Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

t-xt&Bstvs A MA G Y A R S Z O C I ALIS TA MUNKÁSP ÁRT LA P J A 67. évfolyam 84. szám 1977. április 10., vasárnap Ára: 1,20 forint Rendkívül kedves a vál­tozékony idő a gyomoknak. Mutatja ezt, hogy a szőlők­ben, gyümölcsösökben „ki­sárgultak a rónák". Ami lát­ványnak szép. kár a szövet­kezetnek. Ezért, ahol csak te­hették, munkába állították a talajmarókat, vegyszeres gyomirtást végeztek. A ga­bonatáblák is szinte szem­látomást magasodnak, nem is késlekednek a gazdaságok a vegyszerezéssel, mert ha szárba szökken a kalászos, több kárt tesznek benne a gépek, mint hasznot. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben a ga­bonatáblákra 1600 hektáron részben helikopterről, rész. ben hagyományos módon, erőgépekkel szórták el a mű­trágyát. Amint azt Árendás György, a téesz elnöke el­mondta, most már minden erővel gyomtalanítják a táb­lákat. Szombaton is teljes erővel dolgoztak. Nem tar­tottak ünnep előtti napot más ágazatban sem. A ker­tészetben a hajtatolt papri­ka. paradicsom. karalábé gondos munkát kívánt. Föld­ben van az 56 hektárra ter­Több árut szállít a vasút A MÁV Szegedi Igazgató­sága áruszállítási teendői év­ről évre gyarapodnak. Az elmúlt évben 10 millió 600 ezer tonna árut fuvaroztak el, az idei feladatok ennél is jelentősebbek. Az első ne­gyedévben 2 millió 400 ezer tonna árut szállítottak el, 200 ezer tonnával többet, mint tavaly, március végéig. Az áru több mint felét (1 millió 251 ezer tonnát) az igazgató­ság területén rakták vasúti kocsikba. Az első negyedévi teljesít­ményt kedvezően befolyásol­ta, hogy az igazgatóság már az elmúlt év végén előkészí­tette az egyenletes szállításo­kat. Felkeresték a nagyobb fuvaroztató vállalatokat, és előszállítások ' szervezésével I arra törekedtek, hogy már Húsipari termékek belföldre és külföldre A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát sikeresen túl­teljesítette a több mint egy­milliárd forintos első ne­gyedévi tervét. "zázharmincezer nagy sú­^ tést dolgozott fel, s ebb& az esedékes tervhez vtOBkiyitva — mintegy tíz­ezer kiló szalámival többet készített az előírtnál. A gyár amellett, hogy Európa csaknem minden országá­ba jelentősen növelte szál­lításait, mintegy hetven szá­zalékkal többet adott át a hazai kereskedelemnek is a múlt év hasonló időszakához képest. az első félévben minél több építőanyag feladásával és fo­gadásával tehermentesítsék az őszi forgalmat. A szerve­ző munka eredményeként 18 vállalattal kötöttek előszállí­tási szerződést. A szerződő 18 vállalat közül 11 teljesítette túl vállalását. Ezért összesen 2 és fél millió forint fuvar­díjat térített vissza a MÁV­igazgatóság. Legjobb ered­ményt a DÉLÉP érte el, vál­lalását az első két hónapban 37 ezer tonnával múlta fe­lül. A DÉLÉP-en kívül a me­gyéből a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat 19 ezer, a CSOMIÉP 13 ezer és a Sze­gedi Magas- és Mélyépítő Vállalat 1600 tonnával több árut fogadott Az előszállításokat más módon is szervezték. Az igaz­gatóság területén 27 feladó vállalat tett ígéretet arra, hogy a vasúti kocsik jobb ki­használása érdekében az el­ső félévben mintegy 780 ezer tonna árut adnak fel, s áruik egy részét szombaton és va­sárnap rakják vasúti kocsik­ba. E vállalásból március vé­géig 281 ezer tonnát teljesí­tettek, nyolcadát vasárnap rakták be. Ebben élen járt az Orosházi Üveggyár, de di­cséretet érdemel a gumi­gyár is. Az építőanyagok szállításán kívül az első negyedévben jelentős munkát adott a cu­korrépa szállítása, amely ja­nuár közepén fejeződött be. Algyőről ásványolajból és melléktermékeiből 30 ezer tonnával többet adtak fel, mint egy évvel korábban, nö­vekedett a gáz exportálása is. Nagylakról mintegy tíz­ezer tonnával több homokot küldtek el. Máricus közepén megindult a primőr zöldsé­gek (a retek, a saláta és a karalábé) szállítása is. A ZÖLDÉRT kiskundorozsmai tranzittelepéről, Szatymazról és Szentesről heti száz va­gonnal indítottak útnak. Áprilisban közel félmillió tonna áru feladására számí­tanak a vasútigazgatóság te­rületén. A megyéből zöld­ségfélékből (hamarosan spár­gából is) 300 vagonnal kül­denek az említett telepekről az NDK-ba és Csehszlovákiá­ba, konzervből 3 ezer tonnát belföldre, 1800 tonnát a Szov­jetunióba, paprikából 300 tonnát az NDK-ba és az NSZK-ba, Újszegedről 500 tonna zsinegárut ugyancsak külföldre. Az áruszállítási terv telje­sítését jól segítik a szocialis­ta brigádok vállalásai. G. J. Buknitz István szocialista brigádja (DÉLÉP) virágtartó betonozásához készíti a fazsaluzatot Somogyi Károlyné felvételei A majdani parkot öntözni is kell, az árokba fektetik le majd a vízvezetéket Olajtávvezeték Lerakták az adriai-tenge­ri Krk-szigetét az Újvidék­nél és Pancsovánál működő olajfinomítókkal összekötő 735 kilométeres oiajtávveze­ték első csöveit. A tervek szerint 1978 végén megindul a kőolaj továbbítása a táv­vezetéken. Krk-szigetén az olajkikö­tőben megkezdődött az olaj­tartályok építése. E kikötő építésénél a beruházások 15 százalékát környezetvédelem­re fordítják. (MTI) Jél haladnak a tavaszi munkák i • • 1 Népes a határ — Segítenek a gépek A mostani áprilisi időre valóban ráfoghatjuk, hogy szeszélyes. Az egyik nap ra­gyogóan süt a nap. szinte szöknek felfelé a növények, a másik nap pedig hideg szél fúj, esik az eső. Kedvez-e a mezőgazdaság­rak ez a változékony idő? A válasz: is-is. A földbe ve­tett mag, gumó ugyan me­leget kíván, de a hirtelen nyár eleje nagyon megindí­totta a gyümölcsfákat, ami még elég korai. Ugyanis egy kisebb fagy könnyen elvi­heti a termést. A járási hi­vatal mezőgazdasági osztá­lyán kapott információ sze­rint még nem jeleztek a gazdaságok fagykárt, ami mindnyájunkat megnyugtat Amikor kibújik a nap, rögtön benépesül a határ. A legsürgősebb tennivalók most a gyümölcsösökben akadnak, ahol már javarészt végeztek a metszéssel és megkezdték a virágzás előtti permetezést. A Csongrád megyei Növény­védő Állomás előrejelzése szerint tömegesen kelnek a takácsatkák. A kártevők szaporodásához a meleg ked­vező, igaz. hogy az eső las­sítja elterjedésüket, de je­lentős pusztítást csak meg­felelő permetszer végez. A gazdaságok idejében ügyel­nek a károsodásra, és igye­keznek elébe állni a bajok­nak. Ásotthalmon, a Felsza­badulás Tsz-ben a Savanya­tanya melletti almáskertben dolgoztak a traktorra sze­relt permetezőgépek. Zákány­széken. Mórahalmon a szak­szövetkezetekben is szorgos­kodtak az emberek. Molnár József felvétele Mórahalom határában Varga Sándor géppel permetezi az almafákat vezett szántóföldi pritamin­paprika. káposzta, karalábé is. Ugyanitt az ünnepekre kölcsön adták a gépeket a háztáji földek talajmunkái­nak gyorsítására. Van viszont néhány nö­vényféleség, amely most ke­rül a talajba Lucernából 256 hektárt már elvetettek a gazdaságok, burgonyából több mint ezer hektáron ke­rült földbe a gumó, cukor­répából még csak a negye­dét, 80 hektárnyit vetettek el. (Az adatokat a szegedi járási hivatal mezőgazdasági osztályától kaptuk.) Jó pénzt várnak Röszkén a Kossuth, Sándorfalván a Lengyel­Magyar Barátság Termelőszö­vetkezetben a helyre vetett hagymától, ami szépen fejlő­désnek indult a kedvező idő­ben. Utolsó köröket forogják már a zabvető gépek is, hi­szen a járásban több mint 300 hektáron földbe került a szem. Itt-ott már előre is gon­dolnak a közösségek. A mű­helyekben átvizsgálják, átné­zik a kukoricavető gépeket, s van olyan hely. ahol már készülnek a betakarítás előtti gépszemlére. Á tereprendezéstől a lakótelepek rendjéig A tereprendezés, az építé­si törmelék elszállítása, az út- és járdaépítés, a füvesí­tés, parkosítás, a közvilágí­tás oszlopainak felállítása és bekapcsolása a város háló­zatába — olyan munkafolya­matai a lakótelepi építkezés­nek, amelyek nélküi lakha­tók ugyan az épületek, de nem válnak igazán otthonos­sá. Természetes és jogos a sorrend: először a lakásokat foglalják el tulajdonosaik, s aztán, de a lehetőséghez ké­pest gyorsan legyen rend a környéken is. Az elméletnek gyakran el­lentmond a valóság, s a „le­hetőségekhez képest" kife­zésbe mintha a mentegető­zést is beleszámítanák elő­re. Mert panaszkodnak a beköltözők, felhordják a sa­rat a padlószőnyegre, még tán a tizedik emeletig is. Honnan? Az alig-járdára az útról, ahol teherautók szánt­ják a soha ki nem szikkadó földréteget. Aztán ehhez még a majdan füvesítendő, de át­menetileg — hónapokig? — hepehupákkal ékes, átmenti sávokból is hozzáír a sarat a parkolóhelyet hiába kere­ső, vagy csak távol találó autósok. S a kör egészen ad­dig zárt, amíg meg nem je­lennek az útépítők, a par­kosítok. Attól kezdve az­tán sínen van a lakótelepi rendcsinálás, néhány teher­autóra fölfér a törmelék, egy-két nap alatt simára gyalulják s fűmaggal szór­ják be a földet, elültetik a cserjéket, rózsatöveket, fá­kat. S ha a gyalogosok ki­taposott csapását, a prakti­kus útirányt borítja majd aszfaltjárda, remény lesz rá, hogy a friss füvet nem tapossák le, a buszhoz, vil­lamoshoz igyekvők nem to­ronyiránt, árkon-bokron át gázolnak majd. Nem is gondolná az em­ber, hányféle szakmunkás kell egy-egy lakótelepi ut­ca. háztömb, épületegyüttes környékének otthonossá té­teléhez. S az is meghökken­tő, mibe kerül. Az átlagos méretű, 53 négyzetméter alapterületű lakások minde­gyikére 85 ezer forintot köl­tenek, hogy járda, út, tele­fonvezeték vezessen odáig, s park ölelje körül, s tegye egyénivé a házakat. S hogy mikorra, a beköltözés után mennyi idővel néz kis szíve­sen az ember az ablakából, az nem is pénzkérdés, in­kább a megrendelők, az elő­készítők, s a kivitelezők köz­ti összhangon múlik az ered­mény vagy kudarc. Emlékezhetnek rá azodesz­szai, Alsó Kikötő soron levő tízemeletesek lakói: maguk­rakta köveken jártak hóna­pokig. Tarjánban, a Gyevi temetőt megkerülő gyalogo­sok még ma is az úttesten járnak, ha a villamoshoz mennek az 510—520-as épü­letektől, mert a nyílt árok melletti ideiglenes, betonla­pos járdát felszedték. Igaz, az út túloldalán aszfaltos járdán mehetnének — egy darabig, de aztán az meg­szakad. Az ötszázas épüle­tek lakói hát átvágnak a temetőn, ott legalább spric­celő autók nincsenek. S minderről azért érde­mes, nem túlzott, csak job­bító szándékú türelmetlen­séggel beszélni, mert lehet­ne szervezettebben, s gyor­sabban is követni s utolérni a lakásépítés tempóját. Pél­da erre is van —, képein­ken Felsőváros III. ütemé­ben, meg 'a József Attila su­gárúton, s Odesszában is. „Minden az előkészítésen, az építkezést is megelőző fel­készülésen múlik" — hihető, meggyőző a mondat. A be­építési tervet, a részletes kivitelezési programot is­mernie kell minden válla­latnak, szövetkezetnek, amely ennek a lakótelepi építési hullámnak részese. Tucatnyi vállalat jövő évi tervének teljesítése múlik például azon, tudja-e 1977-ben akár a Felszabadulás Termelő­szövetkezet, akár a Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­lat, vagy a Városgazdálko­dási Vállalat, az áramszol­gáltató. hogy milyen meg­rendelésre számithat 1978­ra. Fel kell készülniük gé­pekkel, anyaggal, emberi­szellemi tartalékkal — mert a lépés tartásához a jószán­dék kevés. 1 pT *!', :p|||f «{ Rt >: m i

Next

/
Thumbnails
Contents