik országos tanácskozására. A brigádmozgalopi helyzetét, a feladatokat és a munkát gátló tényezőket a küldöttek ma és holnap, vagyis e hét végén beszélik meg, miként a vállalati értekezletek legtöbbjét is munkaidő után, szabad szombaton, vagy éppen vasárnap tartották meg. Azokon a szocialista közösségek munkáját mindenütt a gazdasági vezetők ismertették; s jó néhány feladat megoldását méltán nyugtázták elégedettséggel. A brigádok áldozatos munkájának eredményeképpen több beruházás fejeződött be tavaly a megyében, sikerrel; elegendő a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban, az NKFV gázüzemében, a gumigyárban és a HÖDIKÖT-nél végzett fejlesztésekre, vagy a kenderbetakarítás gépesítésére gondolni. Makón, Kisteleken és Deszken is új üzemek, gyáregységek kapcsolódtak be a termelómunkába. Nyilvánvaló, hogy az új munkahelyek némelyikén a munka is új, különösen azok számára, akik korábban nem dolgoztak, vagy egészen másfajta feladatokat oldottak meg: háztartásban dolgozó asszonyokról és mezőgazdaságból ipari üzembe pártoltakról (illetve ellenkező irányban vándorlókról) van szó. Teljes értékű munkássá nevelésük a brigádok vezetőire vár. Nem könnyű feladat ez, mivel jó minőségű és takarékos munkát kell követelni mindenkitől. Arra is ügyelni kell, nehogy valaki utóbbit helytelenül értelmezze, s a munkával takarékoskodjék, az anyagok, eszközök helyett. Egyelőre sajnos akad bőven az ilyen fölfogásban dolgozó emberekből. A vállalati és az iparági tanácskozásokon gyakran szóba került ez a termelőmunkát gátló körülmény, s föltehetően beszélnek , róla az országos értekezleten is, amelyen ezren vesznek részt. A megoldás reményét az keltheti bennünk, hogy többen vannak azok az emberek, akik igénylik és támogatják szocialista gazdaságunk fejlődését. Akik olykor nem csupán napi teendőiket látják el tisztességgel, hanem kezdeményezői, résztvevői a többletmunkának is. Jó példa erre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából kibontakozott munkaverseny, amely immár más országbeli munkásokat is hasanló cselekvésre ösztönzött. Visszatérve a gondokra: ha már szólunk róluk, említsünk továbbiakat is. Azok közül, amelyeket az országos tanácskozásra Csongrád megyéből küldött 31 brigádvezető jegyzett papírra, hogy — mint megoldandó feladatot — társai elé tárja. A tavaszi fagyra, a belvízre és az aszályra az igyekezet hatástalan orvosság ugyan, de például az építőipari tervezők, beruházók és kivitelezők kapcsolatán lehetne javítani. Noha megyénkben kötöttek megállapodást erre, továbbra is sok határidő csúszik. A munkások vándorlása — részben a szabályozás hatására — mérséklődött tavaly, mégsem lehetünk elégedettek, mert a munkát vállalt 33 ezer dolgozó majdnem hatvan százaléka újra helyet változtatott, Adott a feladat: még többet kell foglalkozni az újonnan belépőkkel. Amint nemrég népi ellenőrök is megállapították, nem léptünk előre kellőképpen az értékes, igen termelékeny gépek kihasználásában, a napi átlagos műszakszám Csongrád megyében a másfelet sem éri el. Az említett hiányosságokból számos teendő fakad, amelyekből jut a szocialista brigádok vezetőinek is. Szorgalmazniuk kell például, hogy mindenki olyan fölkészültségre tegyen szert, amely elengedhetetlen a gyors és színvonalas munkához. Sokat tehetnek annak érdekében is, hogy a fizikai dolgozók világosan lássák munkahelyük fejlődésének irányvonalát, s valóban tulajdonosnak érezzék magukat a gyárakban, a szövetkezetekben. Minthogy a brigádvezetők rendszeresen értekeznek a gazdasági és társadalmi vezetőkkel — némelyikük tagja az igazgatói tanácsnak —, részben tőlük függ, eljut-e a munkások véleménye, alkalmasint panasza a legmegfelelőbb helyre. Vagyis, rajtuk is múlik, milyen mértékben szélesedik a munkahelyi demokrácia. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a brigádvezetők a szocializmus építésének legaktívabb résztvevői közé sorolhatók. K

aptak segítséget a szocialista közösségek vezetői ahhoz, hogy a vállalati és az iparági tanácskozásokon, végül a ma kezdődő kétnapos országos értekezleten, e fontos társadalmi eseményen a termelőmunkában betöltött fontos szerepükhöz méltón dolgozhassanak. Az országos tanácskozás előkészítésével megbízott operatív bizottság irányelveket adott, a szakszervezetek ajánlást a beszámolók, fölszólalások összeállításához. A megyéből választott 31 küldöttet a hét elejére összehívta a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, összefoglalták a brigádvezetők előtt a megye gazdaságának helyzetét, a tavalyi eredményeket, s a megoldandó feladatokat. Szirák József Kertészeti tanácskozás és bemutatók Évek óta nagy érdeklődéssel tartja meg a Budapesti Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézete a fólia alatti termelési tanfolyamot. Most az Üj Élet Termelőszövetkezet adott otthont a tanácskozásnak. Ezért gyülekeztek tegnap délelőtt az ország minden részéből a kertészeti kistermelők és nagyüzemi szakemberek — közel 300-an — a mihályteleki Móricz Zsigmond művelődési házban. A nagyterem szűknek bizonyult, pótszékeket kellett behozni, így is nagyon sokan kívülrekedtek. Dr. Somos András egyetemi tanár, az intézet igazgatója a palántanevelés helyzetéről és szerepéről tartott előadást. Elmondta, hogy igen jelentős változás ment végbe az utóbbi időben a palántanevelés korszerűsödésében. Erre szükség is volt, mert jelenleg a nagyüzemek 20—30 százaléka, a kistermelők 90—95 százaléka és a háztáji gazdálkodók 70 százaléka vásárlással szerzi be a szükséges palántákat. A zöldségtermesztés továbbfejlődése tehát a központi palántanevelő telepek létrehozását indokolja. Ezután Borthaiser Antal, az Üj Élet Tsz főkertésze, a helyi retektermelés és paiántanevelés sajátosságairól beszélt. Dr. Turi István igazgatóhelyettes vezetésével bemutatón vettek részt a tanácskozás résztvevői. Ellátogattak néhány kistermelőhöz és megtekintették az Üj Élet Tsz tízhektáros hajtatótelepét. Végül Röszkén, a sárgarépa és gyökérhaj tatást, Újszegeden pedig a fóliás dísznövénytermesztést tanulmányozták. Munkavédelem Pénteken Ajkán, a Timföldgyár és Alukohó művelődési házában rendezték meg az alumíniumipari dolgozók hagyományos munkavédelmi tanácskozását Több mint 22 000 alumfniumipari dolgozó képviseletében a munkavédelmi őrök ós a szocialista brigádok vezetői cserélték ki tapasztalataikat. Jubilál a Zalka iskola Felsőváros és Rókus iskolás korú gyerekeit először 1902-ben fogadta az épületben nyolc pedagógus. Négyszázhetvenkilenc munkásgyerek ült akkor a padokban, még ötödik-hatodik osztály is indult, öt év múlva viszont úgy vélekedtek a tanügy irányítói, hogy az ötödik már nemkívánatosán magas iskola a munkások gyerekeinek: a két felsőbb osztályt megszüntették. A Zalka Máté iskola történetében, az elmúlt 75 év históriájában nincsenek váratlan fordulatok, különös események. Ha valaki megírná, „C6ak" tükröt kapna: kicsiben a nagy egész, a társadalom, az oktatásügy, az ország- és várostörténet változásainak ebben a szegedi sarokházban is érzékelhető hatásait. A 75 éves intézmény pontos története valóban megírható lenne, hiszen az irattár, az anyakönyvi naplók a két háborút, forradalmakat és ellenforradalmakat átvészelve megmaradtak: az egykori hivatalsegéd, Császár József, tizenkilences vöröskatona mentette a mának. Az eredeti épület, légióként a belső tere, beosztása jókorát változott mára, ami pedig a benne folyó munkát, a tanítást-tanulást illeti — óriás az út az egykori analfabétatanfolyamtól a szaktantermi oktatásig. Van már biológia—földrajz, magyar, kémia—fizika, orosz— ének és történelem kabinet. Pillanatnyilag igazán ideális körülmények között tanulhat a környéken lakó 250 diák, akik többségükben fizikai dolgozók gyerekei. A városszerte gondokat okozó zsúfoltságnak itt nyoma sincs, bőven férnek, mióta a Csongrádi sugárút lebontott házaiból újakba költöztek a családok — és amíg az épülő Északi városrész új lakói meg nem érkeznek. A pillanatnyilag alacsony tanulólétszám megkönnyíti a tizenhat tagú nevelőtestület dolgát: több idő jut arra, hogy egyenként, vagy kisebb csoportokban foglalkozzanak a gyerekekkel. Megtették persze korábban is, é6 munkamódszerük nyilván később, a több gyerekkel sem változik, hiszen ebben az iskolában elsőrangú cél: mielőbb felzárkózhassanak a hátránnyal indulók. A pedagógusok lelkiismeretes, jó munkájához a feltételeket segit biztosítani a számos patronáló szocialista brigád, ifjúsági szervezet, munkásőrszakasz. De ők hívják üzemlátogatásokra is a gyerekeket, hogy tájékozódjanak a pályaválasztás előtt. A Zalka iskola végzős diákjainak általában a fele középiskolákban, a másik fele szakmunkásképzőkben folytatja a tanulást. Acs S. Sándor íelvétel* Török József leleplezte Tóth Sándor Zalka-domborművét A jubileum alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap délután az iskolában, amelyen ott volt többek között Török József, a városi pártbizottság első titkára, Bányainé dr. Birkás Mária, a várewi tanács elnökhelyettese is. Az igazgatónő, dr. Vass Zoltánná beszédében a 75 év eseményeit idézte, és beszámolt mai életükről, munkájukról. Ezután felolvasták Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének levelét, aki az évforduló alkalmából üdvözölte az iskola növendékeit és nevelőit. Az intézmény 1957-ben vet. te fel Zalka Máté, a legendás Lukács tábornok nevét. A jubileumi ünnepségen Török József, a várc«i pártbizottság el6ö titkára leplezte le a névadót ábrázoló domborművet, Tóth Sándor szobrászművész alkotását. Avatóbeszédében Zalka Máté életéről, példájáról szólt. Ezután az iskola úttörőcsapata helyezett el koszorút az előcsarnokot díszítő domborművön. majd az iskolát patronáló brigádok és ifjúsági szervezetek emJékszalagokat kötöttek a csapatzászlóra, AZ évfordulós ünnepség az iskola növendékeinek Zalkaemlekmüsoraval zárult