Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

Szerda, 1977. április 6. 3 A párthatározatnak megfelelően Korszerűsítések a Szegedi Konzervgyárban Egy passzus a Csongrád pótlásról a halgazdaságok lalatoknál kellett értékesíte­megyei pártbizottságnak az gondoskodnak azzal, hogy niük azért, hogy Csongrád idei _ gazdaságpolitikai Irány- ezekben az években számot- megyében az összes megter­tevően növelik termelésüket, melt paradicsomot elvekről szóló állásfoglalása ból: „Megyénkben az egyes átvehes­ból: „Megyénkben az egyes új termékeknek számíta- sék. Természetesen a zavar­iyurágak területen az alábbi nuk a különféle fagylaltké- talan átvétel végett más feladatok jelentkeznek: az szítmények is, amelyek a zöldségfélékre is kiterjesz­élelmiszer-ipari feldolgozás gyár összes termékeinek tették ezt az együttműkö­nehézségek ezen belül elsősorban a mintegy öt százalékát tet- dést. Tavaly a konzerv és húsipari export ték ki tavaly. Ügy vélik, ez- ellenére is teljesítették éves — ipart átlagot meghaladó zel a vendéglátóipar gondja- termelési tervüket, ami tár­élelmi- in, a kis csomagolású kré- gyilagos megítélés szerint ütemű bővítése, az szer-ipari feldolgozottság fo- mekkel pedig a háztartások gyártmányfejlesztésnek kának emelését, illetve a mi- gondjain is segítenek, szönhető elsősorban, s nóség javítását szolgáló gé- Ugyanakkor ami nem megy, nak, hogy rugalmasan alkal­a kö­an­désre késztette. konzervgyáriak pl rekonstrukció segítségé- nem erőltetik. A korszerűt- mazkodtak vei." Ez a fontos dokumen- len termékekből — főleg igényekhez, tum, amely a Központi Bi- szörpökből — 1975-ben 10-ot, Tájékoztatták zottság határozatán alapszik, tavaly pedig 23-at szüntettek a szegedi üzemek párt- és meg, annál i* inkább, mert arról is, hogy folytatni ki­gazdaságl vezetőit is lntézke- kereskedelmi igény nincs vánják a korszerű és gazda­szegedi Irántuk. ságos termékek gyártását, s városi A múlt évben feladatul igyekeznek átvenni a mezö­párt-végrehajtóblzottság leg- tűzték ki a konzervgyár ve- gazdaság által felkínált ősz­ulóbbi ülésén számoltak be zetői, hogy növelik termé- szes nyersanyagot. Az étel­arról, mit tettek eddig a ter- keik feldolgozottságának fo- konzervek iránt állandóan melés korszerűsítéséért, Illet- kát. Megfelelő munkaszerve- érdeklődik a kereskedelem, ve az ötéves terv hátralevő zési intézkedéseket vezettek ezért ebből a cikkből Idén éveiben milyen célokat tűz- be, amelynek eredménye- közel 1500 tonnát készítenek. ként 15 százalékkal csökkent Növelik a a félkésztermékek aránya. Az értékesítést tekintve el- ségét é« választékát is. ételt és hétféle halkészít- sődleges feladatnak tekintet- utóbbival a kormány zöld­ményt állítottak elö, mint- ték a belföldi ellátás javítá- ségprogramjának sikeréhez egy 630 tonna mennyiség- sát, majd az exportkötele- akarnak hozzájárulni. Mint ben, amelyek szolid áraikkal zettségek teljesítését. Kikí- elmondották, igen fontos fel­és ízléses csomagolásukkal sérletezték és mind nagyobb adatnak tartják elsősorban a Igen keresett cikkek lettek, tömegben kezdték gyártani zöldségfeldolgozó berende­Különösen népszerűek a kor- az úgynevezett pritaminpap- zések teljesítményének foko­szerű táplálkozásnak megfe- rika-csíkot. Az 1975. évi 737 zását, már csak azért is, lelő főzelék plusz hústípusú tonnával szemben tavaly mert gyümölcsből — nyers­mert helyettesítik a már 982 tonnányit állítottak anyaggondok miatt — való­elő, Idén ezer tonna a ter- színűleg kevesebbet tek maguk elé A gyárban 1970-ban ki­lencféle tányérdobozos kész­a kereskedelmi a városi párt-végrehajtóbizottságot halkészítmények, a zöldségkonzervek mennyl­Ez ételek korábban szinte „egyedural­kodó" pörkölteket. Az új vük, s ezt mind tőkés pia ételkészítmények választékát con értékesítik. tovább bővítik, hogy jelentős tudnak tartósítani, A gyártmányfejlesztés mellett igen jelentős ered­Megoldották a gyár kör­segítséget nyújthassanak a zetében termelt nyersanyag ményt hoztak a termelés dolgozó nőknek, könnyíthet*- ütemes átvételét és feldolgo- korszerűsítését célzó üzem­senek gondjaikon. A gyárt- zását. Ez — tekintve a nem és munkaszervezési intézke­mányfejlesztés eredménye az éppen kifogástalan műszaki dések. Ezekkel és néhány ls. hogy a növényevő halak állapotokat — nehéz dolog nagy teljesítményű gép be­volt, különösen Jó paradi­csomterméskor. Feldolgozó húsából ételeket ízletes, változatos hozhatnak forga­szerzésével hatékonyabbá kapacitás-hiány miatt 680 valt a termelés, s lehetővé lomba. Az alapanyag-után- vagon paradicsomot társvál- vált a minőség javítása. A brigád vezetők országos tanácskozása előtt „Olyan minőséget, amilyet mi is elvárunk" Az iparági országos ta­nácskozás után munkatár­sai közül áokan faggatták Szabó Ferencet, a DÉLÉP brigádvezetőjét. A Szántó Kovács János nevét viselő nehézgépkezelő közösség irá­nyítóját ugyanis megdicsér­ték az építőmunkások ta­lálkozóján, Igazán emberi hangú fölszólalásáért. Pe­dig nem beszélt rendkívüli dolgokról, csupán brigád­vezető társainak véleményé­ből válogatta ki a lényeget, s ahhoz fűzött néhány szót. Elmondotta, hogy a tisztes­séggel dolgozó építőmunká­soknak nagy öröm, ha a megadott időre és jól el­végzik munkájukat, s ér­zik, hogy amit elkészítet­tek. használható. Tudja Szabó Ferenc, künk is kötelességünk an­nak biztosítása. Számtalan összetevője, elő­föltétele van az építőknél a kifogástalan munkának. így aztán a minőség ellenőrzé­sének is. Mindezt Szabó Fe­renc a következőképpen lát­ja. — A minőség ellenőrzésé­nek az eddiginél nagyobb területre kell kiterjedni, már a munka legelején kell kezdődnie. Például: mi­lyen a kiszállított anyag minősége, a munkahelyen tudják-e megfelelően tárol­ni, kifogástalan-e a munka­terület, jó volt-e a műszaki előkészítés, végül a műveze­"I11 tés? Egymás között úgy fáj a brigádja tagjainak, mondjuk: volt-e a munka­Só Kovács János * rjir^^f ^ tclpn lenne hs cscilv az ő brigád 14 tagjának munká- gondjaikat 'mondaná el a Azt mondják a DÉLÉP­járól persze csak a gyakor- töbw brigádveZetőnek az áp- nél a dolgozótársak, ha a lott szakemberek mondhat- riUs 16_dn és 17-én tartan- Szántó Kovács János bri­" van gazdá­ják meg. jó vagy rossz, dó országos tanácskozáson, gád dolgozik valahol, mnnt ntvtií «-»<-1 r\ 1V* r, lr nöm _ 1 • ..'! 1 mert amit csinálnak, nem mondható éppen látványos- brigadérosokk^ nak. Ok rendezik a terepet, 6 Nem értett egyet azokkal a a munkaterületnek akik az ja. ,. ., iparági értekezleten csupán a régi házak lebontasa utan, j4 tevékenységüket ismer­vagy éppen addig nem hasz- J .. véll helvesen „Alt ki jelölését tetteK- vel1' "gyesen, Kijeioiesei hogy llyen eszmecsereken már» illendő, ha arról is szólnak, hogyan fogadják munkájuk eredményét má­Szirák József A marxizmus-leninizmus tudományos diákkörök konferenciája Szegeden A József Attila Tudományegyetem és a Marxizmus—Leninizmus Tanszékei­nek Szakcsoportja április 6—8-án rendezi meg a XIII. országos tudományos diákkörök konferenciáját Szegeden. Ez al­kalomból meleg szeretettel és a vendéglátó gondoskodásával köszöntjük a konferen­cián szereplő hallgatókat, a dolgozatok el­készítését segítő oktatókat, az alkotó mun­ka színvonalát elbíráló zsűrik tagjait, a konferencia minden résztvevőjét. A konferencia szegedi megrendezését egyetemünk megtiszteltetésnek tartja, és a marxizmus—leninizmus tanszékeinken fo­lyó tudományos diákköri munka elismeré­sének tekinti (1975-ben a Budapesti Mű­egyetemen tartott konferencián a szegedi marxizmus-diákkörök nyerték el a fődíjat). A konferenciák több mint másfél évti­zedes múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt jelentős tartalmi, szervezeti, módszer­beli fejlődést mutatnak fel. 1969-től hato­dik alkalommal külön szekcióként szere­pelnek a marxizmus—leninizmus-diákkö­rök. Az eltelt időszakban csökkent a diák­körök zártsága, kitágultak keretei. Ezen­kívül csökkent a kampány szerűsége, az, hogy csupán a konferenciák előtt élénkül meg munkájuk. Nem utolsósorban fejlődést mutat a tudományos diákköri munkának a marxizmus tanszékek kutatómunkájához kapcsoltsága, valamint a „marxizmus és szakma" határterületét érintő témák kidol­gozása. Nem sikerült azonban kellő előrehala­dást biztosítanunk a tudományos diákkörök szervezeti megerősítésében (munkatervek készítésének hiánya, a diákkörök vezetősé­geinek nem megfelelő funkcionálása stb.). Továbbá a hallgatók tudományos munkái­nak és oktatói irányításának hatékonyabb elismerése is indokolt lenne. Nem utolsó­sorban nem alakult ki megfelelő kapcso­lat a diákkörök és a különböző tudományos társaságok (MTESZ, MKT, TIT) között sem. Az egyetemek elsősorban pedagógusszak­ember-képzö intézmények, végzett hallgató közül csupán néhány százalék választja önálló hivatásának a tudományos pályát. Noha már ma is az oktatói-kutatói után­pótlás döntő része: vagy közvetlenül, vagy a gyakorlati életből visszaáramlás útján közvetve, a diákkörök volt tagsága közül kerül ki. A hallgatók tudományos munká­jának kezdetei azonban ennél jóval na­gyobb horderejűek. Egyfelől a tudományos diákköri munka egyik legfőbb területe, leghatékonyabb munkaműhelye a tanár és oktató közvetlen és alkotó kapcsolatának. Ez annál is fontosabb, mert a feladatok növekedése és sokrétűbbé válása, az okta­tók és hallgatók viszonyának más tekin­tetben hasznos módszerei (programozott oktatás. írásbeli teszt alapján folyó vizs­gáztatás stb.) kapcsolatukat bizonyos mér­tékig közvetetté és „személytelenné" tette. Másfelöl a társadalmi-gazdasági, neve­lési, kulturális folyamatok, a gyakorlati élet alkotó elemzése, a megismerés tudo­mányos menete, az absztrakció és szinteti­zálás készségeinek kifejlesztése, elengedhe­tetlenné teszik a tudományos kutatómunka alapfogásainak, fő módszereinek bizonyos szintű elsajátítását, nem csak a tudomá­nyos életpályát, hanem minden értelmisé­gi-vezető munkakört betöltő számára. Végül a tudományos kutatómunka alap­elemeinek megszerzését a hallgatók széle­sebb rétegei számára indokolja az is, hogy az egyes társadalmi és természeti tudomá­nyok ismeretanyaga a fejlődés során rend­kívül megnövekedett. A tudományos alkotó munka bizonyos elemeinek birtoklása szük­séges ahhoz, hogy ezt rendszerezni, szelek­tálni tudják. Képesek legyenek elválaszta­ni a lényegest és lényegtelent, a történel­mileg meghaladottat, megőrzendőt és az előre mutató ujjat. A tudományos diákkö­rökben nyert indítás gyakran akadályozója az „elszürkülésnek", a rutinmunkának és biztosítéka a hűségnek a választott tudo­mányághoz, szakmához, ösztönzője az ille­tő tudományág új eredményeivel történő lépéstartásnak. A konferencia iránt nagy érdeklődés nyihtenult meg, 169 dolgozat kerül megvi­tatásra. A konferencia négy szekcióban folytatja munkáját (filozófia, politikai gaz­daságtan, tudományos szocializmus és szo­ciológia). A dolgozatokat 10 zsűri bírálja el. A megvitatásra kerülő témák arról ta­núskodnak, hogy a konzulensek hallgatói­kat a fejlett szocializmus építésének idő­szerű társadalmi-gazdasági kérdései kuta­tására ösztönözték, valamint arra, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiai pozíció­jának terjedését elősegítsék. A filozófiadolgozatok közül több foglal­kozik a modern polgári filozófia egyes irányzatainak vizsgálatával; a természettu­dományok filozófiai problémáival; az er­kölcsi és jogi normák viszonyával; vallás­történeti kérdésekkel (például Vallási szek­ták, az állam és az enyház viszonya) stb. A politikai gazdaságtan dolgozatok há­rem csoportba sorolhatók. Az elsőben a politikai gazdaságtan általános elméleti kérdéseivel foglalkoznak: A tulajdonviszo­nyok fejlődése a szocializmusban; A gaz­dasági mechanizmus továbbfejlesztésének kérdései. A dolgozatok egyrésze: A mező­gazdasági növekedés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, népgazdasági szerepével; A szolgáltatások gazdaságtanával foglalkozik. A másik csoportban: A szocialista gazdaság ágazati, vállalati (szövetkezeti) kérdések kerülnek megvitatásra: Végül nagy számú dolgozat készült el: A világgazdaság, ezen belül a szocialista világgazdaság és a KGST témakörében is. A tudományos szocializmus keretében: A munkásosztály fejlődésének kérdéseivel; A szakszervezetek szerepével; A munkás­mozgalom fő kérdéseivel Nyugat-Eeurópá­ban; A függetlenné vált országok fejlődé­sével; A szocializmus építésének nemzet­közi tapasztalataival foglalkoznak. A szociológia tárgykörében: Település­szociológiai kérdések; A szocialista életmód kérdései; Egyes társadalmi rétegek helyze­tének vizsgálatával (ifjúságpolitikai, az if­júság társadalmi aktivitásának kérdései) kerül sor. M eggyőződésünk, hogy a szegedi kon­ferencia magas színvonalával, ter­mékenyítő eszmecserékkel, alkotó vitákkal hozzájárul a vázolt feladatok megoldásához. Ezenkívül reméljük, előze­tes ösztönzést is ad oktatóknak és hallga­tóknak a következő konferencia tervszerű előkészítéséhez. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a konferencián a marxizmus vi­lágnézetének talaján felelősségteljes, de­mokratikus eszmecserék folynak. Ezek len­dületet adnak minden felsőoktatási intéz­ményben a hallgatók további tudományos munkájának és méginkább a tudományos diákkörök felé fordítják tanszékeink okta­tóit. Sikeres munkát és kellemes tartózkodást kívánunk városunkban a konferencia min­den résztvevőjének. Dr. Nagy Lajos. tanszékvezető egyetemi tanár nált földterület követően. Csak ők mit jelent a Vér-tó köze­pén előkészíteni a családi re a kotrósok, dózerosok, a k éDDen nehézgépkezelök nem nehéz vagy eppen emberek, a legnehezebb fel- * „, . adatokat is megoldják. Per- — Mindannyian sze nem minden rajtuk mú­otthonok helyét Szerencsé- Azok, akiknek örömöt bosszus­elvérjuk — vélekedik —, hogy akár lik; keserűen mondta el a legkisebb értékű áru. amit Szabó Ferenc, előfordul, a boltban megveszünk, ki­hogy akkor kapják meg a íogástalan minőségű le­munkaterületet, amikor már gyen. Alaposan meg kell ezt 1 kel- fontolni nekünk ls, hiszen a Ilyén- nagy értékű lakásokra dol­ina gozótérsaink fél* életen át törleszte­má­soktói a jó minőséget, ne­a fogadószintnek is föl kel lett volna épülnie, kor aztán kezdettől csúsznak a részhatáridők, ° órolnak vaev nem csoda, hogy a szakipa- spórolnak, vagy rí munkákat kapkodva kell nek- Ha m* elvárjuk elvégezni. Tápai népéleti napok Vasárnap és hétfőn, a zottság első titkára mondott programnak megfelelően ünnepi köszöntőt. Az ünnep­folytatódtak a tápai nép- ségen, melyen ott volt Fődi életi napok ünnepi esemé- Lászlóné országgyűlési kép­nyei, melyek sikerrel kö- viselő és Prágai Tibor, a vá­szöntötték .a felszabadulás rosi tanács elnökhelyettese évfordulóját. Vasárnap dél- is — a tápéi általános is­előtt a zsúfolásig megtelt tá- kola énekkara és szavalói péi művelődési házban Tö- működtek közre, majd a tá­rök József, a városi pártbi- Pa» népiegyüttes adott nagy­sikerű műsort. Pártkilldöitség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunis- lyi Tibor, a Borsod megyei ta Pártja Központi Bizottsá- pártbizottság titkára, és Zá­gának meghívására kedden, vori László, a budapesti magyar pértküldöttség uta- pártbizottság osztályvezetője, zott Moszkvába Borbély A magyar delegációt a Feri­Sándornak, az MSZMP Köz- hegyi repülőtéren Gyenes ponti Bizottsága titkárának András, az MSZMP Közpon­vezetésével. A küldöttség ti Bizottságának titkára bú­tagjai: Jakab Sándor, a Köz- csúztatta. Jelen volt F. P ponti Bizottság tagja, a KB „ . . .. osztályvezetője? Horváth B°Sdan0V. a Szovjetunio Miklós, a Vas megyei párt- magyarországi nagykóvetsé­bizottság első titkára, Újhe- gének kovettanácsosa. (MTI) < A szocialista brigádok ta­lálkozója és a városrészt be­mutató fotókiállítás meg­nyitója után este, a művelő­dési központ adott helyet a környező községekben mű­ködő páva körök találkozó­jának. A közönség sorai­ban ott voltak a Tiszatáj Termelőszövetkezetnél ven­dégeskedő erfurti termelő­szövetkezet képviselői is. A tápéi, a deszki. a zákányszé­ki és a röszkei együttesek három és fél órás fergete­ges műsora, a hétfő esti táncház sikere bizonyította a tápai népéleti napokat jö­vőre is meg kellene ren­dezni. Elismerés a jó munkáért Az Erdészet Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta a Dél­alföldi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságnál Palócz Im­réné betanított munkás. Ba­logh István szakmunkás (Szeged), Palatinusz Mihály szakmunkás (Kistelek). A Faipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést Szil István főosz­tályvezető, Faragó Ferenc és Kispál Ferenc betanított szakmunkások (DEFAG). ve­hették át. Ugyancsak ki­emelkedő munkájáért a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Judik Ist­ván termelési csoportveze­tő, a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalat dol­gozója/ i %

Next

/
Thumbnails
Contents