Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

8 Péntek, 1977. április 8: példát mának Kállai Éva emlékezete Névadójukra, Kállai Évá. ra, a magyar munkásmozga­lom vértanújára emlékeztek ünnepélyes keretek között tegnap, csütörtökön délután a szegedi leánynevelő inté­zet otthongyűlésén. Kállai Éva 60 évvel ez­előtt, 1917. március 21-én született Budapesten. Húsz. éves volt, amikor a gyenge testalkatú lány kapcsolatba került a munkásmozgalom­mal. Három év múlva a kommunista párt tagja lett.' A legkegyetlenebb történel­mi időkben Ságvári Endre mellett dolgozott. A felsza­badulás után először Buda­pesten kerületi pártbizottsá­gi titkár, majd a budapesti pártiskola igazgatója. Még 40 éves sem volt, amikor az ellenforradalmárok által ost­romlott budapesti pártházi. ban el kellett búcsúznia éle­tének értelmétől, a párttól, a mozgalomtól. Három gyer­mek maradt utána, a leg­idősebb akkor kilenc eszten­dős volt. A hihetetlen akaraterő, az elszántság, az elkötelezett­ség példamutató mártírja Kallai Eva. Születésének 60. évfordulóján rá emlékezni egyet jelent mai feladataink felmérésével, elődeink példa, adó tetteinek újraértékelésé­vel, a magyar munkásmoz. galom mártírjainak tetteik­nek felelevenítésével. A szegedi Kállai Éva ne. velőotthonban a bensőséges ünnepségen ott voltak a me­gyei, a városi párt- és álla­mi szervek képviselői, a test­vérintézmények küldöttei. Az otthongyűlés ünnepi mű­sorral kezdődött, melynek első aktusaként az otthon dísztermében elhelyezték Kállai Éva arcképe alatt az emlékezés és a kegyelet vi­rágait. Az ünnepi műsorban dokumentumok és lírai rész­letek idézték Kállai Éva életének állomásalt, szemé­lyiségének, magatartásának vonásait. Hajdú Istvánná igazgató ünnepi beszédében emlékeztetett a névadó pél­dájára, s felvázolta e nagy­szerű egyéniség életének ta­nulságait, a mai fiatalok fel­adatait. Ezután kihirdette a Kállai Éva születési évfor­dulója alkalmából kiírt egyéni és csoportos verseny eredményeit. A csoportok közötti vetélkedőt a harma­dik csoport kollektívája nyerte, míg a három egyéni díjon Papp Eszter, Keller Ibolya és Simon Edit oszto­zott. Tizenkilenc éve választot­ták névadójuknak Kállai Évát, az emlékének szentelt ünnepség a Liszt Ferenc ze­neművészeti főiskola hallga­tóinak műsorával ért véget. • Kállai Éva születésének 60. évfordulója alkalmából megemlékezéseket tartottak a nevét viselő brigádok is. Többek között ünnepi bri­gádgyűlést szerveztek a Sze­gedi Divatszabó Vállalat Kállai brigádjának tagjai is. — Kállai Éva születésének 60. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ün­nepséget tartottak a Kerepe­si temető munkásmozgalmi panteonjánál levő sírjánál. Ölést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Aes S. Sándor felvétele Az ünnepi esemény egy részlete a szegedi leánynevelő intézetben Április 4-e alkalmából Kitüntetések, elismerések Gyárakban, intézményekben, vállalatoknál megkezdőd­tek a fölszabadulásunk 32. évfordulóját köszöntő ünnep­ségek. A munkában élen járóknak kitüntetéseket, jutalma­kat adtak át, s méltatták április 4. jelentőségét, s a fölsza­badulás óla elért eredményeket. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepeséget rendeztek a Belügyminiszté­riumban. A Belügyminiszté­riumban végzett eredményes munkája elismeréseként a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kinevezte vezérőrnagy­gyá Kukk István rendőr ez­redest. Az Elnöki Tanács hat belügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend, 26-nak pedig Kiváló Szolgá­latért Érdemrend kitüntetést adományozta. A belügymi­niszter kilenc alezredest ez­redessé előléptetett. A ki­tüntetéseket és előléptetése­ket Benkei András belügy­miniszter adta át. Az MSZMP KB és a kor­mány nevében Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök­helyettese köszöntötte az előléptetésben és kitüntetés­ben részesülteket. A Szegedi Ruhagyár teg­nap rendezett ünnepségén a Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ba kitüntetést adták át Csá­•u/i RozóvávCsóti Tibor­tónak. Kocsis Istvánnénak, óth Istvánnénak, Dér Gyu­'ónak. Dob'.tv Józsefnek és Ozsvárt Imrének. Kiváló Dolgozó jelvénvt 2l-en kap­tak. oénziutalmat 222-en. A Kiváló Űjitó kitüntetés bronz fokozatát Hevesi István és Kiss Jenő vette át, a Tűzol­tó Szolgálati Érem húszéves szolgálat utáni elismerés Farkas Károlynak, ugyanaz tízéves munkáért Konkoly Dezsőnek jutott. A Szegedi Textilművek­ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Cseh Lászlóné kötözőgép-kezelő, Pető Béláné vezető fonó, Szabóné Bódis Eva minőség­ellenőr, Majláth Mihályné malőrfűző. Kónya Mihályné szövő, Forrai lmréné elő­fonó, Katona András kar­bantartó csoportvezető, Pris­ka Pál lakatos, Bakacsi Jó­zsef rendészeti vezető és Mészáros János főkönyvelő kapta meg. Negyvenévi munkáért Illés János rakodó kapott aranygyűrűt. Bejelen­tették az ünnepségen, hogy az elmúlt években végzett munka alapján elnyerte a Szegedi Textilművek a Ki­váló Gyár címet. Juhász Géza igazgatónak dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged váro­si bizottságának első titká­ra adta át az Ifjúságért Ér­demérmet. A közösségek kö­zül a dorozsmai üzem Ifjú­ság szövőbrigádja dolgozott legiobban az elmúlt évek során, ezért a tegnaoi ün­nepségen megkapta a Válla­lat Kiváló Bngádia kitünte­tést. A közösségek között 582 ezer forintot osztottak szét. A DÉMASZ szegedi üzem­igazgatóságának dolgozói közül Faragó Mihály sze­mélyzeti és oktatási vezető részesült a Nehézipar Ki­váló Dolgozója kitüntetés­ben. Dr. Dudás Béla, a városi tanács Vb egészségügyi osz­tályának vezetője adta át az Egészségügy Kiváló Dol­gozója kitüntetést Bezsenyi Józsefnénak, a városi kór­ház szakmunkásának, nyug­díjba vonulása alkalmából. A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalatnál Koncz Bálintné szakács (Szeged), Windecker Lajos cukrász (Szeged), Berényi Lajosné konyhafőnök (Szentes), Szen­tesi Ferencné cukrász (Hód­mezővásárhely) a Belkeres­kedelem Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Ünnepséget tartottak a Csongrád megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságon is. Kiváló Népi Ellenőr kitüntető jel­vényt kaptak: Mikus József ­né, a hódmezővásárhelyi NEB adminisztrátora, Gön­czi László, a megyei NEB tagja, Börcsök Ferenc, a szegedi NEB tagja, Rózsa Mátyás és dr. Nagy Sándor­né, a vásárhelyi NEB tagjai és Felföldi János Mihály, a szentesi városi és járási, va­lamint a csongrádi városi NEB tagja. Szeged megyei városi ta­nácsának végrehajtó bizott­sága csütörtökön ülést tar­tott, Papp Gyula elnökle­tével. A testület számos fon­tos előterjesztést, napirendi pontot megtárgyalt, és ha­tározatokat hozott Döntött a százszemélyes kiskundo­rozsmai óvoda beruházási programjáról; a leendő szennyvíztisztító telep első szakasza déli átemelőjének ügyében; megállapodást ha­gyott jóvá a Bútorértékesítő Vállalat és a tanács kö­zött; lakáskiutalási és lakás­értékesítési névjegyzékeket fogadott el; tájékoztatót vi­tatott meg a Szegedi Fel­szabadulás Termelőszövetke­zet munkájáról; megtár­gyalta a családi és társa­dalmi eseményeket rendező iroda tevékenységét, az ama­tőr művészeti mozgalom helyzetét és a magánházépí­tés telekellátottságának ta­pasztalatait. A dorozsmai óvoda ügye Szeged ötéves fejlesztési tervében szerepel egy 100 személyes óvoda megépíté­se Dorozsma városrészben, a Barátság utca környékén ki­alakult új lakótömbben. A DÉLÉP az óvoda megépíté­sét házgyári technológiával vállalta, 5 millió 740 ezer forint költséggel. A beruhá­zás teljes összege megha­ladja a 8 millió forintot. A tervek szerint az épület­nek 1978. első negyedéig kell elkészülnie. Az épület hárompavilonos lesz, teljes alapterülete 645 négyzetméter. Ebben négy foglalkoztatót tudnak be­rendezni, öltözőket, fürdő­ket helyeznek el, továbbá szertárt, orvosi szobát, me­legítő konyhát, mosodát, iro­dát stb. A szennyvíz­tisztító első üteme A végrehajtó bizottság az alsóvárosi főgyűjtő csa­torna beruházási program­ját —, amely 1974-ben ké­szült el — módosította teg­napi ülésén, mivel a kivi­telezési költségek nagy mér­tékben megnövekedtek. Ere­detileg 184 millió 300 ezer forintot hagytak jóvá erre a célra, a jelenlegi költ­ségigény viszont 229 millió 300 ezer forint. A korábbi program szerint a városi szennyvíz közvetlenül a Ti­szába került volna, de a be­csei duzzasztómű építése a vízfolyást le fogja lassíta­ni, így városi szennyvíz­tisztító telep építése is szük­ségessé válik a jövőben. E beruházás elkezdésére ebben az ötéves tervben 150 milliós fedezet van. Az új helyzet természetesen a fő­gyűjtő építésében is műsza­ki változásokat követel. Az áttervezett átemelő majd a tisztítás első állomásához tudja emelni a szennyvizet, de addig is funkcionálhat: nyomócsövön közvetlenül a Tiszába vezeti. A déli át­emelő másodpercenként 5 köbméter szennyvizet tud majd átszivattyúzni. Ez az átemelő 82 millió 650 ezer forintos költséggel szerepel a módosított tervben. Az alsóvárosi szennyvíz­csatorna üzembe helyezé­sének tervezett ideje 1978. vége, a déli átemelőn pedig ekkor kell befejezni a pró­baüzemet. A két építkezésen a KEVIÉP, továbbá a Bá­nyászati Aknamélyítő Vál­lalat, illetve a Bányagép­gyártó Vállalat dolgozik. Öt év—sok ezer rendezvény A Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iro­dát öt évvel ezelőtt hívta életre Szeged tanácsa. Ez alatt az iroda ismertté vált, s mind tökéletesebben dol­gozik. Sok ezer rendezvény fémjelzi már népszerűsé­gét. Csupán az elmúlt év­ben ezernyi névadót és 1500 házasságkötést rendezett meg példás, szép formában, az alkalomhoz illőn. A végrehajtó bizottság az iroda munkájának bővítése, rendezvényeinek további szinvonalemelkedése érde­kében főként az üzemi kap­csolatok erősítésére szólí­tott fel. A szegedi járás köz­ségeiben tapasztalatainak is­mertetésével és átadásával segít majd az iroda a taná­csoknak. Amatőrök sikerei Érdekesek a szegedi ama­tőrmozgalom statisztikái. Zenekarban és kórusban 1320-an működnek közre; a színjátszók száma meg­haladja a 300-at, a néptán­cosok tábora igen-igen kö­zel van az 500-hoz. Fotózás­sal, filmezéssel 200, képző­művészettel 74 amatőr fog­lalkozik. Együttes pontos számuk 2429. És hogy kik? Munkás 13 százalék, értel­miségi 8 százalék, egyéb 3 százalék — a meghatározó többség, 76 százalék pedig tanuló. Kimutatja a statisztika a kiemelkedő sikereket is. Díjakat, okleveleket nyert számos szegedi kórus, két zenekar; hosszú a sikerlis­tájuk az ÉDOSZ táncosai­nak, az Egyetemi Színpad-;' nak. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg: az amatőr művészeti mozgalom kiegé­szíti és gazdagítja Szeged művés-eti életét és közmű­velődési jelentősége számot­tevő. Ennek megfelelően tá­mogatására, intézkedési terv­ben adott szélesebb kere­teket — például: fellépési le­hetőségek bővítése. kül­földi utazások anyagi tá­mogatása, szakmai fejlődés feltételeinek javítása, a tel­jesítmények erkölcsi elis­merésének új formái stb.' Egységes fejlődésük előse­gítése érdekében a vb az irá­nyítás s-ínvonalának javí­tását, közönségkapcsolatuk erősítését, a műsorpolitikai elvek következetességét és az új törekvések iránti fo­gékonyságukat jelölte meg követelményként. Mától Nyári menetrend a légi közlekedésben A nemzetközi légi forga­lomban, így a magyar légi közlekedésben is, április 1-én lép életbe a nyári menet­rend. Pénteken a Ferihegy­ről a MALÉV 7 órakor Szó­fiába induló TU—134-es gé­pe és a Bejrútból 8.40-kor érkező TU—154-es gépe már az új menetrend szerint köz­lekedik. A nyári menetrend szerint az eddigi 71 helyett 122 já­ratot közlekedtet hetenként a MALÉV, amely 24 ország 38 városával tart fenn rend­szeres légi összeköttetést. A menetrendben két új járat is szerepel, a MALÉV gépei Barcelonába és Rijekába is közlekednek ezentúl. Több járatot sűrítettek. A tavalyi­nál több járaton állítottak be TU—154-es típusú gépet. A nyári menetrendben már szerepelnek a turisták gyorsabb utazását, kényel­mét szolgáló bolgár, román és jugoszláv tengerparti idényjáratok is. Az idény­járatok szeptember 30-ig közlekednek. Jubileum A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet dolgozói csütörtökön, tegnap ünnep­séget tartottak az intézet fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából. A jubiláló vállalat dolgozóit Molnár Károly belkereskedelmi mi­niszterhelyettes köszöntötte. Mezőgazdászok megbeszélése Tegnap, csütörtökön dél­után Szegeden, a megyei ta­nács székházában a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete évzáró taggyűlését tartotta. A megnyitó után — melyet Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője mondott — dr. Szlameniczki István, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese az időszerű ag­rárpolitikai tennivalókról tartott előadást a megye me­zőgazdasági szakembereinek. Ott volt az eseményen Papdi József, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, valamint Szabó Jánosné, a Csongrád megyei tanács elnökhelyette­se is. Határidő előtt fél évvel Üzembe helyezték a Pan IL üzemet A Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár legfiatalabb üzemében, a Pan II-ben csü­törtökön — fél évvel a ha­táridő előtt — megkezdték az üzemszerű termelést- Ez azt jelenti, hogy a Pan I. és a Pan II., amely most mái­együttesen termel, évi 11 millió tonnás kapacitásával a legnagyobb hazai szinte­tikus szálgyár. Crumeron né­ven forgalomba kerülő gyárt­mányai, amelyek a szinteti­kus szálak közül legjobban hasonlítanak a gyapjúhoz, nagyon keresettek. A hazai nagyberuházások­nál még ritka határidőrö­vidítés főként a beruházó vLcosagyáriak és a munka oroszlánrészét végző. egy­ben azt koordináló Ve­gyépszer, valamint a többi 14 kivitelező vállalat jól összehangolt munkájának köszönhető. Ehhez alapot adott, hogy a beruházást ki­válóan előkészítették, és jól hasznosították a Pan I. épí­tésénél szerzett tapasztala­tokat. A Pan I.-et, amely 1972. óta termel és évente 5000 tonna szálat adott, már ere­detileg úgy építették, hogy később az újabb gépsorok nagy részének helyt tudjon adni. A Pan II.-t a tervezett költséggel építették fel, a határidőrövidítéssel pedig mintegy 8—10 millió forin­tos beruházási járulékot ta­karítanak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents