Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

fentek, 1977. április 29. 3 Szeged és testvérvárosai Interjú Papp Gyulával, a szegedi megyei városi tanács elnökével Két évtizede, 1957. április 28-án alakult meg a Testvérvárosok Világszövetsége a franciaországi Aixles-Bainsban, s azt tűzte céljául, hogy ápolja és erősíti a népek közötti megértést és barátságot. E világszövetségnek mintegy 1400 város a tagja A hatvanas évek elején csatlakoztak a szövetséghez a magyar városok, köztük Szeged is. A jubileum alkalmából megkértük Papp Gyu, lát. Szeged megyei város tanácsának elnökét, hogy be széljen a megyeszékhely testvérvárosairól, illetve a kapcsolatokról, azok jelentőségé ról és hasznáról. — Hadd kezdjem azzal: Szeged történetéhez tartozik az is, hogy a múlt század végi árvízi pusztítás után a világ különböző városainak adományával épült újjá rom. jaiból. A Nagykörút egy-egy szakaszának elnevezése őrzi ma is ezt. Az itt élő emberek tudatában is benne van ez a segítségadás, épp ezért nálunk jó talajra talált a testvérvárosi gondolat, mely ma már igen gyümölcsöző kapcsolatrendszerré vált. Szegednek a Szovjetunióban Odesszával, a finnországi Turkuval. a jugoszláviai Szabadkával alakult ki testvéri kapcsolata, ugyanakkor ezek beágyazódnak Csongrád megye hasonló kapcsolataiba, s ennek keietéöcr, erősítjük az összekötő szálakat a romániai Temesvárral és a lengyelországi Lódz-zsal. A városok közötti együttműködés alapja politikai jellegű, s fő feladata az, hogy éltesse a barátságot, erősítse az összetartozás gondolatát. A háborúkban a városok, a városlakók szenvednek a legtöbbet, ezért bennük a béke gondolata és szeretete mély gyökerű. Könnyen belátható, hogy haszon származik abból, ha egymástól különböző körülmények között létező városok hasonló — építési, szervezési, kommunális — problémáit egybevetik, tanulmányozzák. Tudjuk azt is, hogy az emberek többségében él az a vágy, hogy a világ más tájain élőket megismerje, létkörülme.iyeiket és kultúrájukat fölfedezze a maga számára. Az ismeretszerzésnek — ez köztudott — intézményesített formái vanA Testvérvárosok Világszövetségének emblémája: a kék alapú két félteke metszéspontjában egy nagy kulcs található nak, ezt együttmunkálkodási megállapodásokban rögzítik a delegációk, rendszeres a filmek, a kiállítások, a kiadványok cseréje, híranyagok kölcsönös publikációja, hiszen a szegedi napilapok például Odesszáról időnként oldal-összeállításokat közölnek, Odesszában pedig a mi városunkról, megyénkről. Bizonyos szakmai feladatok is az összekötő kapocs szerepét töltik be. Nemcsak érdekes, hanem célszerű is tanulmányozni azt például, hogy a testvérvárosban miként történik a városrekonstrukció, az iparszerúen, házgyári panelekből tömegesen épülő lakóházak veszélyeztetik-e vagy sem a sajátosan kialakult városi jelleget Azok a kapcsolatok, amelyek a szocialista országok városaival alakultak ki, abból a szempontból is gyümölcsözőek, hogy terveket és tapasztalatokat cserélünk velük. Fontos szerepük vannak az utazásoknak — a politikai, a szakmai és turisztikai jeliegűeknek egyaránt — abban, hogy mind több ember találkozik és szót ért egymással. A személyes élmény varázsa soha el nem múló emlékeket teremt, és tulajdonképpen ezek a kapcsolatépítés legmaradandóbb, legértékesebb elemei. Minden kapcsolatnak van bizonyos sajátossága. Turku esetében például népeink rokonsága. Örömmel tapasztaljuk, hogy testvérvárosi kapcsolataink az utóbbi 10 évben nagyot fejlődtek, kiszélesedtek, tartalmukban gazdagodtak. Hogy miért? Az emberekben mélyen benne él a világ megismerésének igénye, ezt minden városvezetőnek észre ketl venni, és kellően pártfogolni — mondotta befejezésül Papp Gyula tanácselnök. Á TOT üfése A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán újjáválasztott országos érdekképviseleti szerv, a 125 tagú Országos Tanács Szabó István elnök vezetésével csütörtökön tartotta első munkaülését. Az értekezleten a TOT tagjain, a megyei téeszszövetségek elnökein és titkárain kívül részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. A tanács dr. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztése alapján munkaprogramot fogadott el a III. kongresszus határozatainak végrehajtására. A több évre szóló program átfogja a szövetkezetek gazdálkodásához és belső életének fejlesztéséhez kapcsolódó érdekképviseleti munka adapvető területeit. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a szövetkezetek múlt évi tevékenységéről, az 1977. évi tervkészítés tapasztalatairól és a végrehajtás feladatairól számolt be. A vita alapján- a TOT állásfoglalásban határozta meg a mezőgazdasági szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik időszerű teendőit. (MTI) átadás, Határidő előtt Acs S. Sándor felvétele Egy hónappal az ígért határidő előtt, május 1-én már birtokba vehetik a járművek a Lenin körútnak az Anna-kút és az Arany János utca közti szakaszát. A DÉI.ÉP dolgozói a műszaki átadás előtt a befejező munkákat végzik. Hatékonyabb gazdaságpolitikai tevékenységet a népfrontmunkában is Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tegnap Szegeden ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága. Az eseményen jelen volt Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gazdaság- és településpolitikai osztályának vezetője is. Nagy István elnöki megnyitója után Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót az MSZMP Csongrád megyei bizottsága 1977. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában foglalt célkitűzések végrehajtásának első negyedévi ta-' pasztalatairól. Előadását vita követte. Aiánlás a helyi bizottságoknak A megyei népfrontbizottság ezen az ülésén fogadta el azokat az ajánlásokat, amelyek az idei gazdaság- és településpolitikai munka feladataival foglalkoznak és amelyeket ezt követően eljuttatnak majd a tömegpolitikai mozgalom minden helyi szervezetéhez. Megyénk népfrontmozgalmában a gazdaságpolitikai munka alapvető helyet foglal el. Legfontosabb feladatuknak tekintik az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására irányuló mozgósítást, mely össztársadalmi méreteket ölt Csongrád megyében is. Ebben a munkában messzemenően figyelembe veszik a megyei pártbizottság 1977. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásának megállapításait. Sokat tehetnek a helyi népfrontbizottságok a szemléletformálásért, a szocialista munkaverseny kiszélesítéséért, még általánosabbá tételéért. Az eredmenyes tevékenység előfeltétele, hogy „emberközelben" dolgozzanak és olyan kapcsolatokat alakítsanak ki környezetükben, amelyek lehetővé teszik mind a nyílt, őszinte véleményalkotást, mind pedig a célokkal való teljes azonosulást. A gazdaságrei i'.ikai fórumokat, aktívaüléseket, kerekasztal-beszélgetéseket az eddiginél szélesebb körben kell megszervezni, hiszen azok az informálódásnak éppúgy kitűnő eszközei, mint a szemléletformálásnak. Olyan fő kérdéseket tűzzenek napirendre, amelyek társadalmi támogatást igényelnek, és amelyek kapcsán döntően fontos szerepe van az egységes közgazdasági szemlélet kialakításának. Csak néhányat ezek közül: ár- és bérpolitika, munka- és üzemszervezés, munkafegyelem és -erkölcs, kereskedelem és szolgáltatás, településfejlesztés, lakáspolitika, szociális ellátás, ellátottság. Adottak a népfront feladatai a termelési agitáció továbbfejlesztésében is. Segítse elő, hogy a lakóterület és a helyi üzemek közötti kapcsolat erősödjék, érdemibbé váljék. Ezért sokat tehetnek a népfrontbizottságok üzemekben dolgozó tagjai. A népfrontbizottságoknak e munkájuk során az eddiginél jobban figyelembe kell venni a különböző társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok érdeklődési körét, és annak megfelelően kialakítani az előadások, fórumok .témakörét. Növelni, bővíteni kell a munkásfórumok számát, emelni a tapasztalatcserével összekapcsolt munkásparaszt találkozók tartalmi színvonalát — ez is fontos feladat. Azzal együtt, hogy keresni kell annak módozatait, hogyan lehetne még jobban aktivizálni a műszaki és agrárértelmiséget, és miként lehetne érdemibben bevonni a közéleti tevékenységbe a kisiparosokat és kiskereskedőket. Van feladatuk a népfrontbizottságoknak a szocialista munkaverseny szervezésében is. Sokat tehetnek annak érdekében, hogy további, legfontosabb céljainkat valóban hatékonyan segítő versenyfelajánlások szülessenek — és hozzájárulhatnak, hogy a vállaltakat sikerrel teljesítő dolgozók és kollektívák a közvélemény előtt megkapják azt a rangot, elismerést, amire teljesítményükkel rászolgáltak. A mezőgazdaságban fontosságuknak megfelelően kell foglalkozni a nagyüzemi gazdálkodás kérdéseivel — ugyanakkor azzal összhangban támogatni a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését. Javasolják a megyei népfrontelnökség mellett működő Kertbarát Társadalmi Szövetségnek, hogy az érintett szervekkel együttműködve, alakítson ki szaktanácsadó hálózatot a lakóterületeken, ahol erre igény van, ahol kertbarátkörök, valamint szakcsoportok működnek. Konkrét akcióprogramba kell foglalnia valamennyi helyi népfrontbizottságnak a településfejlesztési verseny adott feladatait, amelyeket az önkéntes társadalmi munkavállalással kívánnak gyorsabban megvalósítani — figyelembe véve ennek során a településfejlesztési versenyt meghirdető szervek öt évre szóló ajánlásait, valamint a helyi településpolitikai elképzeléseket. A megyei népfrontbizottság javasolja helyi szervezeteinek és az azok kereteiben tevékenykedő aktivistáknak, hogy tekintsék kiemelt feladatnak a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek bővítését, a szociális otthonok korszerűsítését, öregek napközi otthonainak létesítését. Működjenek közre iskolai tornatermek építésében, a sportpályák kialakításában. Vegyenek részt a belterületi nyílt belvízlevezető csatornák felújításában, az utak és járdák korszerűsítésében, a fásításban, valamint játszóterek, közlekedési és pihenőparkok, zöldterületek létesítésében, és a már meglévők megóvásában, gondozásában. E feladatok megvalósításához a maguk területén szervezzenek társadalmi munkaakciókat — arra természetesen gondosan ügyelve, hogy eközben a kívánatos személyi, anyagi, tárgyi előfeltételeket mindenkor megteremtsék. Vonják be az eddiginél nagyobb számban e tevékenységbe a lakóterületeken élő fiatalokat. S hogy ezt megtehessék, folyamatosabb és tartalmasabb kapcsolatra van szükség a KlSZ-szervezetekkel. Felhívja a megyei népírontbizottság a figyelmet arra is; mindenütt törekedni kell arra, hogy a kiemelkedő társadalmi munkát végző aktivisták megfelelő erkölcsi elismerést kapjanak. Fontos az is, hogy elemezzék az időközi eredményeket, tárják fel menetközben a hiányosságokat, és tegyenek meg mindent megszüntetésük érdekében. Tartalmas vita Az előadást követő vitában elsőként Szabó Gáborné (a megyei pártbizottság ok-" tatási igazgatóságának vezetőhelyettese, Szeged) szólalt fel. Arra utalt, hogy sok a boltokban a hiánycikk, ám hogy miért hiányzik, erre sok helyen nem tudnak kielégítő magyarázatot adni. Mindez közhangulati ontó elem. Bordás Ferenc (nyugdíjas, Szeged), azt tette szóvá, hogy az utcai járókelő is sokszor találkozik nem kívánatos jelenségekkel. Szemtanúja a munkafegyelem lazaságainak, a szervezés és az anyagellátás hiányosságainak. Bizony, sokat kell fáradoznunk még azért, hogy általánossá váljék a szocialista embertípus, hogy dontxl többségbe kerüljenek azok, akiket tényleg szocialista viszony fűz az alkotó munkához. De ezért mindannyiónknak tenni kell valamit a maga működési területén! Dr. Marton Sándor, (az Árpád Tsz főkönyvelője, Szentes): jó dolog az, hogy az élet területén mindenütt, így a népfrontban is ilyen sok szó esik a termelés kérdéseiről, hiszen ezzel olyan dolgot tartunk állandóan napirenden, ami a jobb élethez, a boldoguláshoz vezet el bennünket, ez felemelkedésünk legfőbb alapja. Tény, hogy a mezőgazdaságban már nem lehet a korábbi eredményekkel m,a a kiváló szintet elérni. Ehhez több kell, állandó, folyamatos erőfeszítés, nálunk is és más gazdaságokban is. • Katona Sándor (nyugdíjas, Makó): a közszükségleti cikkek formatervezői olykor nem számolnak a vásárlók igényeivel, és így egyes áruféleségeket csak aránytalanul nagy árleszállítással lehet értékesíteni — és ez hiba. Szólt a zöldségtermeléshez kapcsolódó kérdésekről is, hangsúlyozva: hogy a legfőbb gondokat megoldhassuk, ahhoz az érintetteknél bizonyos szemléletváltozásra is szükség van. Ebben sokat segíthet a népfront. Kopasz Szilveszter (szakszövetkezeti tag. Mórahalom): hiba lenne, ha az átvevők indokolatlan „kukacoskodása" fékezné a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelését. Akadozik a kisgép-, a vetőmagés a gyomirtószer-ellátás is. A témához kapcsolódott hozzászólásával Szabó Ernőné (gyógypedagógiai iskolai tanárnő, Vásárhely): sokszor napokig „vándorolnak" a kistermelők, mire át tudták adni — közben megfonnyadt, alacsonyabb osztályúvá vált — termeivényeiket a felvásárlónak. Antalfia Jenő: az itt kapott információkat nagyon jól lehet hasznosítani a gyakorlati népfrontmunkában. Küzdeni kell az ellen, hogy az emberek egy-egy elszigetelt részjelenségből általánosítsanak. Fontos az is, hogy megfelelő kontaktust találjunk a lakossággal, és mindig vegyük figyelembe felkészültségük. műveltségük fokát, ehhez igazítva a meggyőzés módszereit. Közéleti felelősséggel A vitában felvetődött kérdésekre Szabó Sándor válaszolt, többek között hangsúlyozva: erősíteni kell minden területen a pozitív jelenségeket, arra törekedve, hogy idei célkitűzéseinket maradéktalanul teljesítsük. Es ebben a népfrontnak is megvan a maga sajátos, jól körülhatárolható feladata. Nagy István elnöki zárszavában arra utalt, hogy közéleti felelősséggel tevékenykedjék minden népfront-tisztségviselő és -aktíva. Jussunk el felvilágosító szavunkkal, információinkkal a perifériára is. Törekedjünk arra, hogy olyan lakossági közhangulatot teremtsünk, amely kedvez az alkotó munkának egész Csongrád megyében1