Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Szombat, 1977. április 9. 5 •••• • • • • • jr „Tomorkenyes kimittudósok v Négy középiskolás fiatallal beszélgettem a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói szobájában. Valamennyiükkel találkozhattunk a televízió képernyőjén, a Ki mit tud? miisorai során. Azóta eldőltek az eredmények, lecsitultak a kedélyek, szelídültek az indulatok. Az eredmény tudatában, a siker bizonyosságával beszélgethettünk a versmondó Katona Ágnessel, a szólótáncos Szögi Csabával, a furulyázó Szabó Lászlóval és Széplaki Ágnes karmesterrel. Az 6 érdemük elsősorban, hogy az Országos Közművelődési Tanács iskolájukat 50 ezer forinttal jutalmazta, „sokoldalú és színvonalas közművelődési munkájáért, amellyel a Ki mit tud? sikeréhez hozzájárult". Valamennyien szerény, kedves, vidám fiatalok. Nem tudnánk megkülönböztetni őket társaiktól, bár épp az idei, először színesben közvetített ki mit tud? 6orán bizonyították, hogy tehetségben, felkészültségben, szorgalomban megelőzik társaikat Közülük Szögi Csaba másodéves színházi táncművészeti tagozatos hallgató került legtovább, ő a döntőben harmadik díjat kapott. Mint elmondta, a Béke utcai általános iskolából a mozgásvágy, a táncos kedv hajtotta az akkor újjáalakuló KDOSZ együttes utánpótlásgárdájába. Három közösség formálja, alakítja képességeit és jellemét; az iskola, a zenész-táncos osztály és az ÉDOSZ együttes. Már a Népművészet ifjú mestere. Járt Lengyelországban, Jugoszláviában és az NDK-ban, segédasszisztensként Bulgáriában magyar táncokat tanított. Huszadikán két hétre az ÉDOSZ együttessel Algériába utazik. Szereti a komoly zenét, de éppúgy, mint korosztálybeli társai, táncolni is szeret, és discókra is eljár. Kedvencei az erdélyi dialektus táncai, talán azért, mert édesanyja oda valósi, Székelyudvarhelyen született. S hogy melyik volt legnagyobb élménye? Hogy a 40—50 foko6 melegben táncolni kellett, még csak hagyján, de alig fejezte be a táncot, jött a műsorvezető, és kérdéseket tett fel... Major Tamás, a zsűri elnöke több millió néző előtt jelentette ki, hogy bár Katona Ágnes nem került a versmondás döntőjébe, megvallja, soha nem tudná úgy elmondani azt a csángó népballadát, ahogyan ez a negyedikes, egészségügyi szakközépiskolás lány elmondta. Azt hiszem, ez olyan elismerés, amelyet bármely győztes örömmel tett volna zsebre. Ötödikes volt. amikor először indult szavalóversenyen. Az iskola híres-neves irodalmi színpadának tagja, ott javasolta egyik társa, próbálják meg a Ki mit tud?-ot. Azt már milliók látták, hogy megérte. Különösen vonzódik a népballadákhoz, most népmeséket próbál mondani, örömmel mondta, hogy az egész iskolaközösség segítette szereplését, izgult érte, örült sikereinek. Túl van a Színművészeti Főiskola első rostavizsgáján. Néhány év múlva talán ... Szabó László egyszál furulyával állt szemközt a kamerával. Dunapatajról jött, szülei parasztemberek. Otthon mindig énekelt valaki. Onnan hozta a népdal, a muzsika szeretetét. Második osztályos volt, amikor először szerepelt a tévében a dunapataji művelődési ház avatásán, amikor Kodály Zoltán emlékezetes, utolsó beszédét mondta. Harmincnyolc forintos fémfurulyán játszott népdalokat, azt bizonyítandó, hogy a muzsika öröméhez és ez öröm megosztásához nem föltétlenül kellenek horribilis összegekbe kerülő hangszerek. A zeneművészeti tagozaton fuvolaszakos, érettségire készül, s felvételire a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének— magyar szakára. Nyáron pedig — épp a sikeres' tévészereplés kapcsán — ott lesz Szentendrén, a Magyar Rádió népzenei fesztiválján. „Zenekarként indultak, s karmesterként fejezték be." Ez a karmester Széplaki Ágnes harmadéves fuvolaszakos hallgató volt, aki a „tömörkényes" zenekar élén megnyitotta a tévé 77-es Ki mit tud? műsorát. „Nagyon sok lemezt hallgattam, s egyszercsak megmozdult a kezem..." — hát így kezdődött. Azóta sorra vásárolja a lemezeket, partitúrákat, nem hiányzik egyetlen hangversenyről sem. Karmester szeretne lenni, tisztában van vele, ehhez még mennyit kell tanulnia. Gyálaréten a szomszédok, ismerősok, bár nem értették a muzsikát, de szurkoltak érte, nagyon sajnálták, amikor kiesett „Hogyan lehet összehasonlítani egy karmestert egy együttessel?!" Sokat jelentett számára ez a verseny, túl az élményen, hogy először szerepelhetett milliós közönség előtt, nagy elhatározását ls megszilárdította: karmester lesz! Dr. Diós József, az intézet igazgatója nem kis büszkeséggel mutatta az 50 ezer forintról szóló levelet. Az iskolában mindig széles körű, gazdag művészeti, közművelődési tevékenység folyt. Ennek eredménye a mostani, szép sikersorozat is. Afelől is megbizonyosodhattam, ezek a gyerekek nem lettek sztárok, kivételezettek, A gyulai Erkel Diákünnepeken például egyikük 6em lesz ott. Nem jutottak az ottani legjobbak közé. Majd a társaik ... T.L. Zöldségről, gyümölcsről A tanulóév után 3

Mentségért nem kelle• ne a szomszédba mennie az ásotthalmi szövetkezetnek, ha magyarázni akarná, zöldséget miért nem termel. Amióta világ a világ piacra itt sohase termeltek. Olyan sovány a homok, a határ egyik fele örökségképpen az Atokháza nevet kapta. Aki csak ránézett erre a homokra, és belegondolta a kényes zöldséget, legyintett. Tavaly 200 hektáron próbálkoztak elöször, a tagok azt mondták, kár a munkáért. Idén megduplázták a zöldségnek szánt területet, erre viszont azt mondták, jói van. Bátorság kell hozzá, idén már bátrabbak. Szakértelem, amely nemcsak a zöldséghez ért, hanem a homokhoz is. Idén már nagyobb a tapasztalat Szerszám is kell hozzá: gépek, fólia, öntözőberendezés. Tavaly még kölcsön kértek mindent, idén már nekik is van. Ragaszko. dás is kell hozzá, ebben az évben már akarnak kertészkedni az emberek. Háromféle paprikát termelnek: 130 hektáron fűszer, paprikát, 100 hektáron paradicsompaprikát, 50 hektáron soroksárit. Mindhármat keresi az ipar és a kereskedelem. A fűszerpaprikát vetni akarták, ne volt hozzávaló gépük. Szerkesztettek egyet, és minden mag a földbe került. Bátran kísérleteznek a magról vetett paprikával, mert hihetetlenül sok munkát lehet megtakarítani vele, de nagy a kockázat is, ha közbeszól a májusi fagy. Nevelnek tehát 16 ezer négyzetméteren palántát is, tartaléknak. Azelőtt legföljebb vették a palántát, onnan hozták, ahol jobban értenek hozzá. Koloncként hordta évről évre ráfizetéses örökségét ez a szövetkezet. Szakembert kerestek? Elment inkább oda, ahol biztos a pénz. Most első feltételként azt mondja Orosz Kornél főagronómus — ő is üj ember itt —, hogy sikerült olyan fiatal szakembereket kapnia a téesznek, akikre építeni lehet. A lehetőség hozta ide őket. Aki itt megállja a helyét, megérdemli. hogy szakembernek nevezzék. Egy év alatt 57 százalékkal nőtt a termelési érték, elkerülték a mérleghiányt. Pedig az az év aszá. lyos volt. — Kj kell ugratni a téeszt a kátyúbői — mondja a fő. agronómus. -- Éppen a zöldséggel? — Azzal ls, gyümölccsel ls, búzával ls. Már nem lehetne nem kertészkedni. Százan dolgoznak a kertészetben, munkaerőgondok itt még nincsenek. De a száz embernek meg kellett tanulnia minden mozdulatot a palántázó gépen, vagy az öntözésnél. mert ilyet sose csinált Vállalja a tanulás-gyakorlás nehéz munkáját is, ha jól fizet a kertészet Műszaki föltételei is vannak a biztonságos termelésnek. Szegény szövetkezetnek szűkösek a lehetőségei, tavaly még a fóliát tartó bordákat is kölcsönkérték. Ami nélkülözhetetlen az induláshoz, az már megvan. Igaz, hogy nem kaptak az öntözéshez motort szerkesztettek Merni pasa fürdője Pécs régészeti szenzációja: megtalálták a Merni pasa fürdőjének maradványait. A Sailai utcában csapadékelvezető csatornát építő munkások a minap rendkívül masszív kőfalakra bukkantak a föld alatt. A Janus Pannonius Múzeum régészei megállapították: középkori építményekről van szó, amelyek részben az ősi ferences templomhoz, részben egy török fürdőhöz tartoztak. Az egykorú leírások és térképek több közfürdőt említenek a török kori Pécsett. Közülük az egyik legismertebb a most megtalált Merni pasa fürdője volt. A hódoltság idején Merni pasa nevét viselte a mai Sallai utca környékén levő városrész, az itt álló dzsámi (mecset), fürdő, medresze (iskola) és kút is. Pécsett most először kezdődött — egyelőre leletmentő jelleggel —• ásatás török kori fürdőnél. Az áprilisi Kincskereső A második, egész estét betöltő magyar animációs film, a Lúdas Matyi suhancalakja látható a Kincskereső áprilisi számának hátsó borítóján. A fiataloknak • havonta érkező irodalmi és kulturális folyóirat éppen a Lúdas Matyi filmbemutatójához kapcsolódó írásával — a Testvérmúzsák rovatban jelent meg Ablonczy László tollából — bizonyította, hogy rugalmasan tud kötődni más művészeti ágak produktumaihoz. , A költészet napját részben József Attila versével, a hozzá kapcsolódó elemzéssel, s egy költeményhez készült kottával, valamint a költészet ünnepével rokon Adycentenárium kapcsán közölt prózával és költőutódok verseivel köszönti a lap. A versek költői között ott találjuk Heltai Jenőt, Benjámin Lászlói, Tamkó Sirató Károlyt, valamint Louis Aragont és Nicolás Guillén költeményeit. Május elsejét Kassák Lajos Munkásportré című versével köszöntik. Igen gazdag a prózaanyag, négy, más-más témájú, megoldású novella elégíti ki a gyerekek különféle igényeit. Dmitrij Bilenkin tudományos-fantasztikus elbeszélést irt, Enyedi György humoros írást tesz közzé, Lázár Ervin is ehhez a vonalhoz kapcsolódik, míg Köves József a foci világába kalauzolja az olvasókat. Ismét megjelent egy epizód Nagy Lajos Képtelen természetrajz című gyűjteményéből. Megint olvashatják a gyerekek Janikovszky Éva és Réber László groteszk-rajzos sorozatát. Az Irodalmi séták rovat a Balaton gazdag irodalmi emlékeit villantja fel. A Kincskereső áprilisi számát Tulipán László rajzai díszítik. Egy láda csokoládé Ház, kert, fák, virágok. Két felnőtt tollaslabdázik a háttérben. A gyermeklélektan avatott ismerője blzonyárr azt is meg tudná mondani, hogy egy állami gondozott kisfiú miért ilyen témát választ a rajzához; én csak figyelem a fiút, ahogyan gonddal színezi az idillikus ábrát. Egy másik srác pálmafát rajzol, egy harmadik a pécsi tévétornyot — emlékezetből. „Ott voltunk tavaly kirándulni" — magyarázza, — „Szép, ugye?" Folyik a rajzverseny a Ju-» hász Gyula művelődési központban, A Londoni körúti alsó tagozatos fiúnevelő otthon diákjai birkóznak a tollal és — versenyről lévén szó! — az idővel is. Legtöbbjük persze már a rajzversenyt követő játékra gondol, mert — játszani jó. A művelődési központ munkatársainak, Becsei Péternének és Illés Tóth Istvánnénak jutott eszébe, hogy rendszeresen játékdélelőttökön lássák vendégül ezeket a gyerekeket, akiket egyébként is szeretet övez városszerte. Hátrányos helyzetben vannak, és nem önhibájukból, a családot ugyanis tökéletesen sem a nevelőik, sem az őket patronáló szocialista brigádok tagjai és főiskolások nem pótolhatják. Tét nélkül nincs igazi játék. A kisdiákok egy láda csokoládéért versengenek az olimpia programjába egyelőre még be nem iktatott versenyszámokban; van-Itt min* I Acs S. Sándor felvétele den: léggömbfúvás, kólaivás nem a győzelem a fontos, cumisüvegből (képünkön), ci- hanem a részvétel, az öröm pőfúzőverseny és csokifalás a közös játékban, a marabekötött szemmel. dandó élmény, s a felnőttek És a verseny vége is olyan, szeretetének emléke, mint az igazi olimpiáké; P. F. Tápai Antal köszöntése Tápai Antal neves szegedi szobrászművész néhány napja töltötte be életének 75. évét. Változatos, élményekben gazdag életúttal és életművel a háta mögött ma is fiatalos lendülettel dolgozik, alkot. Az idős mesterrel tegnap, pénteken délután találkozott dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, a megyei tanács vb nevében köszöntötte, munkálkodásához további jó egészséget és eredményes alkotótevékenységet kívánva átadta neki a megyei tanács ajándékát. Az eseményen részt vett Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese ls. ők. Vettek egy kombájn, motort, összeszerelték a szivattyúval, úgy öntöznek. A vetőgépet már említettük. Maguk szerkesztettek sorközművelő rotátort is. Vegyszerező szórófejet illesztenek elé, hogy egy munkamenettel földbe ls dolgozhassák a vegyszert. Bármennyire rokonszenves ez az igyekezet, hozzá kell ismét tennünk, hogy a másik oldala egyáltalán nem rokonszenves. Nem a termelők, hanem a gyártó cégek föladata lenne mindez, és a közvetítő kereskedelemé. Régi panasz az is, hogy a homok adottságaira ritkán gondolnak a gyárak. Ha minden tényezőt sorbe veszünk és megoldunk, ősi ellenségnek még akkor is itt a száraz homok. Öntözni kell, de mivel öntözzenek? Folyóvíz erre nincsen. Jó lenne kutakat fúrni, de ahhoz is sok pénz kellene. Hatalmas víztároló ls jó lenne, de pénz nélkül azt se építhetnek. Velejárója viszont az alföldi homoknak a sem. lyék, szinte minden táblában van belőle. Ezeket mélyítették ki, összegyűjtik a télitavaszi csapadékot, és azzal öntöznek. Amit eddig elsoroltunk, mind nélkülözhetetlen, da mind kevés. A sovány homok üldözi a zöldséget, ők pedig mindenképpen meg akarják kedveltetni vele. A talajjavítás ismerős fogalom ebben a gazdaságban is, de zöldség alá most használják elöször, 95 hektáron. Állami támogatás jár ezért, igénybe is vették. Van tőzegbányája a szövetkezetnek, eddig mindig eladta a tőzeget, hogy pénzhez jusson. Most megtartja, a fölbe dolgozza, és a termésből akar pénzt szerezni. Több mint 100 ezer mázsa istállótrágyát szállítottak ide a téli hónapok alatt, 500 mázsát szórtak ki egy hektárra. Ennyi trágyát ea a homok még nem látott. Sok paprikát termelnek, de a paprikának igen erős ellenségei vannak. Az összes szükséges vegyszerük már raktáron van, végre szak. embert ls kaptak hozzá, de számítanak arra, hogy az a terület, amelyiken azelőtt sose termelték ezt a növényt, még nem fertőződött vírusokkal. Fontos elhatározás volt az is, hogy nvnden vetőmagból a legjobbat igye. keztek beszerezni. Negyvenegy hektáron almát. kilenc hektáron őszibarackot is termei a szövetkezet, de eddig nem sokra ment vele. Nyomelemeket is tartalmazó vegyszerekkel kezelik most a fákat, és a legegyszerűbb megoldást is igénybe vették: virágzáskor 60 család méhet telepitettele ide. Egyezséget kötöttek a méhészekkel, ingyen szállítják őket, és ingyen viszik tovább, ahová akarják, csak „legeltessék" méheiket. Ha van zöldség és gyü. mölcs, akkor kezd igazi kér. dés lenni a piac. A. konzervgyárral és a ZÖLDÉRT-tel szerződtek, értékesítési gondjuk talán nem lesz. Az almát hűtőházba viszik, ha jól terem. Rövid számadás: 42 milliós termelési értékből 13 milliót a zöldség tesz ki a tervekben, és 1 millió 543 ezer forintot a gyümölcs. Terveiket a tavalyi nehéz esztendőhöz szabták, végeredményben lehet ennél több is. Ebben az évben 17 ezer mázsa zöldségre számítanak. Az igyekezet, az erős akarat mindenesetre nem hiányzik. A szegény téesz fölemelkedése egyik lépcsőjének a zöldség- és a gyü. möicstermesztést tekinti. Szőlőt 120 hektáron telepítenek. Horváth Dezső % I