Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

A MA G Y A R S Z O Cl ALISTA M UNKÁS P Á RT L A P J A nl J/60 VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 85. szám 1977. április 13., szerda Ára: 80 fillér Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mnnkáspárt Központi Bizottsá­ginak ülését április 13-ra, mára összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdések­ről és az 1077. évi népgazdasági terv első negyedévi telje­sítésének tapasztalatairól szóló tájékoztató, valamint a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósításáról szóló jelen­tés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Szekér Gyula Moszkvában Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST kép­! viselője kedden Moszkvába i utazott a Kölcsönös Gazda­j sági Segítség Tanácsa vég­| rehajtó bizottságának 80. I ülésére. Teljesítették vállalá Az ünnepeken is dolgozott a tejipar $6 néhány özemben dol­goztak az ünnepek alatt. Így a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál is, ahol szépen bizonyítottak a fiatalok ösz­szefogásból, tenniakarásbóL A munkaverseny-vállalásuk egyikében szerepelt az ünne­pi tejellátás zavartalan lebo­nyolítása. Az elmúlt hetekben meg­szaporodott a dolguk, kétszer is kellett kettős ünnepre dolgozniuk. Mennyiben is jelent több­letmunkát a tejüzemnek az, ami másnak kettős szabad­nap? — Harminc százalékkal — feleli Schopper János, a sze­gedi üzem vezetője —, de számunkra nemcsak az ün­nepi ellátás a fontos, hanem az utána való napé is. Azért, hogy jusson a fo­gyasztó asztalára friss tej á locsolkodás után is, a KISZ­szervezet vállalta a felelőssé­get. Ugyancsak a fiatalok fi­gyeltek éberen arra. hogy a két egymást követő hosszú hét végén ne legyen fenn­akadás se a munkában, se a tejellátásban. Ezt úgy ol­dották meg, hogy április 4-e es húsvét előtt harmadik műszakot is tartottak. Min­den gépnél megemelték a létszámot, irodai dolgozók segítségével kommunista mű­szakban a 280 dolgozó 176 ezer 500 tasak literes tejet töltött. Negyedével többet, mint hétköznapokon. Kiszál­lítottak a gyárkapun 111 ezer 800 pohár tejfölt, 15 ezer 800 doboz sajtot, 159 mázsa va­jat. Akik hozzászoktak a fél literes zacskós tejhez, kakaó­hoz, azoknak is jutott bő­ven, hiszen e két termék­ből közel 60 ezer tasakkal gyártottak húsvétra. Tréfásan jegyezték meg a tejüzem vezetői, hogy szá­mukra a húsvét tejes ün­nep. Adatok nélkül mi el se hinnénk. Csak tejtermékből majdnem 500 mázsát készí­tettek erre a hétvégére, 150 mázsával többet a szokottnál. (Persze, az más lapra tarto­zik, hogy szeszből is több fogyott a napi átlagnál.) A megnövekedett felada­tok nagyobb összefogást kí­vántak az üzemtől. A Csong­rád megyei Tejipari Vállalat szegedi üzemében ezt . sike­resen oldották meg, mert számítottak a fiatalokra. Ter­mészetesen, jogtalan lenne, ha csak a 280 dolgozó közül a 30 éven aluliakat illetné a dicséret, hiszen mint ahogy az üzem vezetője mondta, mindenki kivette részét a munkából. Érthető, mert egy­másra vannak utalva a dol­gozók. Ugyanis hiába akarna többet szállítani az egyik brigád, ha a többiek, akik a gépen dolgoznak, nem úgy cselekednének, hogy minden rendjén menjen. A 14 szo­cialista brigád összefogva ol­dotta mes feladatát. Azt hihetné az érdeklődő, hogy az ünnepek előtti több­somogyi Károlyné íelvétele Mustoha Sándorné és Jenéi Péter hagyományos módon szikkasztják a túrót letmunkával az összefogás liter tejet gyűjtöttek be a véget is ért. De ez nem így termelőktől. Kisteleken 10 történt. Nevezhetnénk úgy is, ezer litert. Mindezt fel is hogy a neheze csak ezután dolgozták úgy, hogy tegnap, következett. Gondolniuk kel- kedden 7S ezer liter friss tej lett az ünnep utáni napokra került a boltokba, is. A tejfelvásárlók vasárnap A fiatalok bizonyítottak, és hétfőn Szegeden 124 ezer megcsinálták, amit vállaltak. Megnőtt a tejtermelési kedv Tovább növekszik a kínálat A Minisztertanács elmúlt Szombathelyen és Vácon, s évi határozata nyomán meg- egész sor létesítményben ke­nőtt a tejtermelési kedv, rült sor rekonstrukcióra. Ez­nagyobb lett a kínálat. Ezt zel napi 300 000 literrel si­bizonyítják a tejipar első került növelni a teljfeldol­negyedévi felvásárlási és ér- gozó-kapacitást. tékesítési adatai. Az ipar Tovább növelik a pasztő­az év első három hónapjá- rözött tejellátásban részesü­ban 10 százalékkal több te- 15 helységek számát. A fa­jét vett át, mint az elmúlt iusj boltokba többször kül­év első negyedében. Ennek denek majd tejtermékeket nyomán dinamikusan nőtt és igyekeznek szélesíteni a a fogyasztás is; tejből 4 választékot, százalékkal vásároltak töb­bet; ízesített, savanyított tej­készítményekből 16 száza­lékkal fogyott több és mint­egy 10 százalékkal több saj­tot vásároltak a fogyasztók az első negyedévben. A kínálat várhatóan még tovább növekszik majd. A tejipar felkészül a szállít­mányok fogadására és fel­dolgozására. Az elmúlt év­hez képest 3 százalékkal nö­velték a tejszállító gépkocsik tartályűrtartalmát. 85 millió forintot költenek a vidéki tejgyűjtöhálózat fejlesztésé­re, korszerűsítésére. Az elmúlt időszakban több új üzemet adtak át, például Áz idegenforgalom készül a főszezonra Új éttermek — Makón kemping nyílik Az idei idegenforgalmi szezon a korábbiaknál ked­vezőbb feltételekkel várja a turistákat, hiszen nagyará­nyú fejlesztési program megvalósítása folyik. Az új beruházásokról, tervekről Benics László, a Belkereske­delmi Minisztérium idegen­forgalmi osztályának vezető­je adott tájékoztatást. Az idegenforgalom az el­múlt években szerte a vilá­gon — így nálunk is — len­dületes fejlődésnek indult, a nemzetközi versenyt csak a szolgáltatások bővítésével le­het tartani. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert ta­valy a hazánkba érkező kül­földiek mintegy 31 millió éj­szakát töltöttek hazánkban, s a belföldi turizmusban, üdülésben résztvevők szá­ma is csak tízmilliós nagy­ságrendben mérhető. Meg­levő 171 ezer kereskedelmi szálláshelyünk — ebből is mindössze 29 ezer a szállo­dai ágy — a csúcsszezonban már alig-alig elégítheti ki az igényeket E téren a helyzet lényeges változására a közel­jövőben sem lehet számíta­ni, annak ellenére, hogy az idén jelentősen bővül a szál­láskapacitás. A hazai lakos­ság igényeinek megfelelően főként olcsó szálláshelyeket adnak át a főszezonra. Az elmúlt évinél tízezernél töb­ben üthetik fel sátrukat az idén kempingekben, s nem­csak a meglevő táborok bő­vítésére kerül sor, de Ma­kón, Agárdon és Sopronban új kemping is nyílik. Némi­képp gyarapszik a motelek száma is, nagyobb arányú fejlesztésre azonban inkább a következő években kerül sor, az V. ötéves terv elő­irányzata szerint ugyanis 1980-ig ötezer férőhellyel bővül a motelhálózat. Az idegenforgalmi fősze­zonra összesen 23 új önki­szolgáló étterem és 20 étel­bár nyílik. Nagyobb szabá­sú bővítésekre az ország két idegenforgalmi centrumában, a fővárosban és a Balaton mellett kerül sor. Lehet főbb két és f éi millióval ? Sertéstenyésztő szakemberek találkozója Makón (MTT) Az utóbbi tíz év alatt leg­alább egy tucatnyi külön­féle sertéstenyésztési, zárt tartási technológiai rend­szerrel ismerkedhetett meg a hazai közvélemény. Ezek sorában most egy újabb fog­lalkoztatja a mezőgazdasági vezető szakembereket; ez pedig szakkifejezéssel: a „higiénikus sertéstartási rendszer". Terjesztői és jó agitátorai az ISV (Iparszerű Sertéstenyésztők Országos Vállalata) szakemberei. Ennek az egyesülésnek or­szágosan immár mintegy 280 taggazdasága van. A rendszer lényege: az iga­zán korszerű és gazdaságos nagyüzemi sertéstenyész­téshez nem feltétlenül szük­ségesek a 80—100 millió fo­rintba kerülő kombinátok. Alapvetően alkalmasak er­re a jó 15 évvel ezelőtt épí­tett, ma már többnyire üre­sen álló szerfás épületek, sőt a nagyobb magtárpadlá­sok is. E nagy témával foglalko­zott tegnap az a szakmai tanácskozás, amelyet három megye — Csongrád, Békés és Bács-Kiskun — szakem­berei részvételével a makói Kossuth Tsz-be hívtak ösz­sze. Itt ugyani6 éppen mos­tanában fejeződött be egy régi hagyományos szeríás­telep rekonstrukciója. Mint­egy 2,5 millió forint saját költséggel és az ehhez járó állami támogatással a korábban lebontásra ítélt épületekből olyan korsze­rű telepet alakítottak ki, amely évenként 4 ezer 500 hízott sertést bocsát majd a feldolgozó ipar rendel­kezésére. fl francia testvérpárt képviselőiének látogatása Az MSZMP Központi Bi- KB külügyi osztályának ve­zottsága meghívására ápri- zetője. lis 8—12. között Magyaror- A barátság és az elvtársi szágon tartózkodott Jean szolidaritás légkörében le­Kanapa, a Francia Kommu- zajlott tárgyalásokon átte­nista Párt Politikai Bizott- k'intették a két párt együtt­ságának tagja, akivel meg- működése további fejleszté­beszéléseket folytatott Gye- sének lehetőségeit, valamint nes András, az MSZMP KB más, kölcsönös érdeklődésre 'titkára, és Berecz János, a számottartó kérdéseket. A találkozón a témáról érdekes vetítettképes elő­adást tartott a Kossuth Tsz központjában dr. Bajor Fe­renc, az ISV igazgatója. Rá­mutatott többek között, hogy az a nagymérvű koncentrá­ció. amely az utóbbi 8 év­ben végbement a hazai nagyüzemi sertéstenyész­tésben, még mindig nem hozta meg a remélt eredmé­nyeket. Tavaly például ha­zánkban 5 millió hízott ser­tést adtak a nagyüzemek a népgazdaságnak. Ennek azonban még közel a felét hagyományos telepeken ne­velték. Helyenként még az új kombinátokban is a ma­lacelhullás elérte a 20—40 százalékot. Bebizonyosodott azonban, hogy ott ahol a sertést „el­szakították a talajtól", vagy­is a kismalacokat hosszabb­rövidebb választási idő után batériákba —' két-három vagy egyszintes ketrecekbe helyezték, s ezekben nevel­ték fel — az elhullás egé­szen minimálisra csökkent. Egészségesebbek lettek az állatok. A 260—270 napról 210—220-ra csökkent a szü­letéstől számított nevelés, hizlalás ideje. Jóval kisebb lett az úgynevezett csökött állatok százalékaránya is. Más szóval, meglepően ke­vesebb a selejt. Ily módon az ISV taggazdaságaiban 18—19 forintra csökkentek az egy kilogramm súly­gyarapodásra számított ta­karmányozási költségek. A magas állami felvásárlói árak ismeretében ebből már egyszerű következtetni a te­kintélyes termelői nyereség­re. A nagy szakmai gyakor­laton alapuló higiénikus ba­tériás technológia nem igé­nyel „sertésvárakat", bárhol — például a szakosodás foly­tán kiürült régi szarvasmar­ha-tenyésztő épületekben is — elhelyezhetők a batériák és technológiai tartozékaik, ha ezeket az épületeket szakszerűen kijavítják. Érdemes ezeket kiiavíta­ni, mert amint az ISV igaz­gatója bizonyította, ezekben az épületekben tapasztalata­'k szerint egy sertésférőhely kialakításának költsége 1500 —2000 forint, míg ugyanez a kombinátszerű zárt tele­peken 10 ezer forint körüli. Ugyanakkor a kombinátok­ban egy kilogramm sertés­húst 1,50 forint körüli amor­tizációs köitség, hiteltörlesz­tés és áHami kamatok i* terhelnek. A hagyományos telepek rekonstrukciójával rövid idő alatt, legkésőbb 1980-ig országosan 2,5 millióval lehetne növelni a nagyüze­mek évenkénti hízott ser­tés kibocsátását, vagyis 5 millióról 7,5 milli­óra növekedhet. S ez még csak megerőltető nagy épü­letberuházásokat sem igé­nyel. A rekonstrukcióhoz az állami támogatás mértéke igen magas. 'Szükség esetén 6 százalékos kamat mellett 15 évre szóló hosszú lejá­ratú hitelt is biztosítanak, miközben a rekonstrukciós költségek 40 százalékát tá­mogatásképpen az álla n egyenlíti ki. Érdekes párhuzamot vstwe a tanácskozás a hazai na) üzemi baromfi- és a sertés­tenyésztés között. Nagyüze* mi baromfitenyésztésünk im­már világszínvonalú. Pedig 'volt idő. amikor a 35—40 százalékos elhullási veszte­ség szinte általános volt. A Broyler rendszerek általá­nossá válásával azonban mindez már a múlté. Ma­gyarán: a baromfit elsőként „szakították el a talajtól." Batériákba — többsoros ket­recekbe — helyezték. Ez a gyakorlat igazolódott be az utóbbi években a sertéste­nyésztés esetében is. Ráadá­sul a batériás rendszerben egyazon területen több. szőrös állatlétszámot le­het elhelyezni. Az elmondottakról a lá­togatók személyesen győződ­hettek meg a Kossuth Tsz­ben a délutáni szakmai be­mutató alkalmával, ame­lyen Bite Pál főállattenyész­tő kalauzolta a vendégeket. A hallottak és a látottak alapján elmondhatjuk, hogy a rendezők — a MAE Csong­rád megyei szakosztálya, az ISV, a Csongrád megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség, a Csongrád megyei TESZÖV és a makói Kossuth Tsz — jó szolgálatot tettek a hazai nagyüzemi sertéstenyésztés­nek. 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents