Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

2 Péntek, 1977. április 15. Előtérben a komplex ismeretterjesztés Fél évtized mérlege a Szeged városi TIT közgyűlésén Tegnap tartotta közgyűlését a Tudományos Ismerctter- brigád kért TIT-előadókat jesztő Társulat városi szervezete Szegeden, a Technika Há- bel- és külpolitikai, biológiai, zában. Az elnökség beszámolójához, mely a szervezet elmúlt csillagászati, egészségügyi, fél évtizedes tevékenységét és soros feladatait taglalta, Né- irodalmi témákból a Munka meth István, a TIT városi elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, és Műveltség vetélkedőre kéA beszámolóról és a határozati javaslatról rendezett vita szülve. A réteg-ismeretterután megválasztották az új városi elnökséget és a megyei jesztés másik lényeges körközgyűlés 41 szegedi küldöttjét. zete az ifjúság: a fiatalok között mindenekelőtt a kluAz elmúlt fél évtizedben is sok körében érte el legjobb bókban tapasztalható érdekezon volt a városi TXT-szer- eredményeit Szegeden. Leg- lödés. Egy részükben többvezet, hogy az ismeretter- több tanfolyamot a műveze- fajta TIT-program fut párjesztés lépést tartson a nő- tők és munkavezetők tovább- huzamosan, más részükben vekvő gazdasági és társa- képzésére és a szocialista bri- viszont csak a közelmúltban dalmi igényekkel. A szak- gádvezetőknek tartották (a tették meg az első lépéseket, mai választmányok témater- textilművekben, a Helyiipari Általában véve az elmúlt fél vei nemcsak tartalmi váltó- és Városgazdálkodási Dolgo- évtizedben több természettuzást jelentettek, hanem egy- zók Szakszervezetéhez tartó- dományi előadást tartottak a részt segítséget nyújtottak az zó valamennyi üzemben, a korábbi ciklushoz képest, ismeretterjesztés formai vál- megyei KISZÖV-höz tartozó ugyanakkor némelyest csöktoztatásaihoz, másrészt meg- szövetkezetekben, a ruha- kent a társadalomtudományi jelölték a sokoldalúbb szem- gyárban, a Volánnál stb.), programok aránya. Jelenleg léltetés anyagait is. A koráb- egyes ipari szövetkezeteknek a két terület közötti különbbi időszakhoz képest keve- pedig szakmai továbbképző ség mindössze 156 előadás a sebb egyedi előadást — tanfolyamokat szerveztek. A természettudományos jelleugyanakkor több, úgyneve- feladatok végrehajtására gűek javára, zett komplexsorozatot szer- olyan üzemi szakemberekkel veztek. Így az ipari munká- egészítették ki a városi TIT 6oknál különösen népszerűvé előadói gárdáját, akik köz- __n . „ ...... . . vált a gazdaságpolitikánkról gazdasági, vezetéselméleti is- 779' 1k°zd!,uk; 223. f'ata,L A és a tudományos technikai meretekkel rendelkezve, ko- Portaiatok szerint jelentősen forradalomról rendezett moly gyakorlati segítséget n6tt az, érdek!odes az komplexsorozat, a város ter- tudtak nyújtani. misegiek kóreben. S miután ^SSSS^rtr fffi A TIT nyelviskoláiban tan- nSSb^okSf Sontfa, mánygyÉLt TLIdaloS EZ t^L^l^ másfél helyi TIT-sze rvezeteket elő•itóbbi sorozatokat igen so- ezer hallgato tanuL Az lge" f*>r a G>'ula Tanárkan látogatták az ifjúsági nyékhez igazodva tavalytól képző Foiskola es a József klubokban. Napjaink társa- létrehozták a gyermektago- Attila Tudományegyetem terdalmi problémáit több mint zatot is. A nyelviskolák vál- mészettudományi karának hú?z üzemt,en. klubban és tozatlan célkitűzése a halvá- hallgatói számára hoztak létmuvelodesi hazban elemez- ,, ... . . , , . , ték a 8—10 előadásból álló nyúló nyelvtudás „restaura- re, ahol a resztvevok szama sorozatok. Mint ismeretes, lása", általános vagy speciá- több mint félszáz. Az elköSzegeden az aktív keresők ns továbbfejlesztése, mellett vetkező évek feladatai egyemintegy 27 százaléka nem természetesen üj nyelvek ta- bek között: az ismeretterjeszvégezte még el az általanos , ... , , . , . iskola nyolc osztályát. A TIT nulasa- Az uzeTni dolgozok- tés módszereinek korszerusiszervqzésében az elmúlt há- nak néhány nagyvállalatnál tése; a helyi szervezetek serom évben 22 csoport 230 egyetemi és főiskolai élőké- gítése és ellenőrzése; a szakrésztvevője vizsgázott az ál- szitő tanfolyamokat szervez- munkásképzés segítésére petályának ttmany^áb*, s ajtó elsősorban azoknak, akik dig az, hogy minél több tanórás előkészítő tanfolyamo- a szakember- és káderután- folyamot szervezzenek üzemi ^Son a legjobb pedagógusok pótlásban jöhetnek ^számí- dolgozóknak az általános istartottak foglalkozásokat tásba. 1975—76-ban több száz kola előkészítésre, munkahelyeken, alkalmazva a felnőttoktatás speciális mód- A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szeged városi szereit A 600 számú Ipari szervezetének VII. közgyűlésén — ahol a TIT országos közSzakm'unkáskéDző Intézettel pontját képvisel<> dr- Meggyes Béláné osztályvezető mellett özaKmunkasKepzo intezewei a megyei pártbizottságtól dr. Sebe János osztályvezető-he27 úgynevezett hianyszakma- iyetteS) a városi pártbizottságtól dr. Schmldt Józseí munkában szerveztek, 1973-tól, társ, a városi tanácstól pedig Bányainé dr. Birkás Mária elszakmunkásvizsgát előkészítő nökhelyettes vett részt — megválasztották az új elnökséget. tanfolyamot, s kihelyezett A városi TIT-szervezet elnöke dr. Jakucs László, a Jócsoportok működtek Hódme- zsef Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tazővásárhelyen, Mindszenten, "ára- a földrajztudományok doktora lett Alelnökök: Ma' ' durka Györgyné, a Juhasz Gyula művelődési kozpont igazgatőnője és dr. Nacsády József, a JATE docense, az irodalomtudományok kandidátusa. A városi titkár továbbra is Munz Károly. A TIT Szeged városi szervezetének létszáma jelenleg Algyőn. Az úgynevezett rétegismeretterjesztésben a városi TIT az ipari fizikai munkáLúdas Matyi Új film Színes magyar rajzjátékfilm. Fazekas Mihály elbeszélő költeménye nyomán írta: Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József. Kép: Henrik Irén. Zenéjét Liszt Ferenc Magyar rapszódiáinak nyomán Daróci Bárdos Tamás szerezte. Figuratervező: Jankovics Marcell. Rendezte: Dargay Attila. A főbb szereplők hangjai: Geszty Péter és Kern András, Csákányi László, Agárdi Gábor és Farkas Antal. A hexamétersor: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!" — szállóige ma már. És nem véletlenül, mert ugyanúgy, ahogyan a Fazekas Mihály írta költemény alapját adó népmese történelmi igazságot fogalmaz. Az elnyomottak, a sanyargatottak harmadik fiukba táplált ezredéves ál• mát. Lúdas Matyi alakja valamennyiünkben él. Megjelenítése ezért nehéz dolog. Jankovics Marcell figurája — ö rendezte az első egész estét betöltő rajz-; filmünket, a János vitézt is — bajszos parasztlegény; s ez már önmagában meghatározza a rajzfilm egész stílusát. Az alkotók a hagyományokat követik a képiségben; ám — bizonyára a kitűnő Romhányi József érdeme —, a szöveg nem az eredeti időmértékes sorokba írt vers, hanem sziporkázóan szellemes, nyelvi leleménytől dús dialógusok sora. A film persze más formanyelv. Talán ezért is van, hogy a néző joggal kevésli a képi humort. Pedig a rajzolt mozinak ez volna igazából a dolga. Van azért ilyesmire is példa a filmben; afféle münchausenbárói módra. A néző mindezen apróságok ellenére, elégedetten állhat fel a moziszékből. Jó filmet látott, jól szórakozott; s ha belegondol abba is, hogy újra született egy olyan rajzfilm, amin nemzedékek tanulhatják meg szórakozva ezt a kultúrhistorikai szempontból oly fontos történetet, az öröme teljes lehet. Alkotói lelemény, es fontos dolog: ezt a filmet valóban megnézheti mindenki három és százhárom esztendős kora között. Meg is kell hogy nézze! Az a temérdek munka, amely egy ilyen filmben van, és az alkotók jó és tiszta szándéka — mindenképpen mégérdemli. És a film is! Petii Ferenc Kakaó — cumival A gyerek se szereti, ha bolondítják. Kérdezzék meg a pszichológusokat: a gyereknek nem szabad hazudni, soha ne ferdítsük el a valóságot. Törést okoz lelki egyensúlyában, ha nem tudja a való világ megismert tényeinek sorába állítani az új tapasztalatokat. De akinek e nemes nevelési cél lebeg a szeme előtt, legyen kéznél mindenre kész magyarázata. Megjön a gyerek a boltból. „Édesanyám, csak zöld felvágottat kaptam. Mindenki vitte, nem mertem szólni." Kibontom. Szerencsére nem a felvágott zöld. Csak a csomagoló műanyagra írták zöld betűkkel: olasz 6zalámi. Megengedem, hogy olaszok találták fel ezt a fajtát, de hogy ilyen gusztustalan, az étel romlottságát eszünkbe juttató zöld izébe csomagolnák, azt el nem hiszem. Ez már igazán magyar benne. Nyitom a lekvárt. A paksi konzervgyár nem kiváló, másodosztályú baracklekvárja. Nem szeretem a másodosztályú élelmiszert, néha ugyanis még a kiváló áruk védjegyével ellátott is csapnivaló. Hát még ha a gyár maga becsüli alá?! Ez nem baracklekvár. Nézem a címkét. A felirat szerint mégiscsak az. Igaz: II. o. Ez van rávésve. Namármost: egy baracklekvár attól lehet ugye másodosztályú, ha nem nagyszemű, érett, szép (tehát első osztályú) barackból készül, hanem apróból, netán ütött-kopottból. De a baracknak akkor is barack íze van (legalábbis lenne!), ha apró. Ez pedig — nem barack. Csak a címe és az ára szerint. Hiába, tavaly jobb volt az eperfa termése, mint a barack. De akkor az árát í« aszerint kellene kalkulálni, nem? „Importkakaó" — hivalkodik a dobozon a felirat. Hoppá! Bölcs éppen nem volt, aki ezt a dobozt tervezte. Vagy hiányzott aznap, akkor régen a földrajzóráról. Ugyanis nem tudja még e tudományok professzora sem, hogy kis hazánkban is lenne kakaóültetvény. Vagy csak reklámfogás? Minden jobb, ami import? Ez ám a cumi! A DÉLKER-cég cumija. Kakaó — cumival. Egészségünkre! Sz. M. Tiszatáj — ecsettel, optikával Kiállítási napló Tiszatáj címmel- rendezett kiállítást Csongrád megyei művészek festményeiből a Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos Terme. A tizennyolc művész alkotásaiból rendezett tárlatot tegnap, csütörtökön délután' ünnepélyesen nyitotta meg Annus József, a Tiszatáj című irodalmikulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese. Ugyanezt a címet adhatta volna a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett első, bemutatkozó tárlatának a Szegedi Fotóklub második, Solar '76 csoportja. A két kiállítás összehasonlítása önmagában is érdekes, izgalmas művészetbarát feladat, kínálkozó lehetőség. A Tíszatáj című kollektív festménybemutató e tájegység legnevesebb festőinek adott bemutatkozási lehetőséget. A Hortobágytól Mártélyon át a szegedi Tiszapart szépségeiig tart e határ, az ihlető természet környezet. Igaz, hogy a kiállításra invitáló meghívó tizennyolc alkotó kollektív seregszemléjére hív, de az is igaz, hogy közülük a kiállításon tizenöt festő műveivel találkozhatunk. (Egyikük alkotása már gazdára talált, másikuk éppen ottjártamkor csomagolta össze „alacsonyra zsürizet" képeit, míg harmadikuk festményei a raktár hűvösében pihennek.) Ami a kiállítás képei előtt az első, meglehetősen szokatlan észrevétel: mintha örök borúra, őszi hangulatra, árvízi témákra hangolódott volna minden művész ebben a megyében. A nap véletlenül sem süt egyik képen sem, s e borongósság hol drámai díszletekben, hol lírai szomorúságban, hol kissé zavaros faktúra játékban, hol elnagyolt folthatásokban jelenik meg. Sajnos, e természet ihlette alkotásokon csak itt-ott jelenik meg a környezetet megváltoztató, arra hatást Részlet a festőművészek kiállításáról. rémből Acs S. Sándor felvétele a Gulácsy TeCsütörtökön az Állatorvostudományi Egyetemen az Állattenyésztési Kutató Intézet és az Állatorvostudományi Egyetem szakmai tanácskozást rendezett a hústermelés fejlesztéséről. Az értekezletet dr. Kovács Ferenc, az egyetem rektora nyitotta meg, majd Keserű János, a kutatóintézet főigazgatója ismertette a programot, amelynek tudományos eredményeiről 80 előadás hangzott el. A tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek azon igyekeznek, hogy a program során fokozzák az állatállomány termelését; évi átlagban 5200 liter tejet meghaladó fajlagos hozamot irányoztak elő. A tejtermelés technológiáját is korszerűsítik, ennek során elérik, hogy ezer liter tej termelésérc legfeljebb 4° élőmunkaórát fordítsanak. Az állatorvosok közreműködésével a borjúelhullás jelenleg magas arányát 3 százalékra mérséklik. Mindezek lehetővé teszik a gazdaságosság fokozását. gyakorló ember alakja, s az alkotók mintha csak visszakívánnák a nem éppen hízelgő, szerencsére mind kevesebbszer használt „képcsarnoki" jelzőt festményeik hátlapjára. Nem mintha nem kellene örülnünk annak, hogy a Képcsarnok Vállalat, az országban egyetlen állami képkereskedőcég évek óta vállalja e táj művészeinek egyéni és kollektív kiállításait, s vállalja ezáltal a mecénási szerepet is. A kérdés csupán az, hogy mennyivel több ez a kiállítás a heti zsűrikre beadott alkotásoknál, van-e művészi színvonalbeli különbség e közösen vállalt tett, és az előbb említett forma között. Nagyon remélem, hogy nincs! A kiállító alkotók — Csikós András, Csikós Miklós, Dér István, Erdős Péter,, Fejér Csaba, Fodor József, Fontos Sándor, Hézső Ferenc, Kurucz D. István, Nóvák András, Cs. Pataj Mihály, Pataki Ferenc, Pintér József, Stéhlik János, Szalag Ferenc, Zoltánfi István és Zombori László — képei átlagszínvonalat mutatnak, egyikőjüknél sem tapasztalhatjuk az előrelépés vállalását vagy kényszerét. A Solar '76 alkotócsoport választott nevében a naphoz, a fényhez, az emberi értelem-érzelem sugárzásához kötődik. Hatan — Lukica Gyula, Nagy Sándor, Patkós József, Süli István, Tatár Tibor és Zalahegyi Lajos — mutatják be alkotásaikat közösen, első alkalommal. Jó dolog, hogy egy amatőr fotóklub keretei között találkoznak a hasonlóan gondolkodó, egy alapállást valló, a fotóval kapcsolatban egyféle módon vélekedő alkotók. A kérdés csupán az, hogy ez a közös alapállás, azoncs ars poetica és a csoport címéül választott jel valóban összekapcsolja-e alkotásaikat?! A kiállítás középszerű anyaga egyénenként is hullámzásokat mutat. Kétségkívül a csoport legerőteljesebb tagja Süli István. Érdekes megfigyelni, hogy míg a képzőművészet, s ezen belül is a festészet elsődleges inspirációja a Tiszatáj természeti szépsége, a környezeti ihletés, addig a fotó, a pillanat művészete elsősorban az emberre koncentrál. Mintha az időbeliség kihatna a különböző művészed ágakra, mintha a festészet nem vállalná a dinamikusan változó-alakuló táj megfogalmazását, s mintha a fotográfia éppen ezt a múlandó, gyorsan a tegnapba érő változást merevítené szívesebben alkotássá. Tandi Lajos