Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

\ I M

agyarország az egykori szövetségesek közül utolsóként szakított a fasiszta Németországgal, és utolsóként írta alá (1945. január 20-án), a fegyverszüneti egyezményt az antifasiszta nagyhatalmak képviselői előtt. Abban, hogy az ország nem volt képes önerejéből és időben a szovjetellenes háborúból kilépni, szakítani és szembefordulni Hitlerrel, számos tényező játszott közre. A bomló „történelmi vezetőréteg" A magyar uralkodó osztályok a döntő történelmi pillanatokban határozatlanok és cselekvőképtelenek poltak, s nem tudták kiragadni az országot a pusztulással fenyegető háborúból, és átállni a szövetségesek oldalára. Elsősorban azért nem, mert a több mint két évtizedes reakciós és népellenes kül- és belpolitika logikus következményeként, jóllehet ismerték a német fasizmus természetét és céljait, mégis a német fasizmusnál is nagyobb veszélynek tekintették a maguk számára a szocializmus térhódítását, a néptömegek íorradalmasodását, s a Vörös Hadsereg esetleges megjelenését a Kárpát-medencében. Szerették volna nagyobb átalakítások nélkül átmenteni az ellenforradalmi rendszer társadalmi-politikai kereteit, és el akarták kerülni, hogy a Szovjetunió előtt kelljen letenniük a fegwert. Szinte, eszelősen ragaszkodtak ahhoz a vágyálmukhoz, hogy Magyarországot majd az angolszász csapatok szállják meg, és elengedték a fülük mellett a cáfoló figyelmeztetéseket. Horthy csak az utolsó pillanatban fordul a szovjet kormányhoz, és indította útnak Moszkvába a magyar fegyverszüneti delegációt, azután, hogy Románia, Finnország, és Bulgária kiléptek a háborúból, s a TI. Ukrán Front csapatai elérték a magyar határt A Horthy mögött álló egyes nagytőkés-nagybirtokos csoportok, amelyek érdekeiknél, származásuknál fogva szemben álltak a németekkel, ellenezték az ország teljes fasizálását, és az angolszász nagyhatalmak felé orientálódtak, a zsidó törvények és más korlátozó intézkedések hatására veszítettek politikai befolyásukból, ráadásul a német megszállás után az e csoporthoz tartozók közül sokakat letartóztattak, és koncentrációs táborba hurcoltak. A magyar uralkodó osztályoknak ez a szárnya a hadseregben nem rendelkezett pozíciókkal, s csak a diplomáciai karban, belügyi apparátusban és a közigazgatásban volt korlátozott mértékű befolyása. Horthy és környezete a döntő pillanatra elszigetelődött, a felüllevők között nem volt kikre támaszkodnia. az ellenállási mozgalomra pedig nem mert éoíteni. Bár az 1944. október 15. előtti napokban felvette a kapcsolatot az ellenállási mozgalom vezetőivel, közöttük a kommunistákkal is, Felszabadulásunk történelmi jelentősége végül mégis visszariadt attól, hogy fegyvert adjon a munkások kezébe. Ily módon a nácik könynyedén megtehették, hogy Szálasit és a nyilasokat juttassák hatalomra, akik folytatták a háborút a Szovjetunió ellen, s kiszolgálták a német hadigépezetet Megbéklyózott progresszió A magyar nép progresszív erői maguk sem tudták az uralkodó köröket határozottabb cselekvésre ösztönözni, és nem voltak képesek sem megakadályozni az ország német megszállását, sem kiűzni a betolakodókat. A magyar függetlenségi és ellenállási mozgalom méreteit, szervezettségét, erejét tekintve elmaradt a környező országok felszabadító mozgalmaitól. Az okok ez esetben is messze vezethetnek. 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után a nyeregbe kerülő ellenforradalom alaposan megtizedelte a magyar munkásmozgalom sarait A Horthy-rezsim hatalmas elnyomóapparátust épített ki, amely kegyetlenül fellépett a dolgozó osztályok legkisebb megmozdulása ellen is, s a rendszeresen egymást követő letartóztatási hullámok megakadályozták. hogy a munkásosztály politikailag tudatos rétege egységesen, szervezetten ellenálljon. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a két évtizedes fasiszta uralom alatt a magyar progresszió erői szétforgácsolódtak. A Kommunisták Magyarországi Pártja mélyen a föld alá szorult A Szociáldemokrata Párt ugyan megőrizte legalitását, de ezért komoly árat kellett fizetnie, és így sem kerülhette el a rendőrség állandó zaklatását. A munkásmozgalom és a demokratikus parasztmozgalom csak a háború alatt került közelebb egymáshoz. A Márciusi Frontnak csak a háború alatt lett folytatása. A baloldal kevéssé tudta ellensúlyozni az uralkodó osztályok kommunista és szovjetellenes propagandáját, valamint a nyilas és más fasiszta szervezetek szociális demagógiáját Felgyorsulnak az események Mindezek ellenére — hasonlóan a fasiszta blokk többi országához — 1943—1944-ben Magyarországon is válságjelek mutatkoztak. Nemcsak az uralkodó osztályon belüli ellentétek növekedtek és állandósultak, hanem a néptömegek hangulata és magatartása is változott, aktivitásuk, főként a német megszállás után. bár fékezetten és nem elég szervezetten, kezdett fellendülni. 1944 májusában megalakult a Magyar Front, s sorra alakultak az egyéb ellenállási szervezetek. Különböző háború- és rendszerellenes megmozdulásokra került sor, terjedtek a szabotázsakciók, egyre több helyen tagadták meg a kiürítésre vonatkozó parancsokat. A balPldali ellenállási mozgalmak együttműködése megerősödött: a Magyar Frontot átszervezték. A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt — 1919 óta először — egyezményt írt alá, amely a háborúból való kilépés és a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében a két munkáspárt szoros együttműködését irányozta elő. November végén Bajcsy-Zsilinszky Endre elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, amely a kommunistáktól kezdve a konzervatív katolikus szervezetekig bezárólag összefogta a németellenes ellenállási mozgalom valamennyi irányzatát. Budapesten, és az ország egyes, földrajzilag arra különösen alkalmas vidékein a kommunisták irányításával partizánharcok kezdődtek. Az ellenforradalom válságának elmélyülése, a néptömegek ellenállásának, aktivitásának növekedése azonban ekkor — 1944 őszén — még nem vezetett forradalmi helyzet kialakulásához, a dolgozó osztályok nem tudtak leszámolni a nyilasok, a magyar fasizmus utolsó osztagainak uralmával és nem tudtak döntően hozzájárulni az országban levő német fasiszta erők felszámolásához. E feladatokat a Vörös Hadsereg hajtotta végre. A szovjet csapatok nemcsak a német fasisztákat és magyar kiszolgálóikat űzték ki az országból, hanem csapásaik alatt széthuiott az ellenforradalmi rendszer is. A régi államapparátus eltörlése nyitotta meg az utat a nép forradalmi erői előtt. 25 év után ismét legálissá vált a Magyar Kommunista Párt, színre lépett a Nemzeti Parasztpárt a szegényparasztság politikai szervezete, újjászerveződött a Szociáldemokrata Párt, s hamarosan zászlót bontott a Független Kisgazdapárt, az ellenforradalmi rendszer egyik legjelentősebb paraszti-kispolgári ellenzéki pártja A demokratikus erők létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, együttműködésük politikai keretét. 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megválasztotta az új magyar kormányt. Az előrenyomuló szovjet hadsereg nyomában főleg a Dunától keletre eső, forradalmi és demokratikus hagyományú országrészeken széles körű demokratikus népmozgalom bontakozott ki. Kezdetben spontán módon, később kormányrendelkezésékre különböző népi szervek — nem' zeti bizottságok, üzemi bizottságok, földigénylő bizottságok — jöttek létre, melyeken keresztül a dolgozó tömegek közvetlenül vettek részt a közügyek intézésében, az ipari és mezőgazdasági termelés helyreállításában, olyan hatalmas reformok végrehajtásában, mint a nagybirtokrendszer felszámolása, a föld szétosztása a falusi nincstelek között. Egyszóval megkezdődött a népi demokratikus forradalom. Elmondhatjuk tehát, hogy a felszabadulás •alapvető jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését Osztályok mennek— osztályok jönnek A kibontakozó népi demokratikus forradalom, s főként a forradalom részeként végrehajtott földreform alapvető változásokat idézett elő a magyar társadalom asztá lyszerkezetében. A magyar uralkodó osztályok elvesztették Korábbi gazdasági-politikai vezető szerepüket és soraikban döntő jelentőségű eltolódások következ-. :ek be. A földreform a nagybirtokos osztály gazdasági alapját szüntette meg. A magyar reakció vezető erejének szétverésével felöcxmlott a nagybirtok és a nagyoké politikai szövetsége. Ugyanikkor a nagyburzsoázia maga is neggyengült, táborában ugyancsak jelentős erőátcsoportosulások történtek. Fontos változások zajlottak le az uralkodó osztályok alsóbb régiója, az úgynevezett -keresztény- úri középosztály" összetételében, társadalmi-politikai elhelyezkedésében is. A Horthy-hadsereg katonai vereségével a kasztszerűen elzárkózó, zömében németbarát tisztikar sorsa pecsételődött meg. A régi közigazgatás széthullásával az állami bürokrácia felsőbb, a nagytőkével és a nagybirtokkal szorosan összefonódó, a legfontosabb állami és közéleti tisztségeket kézben tartó rétege esett szét. Az értelmiségi, valamint városi És falusi kispolgári rétegek létszáma a háborús vérveszteségeket leszámítva, nem változott. A felszabadulás után a legjelentősebb változások a parasztság társadalmi-politikai elhelyezkedésében, összetételében következtek be. A földosztás során több mint 640 000 személy kapott átlag 5,1 kat. hold földet, közülük 585 ezer (a juttatottak 85 százaléka) volt cseléd, mezőgazdasági munkás vagy szegényparaszt. A parasztság összetételében a felszabadulás után radikális átrendeződés következett be. Az agrárproletariátus főldhözjuttatásával a munkásosztály összlétszáma is csökkent, és belső összetétele i6 jelentősen megváltozott. Amíg a háború előtt a munkásság majd felét a mezőgazdasági munkásság tette ki. addig a földreform után aránya az összmunkásságon belül 23 százalékra esett vissza, ezzel szemben az ipari munkásság részesedése az 1941. évi 35,4 százalékról 47.8 százalékra növekedett Létszámának csökkenése azonban nem jelentette a munkásosztály osztályerejének mérséklődését, politikai befolyásának visszaesését Éppen ellenkezője történt: a munkásosztály alkotta a népi demokratikus forradalom vezető erejét. Korszerűsödő társadalom A dolgozó osztályok társadalmi helyzetének megváltozása a baluldali — kommunista és szociáldemokrata irányzatok — társadalmi hátterét szilárdította meg. Bár a magyar társadalom erős agrárjellege továbbra is fennmaradt, a társadalmi struktúrában lezajló változások a modernizálás, a korszerűsödés feltételeit teremtették meg, és sok tekintetben megszabták a politikai szféra kereteit és e szférában kibontakozó fejlődési tendenciákat is. Ily módon a felszabadulás nemcsak a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését tette lehetővé, hanem a magyar társadalom korszerűsödését is, és jelentősen hozzájárult a szocialista torradalom győzelméhez. A két háború között Magyarország a nagytőkés-nagybirtokos uralkodó osztályok reakciós külpolitikai törekvései miatt nemzetközileg fokozatosan elszigetelődött, s ez a folyamat a fasiszta Németország által kezdeményezett Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozással még teljesebbé vált. Az elszigetelődést csak az új, népi demokratikus kormányzat volt képes feloldani. A Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak már 1945 őszén helyreállították a diplomáciai kapcsolataikat Magyarországgal. A magyar nép az első perctől kezdve élvezhette a Szovjetunió tárnagatását, és nagylelkű gazdaságipolitikai segítségét Rendeződött az ország viszonya a környező demokratikus államokkal is. A politikai erőviszonyok balratolódásával párhuzamosan. 1947—48ban Magyarország egyre szarosabbra fűzte kapcsolatalt a Szovjetunióval és a környező népi demokratikus országokkal. A felszabadulás nyitotta meg m nemzeti újjászületés, a nemzeti felemelkedés útját A magyar nép élni tudott azzal a szabadsággal, amelyet a felszabadító Vörös Hadseregtől kapott, s ma, 32 év múltán hazánk Európa egyik legelmaradottabb országából, virágzó, a fejlett szocializmust építő országgá vált VIDA ISTVÁN